|
Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szerepe az egészségegyenlőtlenségekben Magyarországon
|
súgó
nyomtatás
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
|
Projekt adatai |
|
|
azonosító |
119574 |
típus |
K |
Vezető kutató |
Uzzoli Annamária |
magyar cím |
Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szerepe az egészségegyenlőtlenségekben Magyarországon |
Angol cím |
Role of access to health care in health inequalities in Hungary |
magyar kulcsszavak |
hozzáférés, egészségegyenlőtlenség, térbeliség, Magyarország |
angol kulcsszavak |
access to health care, health inequality, spatiality, Hungary |
megadott besorolás |
Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 50 % | Ortelius tudományág: Társadalomföldrajz | Demográfia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 50 % | Ortelius tudományág: Demográfia |
|
zsűri |
Földtudományok 2 |
Kutatóhely |
Regionális Kutatások Intézete (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
résztvevők |
Bán Attila Beke Szilvia Kovai Cecília Pál Viktor Vitrai József
|
projekt kezdete |
2016-10-01 |
projekt vége |
2020-03-31 |
aktuális összeg (MFt) |
12.536 |
FTE (kutatóév egyenérték) |
6.18 |
állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést befolyásoló egyéni, közösségi és intézményi tényezők megismerése lehetőséget teremt az egyenlőtlenségek hatékony mérséklésére. A kutatás fő célkitűzése a hazai egészségegyenlőtlenségek 1989 után térben és időben változó jellemzőinek vizsgálata a hozzáférés egyenlőtlenségeinek komplex értelmezésén keresztül. Az ellátáshoz való hozzáférés társadalmi-gazdasági tényezőinek lokális szintű megismerése hozzájárul egy új statisztikai módszertan kidolgozásához, ill. az eredmények alapján javaslatok megfogalmazására kerülhet sor a döntéshozók számára. A tervezett kutatás során támaszkodunk saját kutatási előzményeinkre, így az eddigi tapasztalatok aktualizálását, multidiszciplináris megközelítését tervezzük a hozzáférés egyenlőtlenségeinek térségspecifikus vizsgálatán keresztül. A projekt három fő vizsgálati területre fókuszál, egyidejűleg figyelembe véve a szükséglet, az igénybevétel és a hozzáférés területi egyenlőtlenségeit. Módszertanilag kombinálja a kvantitatív és kvalitatív módszerek technikai eszközeit. Az első munkafázisban cél a népegészségügyi szempontból kiemelkedő jelentőségű betegségek ellátási egyenlőtlenségeinek járási vizsgálata, főként a regionális elemzési módszerek segítségével. A második munkafázisban esettanulmányok útján cél értelmezni, hogy hogyan és milyen tényezők befolyásolják a hozzáférés egyenlőtlenségeit helyi szinten, elsődlegesen félig strukturált interjúk segítségével. A harmadik munkafázisban cél a szakpolitikai döntéshozatal háttérmechanizmusainak feltárása szakértői interjúk és tartalomelemzés segítségével, valamint javaslattétel a bizonyítékokon alapuló, informált egészségpolitika számára.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. Az ellátási szükségletek, az ellátások igénybevételi, valamint az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei jellemző térszerkezetre utalnak. Az egészségi állapotban tapasztalható egyenlőtlenségek társadalmi meghatározottsága determinálja az egészségegyenlőtlenségek multidiszciplináris vizsgálatát. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést befolyásoló tényezők, ill. a hozzáférésben tapasztalható területi különbségek vizsgálata alapvető információs bázisa az ellátás javítását célzó egészségpolitikai törekvéseknek. Kiinduló hipotézis: A társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek alapvetően determinálják az egészségegyenlőtlenségek térszerkezetét. Az egészség társadalmi meghatározottsága térbelileg jellemző összefüggésekre hívja fel a figyelmet, amelyek az egészségi állapot, a halálozás, a megbetegedések, az egészségmagatartás és az ellátáshoz való hozzáférés összefüggésein keresztül is tetten érhető. Alapvető kutatási kérdéseink: Hogyan értelmezhető a lokális helyek szerepe az egészségegyenlőtlenségekben? Az aktív fekvőbeteg-ellátás szükségletre korrigált igénybevétele, valamint az egészségügyi intézmények elérhetőségének területi különbségei alapján melyek a leghátrányosabb területek Magyarországon? A hozzáférés és az elérhetőség alapján definiált hátrányos helyzetű területeken milyen tényezők befolyásolják az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyeit? Mi alapján döntik el a betegek, hogy a szabályokat követve, vagy önszántukból keresnek fel a lakóhelyüktől távolabbi egészségügyi intézményt? Jelenleg milyen a tervezési és szakpolitikai eszközök, illetve döntéshozatali mechanizmusok érvényesülnek a kapacitástervezésben és az ellátásszervezésben?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Önmagában az egészségegyenlőtlenség csökkentése közvetlenül is hozzájárul a jobb erőforrás felhasználáshoz, az ellátás hatékonyságának növekedéséhez, így a jobb teljesítményhez és hosszú távon az egészség-nyereséghez, vagyis a várható élettartam meghosszabbodásához és/vagy az életminőség javulásához. Az egészségegyenlőtlenségek területi vizsgálata két okból is fontos: • Az ellátáshoz való hozzáférés területi egyenlőtlenségeinek, valamint az egészségügyi intézmények elérhetőségének földrajzi különbségeinek feltárása hozzájárul az egészségegyenlőtlenségek szempontjából többszörösen hátrányos helyzetű területek azonosításához. • Az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése már középtávon hatékonyabbá teszi az erőforrás-felhasználást, azaz a térségi szintű kapacitás-elosztást és a szükséglet-alapú ellátás szervezést. Várható eredmények: • A szükséglet, az igénybevétel, a hozzáférés és az elérhetőség hazai egészségügyi adatbázisán alapuló modell kidolgozása, és empirikus tesztelése. • A betegek intézményválasztási döntését befolyásoló motivációs tényezők részletes megismerése, amely a hatékony betegút-szervezéshez szolgáltat információkat. • A szakpolitikai döntéshozatal háttérmechanizmusainak tanulmányozása elősegíti a bizonyítékokon alapuló, informált egészségpolitika feltételeinek javítását. A szakirodalmi előzmények és az eddigi kutatási eredmények kapcsán megállapítható, hogy az egészségegyenlőtlenségek befolyásoló tényezőit, azaz az egészségi állapot társadalmi-gazdasági meghatározóit, így a hozzáférés egyenlőtlenségeit különböző aspektusból és változatos módszertani eszközökkel vizsgálták már nemzetközi és hazai szinten egyaránt. Ezekben a vizsgálatokban ugyan megjelent a földrajzi helyek szerepének értelmezése, de többségük nem abból indult ki, hogy a tér az egyenlőtlenségeket elsődlegesen meghatározó tényező. A tervezett kutatás újszerű eleme lehet, hogy az egyenlőtlenségek magyarázatában a lokális helyek szerepére mint kockázati tényezőre hívja fel a figyelmet egyenlőtlenségeket növelésében és újratermelésében.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A témaválasztás időszerűségét bizonyítja, hogy a magyar egészségügy legutóbbi aktuális fejlesztési programja, a Semmelweis Terv a nagytérségi, szükséglet alapú kapacitástervezést helyezi előtérbe. A tervezett kutatás eredményeivel és a munka során kidolgozásra kerülő modell segítségével javaslatokat tudunk megfogalmazni a térségi egységekre épülő egészségszervezési intézményrendszer kialakításához és eredményes működtetéséhez. Korábbi kutatásunk során azt tapasztaltuk, hogy a lakóhelytől függ az esély a jobb minőségű ellátásra. Vannak olyan járások, ahol a lakosság 80-90%-a nem a lakóhelyéhez legközelebbi kórházat, rendelőt veszi igénybe. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a társadalmi-gazdasági helyzettől függően vannak olyanok, aki számára az ellátáshoz való hozzáférés akadályozott. A szabad orvosválasztás lehetősége, ill. a korlátozott hozzáférés területileg meghatározott, mindkét szélsőséges példát az ország jobb és rosszabb helyzetű területein fogjuk tapasztalni. Kutatásunk célkitűzése egyrészt az egészségi állapotban tapasztalható kistérségi különbségek feltárása, másrészt a különböző egészségügyi ellátások igénybevételében jelenlévő területi egyenlőtlenségek bizonyítása, harmadrészt az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés (pl. esélyegyenlőség, társadalmi-gazdasági helyzet, elérhetőség stb.) értelmezése. A kutatás eredményei és tapasztalatai, valamint a tervezett modell kidolgozása hozzájárul a hatékonyabb betegút-szervezéshez, és az ellátáshoz való hozzáférés javításához. Az egészségügyi kapacitások és az igények jobb összehangolása költségmegtakarítással jár, az így felszabaduló források átcsoportosíthatók más ellátási területekre.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. Research on individual, community and institutional factors of access to health care can help to reduce health inequalities and to organise more efficiently the use of scare health resources. Socioeconomic factors of access to health care at local level can give a hand to work out a new statistical model to define the complexity of health inequalities and to make suggestions for decision-makers in health policy. The planned project is based on our former research. The priority of this new research is to analyse space-specific context of access to health care with its multidisciplinary aspects. During three years period there are different focuses for each year to combine the inquealities of needs, utilization and access to health care. The special focuses are the follwongs: spatial inequalities of access to care, determinants of the access to care, and planning tools for allocation of health care capacities. Methodically, we are going to show how it is possible to combine quantitative and qualitative analytical approach together in this research project. In the first phase, the aim is to identify spatial inequalities of the epidemiologically most relevant diseases at local level (LAU1) by regional analytical methods. In the second phase, the goal is to work out case studies at local level and to study the socioeconomic determinants of access to health care by qualitative analytical tools as semi-structured interviews. In the third phase, the target is to study background mechanisms in the process of decision-making by expert interviews, and to give proposals to work out the conditions of the evidence informed health policy.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. There is a typical spatial pattern in the need of care, in the use of care, also in access to health care and its inequalities in Hungary The soci-economic determinants of health determine multidisciplinarity of the research on health inequalities. The most important aim of the national health policy is to improve population’s health status and the quality of health services. These political ambitions should be based on examination of the health inequalities and the socioeconomic determinants of access to health care. Our initial hypothesis is: Socioeconomic inequalities in access to health care can basically determine the spatial distribution of health inequities. Thus, socioeconomic inequalities in health exist regionally and according to that poor are disadvantaged in terms of health status, mortality, non-communicable disease, health behaviour and access to health care. Our main questions are: How can the role of spatiality through locality be interpreted in the shaping of health inequalities? What are the most important socioeconomic factors which have effects on access to health care? Which are the most disadvantaged Hungarian administrative districts (LAU1) according to the spatial inequalities in need-adjusted use of care and in the access to health services? What factors can influence individual choices and decisions on utilization of public health care institutions? What are the relevant planning tools in health policy, and what are the actual decision making mechanism in capacity allocation and health service organisation in Hungary?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The issue of ‘health inequalities’ has been becoming more and more serious social problem and therefore a topical research focus after the transition in Hungary. This is the main reason that research on health inequalities can help to organise more efficiently the use of scare health resources which has a high priority especially during the economic crisis. To reduce health inequalities itself can directly and indirectly contributes to better quality of health services, to adequate resource using in health care system and to increasing efficiency in health care. These factors will be translated to significant health gain which basically means expanded life expectancy and improved quality of life. There are two main reasons of why it is important to research health ineqaulities by territorial aspects: • To study territorial inequalities of access to health care and availability of health care is actual topic to define multiply disdavantaged position of local areas through its geographical determinants • Recommendations to more efficient resource allocation for health policy in Hungary, which allow introducing better spatial allocation methodology of health care capacities, to make more available the health services and to align local transportation system to access health care providers. Expected results are the followings in the research project: • A new statistical-mathematical model tested on Hungarian health data (including data of need, use and access to health care), which can be utilized for modeling the use of care data to support resource allocation decisions. • Detailed information about factors influencing patients’ choice of institutions for health care which help understanding individual factors playing significant roles in spatial inequality in use of care in Hungary. There are many international and domestic former researches focusing on health inequalities and its socioeconomic determinants . Majority of them is prioritizing the role of geographical sites but local sites do not appear as a determinant factor in ineaqualities. New element of this planned project may be to emphasize the risk dimension of local spaces which can contribute to increase or reproduce inequalities.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The actuality of our research is coming from two aspects. Firstly, health status of the Hungarian population has been extremely unfavourable for many decades. Regarding certain diseases and causes of death, Hungary is in a negatively outstanding position in international statistics. Secondly, this research plan is highlighted by the running latest health care reform called ‘Semmelweis Plan’ that is introducing need-based regional capacity allocation in the Hungary. In our research we are going to develop a new statistical-mathematical model based on our previous experiences. With this new methodology we will formulate some proposals to reduce inequalities in use of health care, more efficient allocation of health care capacities, and – by these – to help the evidence informed policy in Hungary. In our former research we have observed that patients often cross administrative borders to access to surgery and there was a Budapest-centred typical net of these patient pathways. This behaviour can depend on patients’ choice and referral system. There some conflicts in the recent referral system in Hungary, because sometimes patients must not use health care services closer to their home due to the law. On the other hand, there are typical parts of the country where many inhabitants according to their socioeconomic position are confined in access to health care. The results and experiences of this research can help to organise more efficiently the system of patients pathway, and to improve the conditions of access to health care in Hungary.
|
|
|
|
|
|
|
vissza »
|
|
|