 |
Különböző geomorfológiai rendszerek közötti késő-pleisztocén és holocén kapcsolatok feltárása a Kárpát-medence DK részén
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
119309 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Sipos György |
| magyar cím |
Különböző geomorfológiai rendszerek közötti késő-pleisztocén és holocén kapcsolatok feltárása a Kárpát-medence DK részén |
| Angol cím |
Exploring Late Pleistocene and Holocene linkages between different geomorphological domains in the SE Carpathian Basin |
| magyar kulcsszavak |
numerikus kormeghatározás, fluviális, eolikus, glaciális, késő pleisztocén, holocén |
| angol kulcsszavak |
numerical dating, fluvial, eolian, glacial, Late Pleistocene, Holocene |
| megadott besorolás |
| Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 100 % | | Ortelius tudományág: Földrajz |
|
| zsűri |
Földtudományok 2 |
| Kutatóhely |
Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék (Szegedi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Árvai Mátyás
Bartyik Tamás
Kern Zoltán
Kiss Tímea
Lázár Enikő
Páll Dávid Gergely
Právetz Tamás
Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia
Tóth Orsolya
|
| projekt kezdete |
2016-11-01 |
| projekt vége |
2021-01-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
11.666 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
9.96 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás elsődleges célja a helyi és részvízgyűjtő léptékű információk egyesítése a Kárpát-medence délkeleti részén és ez alapján egy pleisztocén és holocén felszínfejlődést leíró vízgyűjtő és rész-medence léptékű modell megalkotása.
Ehhez eltérő szedimentológiai információk, valamint geomorfológiai folyamatok (glaciális, fluviális, eolikus) összekapcsolására van szükség, amely csak a geokronológiai módszerek széles skálájának együttes alkalmazásával lehetséges. A kutatás a Kárpát-medence DK-i részén összekapcsolódó folyórendszerek (Maros, Tisza és Duna) síksági szakaszaira, két eltérő módon fejlődő hordalékkúpra (Maros hordalékkúp és Duna-Tisza köze) valamint egy a síkvidéki területek fejlődését intenzíven befolyásoló hegyvidéki vízgyűjtőre (Maros) összpontosít.
A különböző kapcsolatok feltárását két fontosabb relációban tervezzük: 1) A Maros hegyvidéki és síksági szakaszai között valamint 2) a hordalékkúpokhoz és árterekhez köthető eolikus és fluviális folyamatok és a bácskai löszképződés között.
Az elmúlt ~30 000 évre vonatkozó kronológiai adatok egyesítése mellett különböző kormeghatározási módszereket alkalmazva (OSL, radiokarbon, kozmogén izotópok, dendrokronológia) tekintélyes mennyiségű új numerikus koradat várható a kutatás eredményeként. Ezáltal a különböző régiókban zajló geomorfológiai folyamatokat sokkal biztosabb időkeretbe tudjuk majd helyezni, s ez teret nyit a terület felszínfejlődésének részletesebb és biztosabb értelmezéséhez. A kutatás további célja az alkalmazott kormeghatározási módszerek lehetőség szerinti együttes alkalmazása, módszertani összehasonlítások elvégzése, ezáltal is javítva a kapott eredmények megbízhatóságát.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A tágabb értelemben vett kutatási területen az eddigi negyedidőszaki vizsgálatok többsége csak egy-egy kisebb régió vonatkozásában fogalmazott meg összefüggéseket. A felszínfejlődés komplex rekonstruálásához, a Kárpát-medence délkeleti részén (is), szükség van az eltérő geomorfológia környezetekben végbement folyamatok együttes és komplex vizsgálatára.
A kutatás alaphipotézise, hogy a különböző módszerekkel vizsgált geomorfológiai egységek fejlődése között közvetlen kapcsolat mutatható ki a kormeghatározási módszerek minél szélesebb körű (optikailag stimulált lumineszcencia, helyben keletkező kozmogén izotópok, radiokarbon, dendrokronológia) együttes felhasználásával és az eredmények összevetésével.
A kutatás során sok kisebb probléma mellett az alábbi fontosabb kérdésekre keressük a választ:
Milyen dinamikus kapcsolat mutatható ki a Déli-Kárpátok gleccsereinek pleisztocén végi visszahúzódása, ingadozása és a Maros hordalékkúpján ez idő tájra rekonstruált mederfejlődési folyamatok között?
Milyen mértékű lehetett a feltöltődés a Maros hordalékkúp csúcsi részein a késő-pleisztocén és holocén során, s ez mennyiben járult hozzá a korábban kimutatott jelentős mederváltásokhoz?
Milyen összefüggés tárható fel a Duna-Tisza köze magyarországi területén, illetve a Tisza árterén végbement eolikus és fluviális folyamatok, valamint a bácskai löszképződés között?
Az egyazon mintaterületre koncentráltan végzett különböző kormeghatározási módszerek eredményeit mennyiben lehet összehangolni, az adatokat verifikálni?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás nemcsak a vizsgált területen, hanem sokkal tágabb értelemben is új távlatokat nyit a negyedidőszaki felszínfejlődés értelmezésében, hiszen a nagy vízfolyások vízgyűjtő szintű elemzése olyan összefüggéseket tárhat fel, melyek kontinentális léptékű modellekben is alkalmazhatóak.
A Kárpát-medence DK-i részére irányuló korábbi kutatások inkább lokális összefüggések vizsgálatára korlátozódtak, általános értelmezések inkább kvalitatív alapon történtek. Habár az utóbbi időben növekvő erőfeszítések történtek a geomorfológiai folyamatok rekonstruálására abszolút kormeghatározási módszerek segítségével, az eredmények még nincsenek regionális adatbázisokba integrálva. A jelenlegi kutatás lényegesen megnöveli a régióra vonatkozó numerikus koradatok mennyiségét, ezáltal további új összefüggések feltárását teszi lehetővé, amely jelentős lendületet adhat mind a hegységi és fluviális folyamatok, a futóhomok és a lösz kutatásának is.
A különböző geomorfológiai környezetek közötti kapcsolatok vizsgálata igen aktuális kutatási téma, mivel a kvantitatív információk növekvő mennyisége mára lehetővé teszi a korábbi elméletek felülvizsgálatát, valamint nagyobb léptékű modellek előállítását. Mégis, a jelen kutatás egyedülálló és iránymutató abban a tekintetben, hogy négy eltérő környezet közötti kapcsolódási pontokat vizsgálja.
A morfológiai kapcsolatok erősségét a klíma alapvetően befolyásolja. Nagymértékben meghatározza a különböző földfelszíni folyamatok aktuális energiaviszonyait és dinamikáját. Napjaink klímaváltozása jelentős és gyorsuló változásokat eredményezhet a vizsgált morfológiai rendszerekben. Mindez az emberi társadalomra és a gazdaságra is növekvő terheket ró. A változások jövőbeni irányának és lehetséges intenzitásának meghatározásához elengedhetetlenül szükséges a klíma és a geomorfológiai környezet közötti múltbeli kapcsolatok feltárása. A kutatás a fentiek figyelembevételével és komplex módszertan alkalmazásával törekszik a múltbeli folyamtok rekonstruálására egy olyan kutatási terület esetében, melyet a jelen klímaváltozása fokozottan érint.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Milyen kapcsolatok fedezhetőek fel a különböző geomorfológiai rendszerek között? Milyen mértékű morfológiai változásokhoz vezetettek a klímaingadozások a múltban? A jelenlegi klímaváltozás hogyan befolyásolja a felszíni folyamatokat? Jelen kutatás ezekre a fő kérdésekre keresi a választ.
A fent vázolt problémák megoldásához komplex és nagy léptékű modellek felállítására van szükség, melyekhez nélkülözhetetlen a morfológiai változások idejének és ütemének pontos meghatározása. Napjainkra számos kormeghatározási módszer már hazánkban is elérhető, ami nagyban elősegíti az ilyen irányú kutatásokat. A kutatás különféle geokronológiai módszerek együttes felhasználásával igyekszik kellően nagy mennyiségű koradatot előállítani, hogy azokat a meglévő adatokkal ötvözve egységesen lehessen vizsgálni a Kárpát-medence DK-i részén végbement felszínfejlődési folyamatokat az utóbbi 20000-30000 évre vonatkozóan.
A létrehozott nagy mennyiségű adat és az egységes adatbázis lehetővé teszi a kutatók számára, hogy az országhatárokon átnyúló geomorfológiai rendszerek között is megtalálják a kapcsolatokat. Ebből a szempontból a kutatás egyedinek tekinthető ösztönzőleg hathat további közös kutatási feladatok megoldására a régióban. Mindemellett, az alkalmazott komplex megközelítés általánosságban is hozzájárulhat a földfelszíni rendszerek jobb megértéséhez.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The primary aim of the research is to improve local or sub-catchment scale datasets into an integrated catchment and sub-basin scale model of Late Pleistocene – Holocene geomorphological evolution in the SE part of the Carpathian Basin.
This requires the linking of different sedimentary and geomorphologic domains and processes (glacial, fluvial, and eolian), therefore a wide range of methods need to be applied. The research will focus on lowland sections of three river systems (River Maros, Tisza and Danube) interacting in the SE part of the Carpathian Basin, two alluvial fans (Maros Alluvial Fan, Danube-Tisza Interfluve) of different age and different dominant geomorphic agent, and an upland catchment (River Maros), largely affecting the intensity of geomorphological processes in the lowland region.
The connections between different domains will be assessed by 1) linking upland and lowland geomorphological processes on the Maros River Catchment and 2) by linking alluvial and eolian processes to loess deposition on the Danube-Tisza Interfluve.
Beside amalgamating existing chronological datasets of the past ~30 000 years, a considerable amount of new numerical age estimates will be generated by applying optically stimulated luminescence, radiocarbon, terrestrial cosmogenic nuclides, dendrochronology. This way a much better constrained timeframe will be generated which can be highly beneficial for an improved interpretation of the geomorphological processes acted on different parts of the region. A further important aim is to make cross-checks between the applied geochronological methods where possible and improve this way the reliability of results.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The chosen study area belongs to three countries where the majority of the former studies devoted to Quaternary landscape evolution assessed only small sub-regions. The complex reconstruction of landform development requires the combined assessment of processes in different geomorphological environments in the SE Carpathian Basin, too.
The main hypothesis of the research is that the development of the different geomorphological domains in the SE Carpathian Basin was linked in the past as well and their relationship can be understood by the combined application of different dating methods (optically stimulated luminescence, in situ cosmogenic nuclides, radiocarbon, dendrochronology) and by the integration of the former results.The research addresses the following main questions:
What is the dynamic relationship between the Late Pleistocene fluctuations of glaciers in the Southern Carpathians and the reconstructed coeval channel development on the alluvial fan of the Maros River?
How did sedimentation rate change at the apex of the Maros Alluvial Fan and how could these changes contribute to significant avulsions revealed formerly?
How alluvial and eolian processes can be linked to loess deposition on the Danube-Tisza Interfluve and its surroundings?
To what extent can different dating methods, applied at the same study area, verify each other?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research opens new perspectives in the understanding of Quaternary geomorphological evolution not only in the study area but also in a more general sense, since catchment scale analyses on large rivers can highlight relationships applicable to continental models.
Concerning the SE part of the Carpathian Basin previous investigations were either restricted to rather local relationships, or general interpretations were made on qualitative grounds. Although a growing effort has been made recently to reconstruct geomorphological processes by using numerical dating methods, these results have not been integrated into regional databases. The present research will considerably increase the number of numerical dates in the region, therefore further, new relationships can be revealed which will provide a significant impetus to mountain, fluvial, wind-blown sand and loess research at the same time.
The investigation of linkages between different geomorphological archives is a highly relevant topic as the growing number of quantitative information allows by now the reassessment of former theories and generation of larger scale models. Moreover, the present research is unique in exploring the dynamic relations between four different sedimentary environments and in this sense it can be a trend setting andcompetitive investigation even in a European comparison.
Climate is a principal natural factor governing the strength of linkages between geomorphological domains., It highly determines the actual energy and dynamics of different earth surface processes. Present climate change may trigger significant responses in morphological systems leading to accelerated changes. The intensification of geomorphological processes exerts consequently an increased pressure to human society. In order to determine the direction and possible magnitude of these changes the investigation of past relationships between climate and morphology provides key information. The research addresses the above by proposing a complex study on past earth surface processes in a region highly affected by climate change at present.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
What linkages can be revealed between different earth surface systems? What was the magnitude of geomorphological change in the past as a matter of natural climate variations? How present climatic processes may affect earth surface processes? These are the main questions the present research seeks the answers for. The setting up of complex and large scale models addressing the above issues requires the determination of the proper timing and rate of earth surface changes. By now there are several geochronological techniques which can aid investigations of this type. The research aims to generate a considerable amount of geochronological data with various techniques in the South Eastern part of the Carpathian Basin, where the interaction of several earth surface processes (rivers, wind blown sand, mountain processes) have developed complex landforms which can be studied at hand.
The increased number of data and the generation of a unified database will allow researchers to find interconnections between geomorphological systems stretching over the borders of neighbouring countries. In this respect the research is unique and can stimulate the joint research activity of a broader community. Moreover, the complex approach applied can contribute to the better understanding of earth surface systems in general.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Tóth O., Sipos Gy., Kiss T., Bartyik T.: Variation of OSL residual doses in terms of coarse and fine grain modern sediments along the Hungarian section of the Danube, GEOCHRONOMETRIA 44 : 1 pp. 319-330., 2017 | | Sipos Gy., Kiss T., Magyar G., Búró B., Négyesi G., Györgyövics K., Markovic S., Gavrilov M., Nyári D., Gáti Sz., Markovic R.: The timing of Late Pleistocene and Holocene aeolian activities in the Pannonian Basin., Book of abstracts. Annual Meeting of the British Society for Geomorphology, Aberystwyth, UK. 2018.09.10-12., p.48, 2018 | | Bartyik T., Sipos Gy., Tóth O., Magyar G.: Quartz luminescence sensitivity as a potential tool in the reconstruction of alluvial processes in the Pannonian Basin, Book of Abstracts, Central European Conference on Geomorphology and Quaternary Sciences, Giessen, Germany, 2018.09.23-27. p. 152., 2018 | | Sipos Gy., Urdea P., Kiss T., Marković S.B., Ruszkiczay-Rüdiger Zs., Gavrilov M.B., Kern Z., Tóth O., Bartyik T., Sümeghy B., Hernesz P., Páll D.G.: Exploring potential Late Pleistocene linkages between different geomorphological domains in the SE Carpathian Basin., Book of Abstracts, Central European Conference on Geomorphology and Quaternary Sciences, Giessen, Germany, 2018.09.23-27. p. 196., 2018 | | Tóth O., Sipos Gy., Kiss T., Bartyik T., Filyó D., Mezősi G.: Formation and age of floodplain surfaces along the Danube in Southern Hungary., Book of Abstracts, Central European Conference on Geomorphology and Quaternary Sciences, Giessen, Germany, 2018.09.23-27. p. 206., 2018 | | Kern Z., Mihály E., Nagy B., Mészáros J., Urdea P., Timofte F., Sipos Gy.: ) Closely situated dendro-sites tell distinct dendro-stories from the Mureş/Maros river, Romania., Harvey, J., Lange, J., Scharnweber, T., Wilmking, M. (eds.) Book of Abstracts. TRACE 2018 Conference, 24-27 April 2018, Greifswald, Germany. p. 74., 2018 | | Árvai M., Mihály E., Kern Z.: Dendrochronological analysis of subfossil driftwood excavated from the alluvial deposit of the Drava river at the Croatian - Hungarian border., In: Harvey, J., Lange, J., Scharnweber, T., Wilmking, M. (eds.) Book of Abstracts. TRACE 2018 Conference, 24-27 April 2018, Greifswald, Germany. p. 83., 2018 | | Gavrilov M.B, Marković S.B., Schaetzl R.J., Tošić I, Zeeden C., Obreht I., Sipos Gy., Ruman A., Putniković S., Emunds K., Perić Z., Hambach U., Lehmkuhl F.: Prevailing surface winds in Northern Serbia in the recent and past time periods; modern-and past dust deposition., AEOLIAN RESEARCH 31 : B pp. 117-129., 2018 | | Tóth O., Sipos, Gy., Kiss T., Bartyik T.: Variation of OSL residual doses in terms of coarse and fine grain modern sediments along the Hungarian section of the Danube, Geochronometria 44/1: 319-330., 2017 | | Ruszkiczay-Rüdiger Zs., Kern Z., Madarász B., Urdea P., Braucher R.: Késő-pleisztocén gleccser-rekonstrukció, -kronológia és őskörnyezeti következtetések a Retyezát-hegységben., Új eredmények a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott csillagászati-földtudományi kutatások köréből, 2019 | | Sipos Gy., Marković S.B., Tóth O., Gavrilov M.B, Balla A., Kiss T., Urdea P., Meszaros M.: The timing of the phases of aeolian activity in the Deliblato Sands, Serbia, International conference dedicated to the life and work of Prof. Branislav Bukurov, 3-5 May 2019, Branch of Serbian Academy of Sciences and Arts in Novi Sad, Serbia, 2019 | | Sipos Gy., Urdea P. Kiss T., Marković S.B., Ruszkiczay-Rüdiger Zs.: Late Pleistocene linkages between glacial, fluvial and aeolian processes in the SE Carpathian Basin, Current status and new challenges in geomorphological research, The 35th Romanian Symposium on Geomorphology, 23-26th May 2019, Timisoara, Romania, Book of Abstracts p. 1, 2019 | | Bartyik T., Sipos Gy, Magyar G.: Quartz luminescence sensitivity of fluvial and aeolian samples in the Panonian Basin, 13th international Conference „Methods of Absolute Chronology”, 5-7 June 2019, Tarnowskie Góry, Poland, Geochronometria Conference Abstracts Series Vol.2, p. 48., 2019 | | Sipos Gy., Tóth O., Kiss T., Bartyik T., Filyó D., Mezősi G: OSL dating of terrace and floodplain development along the Hungarian Lower Danube, 13th international Conference „Methods of Absolute Chronology”, 5-7 June 2019, Tarnowskie Góry, Poland, Geochronometria Conference Abstracts Series Vol.2, p. 52., 2019 | | Sipos Gy., Schmidt C., Filyó D., Bartyik T.: Calibration transfer between alpha sources using different samples and protocols, 13th international Conference „Methods of Absolute Chronology”, 5-7 June 2019, Tarnowskie Góry, Poland, Geochronometria Conference Abstracts Series Vol.2, p. 85., 2019 | | Sipos Gy., Marković S.B., Kiss T., Magyar G., Gáti Sz., Marković R., Gavrilov M., Búró B., Négyesi G., Györgyövics K., Nyári D.: Late Pleistocene and Holocene aeolian activity in the Pannonian Basin, environmental and human perspectives., Eurasian Environmental Dynamics and Humans: Interactions over Different Timescales, 27-29 June 2019, Serbian Academy of Sciences and Arts, Belgrade (Invited talk), 2019 | | Sipos Gy., Tóth O., Kiss T., Mezősi G.: Reconstruction of the Late Pleistocene and Holocene shift of the Danube on the Hungarian Great Plain, International scientific conference of the Carpatho-Balkan-Dinaric Geomorphological Commission June 24-27., Szeged, Hungary, 2019 | | Mitrinović D., Zarić J., Anđelković O., Sipos Gy., Polomčić D., Dimkić M.: . Dating of alluvial sediments from borehole at the lower course of the Savariver and indications of the connection between their genesis and climatechanges in the Pleist, Quaternary International. Article in press, corrected proof., 2019 | | Tóth O.: Folyóvízi folyamatok vizsgálata OSL kormeghatározás segítségével a Duna magyarországi szakasza mentén, Szegedi Tudományegyetem, Kar Földtudományok Doktori Iskola, PhD értekezés, p. 129, 2019 | | Perić Z. M., Marković S.B., Sipos Gy., Gavrilov M. B., Thiel C., Zeeden C., Murray A.S.: A post‐IR IRSL chronology and dust mass accumulation rates of the Nosak loess‐palaeosol sequence in northeastern Serbia, Boreas 49/4: 841-857, 2020 | | Sipos Gy., Schmidt C. Bartyik T., Filyó D., Magyar G., Havasi V., Kukovecz Á.: Cross-calibration of an α-source used for luminescence dating by applying different samples and procedures, Geochronometria (accepted manuscript), 2020 | | Slowik M., Dezső J., Kovács J., Gałka M., Sipos Gy.: Phases of fluvial activity in loess landscapes: findings from the Sió valley (Transdanubia, central Europe), Catena (accepted manuscript), 2020 | | Bartyik T., Magyar G., Filyó D., Tóth O., Blanka V., Kiss T., Markovic S.B., Prsoiu I., Gavriéov M., Mezősi G., Sipos Gy.: Spatial difference in the luminescence sensitivity of quartz extracted from Carpathian Basin fluvial sediments, Quaternary Geochronology (revised manuscript), 2020 | | Kertész T., Hubay K., Buró B., Sipos Gy., Bartyik T., Mindszebty A., Molnár M.: The last 40.000 years of a floodplain area (Tisza, Hungary) – comparative case study of 14C and OSL methods, Radiocarbon (revised manuscript), 2020 | | Mitrinović D., Zarić J., Anđelković O., Sipos Gy., Polomčić D., Dimkić M.: Dating of alluvial sediments from borehole at the lower course of the Sava river and indications of the connection between their genesis and climate changes in the Pleistocene, Quaternary International 547, 75-85., 2020 | | Slowik M., Dezső J., Kovács J., Gałka M., Sipos Gy.: Phases of fluvial activity in loess landscapes: findings from the Sió valley (Transdanubia, central Europe), Catena, 198, 105054, 2020 | | Bartyik T., Magyar G., Filyó D., Tóth O., Blanka V., Kiss T., Markovic S.B., Prsoiu I., Gavriéov M., Mezősi G., Sipos Gy.: Spatial difference in the luminescence sensitivity of quartz extracted from Carpathian Basin fluvial sediments, Quaternary Geochronology 101166, 2021 | | Persoiu I., Sipos Gy., Rădoane M., Hutchinson S. M., Michczyńska D., Persoiu A.: Late Quaternary fluvial archives in the forelands of the North-Eastern Carpathians with regional scale implications for the river system of the Eastern Pannonian Basin., Geomorphology (under revision), 2021 | | Ruszkiczay-Rüdiger Zs.,Kern Z., Urdea P., Madarász B., Braucher R., Aster Team: Limited glacial erosion during the last glaciation in mid-latitude cirques (Retezat Mts, Southern Carpathians, Romania), Geomorphology (under review), 2021 | | Sipos Gy., Marković S.B., Gavrilov M.B., Balla A., Filyó D., Bartyik T., Mészáros M., Tóth O., van Leeuwen B., Lukić T. Urdea P., Onaca A., Mezősi G., Kiss T.: Phases of Late Pleistocene and Holocene aeoloian activity in the Deliblato Sands, the desert of Europe, Quaternary Research (under revision), 2021 | | Sipos Gy., Kiss T., Tóth O.: CONSTRAINING THE AGE OF FLOODPLAIN LEVELS ALONG THE LOWER SECTION OF RIVER TISZA, HUNGARY, Journal of Environmental Geography 9 (1–2), 39–44., 2016 | | Tóth O., Sipos, Gy., Kiss T., Bartyik T.: DATING THE HOLOCENE INCISION OF THE DANUBE IN SOUTHERN HUNGARY, Journal of Environmental Geography 10 (1–2), 53–59., 2017 | | Tóth O., Sipos, Gy., Kiss T., Bartyik T.: Variation of OSL residual doses in terms of coarse and fine grain modern sediments along the Hungarian section of the Danube, Geochronometria in press, 2017 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
