Buda Oppugnata - Wolfgang Lazius elfeledett történeti műve  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
119237
típus K
Vezető kutató Kasza Péter
magyar cím Buda Oppugnata - Wolfgang Lazius elfeledett történeti műve
Angol cím Buda oppugnata - The Forgotten Historical Work of Wolfgang Lazius
magyar kulcsszavak Buda, Lazius, 1540-1556
angol kulcsszavak Buda, Lazius, 1540-1556
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Újkori történelem
zsűri Történelem
Kutatóhely Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék (Szegedi Tudományegyetem)
résztvevők Petneházi Gábor
projekt kezdete 2016-10-01
projekt vége 2022-04-30
aktuális összeg (MFt) 31.366
FTE (kutatóév egyenérték) 4.01
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A pályázat két különálló alappilléren nyugszik. Az egyik Wolfgang Lazius Decadese V. részének kritikai kiadása, a másik Buda 1541-es elestét kontextusba helyező forráskötet megjelentetése. Lazius (1514–1565) I. Ferdinánd udvari történetírójaként készítette el az Ausztria történetét a római hódítástól saját koráig tárgyaló monumentális, latin nyelvű összefoglalását, mely szinte teljes egészében kéziratban maradt. Ennek V. decasa magyar szempontból máig páratlan forrásértékű alkotás. Az osztrák humanista ebben az 1540–1556 közti évek magyarországi eseményeit tárgyalja, kiemelten az 1540–1544 közti periódust, vagyis a Buda elestéhez vezető, majd a török hódoltság kiépülését jelentő időszakot. Lazius katonaorvosként szemtanúja volt a Buda körüli harcoknak, így a több mint 300 oldalnyi kézirat eredeti nyelven, német nyelvű jegyzetekkel ellátott publikálása elsőrangú és eddig kiaknázatlan forrást tesz hozzáférhetővé a korszakkal foglalkozó magyar és külföldi kutatók számára is. Egy tudományos kiadást azonban, bár nélkülözhetetlen kiindulópont, csak a szűkebb szakma tud hasznosítani. A Buda körül 1540–1542 közt történt események, ostromok és visszafoglalási kísérletek a nagyközönség számára is érdekesek, ugyanakkor hiányzik egy olyan kiadvány, mely összegyűjtve, jegyzetelve és magyar nyelven tenné elérhetővé az erre vonatkozó számos forrást. A Buda oppugnata – 1541 címmel tervezett kötet ezt a hézagot kívánja pótolni a már magyarul is elérhető forrásszövegek összegyűjtésével, de főképp a csak latinul vagy más idegen nyelven olvasható források magyarra fordításával.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Az 1540-et, Szapolyai János halálát követő egy-másfél évtized sorsfordító jelentőségű Magyarország történetében. 1541-ben Buda eleste jelenti a török hódoltság kezdetét, de csak az 1543–1544 folyamán zajló vesztes várháborúk, majd az 1550-es évek első felének országegyesítési kudarca (1556) teszik bizonyossá, hogy a török kiűzése rövid távon reménytelen és az ország három részre szakadása állandósul. Nemzeti történelmünk különleges időszakáról van tehát szó, ennek ellenére az események alaposabb dokumentálást és így jobb megéretését lehetővé tevő forráskiadások hézagosak vagy hiányoznak. Jelen projekt két pillére, a Buda oppugnata-forráskiadvány, illetve az ettől elválaszthatatlan Lazius-kiadás ezt a hiányt igyekszik részben pótolni. Reményeink szerint egy olyan alapvető forrás, mint a kortárs, részben szemtanú Lazius Decasdesai magyar vonatkozású V. részének publikálása, mely eddig kéziratban maradt így a történetírásban kiaknázatlan forrásnak tekinthető, értékes új adatokkal gazdagítja tudásunkat az 1540–1556 közti évek magyarországi eseményeiről, melyről más, egykorú, narratív forrással alig rendelkezünk. A projekt másik pilléreként tervezett forráskiadvány esetében azt reméljük, hogy a soha korábban egy helyütt nem olvasható, részben kéziratos, nagyobb részben magyarul nem elérhető, vagy jegyzetek híján nehezen interpretálható források összegyűjtése és együttes vizsgálata sikerül megvilágítani Buda 1541-es elestének igazi súlyát mind a kortárs közvélemény, mind a magyar történelem szempontjából.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Wolfgang Lazius művének V. decasa joggal tekinthető az 1540–1556 közti magyarországi eseményekre vonatkozó felbecsülhetetlen értékű forrásnak. Lazius ugyanis egyrészt az események szemtanújaként írt a budai ostromok történetéről (1541–1542), másrészt udvari történetíróként számos olyan forráshoz volt hozzáférése, melyek mára részben elvesztek. Ferdinánd magyar király történetírójaként pedig hiába volt született osztrák, műve joggal értelmezhető a magyar udvari történetírás legjava, Thuróczy és Bonfini, illetve közvetlen elődje, Caspar Ursinus Velius folytatásának. Ehhez képest szinte érthetetlen, hogy a szöveg egyetlen, pár oldalas részletének kivételével teljes egészében kéziratban maradt, így sem a magyar sem az osztrák történetírás nem hasznosította adatait.
A mű eredeti nyelven történő publikálása tehát nemzetközileg is jelentős vállalkozás, hiszen az 1540–1556 közti évek nem csupán a magyar történelem sorfordító időszakát jelentik, de egyben a dunai Habsburg-monarchia születését is, így nem csak a kora újkorral foglalkozó magyar történészek számára kínál adatgazdag forrást, de osztrák, illetve más Habsburgokkal foglalkozó kutatók számára is. Épp ezért elengedhetetlen, hogy a kiadás eredeti nyelven, a nemzetközi tudományosság számára is érthető jegyzetapparátussal jelenjen meg.
A Buda oppugnata forráskiadvány magját Lazius 1541-es évről írt, közel 60 oldalnyi szövege képezi, de mellé felsorakoznak már kiadott, illetve még kiadatlan források (német újságok, törökellenes beszédek, költemények, levelek, beszámolók, stb.) magyar fordításai is. Ilyen dokumentumgyűjtemény jelenleg nem létezik: ezen források összegyűjtése, egyben történő olvasásának lehetősége teljesen új megvilágításba helyezi, európai kontextusba ágyazza a magyar történelem egyik emblematikus eseményét. Egyben hozzájárul múltunk jobb megismeréséhez, illetve egy, a nemzeti emlékezetben is számon tartott esemény valós okainak és körülményeinek tudományos alapon való tisztázásához.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Gárdonyi Egri csillagok című regényéből a nagyközönség számára is jól ismert, hogy 1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát. Hagyományosan ettől a dátumtól szokás számítani a 150 éves török hódoltság kezdetét. De vajon feltártunk és közzétettünk-e minden forrást a nemzeti történelem és emlékezet e kiemelkedő eseményével kapcsolatban? Feltűnő, hogy míg Mohács (1526), Kőszeg védelme (1532), vagy Buda visszafoglalása (1686) jól dokumentált eseményei történelmünknek, nincs olyan forráskiadvány, mely Buda 1541-es elestének körülményeit, ennek emlékezetét mutatná be. Jelen kutatás fő célkitűzése, hogy változtasson ezen. A projekt egyik legfontosabb célja, hogy összegyűjtse, majd jegyzetelt magyar fordításban adja közre a Buda elestéhez vezető okokat, a vár elfoglalásának körülményeit, majd az 1542-ben kudarccal végződő visszafoglaló hadjárat eseményeit megvilágító magyar, latin, német, adott esetben török vagy olasz nyelvű forrásokat. Buda eleste ugyanis óriási visszhangot váltott ki szerte Európában, de hazai történetíróink, énekszerzőink is foglalkoztak vele. A források közül kiemelkedik I. Ferdinánd történetírójának, Wolfgang Laziusnak monumentális, latin nyelvű műve, mely teljes egészében kéziratban maradt így a korábbi kutatások egyáltalán nem számoltak vele, holott a mű ötödik része magyar szempontból páratlan forrásértékű alkotás. Lazius itt kiemelten foglalkozik az 1540–1544 közti periódus, vagyis a Buda elestéhez vezető, majd a török hódoltság kiépülését jelentő időszak eseményeivel. A projekt másik fő célja ennek publikálása eredeti nyelven, jegyzetekkel, mely a nemzetközi szakmai közönség számára is elérhetővé teszi ezt a méltatlanul elfeledett művet.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The proposal rests on two pillars. One is the critical edition of the fifth part of Wolfgang Lazius' Decades, the other is the publication of a collection of sources, which puts the fall of Buda in 1541 into context. Lazius (1514–1565) was the court historian of Emperor Ferdinand I when he wrote his monumental Latin language work which has almost entirely remained in manuscript form. The fifth decas of this is still a source of unparalleled value from a Hungarian standpoint, since Lazius discusses here the events that took place between 1540 and 1556 in Hungary, focusing on the period between 1540 and 1544 that is the years that led to the capture of Buda and the establishment of Ottoman rule. As an army surgeon, Lazius was an eyewitness to the battles fought around Buda, therefore the publication of the more than 200-page manuscript in the original language with annotations will make an excellent and so far unexploited source available to both Hungarian and foreign scholars. But scholarly edition, though it is an essential starting point, is something that only the narrower community of historians will be able to utilize. The sieges that took place around Buda between 1540 and 1542 as well as the attempts to recapture the town are interesting to the general public as well, but currently we lack a publication that collects the great number of relevant sources together and makes them available with annotations and in Hungarian translation. The planned book entitled Buda oppugnata could fill this gap by collecting the source texts already available in Hungarian, but especially by translating sources currently accessible exclusively in Latin or in other foreign languages.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The one, one and a half decades after the death of John Szapolyai in 1540 are momentous in the history of Hungary. The fall of Buda in 1541 marks the beginning of Ottoman rule, but only the lost castle wars of 1543–1544 and the failure of the attempts (1556) to reunite the country in the first half of the 1550s made it certain that expelling the Ottomans would be hopeless in the short term and the threefold partition of the country would be here to stay yet sources, which could make a better understanding of the events possible, are either incomplete or missing. The two pillars of the current project, the Buda oppugnata source collection and the Lazius edition endeavor to fill this gap, at least partly. We are hopeful that the publication of an essential source such as the fifth part of the Decades written by the contemporary Lazius–which has relevance to Hungary and which has hitherto remained in manuscript form and accordingly can be regarded as an unexploited source in historiography–could contribute with valuable new information to our knowledge about the events that took place in Hungary between 1540 and 1556. About these, we barely have any other contemporary, narrative sources. In the case of the other pillar of the project, the planned collection of sources, we hope that gathering sources together–sources which have never been made available in a single volume, which have partly remained in manuscript form, and are not accessible in Hungarian for the most part, or which are difficult to interpret without annotations–will cast light on the real importance of the fall of Buda in 1541 from the viewpoint of both contemporary public opinion and Hungarian history.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The fifth part of Wolfgang Lazius’ work can justly be considered as an invaluable source to events in Hungary between 1540 and 1556. It is so because, on the one hand, Lazius wrote an eyewitness account of the history of the sieges of Buda (1541–1542) and, on the other, as a court historian he had access to several sources which have been partly lost since. Even though he was a native Austrian, as a historian of Ferdinand I he wrote a work which can be justly interpreted as the continuation of the cream of Hungarian court historians such as Thuróczy and Bonfini, or that of his immediate predecessor, Caspar Ursinus Velius. Considering all this, it is almost incomprehensible that, apart from a single, few-page excerpt, the text has remained entirely in manuscript form, therefore neither Hungarian, nor Austrian historiography could utilize the information it contains.
Consequently, publishing the work in its original language is also an endeavor significant at an international level as the years 1540–1556 do not just mark an epochal period in Hungarian history, but they also witnessed the birth of the Danube-monarchy. This way it furnishes an information-rich source not only for Hungarian historians of the early modern era, but for Austrian researchers, or others dealing with the Habsburgs, as well. That is why it is essential that the text be published in the original and with an annotation apparatus that even the international academic community can understand.
The core of the Buda oppugnata source collection comprises Lazius' almost 60-page long text about the year 1541, but it will be accompanied by the Hungarian translation of both already published and hitherto unpublished sources (German newspapers, anti-Ottoman speeches, poems, letters, reports etc.). Such a collection of documents has not been published yet: collecting these sources together and the possibility to read them alongside each other will cast new light on one of the emblematic events in Hungarian history, while putting it into a European context. It will also help us better understand our past and discover the real reasons behind and circumstances of an event recorded in the collective memory of our nation.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Even the general public knows it very well from Géza Gárdonyi’s novel Egri csillagok that the Ottomans captured Buda in 1541 by a stratagem. This is the date we traditionally consider the beginning of the 150-year-long Ottoman rule. It is striking that while Mohács (1526), the siege of Kőszeg (1532) or the recapture of Buda (1686) are well-documented events of our history, no source collection that presents the circumstances of the fall of Buda in 1541 exists. The main objective of our research is to change this. One of the most important goals of the project is to collect and publish in annotated Hungarian translation those sources which cast some light on the reasons behind the fall of Buda, the circumstances of capturing the castle and the events of the unsuccessful military campaign of 1542 aiming at the recapture the town. The fall of Buda got a great deal of attention throughout Europe and was treated by our historiographers and poets, too. There is a text that stands out from among the sources: the monumental Latin language work of Wolfgang Lazius, the court historian of Emperor Ferdinand I. This work has remained in manuscript form in its entirety as a result of which previous studies could not rely on it, even though the fifth part of it is an invaluable source from a Hungarian viewpoint. Here, Lazius focuses on the period between 1540 and 1544 that is the years that led to the capture of Buda and the establishment of Ottoman rule. The other main objective of the project is to publish this in its original language, with annotations, to make this forgotten work available to the international community of scholars.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatási projektnek két fő célkitűzése volt. Egyrészt Wolfgang Lazius Rerum Austriacarum Decades című kéziratban maradt műve V. decasának előkészítése egy kritikai kiadás számára. A másik cél egy szöveggyűjtemény összeállítása volt Buda 1540-42. évi ostromait bemutató szövegekből magyar nyelven, jegyzetekkel. A kettő úgy függ össze szorosan egymással, hogy Lazius művének javas rész Buda ostromairól szól, így a kontrollforrások összegyűjtése a Lazius-szöveg jegyzeteléséhez volt alapvető fontosságú, de önálló eredményként is hasznosítható szöveggyűjtemény létrehozása volt a másik cél. A Lazius-kutatás során fontossá vált az Habsburg-udvari történetírás alaposabb feldolgozása is. Így került a képbe Lazius elődje, Caspar Ursinus Velius és későbbi utóda, Gian Michele Bruto is. A kutatások meglepő és a tervekben nem szereplő eredményekre is vezettek: előkerült Velius egy korábban csak utalásokból ismert Mohácsról szóló szövege, ez 2020-ban meg is jelent, illetve Brutus Rerum Ungaricarum Libri-jének egy korábban nem ismert, lényegében teljes kézirata Trentóban. A Buda oppugnata című forráskötet 2021 decemberében megjelent, a Lazius-szöveg kritikai apparátusa, teljesen, jegyzetelése nagy részben elkészült. Így a projekt fő vállalásai teljesültek.
kutatási eredmények (angolul)
The research project had two main objectives. Firstly, to prepare the manuscript of Wolfgang Lazius's Rerum Austriacarum Decades, Dec. V, for a critical edition. The second objective was to compile a source-edition in Hungarian, with notes, on the sieges of Buda in 1540-42. The two are closely related from the perspective that the mailn part of Lazius' work is about the sieges of Buda, so the collection was to provide control sources for the annotation of the Lazius text, but it has its own values as an independent a collection of main sources of the sieges In the course of Lazius research, a more thorough treatment of Habsburg court-historiography also became important. This is how Lazius' predecessor Caspar Ursinus Velius and his later successor Gian Michele Bruto came into the picture. The research led to some surprising and unforeseen results: a text on Mohács by Velius, previously known only by title , was discovered in 2018 and published in 2020, and a previously unknown, essentially complete manuscript of Brutus' Rerum Ungaricarum Libri was discoverd in Trento. The sourcebook Buda oppugnata was published in December 2021. The Lazius text has been transscribed completly. The critical appartus is also ready and major part of the annotations as well. Thus, the main commitments of the project have been achieved.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=119237
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kasza Péter: Buda oppugnata: Források Buda és Pest 1540-42. évi történetéhez, Budapest, 2021
Kasza Péter: Caspar Ursinus Velius: Lajos király haláláról és Magyarország bukásáról. / Caspar Ursinus Velius: De interitu regis Ludovici et clade Hungariae, Bölcsészettudományi Kutatóközpont; Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), 2020
Kasza Péter: „Párhuzamos történetek” Johannes Herold dialógusa az 1556. évi dél-dunántúli hadjáratról, A dialógus formái a magyar régiségben (1450–1750) (sajtó alatt), 2019
Kasza Péter: Parafrázis parafrázisa. Narratívák Szigetvár 1556. évi ostromáról, Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok a magyar régiségben (sajtó alatt), 2020
Kasza Péter: „Sziget pajzsai”Narratívák Szigetvár 1556-os ostromáról a hivatalos jelentéstől, a tudósító éneken át a humanista narratíváig, ismeretterjesztő előadás, Szeged, SZTE, 2019
Kasza Péter: „Sziget pajzsai”Narratívák Szigetvár 1556-os ostromáról a hivatalos jelentéstől, a tudósító éneken át a humanista narratíváig, kutatószemináriumi vendégelőadás, Pécs, PTE, 2019
Kasza Péter: Dialogue between Humanists. Paolo Giovio and Antun Vrančić on the Fall of Buda, Manuscripts of the Croatian Renaissance Humanism (sajtó alatt), 2020
Kasza Péter: Patay Ambrus jelentése Szigetvár 1556. évi török ostromáról, Lymbus, 2019
Kasza Péter: The Royal Historiographer of Ferdinand I Wolfgang Lazius and his Forgotten Work Rerum Austriacarum Decades, meghívott vendégelőadó, Hradec Kralove, 2019
Kasza Péter: Miklós Oláh’s Hungaria: Sources and Context, Nicolaus Olahus 450 (PUGW, Wien, 107-121), 2019
Kasza Péter: „Kézirat sosem ég el.” Caspar Ursinus Velius mohácsi csatáról írott beszámolójának és egyéb töredékeinek kézirata az OSZK-ban, Magyar Könyvszemle (sajtó alatt), 2019
Kasza Péter: Nyomozás egy kézirat után - Velius Mohácsa, Kutatók éjszakája, 2019, 2019
Kasza Péter: „Egy osztrák Bonfini” Wolfgang Lazius elfeledett magyar történeti műve, Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet III. Budapest, Magyarország, Magyar Nyelvtudományi Társaság, ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, 2019, 229–237, 2019
Kasza Péter: Parafrázis parafrázisa. Narratívák Szigetvár 1556. évi ostromáról, Imitáció és parafrázisSzövegváltozatok a magyar régiségbenTudományos konferencia Pécs, 2019. május 23–25, Pécs, 2020, 117–140, 2020
Kasza Péter: „Kézirat sosem ég el.” Caspar Ursinus Velius mohácsi csatáról írott beszámolójának és egyéb töredékeinek kézirata az OSZK-ban, Magyar Könyvszemle, 36–49., 2019
Kasza Péter: „Parturiunt montes, nascetur ridiculus mus.” Kritikai észrevételek Botlik Richárd Előszó egy elveszettnek hitt szövegváltozat magyar nyelvű kiadásához című írásához,, Magyar Könyvszemle 2019/1, 95–116, 2019
Kasza Péter: Brevissima responsio, avagy Nagyon rövid viszontválasz Botlik Richárdnak,, Magyar Könyvszemle 136 (2020:1), 60–62., 2020
Kasza Péter: A Szapolyai-kor latin nyelvű irodalma, Fodor Pál–Varga Szabolcs (szerk.), Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2020, 273–284, 2020
Kasza Péter: Útkeresés kényszerpályán: Szapolyai János diplomáciai törekvései (1526–1540), Fodor Pál–Varga Szabolcs (szerk.), Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2020, 171–182, 2020
Kasza Péter: Caspar Ursinus Velius, magyar királyi történetíró, Caspar Ursinus Velius: Lajos király haláláról és Magyarország bukásáról. Egy elveszettnek hitt beszámoló a mohácsi csatáról. / Caspar Ursinus Velius: De interitu regis Lu, 2020
Kasza Péter: Miklós Oláh’s Hungaria: Sources and Context, Emőke Rita Szilágyi (Hg.), Nicolaus Olahus 450, PUGW Band XVII. Wien, 2019, 107-121, 2019
Petneházi Gábor-Kasza Péter: “Sic fata volunt”: The Narrative Memory of the Tragedy of Queen Isabella and the Peril of Buda, Máté, Ágnes; Oborni, Teréz (eds.) Isabella Jagiellon, Queen of Hungary (1539-1559). Studies (Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2020), 103-130, 2020
Kasza Péter: Caspar Ursinus Velius, Royal Historiographer of Hungary, Caspar Ursinus Velius: Lajos király haláláról és Magyarország bukásáról. Egy elveszettnek hitt beszámoló a mohácsi csatáról. / Caspar Ursinus Velius: De interitu regis Lu, 2020
Kasza Péter: Caspar Ursinus Velius: Lajos király haláláról és Magyarország bukásáról. Egy elveszettnek hitt beszámoló a mohácsi csatáról. / Caspar Ursinus Velius: De interitu regis, Péter; bevezető tanulmányok: KASZA Péter és TÓTH Gergely, szerk., KASZA Péter, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2020, 2020
Kasza Péter: Magyar történelem Bécsből nézve: Habsburg-udvari történetírás a 16. században, Latin nyelvű udvari kultúra Magyarországon – Stephanus Taurinus és a 16. századi latin nyelvű epika IV. Neolatin Konferencia Szeged, 2019. november 7–9, 2019
Csapó Fanni: Wolfgang Lazius magyar vonatkozású földrajzleírásai, Latin nyelvű udvari kultúra Magyarországon – Stephanus Taurinus és a 16. századi latin nyelvű epika IV. Neolatin Konferencia Szeged, 2019. november 7–9, 2019
Majoros Máté: „Ferdinánd arcai” – Tiroli Ferdinánd a humanista történetírásban: Wolfgang Lazius, Johannes Herold, Forgách Ferenc és Istvánffy Miklós Ferdinánd-ábrázolásai., Latin nyelvű udvari kultúra Magyarországon – Stephanus Taurinus és a 16. századi latin nyelvű epika IV. Neolatin Konferencia Szeged, 2019. november 7–9., 2019
Csapó Fanni: Oratio Francisci Frangepani, 1541: Egy törökellenes beszéd értelmezési lehetőségei, In: Szöveg, hordozó, közösség Budapest, Magyarország : Reciti Kiadó, (2016) pp. 199-206., 2018
Kasza Péter: Obsidio Budae. An unpublished report of the Verancius-collection on the Siege of Buda in 1541, Diana Sorić-Linda Mijić-Anita Bartulović (eds.) „Natales grate numeras”, Zadar, 2020, 155–169, 2020
Kasza Péter: „Párhuzamos történetek” Johannes Heroldt dialógusa az 1556. évi dél-dunántúli hadjáratról, = Farmati Anna–Gábor Csilla (szerk.), A dialógus formái a magyar régiségben, (Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó, 2021), 259–272., 2021
Kasza Péter: Wolfgang Lazius als Hofhistoriker Ferdinands I. Die Handschriften der Fünften Dekade, Stefan Donecker–Petra Svatek–Elisabeth Klecker (hgg.), Wolfgang Lazius (1514–1565): Geschichtsschreibung, Kartographie und Altertumswissenschaft im Wien des 16. Jahrhunde, 2021
Csapó Fanni: Erdély népei egy osztrák humanista szemével, Takács László, Tóth Orsolya (szerk.):. Hereditas Graeco-Latinitatis VIII. Biográfia és identitás, 2020, Debrecen, 255-268, 2020
Kasza Péter: Dialogue between Humanists. Paolo Giovio and Antun Vrančić on the Fall of Buda, Manuscripts of the Croatian Renaissance Humanism (előadás), 2019
Kasza Péter: Magyar történelem Bécsből nézve: Habsburg-udvari történetírás a 16. században, Békés Enikő, Kasza Péter, Kiss Farkas Gábor (szerk.), Latin nyelvű udvari kultúra Magyarországon a 15–18. században, Szeged, 2021, 131–144., 2021
Csapó Fanni: Wolfgang Lazius magyar vonatkozású földrajzleírásai, Békés Enikő, Kasza Péter, Kiss Farkas Gábor (szerk.), Latin nyelvű udvari kultúra Magyarországon a 15–18. században, Szeged, 2021, 145–155., 2021
Majoros Máté: „Ferdinánd arcai” – Tiroli Ferdinánd a humanista történetírásban: Wolfgang Lazius, Johannes Herold, Forgách Ferenc és Istvánffy Miklós Ferdinánd-ábrázolásai., Békés Enikő, Kasza Péter, Kiss Farkas Gábor (szerk.), Latin nyelvű udvari kultúra Magyarországon a 15–18. században, Szeged, 2021, 155–167., 2021
Csapó Fanni: Hogyan írjunk okosan többszázoldalas monográfiákat, avagy Wolfgang Lazius történetírói módszere, Bene Ildikó Mária, Molnár Annamária, Szűcs Kata Ágnes, Virág Csilla, Vrabély Márk (szerk.): Fenntartható tudomány. Hagyomány és újrahasznosítás a felvilágosodás előtt. 20, 2020
Csapó Fanni: On the manuscript(s) of Lazius’ description of Transylvania, Gesztelyi Tamás (szerk.): Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis LVI, 2020, Debrecen, 309-323., 2020
Csapó Fanni–Kasza Péter –Majoros Máté: „Álomszerű” haditerv Szapolyai János ellen, LYMBUS - MAGYARSÁGTUDOMÁNYI FORRÁSKÖZLEMÉNYEK 2020 (2020) 47-64., 2020
Majoros Máté: Egy elfeledett ostromnapló feljegyzései 1556-ból - A babócsai "diverziós hadművelet" jegyzőkönyve, Szegedi Történészhallgatók Egyesületének Harmadik Konferenciája (2021.04.09.), 2021
Petneházi Gábor: Ellentétes narratívák fogságában. Gian Michele Bruto és a Rerum Ungaricarum libri, Békés Enikő, Kasza Péter, Kiss Farkas Gábor (szerk.), Latin nyelvű udvari kultúra Magyarországon a 15–18. században, Szeged, 2021, 167–197, 2021
Petneházi Gábor: Brutus az olvasóhoz. A Rerum Ungaricarum libri trentói kéziratának bevezetése, Lymbus 2021 (megjelenés alatt), 2021
Kasza Péter - Petneházi Gábor: Brutus elveszett és megtalált magyar története, ELKH-BTK, 2020. 10.27, https://mtabtk.videotorium.hu/hu/recordings/39912/brutus elveszett-es-megtalalt-magyar-tortenete, 2020
Kasza Péter: Halál, mint példázat. Werbőczy halála a főpap-történetíró Verancsics Antal művében, https://mtabtk.videotorium.hu/hu/recordings/43887/halal-mint-peldazat-werboczy-halala-a-fopap-tortenetiro-verancsics-antal-m-veben, 2021
Kasza Péter: Európa frontvonalán. Buda hosszú ostroma 1540-1542, Petneházy-konferencia, 2021. szeptember 17. (Parlament), 2021
Békés Enikő, Kasza Péter, Kiss Farkas Gábor (szerk.): Latin nyelvű udvari kultúra Magyarországon a 15–18. században, Szeged, 2021, Szeged, 2021, 2021
Kasza Péter: 1. Manuscript behind a Manuscript. Manuscript Sources of Antun Vrancic’s Work ont he Fall of Buda, Neven Jovanović, Branko Jozić, Francisco Javier Juez Gálvez, Bratislav Lučin, Vlado Rezar (eds.) Colloquia Maruliana XXX: Rukopisi Hrvatskoga Humanizma i Renesanse II. Sp, 2021
Kasza Péter: Magyar történelem Bécsből nézve: Wolfgang Lazius elfeledett történeti műve, akadémiai doktori disszertáció (kézirat), 2022
Kasza Péter: Parafrázis parafrázisa, In: Bartók, István; Jankovits, László; Pap, Balázs (szerk.) Imitáció és parafrázis, PTE BTK Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék (2020) pp. 117-140., 2020
Kasza Péter: Caspar Ursinus Velius, magyar királyi történetíró, In: Kasza, Péter (szerk.) Caspar Ursinus Velius: Lajos király haláláról és Magyarország bukásáról. / Caspar Ursinus Velius: De interitu regis Ludovici et clade Hungariae, Bölcsészettudományi Kutatóközpont; Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) (2020) pp. 7-28., 2020
Kasza Péter: Caspar Ursinus Velius, Royal Historiographer of Hungary, In: Kasza, Péter (szerk.) Caspar Ursinus Velius: Lajos király haláláról és Magyarország bukásáról. / Caspar Ursinus Velius: De interitu regis Ludovici et clade Hungariae, Bölcsészettudományi Kutatóközpont; Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) (2020) pp. 63-86., 2020
Kasza Péter: Miklós Oláh's Hungaria, In: Szilágyi, Emőke Rita (szerk.) Nicolaus Olahus 450: Proceedings of the International Conference on the 450th Anniversary of Nicolaus Olahus’ Death, Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien; Balassi Institut Collegium Hungaricum, Wien; Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien (2019) pp. 107-121., 2019
Kasza Péter: „Kézirat sosem ég el”. Caspar Ursinus Velius mohácsi csatáról írott beszámolójának és egyéb töredékeinek kézirata az OSZK-ban, MAGYAR KÖNYVSZEMLE 135: (1) pp. 36-49., 2019
Kasza Péter: Patay Ambrus jelentése Szigetvár 1556. évi ostromáról, LYMBUS - MAGYARSÁGTUDOMÁNYI FORRÁSKÖZLEMÉNYEK 1: pp. 19-27., 2019
Kasza Péter: „Egy osztrák Bonfini”*, In: Haader, Lea; Juhász, Dezső; Korompay, Klára; Szentgyörgyi, Rudolf; Terbe, Erika; C., Vladár Zsuzsa (szerk.) Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet III., Magyar Nyelvtudományi Társaság (MNYT); ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet (2019) pp. 229-237., 2019
Kasza Péter: Wolfgang Lazius latin nyelvű beszámolója az 1556. évi dél-dunántúli hadjáratról, IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK 122: (4) pp. 417-443., 2018
Kasza Péter: „Írtanak pedig akkor esztendő számának 1541-et.”, In: Ács, Pál; Tóth, Gergely (szerk.) "A magyar történet folytatója." Tanulmányok Istvánffy Miklósról, MTA BTK Történettudományi Intézet (2018) pp. 165-189., 2018
Kasza Péter: Buda oppugnata 1541, TANULMÁNYOK BUDAPEST MÚLTJÁBÓL 42: pp. 9-28., 2017
Kasza Péter: Wolfgang Lazius beszámolója az 1552–1556 közti évek magyarországi eseményeiről, LYMBUS - MAGYARSÁGTUDOMÁNYI FORRÁSKÖZLEMÉNYEK pp. 89-116., 2017
Kasza Péter: The Two Lives of an Oration, Split: Knjizevni krug Split - Marulianum, 14 p. XXVI, Colloquia Maruliana, 2017
Kasza Péter: Főpap történetírók a 16. században, In: Varga Szabolcs, Vértesi Lázár (szerk.) (szerk.) Egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 16. században. Pécs: Pécsi Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézet, 2017. pp. 393-407. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis; 17.), 2017
Kasza Péter: Camerarius und die Türkenfrage, sajtó alatt, 2017
Kasza Péter: Obsidio Budae. An unpublished report of the Verancius-collection on the Siege of Buda in 1541, konferencia előadás, Zadar 2017. 04. 08., 2017
Kasza Péter: „Írtanak pedig akkor esztendő számának 1541-et” Istvánffy Miklós Buda elestéről, sajtó alatt, 2017
Kasza Péter: Buda oppugnata 1541 – egy korszakváltó esemény új megközelítésben, sajtó alatt, 2017
Kasza Péter: Wolfgang Lazius beszámolója az 1552–1556 közti évek magyarországi eseményeiről, sajtó alatt, 2017
Kasza Péter: Variációk egy témára – Wolfgang Lazius 1556-os dél-dunántúli hadjáratról írott beszámolójának szöveghagyományáról és forrásairól, tudományos előadás (MTA BTK ITI, 2017. 09. 26), 2017
Kasza Péter: Egy osztrák Bonfini. Lazius és a Rerum Austriacarum Decades, tudományos előadás, ELTE 2016. 10. 05. Mercuriales-sorozat, 2016
Kasza Péter: Németellenesség magyar módra. Istvánffy Miklós Buda elestéről., tudományos előadás, SZTE 2017. 02. 14 Klasszikus Kedd-sorozat, 2017
Kasza Péter: Buda 1541 - Egy korszakváltó esemény új megvilágításban, népszerűsítő előadás: Mindenki Akadémiája M5 (felvétel: 2017. 03. 13.), 2017
Kasza Péter: Camerarius und die Türkenfrage, Thomas Baier (hrg.) Camerarius Polyhistor, Tübingen: Narr Francke Attempto Verlag, 2017, (Neo Latina; 27.), 325 -334, 2017
Kasza Péter: Obsidio Budae. An unpublished report of the Verancius-collection on the Siege of Buda in 1541, sajtó alatt, 2018
Kasza Péter: „Írtanak pedig akkor esztendő számának 1541-et” Istvánffy Miklós Buda elestéről, Ács Pál, Tóth Gergely (szerk.), „A magyar történet folytatója." Tanulmányok Istvánffy Miklósról, Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2018, (Magyar Történelmi Eml, 2018
Kasza Péter: Buda oppugnata 1541 – egy korszakváltó esemény új megközelítésben, Tanulmányok Budapest Múltjából 42(2017), 9–28, 2017
Kasza Péter: „Párhuzamos történetek” Johannes Heroldt dialógusa az 1556. évi dél-dunántúli hadjáratról, A dialógus formái a magyar régiségben (1450–1750) Tudományos konferencia, BBTE, Kolozsvár, 2018. május 3–5., 2018
Kasza Péter: Variációk egy témára. Wolfgang Lazius latin nyelvű beszámolója az 1556. évi dél-dunántúli hadjáratról. (Szöveghagyomány és források), Irodalomtörténeti Közlemények (sajtó alatt), 2018
Kasza Péter: „Egy osztrák Bonfini” Wolfgang Lazius elfeledett magyar történeti műve, III. Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet konferencia, ELTE, Budapest, 2017. november 16–17., 2017
Kasza Péter: Németellenesség magyar módra. Istvánffy Miklós Buda elestéről, Budapest, 2018. február 17. Megújuló latintanítás, Református Pedagógiai Intézet, 2018
Kasza Péter: Kéziratból forrás. Bevezetés a kritikai kiadások rejtelmeibe Wolfgang Lazius elfeledett magyar történeti műve kapcsán, SZTE BTK, Klasszikus Kedd, 2018. 02. 27, 2018
Kasza Péter: The Royal Historiographer of Ferdinand I Wolfgang Lazius and his Forgotten Work Rerum Austriacarum Decades., Ludwig Boltzmann Institut für Neu-Lateinische Studien, Innsbruck, 2018. április 11., 2018
Kasza Péter: Wolfgang Lazius als Hofhistoriker Ferdinands I. Die Handschriften der Fünften Dekade, sajtó alatt (Lazius-tanulmánykötet, Bécs), 2018
Kasza Péter: Lazius-kéziratok Filológiai alapvetés egy kritikai kiadás elé, Magyar Könyvszemle 2018/2, 148-169, 2018
Csapó Fanni: Hiteles képi tudósítás Buda 1541-es ostromáról?, ΑΓΩΝ, A Collegium Hungaricum Societatis Europaeae Studiosorum Philologiae Classicae XII. országos konferenciáján elhangzott előadások, Bp. 2018, 9-28, 2018
Csapó Fanni -Pesti Gábor: Ismeretlen forrás Buda 1541. évi ostromáról, Fons (sajtó alatt), 2018
Majoros Máté: „Előjáték a Szigeti veszedelemhez” avagy az 1556-os magyarországi hadjárat és annak körülményei Wolfgang Lazius művében, ΑΓΩΝ, A Collegium Hungaricum Societatis Europaeae Studiosorum Philologiae Classicae XII. országos konferenciáján elhangzott előadások, Bp. 2018, 39-60, 2018
Csapó Fanni: Wolfgang Lazius and the Chorographia Transilvaniae sive Daciae, Sapiens ubique civis, Konferencia, Szeged, 2018
Petneházi Gábor: Variációk Dánielre. Az isteni bosszú és gondviselés a 16. századi humanista történetírás nyelvében (Sleidanus, Budina és Forgách), A III. neolatin konferencia tanulmányai (sajtó alatt), 2019
Kasza Péter: Variációk egy témára. Wolfgang Lazius latin nyelvű beszámolója az 1556. évi dél-dunántúli hadjáratról. (Szöveghagyomány és források), Irodalomtörténeti Közlemények (2018/4) 417–443, 2018
Csapó Fanni -Pesti Gábor: Ismeretlen forrás Buda 1541. évi ostromáról, Fons (2018/2), 225-246, 2018
Csapó Fanni: Wolfgang Lazius and the Chorographia Transilvaniae sive Daciae, Sapiens ubique civis, Konferencia, Szeged (sajtó alatt), 2018
Petneházi Gábor: Variációk Dánielre. Az isteni bosszú és gondviselés a 16. századi humanista történetírás nyelvében (Sleidanus, Budina és Forgách), A III. neolatin konferencia tanulmányai, 57-72., 2019
Csapó Fanni: Erdély népei egy osztrák humanista szemével, Biográfia és identitás (sajtó alatt), 2019
Csapó Fanni: Földrajzleírás a politika szolgálatában, 2019. április 11., Szeged, Szegedi Történészhallgatók Egyesületének Első Konferenciája, 2019




vissza »