 |
A társas problémákkal kapcsolatos negatív orientáció és elkerülés kapcsolata – longitudinális vizsgálat 10–18 évesek körében
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
119591 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Kasik László |
| magyar cím |
A társas problémákkal kapcsolatos negatív orientáció és elkerülés kapcsolata – longitudinális vizsgálat 10–18 évesek körében |
| Angol cím |
Relationships between negative orientation and avoidance in connection with social problems – longitudinal study at the ages of 10–18 |
| magyar kulcsszavak |
társas problémák, negatív orientáció, elkerülés, longitudinális vizsgálat |
| angol kulcsszavak |
social problems, negative orientation, avoidance, relationships, longitudinal study |
| megadott besorolás |
| Neveléstudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 50 % | | Ortelius tudományág: Neveléstudomány | | Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 50 % | | Ortelius tudományág: Pszichológia |
|
| zsűri |
Pszichológia – Nevelés |
| Kutatóhely |
Neveléstudományi Intézet (Szegedi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Gál Zita
|
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2019-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
11.267 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
1.80 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A személyközi problémák megoldásával kapcsolatos korábbi kutatásaink alapján 10-11 éves kortól egyre jellemzőbb a problémával és megoldásával kapcsolatos negatív orientáció, szemben több más külföldi vizsgálat eredményével. Szintén eltérő jellemzőket azonosítottunk a negatív orientáció és az elkerülés mint megoldási stílus összefüggés-rendszerében: 10–18 éves kor között az erősödés nem fokozatos, a kapcsolatok erőssége alapján markánsan elkülönülnek a 10–13, a 14–15 és a 16–18 évesek, a kapcsolat a 14–15 éveseknél a legerősebb és a 10–13 éveseknél a leggyengébb. Az adaptált mérőeszközökkel (pl. SPSI–R, SPSI–A) mind a negatív orientáció, mind az elkerülés csak néhány komponense vizsgálható, vagyis az összefüggések csak ezen összetevőkre vonatkoznak. A 10–18 évesek körében (10, 13 és 16 éveseknél megkezdett) végzett keresztmetszeti és longitudinális kutatásnak négy célja van: (1) bővíteni a személyközi problémák megoldásával kapcsolatos negatív orientációba tartozó összetevők körét (mérőeszköz-fejlesztés); (2) bővíteni az elkerülés faktorba tartozó elkerülésformák számát, feltárni kapcsolataikat az elkerülés folyamatban való értelmezése alapján (mérőeszköz-fejlesztés); (3) azonosítani az így kialakított negatív orientáció és elkerülés kapcsolatát; (4) vizsgálni a negatív orientáció és az elkerülés más pszichikus és környezeti tényezőkkel való összefüggését; (5) az eredmények alapján megbízható és valid mérőeszköz-csomag összeállítása, lehetővé téve a méréseket pedagógusok és pszichológusok számára.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás célja annak feltárása, hogy az eddig mért negatívorientáció-összetevőkön (énhatékonyság, megoldásba vetett hit, megoldás szükségessége) kívül mely további összetevők együttes vizsgálatával értelmezhető részletesebben a probléma megoldásával kapcsolatos negatív orientáció. Feltételezzük, hogy például a felelősségvállalás vagy a másik személy megítélése és a probléma kapcsolatalapú megközelítése szerves részét képezi ennek a konstruktumnak. Ugyancsak alapkérdés, hogy az elkerülés legtöbb mérőeszköz által mért formáin (pl. negligálás, halogatás) kívül a további formák (pl. annulálás, külső nyomásra történő elkerülés) milyen életkori különbségeket, életkorral előrehaladó változásokat és nem szerinti eltéréseket mutatnak, milyen kapcsolatrendszer azonosítható ezen formák között, és amennyiben az elkerülést folyamatként értelmezzük, milyen elkerüléstípusok különíthetők el. Azt feltételezzük, hogy a kapcsolatrendszer és a folyamatként való megközelítés alapján markáns mintázatokat tudunk elkülöníteni. Kevés összefüggés-vizsgálatot végeznek e két terület esetében, ezért fontos a kibővített összetevőkből álló negatív orientáció és elkerülés faktorai közötti összefüggések, akárcsak ezek más pszichikus (pl. empátia, tudatelmélet) és környezeti (családi és iskolai) tényezőkkel való kapcsolatának feltárása a vizsgált területek és kapcsolatrendszerük még alaposabb megismerése, megértése érdekében. Úgy gondoljuk, ezek azok a kutatási feladatok, amelyek nélkül a jövőben nem lehetséges olyan segítő-fejlesztő programok kidolgozása, amelyek a negatív orientáció és az elkerülés csökkentését tűzik ki célul, illetve a hatékony társas alkalmazkodást segítenék elő.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A szociálisprobléma-megoldás kutatásának egyik leginkább elfogadott, elismert – és általunk is alkalmazott – elméleti modelljét és eszközrendszerét D’Zurilla és munkatársai (2004) dolgozták ki. Az eddigi nemzetközi és hazai vizsgálatok alapján a társas problémák megoldását jellemző negatív orientációról és az elkerülésről csak néhány jellemzőjük (összetevőjük és formájuk) mentén rendelkezünk adatokkal. Több kutató (pl. Eskin, 2013) felhívja a figyelmet arra, hogy annak érdekében, hogy az eredmények alapján hatékony segítő-fejlesztő programokat lehessen kidolgozni, a problémamegoldással kapcsolatos ismereteinket szükséges bővíteni. Ez áll kutatásunk középpontjában. A célunk feltárni, milyen további összetevők képezhetik részét a negatív orientációnak, milyen életkori és nem szerinti sajátosságok jellemzik ezen bővített negatív orientációt, ugyancsak milyen életkori és nem szerinti sajátosságokkal bírnak kevésbé mért elkerülésformák, mi jellemzi ezek kapcsolatát, illetve e kapcsolatok és az elkerülés folyamatként való értelmezése alapján azonosíthatók-e elkerüléstípusok. Az összefüggés-vizsgálatok eredményei ugyancsak azt a célt szolgálják, hogy minél több, sokrétűbb, komplexebb ismerettel rendelkezzünk a negatív orientációról, az elkerülésről és kapcsolataikról. E területen és életkori szakaszban kevés longitudinális felmérést végeznek, azonban ez az eljárás elengedhetetlen a változások mélyebb megértése érdekében: kirajzolódnak a serdülőkor alszakaszaira jellemző mintázatok, kapcsolatredszerek a negatívorientáció-összetevők és az elkerülésformák között, melyek ismeretében – a mérőeszköz-fejlesztési munkák révén – nemcsak megbízható eszközökkel rendelkezünk majd, hanem pontosan, életkori szakaszokra bontva megfogalmazhatók fejlesztési alapelvek, tartalmak és módszerek. A kutatási időszak végére összeállított mérőeszköz-csomag (elméleti háttér, mérőeszköz, adatfelvételi és kiértékelési útmutató, referenciaadatok) nagymértékben segíthetik a pedagógusok és a pszichológusok munkáját. A teljes munka megalapozhatja segítő-fejlesztő programok kidolgozását.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
10–18 évesek körében végzett vizsgálatunk célja annak feltárása, mi jellemzi a személyközi problémákkal kapcsolatos negatív viszonyulásukat és miként kerülik el problémáik megoldását. A korábbi vizsgálatok egyértelműen bizonyítják e két terület szoros kapcsolatát, ugyanakkor azok csak néhány jellemzőjét mérik a negatív orientációnak és csak néhány elkerülésforma sajátosságait vizsgálják. Kutatásunk során kibővítjük a negatív orientációba tartozó összetevők körét, illetve az eddigieknél több elkerülésformát vizsgálunk annak érdekében, hogy még pontosabban lássuk ezek kapcsolatát. A negatív orientáció és az elkerülés más területekkel (pl. empátia, családon belüli kommunikáció) való összefüggésének feltárása ugyancsak azt a célt szolgálja, hogy minél részletesebb képet kapjunk e jelenségekről. A kutatás során több mérőeszközt kidolgozunk, ezekből a hároméves kutatási időszak végére egy mérőeszköz-csomagot állítunk össze, amit pedagógusok, pszichológusok rendszeresen alkalmazhatnak munkájuk során. A vizsgálati eredmények a későbbiekben segíthetik segítő-fejlesztő programok kidolgozását is annak érdekében, hogy a program hatására csökkenjen a problémákhoz való negatív viszonyulás, hatékonyan tudják a gyerekek megoldani társas problémáikat, ritkábban döntsenek úgy, hogy elkerülik, nem foglalkoznak azokkal.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Based on our previous studies in the field of social problem solving, negative orientation towards the problem and its ways of solution is more characteristic from the age of 10-11, compared to the results of other international studies. Different parameters were also identified in the correlation system of negative orientation and avoidance as solving style: from 10 to 18 years of age the strengthening is not progressive. Based on the strength of connections 10–13, 14–15 and 16–18 years olds are sharply distinct, the relationship is the strongest at the 14–15-year-olds, and the weakest in the case of 10–13-year-olds. Only a couple of components can be examined using the adapted instruments (e.g. SPSI–R, SPSI–A) both in the case of negative orientation and avoidance, so the correlations only refer to these components. The cross-sectional and longitudinal studies among 10–18-year-olds (starting with the age of 10, 13 and 16) have four major aims: (1) broaden the components of negative orientation in the field of social problem solving (instrument development); (2) expand the number of different forms of avoidance explore their relationship on the basis of the interpretation of the process of avoidance (instrument development); (3) identify relationship between the newly former negative orientation and avoidance; (4) examining the correlations of negative orientation and avoidance with other psychical and environmental factors; (5) compilation of a reliable and valid instrument package based on the results, this way making it possible for educators and psychologists to use for measurement.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The aim of the study is to explore that, besides the known components of negative orientation (self-efficacy, belief in solutions, needs for solutions) what other factors can be used to examine and understand the negative orientation in connection with problem and solving, in detail. It is assumed that taking responsibility or the judgment of an other person- and situation-based approach to the problem is an integral part of this construct. It is also a fundamental question what kind of age and gender differences, changing with age can be shown by other forms of avoidance (e.g. annulation, avoidance for external pressure) besides most of the forms measured by instruments (e.g. negligence, procrastination). It is also a question what kind of relationship can be identified between these forms, and if avoidance is not only interpreted as the result, but also as a process what types of avoidance can be separated. We suppose that based on the relationship system and process viewed approach sharper patterns a be identified. There are a quite few correlation examination between the two fields, so it is important to examine the relations between the expanded negative orientation and avoidance factors, as well as exploring the connections with other psychical components (e.g. empathy, theory of mind) and environmental (family and school) factors, in order to better understanding. We think that these are the research tasks, without which it won’t be possible to develop supporting and development programs that aims would be to decrease the level of negative orientation and avoidance, and would be help for effective social functioning.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The theoretical background and the instruments for one of the most accepted and acknowledged model of social problem solving – what we also use – was developed by D’Zurilla et al. (2004). Based on the international and Hungarian studies, we have information about negative orientation and avoidance only along some their characteristics (components and form). More researchers (e.g. Eskin, 2013) draw attention to the fact, that in order to a supporting and development program could be developed based on the results, it is needed to expand our knowledge about social problem solving. This is the focus of our research. Our aims to explore the components of negative orientation, what kind of age and gender specifications can be found in the broadened concept of negative orientation, what kind of age and gender specifications can be found among the less measured forms of avoidance, what is their relationship, and whether can or cannot be identified any types of avoidance based on the relationships and the interpretation of avoidance as a process. The results of the correlation analysis also has the aim to attract more diverse, more complex knowledge on the negative orientation and avoidance of their relationships. In this area and age, just a few longitudinal study was carried out, however, this process is essential for a deeper understanding of the changes: show characteristic patterns of adolescence, the relationship between the components of negative orientation and the forms of avoidance, and knowing that we not only will have reliable instruments, but also development principles, contents and methods can be formulated precisely considering age groups. The instruments package complied for the end of the research period (theoretical background, measuring instruments, data collection and evaluation guide, reference data) can greatly support the work of teachers and psychologists. The entire research can set the foundation for the development of a supporting development program.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The aim of our studies among 10–18-year-olds is to explore what characterizes the negative attitudes of adolescent towards their social problems and how to avoid to solve them. Previous studies profoundly proved that the strong relationship between these fields, however, some features are only measured in the negative orientation and only examine the specific features of a few forms of avoidance. In our research we expand the scope of the components of the negative orientation and we also examine more forms of avoidance in order to see their relation more precisely. Exploration of correlation of negative orientation and avoidance with other areas (e. g. empathy, communication within the family) also serves the purpose to get a more detailed picture of this phenomenon. During the research, more measurement tools will be developed and by the end of these three-years research period, an instrument package will be assembled, which can be applied regularly by pedagogues and psychologists in their work. The findings may help in the future development of a supporting development program in order to reduce the impact of negative attitude towards the social problems of children, they can effectively solve social problems, and they rarely decide to avoid, do not deal with them.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Kasik, L., Gál, Z., & Jámbori, Sz.: Középiskolások általános és specifikus negatív orientációja társas problémáikkal kapcsolatban, In Molnár, E. K. & Dancs, K. (szerk.), PÉK 2019 – XVII. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Szeged, 2019. 04. 11–13. Szeged: SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola., 2019 | | Gál, Z., Kasik, L., Jámbori, Sz., & Fejes, J. B.: Társas problémák és megoldásuk középiskolások körében, In Lippai, E. (szerk.), Változás az állandóságban. A Magyar Pszichológiai Társaság XXVII. Országos Tudományos Nagyg, 2018 | | Kasik, L. & Gál, Z.: Serdülők általános és specifikus negatív orientációja kortársi problémáikkal kapcsolatban – kérdőíves és történetalapú elemzés, Magyar Pedagógia (közlésre benyújtva), 2019 | | Gál., Z., Jámbori, Sz., Kasik, L., & Fejes, J. B.: Az észlelt tanulmányi sikeresség és az erőforrások összefüggései középiskolás diákok körében, Magyar Pedagógia (közlésre benyújtva), 2019 | | Kasik, L. & Gál, Z.: Társas problémák és megoldásuk az osztályteremben., Educatio, 26(3), 484–496., 2018 | | Kasik, L., Gál, Z., Jámbori, Sz., Fejes, J. B., Nagy, K., & Szabó Hangya, L.: Középiskolások és egyetemisták szociálisprobléma-megoldásának nem szerinti különbségei., Iskolakultúra, 29(6), 49–61., 2019 | | Gál, Z., Kasik, L., Jámbori, Sz., Fejes, J. B., & Nagy, K.: The link between social problem-solving, life satisfaction and well-being in school: a longitudinal study of high school and university students., közlésre benyújtva, 2019 | | Kasik, L.: Probléma- és konfliktusmegoldás, In Kasik, L. & Gál, Z. (szerk.). Osztályfőnöki óra: Másképp! Módszertani segédanyag pedagógusoknak gyakorlatokkal és óratervekkel. Szeged: MOZAIK Kiadó. 29–41., 2019 | | Gál, Z.: Empátia, In Kasik, L. & Gál, Z. (szerk.). Osztályfőnöki óra: Másképp! Módszertani segédanyag pedagógusoknak gyakorlatokkal és óratervekkel. Szeged: MOZAIK Kiadó. 67–73., 2019 | | Gál, Z.: Segítés, In Kasik, L. & Gál, Z. (szerk.). Osztályfőnöki óra: Másképp! Módszertani segédanyag pedagógusoknak gyakorlatokkal és óratervekkel. Szeged: MOZAIK Kiadó. 74–81., 2019 | | Gál, Z., Kasik, L., Szabó, É., & Szurmik, Z.: Óratervek, In Kasik, L. & Gál, Z. (szerk.). Osztályfőnöki óra: Másképp! Módszertani segédanyag pedagógusoknak gyakorlatokkal és óratervekkel. Szeged: MOZAIK Kiadó. 132–186., 2019 | | Kasik, L., Gál., Z. & Tóth, E.: Development and psychometric properties of NEGORI (Negative Orientation Questionnaire), Journal of Relationships Research, 8(13), 1–10., 2018 | | Kasik, L., Gál., Z. & Tóth, E.: A negatív problémaorientációt mérő kérdőív (NEGORI) kidolgozása és pszichometriai mutatói, Alkalmazott Pszichológia (megjelenés alatt), 2018 | | Kasik, L., Guti, K., Gál, Z., Gáspár, Cs., Tóth, E., & Fejes, J. B.: Development and psychometric properties of the Avoidance Questionnaire for Adolescents (AQA), International Journal of Emotional Education, 10(2), 4–16., 2018 | | Kasik, L. & Gál., Z.: Psychometric properties of Avoidance Questionnaire for Adolescents, Zimmer-Gembeck, M., Barber, B., & Chen, X. (2018, Eds.), Conference Handbook ISSBD 2018. Gold Coast, Ausztrália, 2018. 07. 15.–19. 85., 2018 | | Gál, Z. & Kasik, L.: Dimensions of negative orientation in connection with social problem solving: A pilot study among Hungarian adolescents., Zimmer-Gembeck, M., Barber, B., & Chen, X. (2018, Eds.), Conference Handbook ISSBD 2018. Gold Coast, Ausztrália, 2018. 07. 15–19. 85., 2018 | | Kasik, L. & Gál, Z. (szerk.): Osztályfőnöki óra: Másképp! Módszertani segédanyag gyakorlatokkal és óravázlatokkal, Szeged: Mozaik Kiadó, 2018 | | Kasik, L.: Probléma- és konfliktusmegoldás, Kasik, L. & Gál, Z. (szerk.). Osztályfőnöki óra: Másképp! Módszertani segédanyag gyakorlatokkal és óravázlatokkal. Szeged: Mozaik Kiadó., 2018 | | Gál, Z., Kasik, L., Szabó, É., & Szurmik, Z.: Óratervek., In Kasik, L. & Gál, Z. (szerk.). Osztályfőnöki óra: Másképp! Módszertani segédanyag gyakorlatokkal és óravázlatokkal. Szeged: Mozaik Kiadó., 2018 | | Fehér, O. & Kasik, L.: A szociálisprobléma-megoldás és a perfekcionizmus kapcsolata 12, 15 és 18 évesek körében, Iskolakultúra, 2018 | | Kasik, L., Gál, Z., Jámbori, Sz., & Fejes, J. B.: Középiskolások és egyetemisták problémamegoldása., In Vidákovich, T. & Fűz, N. (szerk.), PÉK 2018 XVI. Pedagógiai Értékelési Konferencia, Program és összefoglalók: 10, 2018 | | Gál, Z. & Kasik, L.: A NEGORI kérdőív kidolgozásának folyamata, valamint az elkerülés és a negatív orientáció kapcsolata serdülőkorban., In Kerülő, J., Jenei, T., & Gyarmati, I. (szerk.), XVII. Országos Neveléstudományi Konferencia, Program és absztraktkötet: 636. Nyíregyháza, 2017. 11. 09–11. Nyíregyház, 2017 | | Kasik, L. & Gál., Z.: Psychometric properties of Avoidance Questionnaire for Adolescents, In Zimmer-Gembeck, M., Barber, B., & Chen, X. (Eds.), Conference Handbook ISSBD 2018. Konferencia helye, ideje: Gold Coast, Ausztrália, 2018. 07. 15.–19. 85., 2018 | | Gál, Z. & Kasik, L.: Dimensions of negative orientation in connection with social problem solving: A pilot study among Hungarian adolescents, In Zimmer-Gembeck, M., Barber, B., & Chen, X. (Eds.), Conference Handbook ISSBD 2018. Konferencia helye, ideje: Gold Coast, Ausztrália, 2018. 07. 15–19. 85., 2018 | | Kasik, L., Gál., Z. & Tóth, E.: A negatív problémaorientációt mérő kérdőív (NEGORI) kidolgozása és pszichometriai mutatói, Alkalmazott Pszichológia, 18(2), 131–151., 2018 | | Kasik, L. & Gál, Z. (szerk.): Osztályfőnöki óra: Másképp! Módszertani segédanyag pedagógusoknak gyakorlatokkal és óratervekkel, Szeged: Mozaik Kiadó, 2019 | | Kasik, L,. Gál, Z., Havlikné, R. A., Özvegy, J., Pozsár, É., Szabó, É., & Zsolnai, A.: Társas problémák és megoldásuk 3–7 évesek körében. Módszertani segédanyag óvodapedagógusoknak gyakorlatokkal, játékokkal, Szeged: MOZAIK Kiadó, 2017 | | Kasik, L. & Gál. Z.: Avoidance in connection with interpersonal problems among adolescents in a Hungarian context., European Association of Social Psychology Conference. Granada, 5–8. July, 2017, Spain, 2017 | | Kasik, L. & Gál, Z.: „Nem szeretném megoldani” A kortársi problémák megoldásával kapcsolatos negatív orientáció jellemzői serdülők körében, D. Molnár, É. & Vígh, T. (Eds.), PÉK 2017 – XV. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Szeged, Magyarország, 2017. 04. 06–08. SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged, 2017 | | Kasik, L., Gál., Z. & Tóth, E.: Development and psychometric properties of NEGORI (Negative Orientation Questionnaire), Journal of Personality and Social Psychology (under review), 2017 | | Kasik, L., Gál., Z. & Tóth, E.: A negatív problémaorientációt mérő kérdőív (NEGORI) kidolgozása és pszichometriai mutatói, Alkalmazott Pszichológia (bírálat alatt), 2017 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
