Intézményi és kulturális transzferek a 20. századi Magyarországon: átvétel, hibridizáció és elutasítás  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
119671
típus K
Vezető kutató Tomka Béla
magyar cím Intézményi és kulturális transzferek a 20. századi Magyarországon: átvétel, hibridizáció és elutasítás
Angol cím Institutional and Cultural Transfers in 20th Century Hungary: Adoption, Hybridization and Refusal
magyar kulcsszavak transzfer, diffúzió, Magyarország, 20. század
angol kulcsszavak transfer, diffusion, Hungary, 20th century
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Történelem
zsűri Történelem
Kutatóhely Jelenkortörténeti Tanszék (Szegedi Tudományegyetem)
résztvevők Bódy Zsombor
Keller Márkus
projekt kezdete 2016-10-01
projekt vége 2019-09-30
aktuális összeg (MFt) 14.439
FTE (kutatóév egyenérték) 2.70
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kutatás célja az, hogy vizsgálja a társadalmi intézmények, attitűdök és értékek transzferét Magyarországon 1918 és 1990 között. Eközben három fontos társadalmi területre koncentrál, melyek a következők: fogyasztói kultúra, társadalombiztosítás és városfejlesztés. Ezek a területeken a transzferek különböző formái figyelhetők meg, így lehetőséget kínálnak a tárgy eltérő szempontokból történő vizsgálatára is. A projekt elemezni kívánja a transzferek okait; a csatornákat, melyeken keresztül az intézményi és kulturális lebonyolódtak; a transzferek végrehajtóit; a kritériumokat, melyek alapján a transzfereket befogadták, vagy elutasították; valamint a transzferek hatását a korabeli magyar társadalomra.

A projekt három fő területen kíván hozzájárulni a magyarországi társadalomtörténeti kutatásokhoz. Egyrészt új levéltári forrásokat von be a vizsgálatokba. Továbbá, ellentétben a történeti kutatások hagyományos megközelítéseivel, melyek a nemzetállamot tekintik a történelem fő hajtóerejének, nagy jelentőséget tulajdonít a transznacionális tényezőknek. Ezek közé tartoznak a gondolatok, attitűdök és intézmények transzferei, melyeket nem lehet egy meghatározott országhoz kötni. Végül a kutatás a 20. századi magyar történelem egy sor olyan aspektusával is foglalkozik, melyeket eddig elhanyagoltak: ide sorolható például a fogyasztói aspirációk dinamikája a kommunista Magyarországon, melyet jelentős mértékben a diffúziós folyamatok alakítottak; a nemzetközi szervezetek szerepe a magyarországi szociálpolitika alakításában a két világháború között; valamint a magyarországi és Nyugat-Európai nagy városfejlesztési projektek közötti intellektuális és ideológiai kapcsolatok.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás fő kérdése, hogy milyen hatása volt a társadalmi intézmények, értékek és attitűdök nemzetközi transzferének a 20. századi Magyarországon. A vizsgálat a fogyasztói kultúra, a társadalombiztosítás és a városfejlesztés területére terjed ki. Kutatásunk során a transzferek elemzésének fő szempontjai a következők (részletezve lásd a kutatási terveben):

a) A traszferek okai, csatornái és cselekvői. Transzferek ugyan folyamatosan zajlanak az egyes társadalmak között, de az egyes transzfereknek meghatározott actor-jai vannak, akik specific motivációikkal rendelkeznek. A hajtóerők egyaránt gyökerezhetnek a kiinduló társadalomban (push-factors) és a recipient társadalomban (pull-factors). Az irodalomban hangsúlyt eddig inkább a befogadó társadalmak kaptak. A kutatás során figyelmet fordítunk a push-factors vártozásaira is, különösen a fogyasztói kultúra és a social security vizsgálata esetében.
b) A transzferek területei és szelekciós kritériumai. A kulturális és intézményi transzferek esetében rendszerint kiválasztott elemek transzferéről van szó. A kutatás célja nem csupán ezeknek az elemeknek az azonosítása, hanem annak vizsgálata is, hogy milyen alternatívák álltak az actors előtt, s azok miért az adott döntést hozták.
c) A transzferek eredményei. Mint jeleztük, a transzferek lehetnek sikertelenek és járhatnak részleges eredménnyel is. A transzfer gyakran az intézmény vagy gondolat átértelmezésével történik a befogadó társadalomban. A transzferek egyirányúsága 20. századi európai társadalomtörténetben is látható, ahol az intézmények diffúziójának iránya rendszerint az iparosodott területekről a kevésbé iparosodott zónák felé mutatott.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A fentiekben jelzett források feldolgozásával olyan alapkutatásra vállalkozunk, melynek révén az eddigieknél pontosabb választ kaphatunk a 20. századi magyarországi transzfertörténet több alapvető, de eddig nem, vagy csak kevéssé vizsgált kérdésére. A legfontosabb kérdés, hogy az intézményi és kulturális transzferek miként járultak hozzá a fogyasztói kultúra, a társadalombiztosítás és a városfejlesztés változásaihoz. Mivel a három terület kiválasztása úgy történt, hogy azok a transzferek különböző lehetőségeit képviseljék, ezért a projekt várhatóan hozzájárul a transzferek tipológiájához is.

A fogyasztói kultúrához kapcsolódó transzferek vizsgálata különösen arra vonatkozó tudásunkat mélyítheti el, hogy a nemzetközi hatások milyen mechanizmusokon keresztül hatottak a magyar lakosság fogyasztói aspirációira, s mennyiben járultak hozzá a kommunista rendszer destabilizálódásához.

A szociálpolitika területén bonyolódó transzferek vizsgálatával főként arra keressük a választ, hogy milyen intézménytípusok, tudásformák transzfere volt sikeres, melyek előtt álltak akadályok a hazai adaptációt illetően és miért. A kudarcos transzferek vizsgálata segíti a sikeres átvételek magyarázatát is. Lényeges kérdés az is, hogy milyen feltételek között volt lehetséges, hogy Magyarország nem befogadója, hanem kibocsátója legyen a transzfereknek.

A városfejlesztésre vonatkozó kutatás hozzájárulhat a nemzetközi szakirodalomban máig folyó vitához, hogy a kelet-európai fejlődés sajátos egyéni jellemzőkkel, egyéni utat követve zajlott, s így a „multiple modernities” része volt-e. Továbbá a lakáskérdés vizsgálatán keresztül arra is választ kaphatunk, hogy a városfejlesztés terén mennyiben voltak sajátosan szocialisták a szocialista korszakban kidolgozott válaszok. Ezzel egyben bekapcsolódunk egy már a hatvanas évek Magyarországán is folyó vitába, mely arra keresi a választ, hogy melyek azok a jellemzők, melyek szocialistává tesznek egy fogyasztói társadalmat.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A tervezett kutatás célja az, hogy vizsgálja a társadalmi intézmények, attitűdök és értékek transzferét Magyarországon 1918 és 1990 között, melyet új, levéltári források bevonásával hajt végre. Eközben három fontos társadalmi területre koncentrál, melyek a következők: fogyasztói kultúra, társadalombiztosítás és városfejlesztés. Ezeken a területeken a transzferek különböző formái figyelhetők meg, így lehetőséget kínálnak a tárgy eltérő szempontokból történő vizsgálatára is. A projekt elemezni kívánja a transzferek okait; a csatornákat, melyeken keresztül az intézményi és kulturális transzferek lebonyolódtak; a transzferek végrehajtóit; a kritériumokat, melyek alapján a transzfereket befogadták, vagy elutasították; valamint a transzferek hatását a korabeli magyar társadalomra. Ezáltal a vizsgálat hozzá kíván járulni a két világháború közötti és a második világháború utáni társadalmi változások determinánsainak eddigieknél meggyőzőbb meghatározásához.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The proposed research aims to explore the transfers of social institutions, attitudes and values in Hungary between 1918 and 1990 focusing on three major social fields: consumer culture, social security and urban development. These areas provide expressly different possibilities for and accommodate different forms of transfers, thus, they allow us to approach the topic from different perspectives. In general, the project intends to examine the causes of the transfers; the channels through which cultural and institutional transfers took place; the actors of transfers; the criteria according to which transfers were adopted or refused; and the impact of transfers on contemporary Hungarian society.

The research endeavours to contribute to the social history of Hungary in three major ways. Firstly, it explores new, so far unexploited archival sources. Secondly, contrary to traditional approaches in historiography considering the nation state as the major agent in history, this research assigns a significant role to the examination of transnational factors, such as the transfers of behavioural patterns, ideas and institutions that cannot be linked to any specific country or nation. Finally, the project addresses a number of aspects of 20th-century Hungarian social history less frequented in scholarship which include, among others, the dynamics of consumer aspirations in communist Hungary that was largely shaped by diffusion processes; the role of international organizations shaping Hungarian social policy in the Interwar era; as well as the intellectual and ideological links between major urban development projects in communist Hungary and in the West.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research intends to explore the impact of the international transfers and diffusion of social institutions, values and attitudes on the development of specific social fields in 20th century Hungary. The analysis includes the areas of consumer culture, social security and urban development. During the research the major aspects of the analysis of transfers are the following (to be specified in the research plan for each area of investigation):

a) Causes, channels and agents of transfers. Though transfers have been going on continuously among societies, yet each transfer has its particular agents who have specific motivations. Driving forces may come from the society of origin (push-factors) as well as from the recipient one (pull-factors). So far, the research has emphasised the role of the recipient societies in transfers. Hence, this project focuses on the changes of the push-factors as well, especially when examining the diffusion of consumer culture and social security.
b) Fields and selection criteria of transfers. Cultural and institutional transfers are usually selectively implemented. This research not only aims to identify these elements, but to explore which alternatives the actors faced and why they made the given decision.
c) Results of transfers. Transfers might be unsuccessful and may yield partial results. A transfer is often realised by a reinterpretation of an idea or an institution in the recipient society. The unidirectional movement of transfers is apparent in 20th-century European social history is several respects, where the direction of institutional diffusion points from the more industrialised regions towards the less industrialised zones.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Through the investigation of the above mentioned sources, we intend to carry out fundamental research that enables us to answer a number of crucial but so far neglected or less frequented questions of 20th-century Hungarian social history. The most important question is how institutional and cultural transfers contributed to the changes in consumer culture, social security and urban development. As the three areas of research have been selected to represent various possibilities of the transfers, thus the project is expected to contribute to the typology of transfers as well.

More specifically, the examination of transfers in relation to consumer culture may deepen our understanding of the mechanisms through which transnational influences affected the consumer aspirations in Hungary and the extent they contributed to the destabilisation of the communist regime.

By investigating transfers in the field of social policy, the research sets out to answer what kind of institutions and forms of knowledge were transferred, and which transfers failed and why. The examination of failed transfers also helps explain the successful adaptations. Furthermore, a most important question is under what circumstances transfers from Hungary were successful.

Research into urban development might contribute to the still current debate in international research literature, namely whether the Eastern European social trajectory was part of multiple modernities with its distinct characteristics. What is more, the examination of the housing problem may provide an answer to what extent solutions for urban development in the socialist era were characteristically socialist. This also links this research to an older debate that has been going on since the 1960s in Hungary, which seeks to explore those features that make a consumer society socialist.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research project aims at a comprehensive research into the transfer processes in Hungary between 1918 and 1990 by exploring new, so far unexploited archival sources. The project endeavours to investigate how institutional and social transfers shaped three major fields of social development: consumer culture, social security and urban development. These areas provide expressly different possibilities for and accommodate different forms of transfers, thus, they allow us to approach the topic from different perspectives. The project intends to examine the causes of the transfers; the channels through which cultural and institutional transfers took place; the actors of transfers; the criteria according to which transfers were adopted or refused; and the impact of transfers on contemporary Hungarian society. Thus, the investigation will contribute to a better understanding of the determinants of the social changes in the interwar and post-war era in Hungary.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás a társadalmi intézmények, attitűdök és értékek transzferét vizsgálta Magyarországon 1918 és 1990 között a társadalombiztosítás, a városfejlesztés és fogyasztói kultúra területén. Eredményeink szerint a szociális törvényhozás korai kibontakozása Magyarországon – az 1891-es kötelező betegbiztosítási törvénytől kezdve – jelentős mértékben a szociálpolitikai elképzeléseket formáló nemzetközi hálózatokban való magyar részvételnek volt köszönhető. A kutatás demonstrálta, hogy a lakáskérdésre adott második világháború utáni válasz nem kizárólag szocialista elveken nyugodott. A nemzetközi transzferek csatornái beszűkültek, de nem dugultak el: ez hozzájárult ahhoz, hogy az elkészülő típustervek, a lakhatással kapcsolatos viták, a vonatkozó rendeletek és a megépülő lakások sokkal inkább megfeleltethetők a kispolgári ideáloknak, mintsem szocialista, baloldali eszményeknek. A magánélet és a közösségi élet konfliktusából már a tervezőasztalon is szinte minden esetben a magánélet került ki győztesen. A fogyasztás terén látható transzferek az aspirációk változásán keresztül tanulmányozhatók leginkább. Az 1960-as évektől az életszínvonal jelentősen nőtt Magyarországon, de a lakosság fogyasztással való elégedettsége nem javult. Ez főként azzal magyarázható, hogy az életszínvonal emelkedésénél jobban fokozódtak a lakosság ezzel kapcsolatos aspirációi. Az aspirációk alakulásában elsőrangú szerepe volt a nyugati társadalmak növekvő demonstrációs hatásának.
kutatási eredmények (angolul)
The project carried out a comprehensive research into the transfer processes in Hungary between 1918 and 1990 by exploring three major fields of social development: social security, urban development and consumer culture. It demonstrated that the early social security legislation—from the 1891 compulsory health insurance law—resulted from the participation of Hungarian experts in international networks committed to the enhancement of social security. The research also established that the answers to the housing question after WWII were based on various principles, and not only on socialist ones. The channels of international transfers in architecture were reduced, but not fully diminished in Hungary: the new house plans and architectural designs, the discourse on housing, the related legislation and the newly-built flats and houses conformed to petty bourgeois ideals, and much less to socialist paradigms. The transfers related to consumer culture in post-war Hungary can be best studied in the evolution of consumer aspirations. Living standard and consumption underwent a significant improvement from the 1960s in Hungary, but the contentment of the population did not increase in a similar way. The underlying factor was the increase in consumer aspirations which was more dynamic than the expansion of living standard. The evolution of consumer aspirations was largely determined by the demonstration effect of the Western societies.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=119671
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Tomka Béla: Transzferek a 20. századi Magyarországon, Aetas, 34. évf. (2019) 4. szám. 218 pp., 2019
Tomka Béla: Austerities and Aspirations: A Comparative History of Growth, Consumption and Quality of Life in East Central Europe since 1945, Budapest and New York: Central European University Press, 2020, 462 pp. (forthcoming), 2020
Tomka Béla: Consumption and Leisure in 20th Century Central and Eastern Europe, In W. Borodziej, S. Holubec and J. von Puttkamer, eds., The Routledge History Handbook of Central and Eastern Europe, vol. 1, London and New York: Routledge (forthcoming), 2019
Tomka Béla: Lebensstandard und Konsum im 19. und 20. Jahrhundert, In Ulf Brunnbauer, ed., Handbuch zur Geschichte Südosteuropas, Band 6: Wirtschaft und Gesellschaft in Südosteuropa von 1800 bis zur Gegenwart, 2020, ca. 25 pp., 2020
Tomka Béla and Stanislav Holubec: Population and Family in 20th Century Central and Eastern Europe, In W. Borodziej, S. Holubec and J. von Puttkamer, eds., The Routledge History Handbook of Central and Eastern Europe, vol. 1, London and New York: Routledge (forthcoming), 2019
Béla Tomka: Living Standard and Consumption, 1800-2000, Ulf Brunnbauer, ed., Online-Handbuch zur Geschichte Südosteuropas, Bd. 6. Wirtschaft und Gesellschaft, Regensburg: IOS, 2017, 1-27. pp., 2017
Bódy Zsombor: A magyar szociálpolitika nemzetközi beágyazottsága: tudástranszfer és eredményei Magyarországon 1945 előtt, Aetas, 34. évf. (2019) 4. szám. (megjelenés alatt), 2019
Tomka Béla: Fogyasztás a második világháború utáni Kelet-Közép-Európában: politikai meghatározók és transznacionális hatások, Aetas, 34. évf. (2019) 4. szám., 2019
Keller Márkus: A családi ház a magyar lakáspolitikában a második világháború után: transzfer, átvétel, hibridizáció, Aetas, 34. évf. (2019) 4. szám. (megjelenés alatt), 2019
Keller Márkus: Szocialista lakhatás? A lakáskérdés Magyarországon az 1950-es években, Budapest: L’Harmattan-OSZK, 252 pp., 2017
Keller Márkus: Család és közösség a tömeges lakásépítésben. A szocialista lakhatás útkeresése 1956 után, In 1956-os Intézet Évkönyve. Budapest (megjelenés alatt), 2019
Keller Márkus: Wie wohnt man sozialistisch? Wohnkultur in Ungarn 1945-1960 in vergleichender Perspektive, In Wien- Budapest. Stadträume des 20. Jahrhunderts im Vergleich, Wien: Praesens Verlag, 2019
Keller, Márkus; Tabajdi, Gábor: Újratervezések. Magyarország a jelenkorban, 1956-os Intézet XXXIII. Évkönyve, Budapest: 1956-os Intézet Alapítvány, 325 oldal, 2018
Bódy Zsombor–Stanislav Holubec: Social Structure, mobility and education, In W. Borodziej, S. Holubec and J. v Puttkamer, eds. The Routledge History Handbook of Central and Eastern Europe in the Twentieth Century. London and New York: Routledge, 2019
Bódy Zsombor: 1945 jelentése a magyar társadalom történetében: Elbeszélések, empirikus munkák és nemzetközi összehasonlítás, In: Ignácz, Károly; Feitl, István (szerk.): Régi és új világ határán - 1945 történetei. Budapest: Napvilág Kiadó, (2018) pp. 24-45., 2018
Bódy, Zsombor: Az 1945-ös átalakulás értelmezési kánonjairól, In: Balázs, Eszter; Koltai, Gábor; Takács, Róbert (szerk.) Homoklapátolás nemesércért - a hetven éves Standeisky Éva tiszteletére Budapest: Napvilág Kiadó, (2018) pp. 4, 2018
Bódy, Zsombor: Élelmiszer-ellátás piac és kötött gazdálkodás között a háború és az összeomlás idején, In: Bódy, Zsombor (szerk.) Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, (2018) pp. 151-194., 2018
Bódy, Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban, SZÁZADOK 152: (2018) 6, pp. 1261-1292., 2018
Bódy, Zsombor (szerk.): Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után: Konfliktusok, kihívások, változások a háború és az összeomlás nyomán, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2018), 347 p., 2018
Bódy, Zsombor: A Gaze focused on Itself: On the Perception of Time in the Writing of the History of the Present, HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW: NEW SERIES OF ACTA HISTORICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE 6: 4 pp., 750-775. (2017), 2017
Bódy, Zsombor: Az 1956-os forradalom és következményei az Ikarus gyárban: Kontimuitás és diszkontinuitás, In: Rainer, M János; Valuch, Tibor (szerk.) Munkások '56 Budapest: 1956-os Intézet, (2017) pp. 80-94., 2017
Bódy, Zsombor: Elitek a két világháború közötti Magyarországon, SZÁZADVÉG, 2017: 85, pp. 5-29., 2017
Bódy, Zsombor; Keszei, András: Introduction, HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW: NEW SERIES OF ACTA HISTORICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE 6: (2017) 4, pp. 723-724., 2017
Bódy, Zsombor: A Népességtudományi Kutatóintézet története és a népesedéspolitika a Kádár-rendszerben, DEMOGRÁFIA 59: (2016) 4, pp. 265-300., 2016
Keller Márkus: Szocialista lakhatás? A lakáskérdés Magyarországon az 1950-es években, Budapest: L’Harmattan-OSZK (megjelenés alatt), 2017
Keller Márkus: Tiéd a lakás, magad építed!: Lakásépítés és az állami erőforrások a hosszú ötvenes években Magyarországon, KOMMENTÁR, 11. évf., 5. sz., pp. 100-117., 2016
Keller Márkus: Szocialista lakhatás? A lakáskérdés Magyarországon az 1950-es években,, Budapest: L’Harmattan-OSZK, 2018
Keller Márkus: A 60-as évek mint emlékezeti hely, In Emlék – Emlékmű – Műemlék, Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2019 (megjelenés alatt), 2019
Tomka Béla: Az első világháború és a trianoni béke gazdasági hatásai Magyarországon., In: Bódy, Zsombor (szerk.) Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2018) pp. 47.-80.., 2018
Tomka Béla: Erőszak a történelemben: jelentések és hosszú távú trendek, AETAS: TÖRTÉNETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 33: (3) pp. 170-185., 2018
Tomka Béla: A trianoni béke gazdasági hatásai - új szempontok és módszerek, http://tenyleg.com 7: id=1369321, 2018
Tomka Béla: A trianoni békeszerződés gazdasági következményei, http://tenyleg.com 7.: id=1369320, 2018
Tomka Béla: Miért tanulmányozzuk a történelmet? Bevallott és rejtett célok, TÖRTÉNELEMTANÍTÁS: ONLINE TÖRTÉNELEMDIDAKTIKAI FOLYÓIRAT 8: (3-4) pp. 1-12., 2017
Tomka Béla: Társadalmi és politikai változások Európában, 1880-1914, In: Egry Gábor és Kaba Eszter (szerk.): 1916: A fordulat éve?, Budapest: Napvilág Kiadó, 2017. 27-46., 2017




 

Projekt eseményei

  
2023-07-26 13:44:50
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Történeti Intézet (Szegedi Tudományegyetem), Új kutatóhely: Jelenkortörténeti Tanszék (Szegedi Tudományegyetem).



vissza »