Kódexek és töredékek. Késő középkori hangjelzett forrásaink kutatása, újraértelmezése és online megjelenítése  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
120643
típus K
Vezető kutató Czagány Zsuzsa
magyar cím Kódexek és töredékek. Késő középkori hangjelzett forrásaink kutatása, újraértelmezése és online megjelenítése
Angol cím Codices and Fragments from late Medieval Hungary. Examinig, Re-examining and Online Publishing of Notated Manuscripts and Chant Repertories
magyar kulcsszavak középkor, liturgikus egyszólamúság, forráskutatás, forráskiadás, kódex, töredék, repertórium, dallamtár, adatbázis
angol kulcsszavak Middle Ages, liturgical plainchant, source studies, edition, codex, fragment, repertory, melody-catalogue, database
megadott besorolás
Zenetudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Zenetudomány
zsűri Kultúra
Kutatóhely Zenetudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Gilányi Gabriella
Kecskésné Papp Ágnes
Kiss Gábor
Szoliva Gábor
projekt kezdete 2016-10-01
projekt vége 2021-03-31
aktuális összeg (MFt) 48.000
FTE (kutatóév egyenérték) 8.25
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A pályázat a tágan értelmezett zenei-medievisztikai forráskutatást helyezi a tervezett munka középpontjába a hagyományos deskripciótól a klasszikus tudományos kérdésfölvetéseken át az elektronikus és digitális megjelenésig. (1) Az alapozó, sok esetben hazai és külföldi terepkutatással is számoló, azaz eddig ismeretlen fondokat vizsgáló feltárás a középkori Magyarország és a szomszédos közép-európai térség hangjelzett liturgikus kódexeit és kódextöredékeit veszi számba, rendszerezi és foglalja össze elektronikus, online elérhető adatbázisban. Az adatbázis tartalmazza a források elmélyült zenetörténeti és zenei-paleográfiai vizsgálatán alapuló leírását, valamint a hozzájuk tartozó digitális képanyagot. (2) A mise- és zsolozsmaforrások énekkészletének műfajok szerint tagolt dallamtárát adjuk közre indexekkel és digitális kottaábrákkal; monográfiákban, tanulmányokban, konferencia-előadásokban foglaljuk össze a fölgyűlt tapasztalatokat; nemzetközi konferenciát szervezünk a közép-európai térség hasonló irányú kutatásainak, projektjeinek együttes bemutatása s az együttműködés lehetőségeinek megteremtése szándékával. (3) Két teljes késő középkori zenei kódex facsimile-kiadását készítjük elő tudományos kommentárral. Forrásindexekkel töltjük föl a Hungarian Chant Database s a hozzá tartozó CAO-ECE és GRADUALIA adatbázisokat, s integráljuk ezeket a nemzetközi CANTUSINDEX hálózatba. Mindezzel a klasszikus magyar gregoriánkutatás örökségét visszük tovább és gyarapítjuk új irányokkal, szempontrendszerekkel és kézzelfogható eredményekkel, s teremtjük meg helyét a nemzetközi zenei medievisztika hagyományos és virtuális világában.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Természetéből adódóan kutatásunk több, a munka különböző szintjein, mind elméleti, mind gyakorlati fázisaiban fölmerülő, egymással összefüggő kérdésre keresi a választ. A kérdések a legtöbb esetben magukban rejtik a kiinduló fölvetést: 1. Lehetséges-e olyan komplex szempontrendszert kidolgozni, amellyel a középkori liturgikus egyszólamúság forrásai mind külső jellemzőik, mind tartalmi rétegezettségük, általános és egyedi jellemvonásaik alapján a kellő mélységben megragadhatók?; 2. Lehetséges-e az ilyen módon kidolgozott, elektronikus katalógus és adatbázis formájába öntött rendszert integrálni a meglévő nemzetközi gregorián adatbázisok megállapodott struktúrájába? Elvezethet-e valóban az ilyen integráció a ma különböző gyűjteményekben lappangó, egykor összetartozó források virtuális egyesítéséhez? 3. Milyen eredményeket hoz a kiválasztott magyarországi források liturgikus anyagának és dallamkészletének összevetése a közép-európai térség hasonló típusú forrásaival és repertóriumaival? Igazolódik-e vajon az a felvetésünk, mely a központ és periféria sajátos relativizálható helyére és egymáshoz való viszonyára, a mindenkori körülményektől függő funkcionális meghatározottságára kínál több szempontú magyarázatot? Milyen tendenciák figyelhetők meg egy-egy összefüggő forráscsoport tételkészletének összeállításában és kottaképében, s milyen módon változik e készlet és kottakép az évszázadok során?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatási területünkön nem versenytársakról, inkább együttgondolkodó és együtt dolgozó kutatótársakról beszélhetünk. Példaként tekintünk az OSzK Res Libraria Hungariae Fragmenta Codicum kutatócsoport eredményeire, a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB) online elérhető középkori kottás forrásleírásaira (Alexander Rausch és Robert Klugseder kutatócsoportja), melyek eddig sosem látott mélységben dolgozzák föl az egyes kódexeket és töredékeket, és könnyítik meg az elsősorban a közép-európai gregorián történetét és forrásait kutatók dolgát. Ugyancsak rendkívül nagyra becsüljük a Szlovákiában folyó zenei szempontú forráskutatás eredményeit: Eva Veselovská töredékkatalógusai és forrásleíró tanulmányai, a CANTUSINDEX nemzetközi adatbázis-hálózat részeként megjelenő kép- és adattárai saját kutatásunknak is nélkülözhetetlen segédeszközei, csakúgy, mint az ugyanitt hozzáférhető cseh és lengyel adatbázisok. Azt reméljük, hogy pályázatunk eredményeivel, a tervezett digitális forráskatalógusok, dallamtárak, adatbázisok és kiadványok együttesével egyenrangú partnerként csatlakozhatunk a CANTUSINDEX hálózatához.
Az általunk kutatott és közreadott források nemcsak a szűk tudományos szakma, hanem a művelődéstörténet iránt érdeklődő laikus közönség számára is elérhetővé válnak, új lehetőségeket nyitva a középkori egyszólamú dallamkultúra megismeréséhez, terjesztéséhez és ápolásához akár a koncertéletben, akár az oktatásban és az egyházzenei gyakorlatban.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A magyar zenetörténet középkori fejezetének kutatása nagyjából négy-öt évtizednyi múltra tekinthet vissza. Jóllehet már nem feltétlenül a szenzációs új fölfedezéseké a főszerep, az eredeti forrásoktól, a fizikai valóságukban kézbevehető énekeskönyvektől elszakadnia ma sem lehet (és nem is kell) a kutatónak ‒ legyen az teljes, gazdag tartalmú kódex, vagy csupán a valamikori énekeskönyv töredékesen fennmaradt kis részlete. A kíváncsiság eközben mindenkor a bennük fellelhető, a római egyház liturgiájától elválaszthatatlan énekanyag megismerésére, rendszerezésére irányul.
A modern virtuális környezet nagy kihívása, hogy a tanulmányozott anyag az interneten is megjelenjék, méghozzá komplex formában ‒ és nem pusztán lapozható dokumentumként. Széles rálátás birtokában már-már a teljességre lehet törekedni a dokumentum-állomány közzétételében, és a kitűzött cél a dokumentálás mellett a minél részletesebb, sokoldalúbb, pontosabb, komoly tudományos háttérmunkával megvalósuló bemutatás és értelmezés.
Végre valósággá válhat, hogy a magyar zenetörténészek által létrehozott és folyamatosan bővülő ‒ egyre több zenei adatot és zenei jellegzetességet felvonultató ‒ adatbázisok az ilyen jellegű nemzetközi projektekhez mérhetők, azokkal együtt kereshetők, kezelhetők legyenek.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The proposal focusses on medieval-musical source studies in its wider sense, beginning with the traditional description of the sources, through usual scholarly inquiries to the electronic and digital publication. (1) In the initial phase implying on location studies of yet unexamined collections in domestic and foreign libraries we will survey and categorize the notated liturgical codices and fragments of medieval Hungary and its neighboring regions, and make the result accessible online. The database is going to contain the description of the sources as well as their digital images. The descriptions are based on profound historical, musical and paleographical analysis of the sources. (2) We intend to publish the chant repertory of Mass and Office sources according to genres, including indices of their content and musical transcription of their melodies; we summarize the results and experiences in monographs and essays, and organize an international conference in order to introduce and make known similar projects and research in the Central European region and to initiate collaboration between them. (3) The facsimile edition (with commentaries) of two late medieval musical manuscripts will be prepared. We compile source inventories for the homepage of Hungarian Chant Database including the projects CAO-ECE and Gradualia, and integrate the results into the international network of CANTUSINDEX. With these aims we continue the tradition of Hungarian chant research, extend it with new directions, aspects, methods and concrete results in order to preserve and increase the respect for it in the field of traditional and virtual international chant research.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our research self-evidently tries to find answers to several related questions arising at different levels and in both the theoretical and practical phases of the work. Most questions also imply several basic dilemmas: (1) Whether it is possible to work out a complex criteria by which it is possible to describe the medieval liturgical sources in a sufficiently exhaustive manner based on their outward appearance and inner content, general and individual characteristics; (2) Whether it is possible to integrate the system designed for the cataloguing and scholarly description of the sources into the fixed system of the existing international chant databases; Whether such an integration can really lead to the virtual unification of once complete sources the parts of which are now hidden in different collections; (3) What result can be expected from the comparison of the liturgical chant repertory of the Hungarian sources with the similar sources and repertories of the Central European region? Is our hypothesis justifiable that the relationship between center and periphery requires a more differentiated explanation than before, which should take the functional determination and influence of the given circumstances into account? What tendencies can be observed in the compilation of the chant repertories and use of notation of the coherent source groups and what changes can be detected in this respect in the course of the centuries?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In our field of research, we can speak of collaborative partners rather than concurrent rivals. For example, we regard as an example to follow the results of the study group Fragmenta Codicum working as part of the Res Libraria Hungariae of the Hungarian National Library, the online accessible source descriptions of the study group of the Österreichische Nationalbibliothek (ÖNB) working under the leadership of Alexander Rausch and Robert Klugseder. Their project prepares especially detailed and careful source descriptions in a great quantity, which make it for scholars much easier than ever the study of the history of plainchant in medieval Central Europe. We appreciate in a similar way the recent results of the chant source studies carried out in Slovakia: the fragment catalogues and source studies by Eva Veselovská and her image collections and indices appearing as part of the international network of CANTUSINDEX (Cantus.sk) are extremely helpful aids in our own research as well, similarly to other Czech and Polish chant databases. We hope that with the results of our work planned in the frame of the present proposal, with our digital source catalogues, melody collections and publications we will be able to join the CANTUSINDEX network as an equal partner. The sources analyzed and published according to plan will be accessible not only for the narrow scholarly communitiy but for the wider lay public interested in the cultural history. This may open new perspectives in making the medieval monophonic chant more familiar, accepted and cultivated either in the concert life or the music education or the church music practice.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research of the medieval period of Hungarian music history has a past of about 40-50 years. Although, today not the sensational new discoveries are in the center, the original sources in their physical reality, the chant books that can be taken in hand continue to play a decisive role for the scholars even today. Be it about complete codices with rich content or just small details of one time books, the curiosity is always directed towards the chants in them inseparable from the liturgy of the Roman Church. A great challenge of the modern digital and virtual environment is the possibility to make the studied material appear on the internet, moreover, not just in the form of a virtual book, but in an advanced and complex way. Owing to our wide perspective and knowledge we can strive for perfectness in the publishing of the documents, and apart from the aim of the mere documentation our more ambitious plan can be the more and more detailed and profound introduction of the sources gained from a serious scholarly analysis in the background. Today it is already a realistic plan that the musical databases produced by Hungarian scholars will be at a similar level as their international counterparts, moreover they will be compatible with the latters.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Pályázatunk négy évében a középkori Magyarország liturgikus kottás forrásait tanulmányoztuk, a legújabb kutatási eredmények és a korszerű elektronikus-digitális módszerek, eszközök kreatív és innovatív fölhasználásával haladva a forrásföltárás és -leírás alapozó szakaszától az elemző aprómunkán át a rekonstrukcióig, a hagyományos közreadásig és online adatbázisépítésig. E komplex kutatási folyamat „spin off”-elágazásaként önállósult a töredékkutatás, az összehasonlító dallamelemzés és a zenei paleográfia. Valamennyi részterületen látványos eredmények születtek: a középkori magyar zenetörténet új forrásokkal gazdagodott, egy elveszettnek hitt 13. századi kottás kódex vált rekonstruálhatóvá, ismeretlen erdélyi és felvidéki forráscsoportok kerültek napvilágra. A kottaírások új változatait azonosítottuk, s létrehoztuk a magyarországi kódexek zenei repertóriumát műfajonként közreadó digitális Melodiáriumot, valamint a középkori magyar kottaíró műhelyeket s a bennük művelt kottaírásfajtákat rendszerező Magyar Neumakatalógust. Új monográfia-sorozatot alapítottunk és megjelentettük a váradi székesegyház monumentális díszkódexe, a „Zalka”-antifonále tanulmányokkal kísért hasonmás kiadását. Az eredményeknek köszönhetően új szintre lépett a általunk kezdeményezett szakmai együttműködés mind a szűkebb közép-európai térség kutatóival, mind a nagy nemzetközi hálózatok részeként.
kutatási eredmények (angolul)
Over the four years of the project we have studied the liturgical music sources of medieval Hungary through the latest research results and the creative and innovative use of modern electronic-digital methods and tools, from the basic phase of source research and description, through the analytical work, to the reconstruction, traditional publication and online database building. Fragment research, comparative melodic analysis of chants and musical palaeography have emerged as spin-offs from this complex research process. In each of these areas, spectacular results have been achieved: new sources have been added to the Hungarian music history, a 13th century chant manuscript thought to be lost has been reconstructed, and unknown groups of sources from Transylvania and Upper Hungary have been unearthed. New versions of the musical notations were identified, and a digital Melodiarium was created publishing the musical repertory of Hungarian codices by genre, as well as the Hungarian Neume Catalogue, registering the medieval Hungarian workshops and the types of notations they produced. A new monograph series was founded and a facsimile edition of the monumental luxury codex of the cathedral of Várad, the "Zalka" antiphonal, accompanied by studies, was published. Thanks to these achievements, the professional cooperation we have initiated with researchers in the narrower Central European region and as part of large international networks has reached a new level.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=120643
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Gilányi Gabriella: The Esztergom Antiphoners (Cathedral Library of Esztergom, Ms. I. 3c, d) in the Context of Musical Notation. Közlésre elfogadva, Notated Sources from Medieval Hungary. Transregional Research and Online Database Building. Bratislava, 2019
Gilányi Gabriella: „Hangjelzett kódextöredékek a németújvári ferences kolostorban, Scriptorium tanulmánykötet Pannonhalma (közlésre elfogadva), 2019
Gilányi Gabriella: Egy 14. századi erdélyi antifonále töredékei a németújvári ferences kolostorban. Kritikai kiadás a töredékek facsimiléivel és tudományos kommentárral, közlésre elfogadva az MTA BTK ZTI Régi Zenetörténet Osztályának műhelytanulmány-kötete számára, 2019
Papp Ágnes: Cantionalia - eine typische retrospektive Quellengruppe aus dem Gebiet des spätmittelalterlichen Ungarns, Notated Sources from Medieval Hungary. Transregional Research and Online Database Building. Bratislava, közlésre elfogadva, 2019
Czagány Zsuzsa: Das Michaelsoffizium im Waradiner Antiphonar. Eine Fallstudie zur Erforschung und Rekonstruktion mittelalterlicher liturgisch-musikalischer Fragmente, Hudobny archív 17. Literárny archív Slovenskej národnej kniznice, Martin, 2018
Sanda Anna: Observations on the Office for the Commune Evangelistarum, az IMS gregorián munkacsoportjának konferenciakötete: Cantus Planus Växjö (Svédország), 2018
Gilányi Gabriella: 15. századi erdélyi antifonále-töredékek és ferences hordozókönyveik, A Csíki Székely Múzeum Évkönyve XIII–XIV, szerk. Markaly Aranka. Csíkszereda: Csíki Székely Múzeum, 2019
Gilányi Gabriella: A 14. századi Németújvári Antifonále töredékei – Mozaikok a középkori Erdély gregorián hagyományából, Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez. Szerk. Czagány Zsuzsa, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019
Czagány Zsuzsa: Spuren des Einflusses der Passauer Kirche auf die Liturgiebildung im christlichen Ungarn des Mittelalters, PASSAUER JAHRBUCH Beiträge zur Geschichte und Kultur Ostbaierns 2019 (szerk. Robert Klugseder), Passau: Verlag des Vereins für Ostbairische Heimatforschung, 2020
Czagány Zsuzsa: Kyriale és sequentionale. A váradi kódexcsalád két töredékcsoportjának elemzése, Ünnepi tanulmánykötet Madas Edit tiszteletére. Szerk. Sarbak Gábor, Lauf Judit, Hende Fanni, Kisdi Klára és Korondi Ágnes (közlésre elfogadva), 2019
Czagány Zsuzsa: Szenthistóriák Közép-Európában. A középkori magyar és cseh zsolozsmaforrások szanktoráléjának összehasonlító vizsgálata, Ünnepi kötet Ullmann Péter Ágoston OPraem 80. születésnapjára. Szerk. Réger Ádám (közlésre elfogadva), 2020
Gilányi Gabriella: „Jelentéktelen kis apróság? A gregorián custos”, Magyar Zene 56. évf., 4. szám (2018), 385–397, 2018
Gilányi Gabriella: Az ELTE Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 119 kódexének kottás premontrei fedéltöredékei – Új adatok, Ünnepi kötet Madas Edit 70. születésnapja alkalmából, szerk. Sarbak Gábor, Lauf Judit, Kis-di Klára, Hende Fanni (közlésre elfogadva), 2019
Gilányi Gabriella: Preservation and Creation. Plainchant notation of the Pauline Order in 14th–18th-century Hungary, Studia Musicologica 59/3–4 (December 2018), 399–417, 2019
Gabriella Gilányi–Adrian Papahagi: Membra disiecta from a Transylvanian Antiphonal in Budapest and Cluj, Fragmentology. A Journal for the Study of Medieval Manuscript Fragments (közlésre elfogadva), 2019
Gilányi Gabriella: Esztergomi kódexsorozataink új Graduale Strigoniense töredékek fényében, Zenetudományi Dolgozatok, szerk. Kim Katalin (közlésre elfogadva), 2019
Czagány Zsuzsa: ANTIPHONALE VARADINENSE S. XV. PROPRIUM DE TEMPORE. Index Cantuum cum apparatu critico; FACSIMILE, Musicalia Danubiana 26/1. MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2019
Czagány Zsuzsa: ANTIPHONALE VARADINENSE S. XV. PROPRIUM DE SANCTIS ET COMMUNE SANCTORUM. Index Cantuum cum apparatu critico; FACSIMILE, Musicalia Danubiana 26/2. MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2019
Czagány Zsuzsa: ANTIPHONALE VARADINENSE S. XV. Tanulmányok / Essays, Musicalia Danubiana 26/3. MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2019
Szoliva Gábriel: Ki írta a Kájoni-graduále gregorián hangjegyeit? Egy zenei paleográfiai vizsgálat tanulságai, Acta Pintériana, 2019
Szoliva Gábriel: Két középkori magyar kottás pszaltériumtöredékről, Magyar Könyvszemle, 2019
Czagány Zsuzsa: Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis. From Traditional Methodologies Towards a Digital Corpus, Disiecta Membra Musicae. Studies in Musical Fragmentology. Studies in Manuscript Cultures 21, ed. Giovanni Varelli. De Gruyter, 2020
Czagány Zsuzsa: Quellen im mittelalterlichen Europa. Transregionale Forschung und online Datenbankerstellung 2016-2018, Notated Sources from Medieval Europe and Medieval Hungary. Transregional Research and Online Database Building. Ed. Eva Veselovská, Zsuzsa Czagány, Bratislava-Budapest, 2020
Gilányi Gabriella: The Esztergom Antiphoners (Cathedral Library of Esztergom, Ms. I. 3c, d) in the Context of Musical Notation, Notated Sources from Medieval Europe and Medieval Hungary. Transregional Research and Online Database Building. Ed. Eva Veselovská, Zsuzsa Czagány, Bratislava-Budapest, 2020
Gilányi Gabriella: A 14. századi Németújvári Antifonále töredékei – Mozaikok a középkori Erdély gregorián hagyományából, Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez. Szerk. Czagány Zsuzsa, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019
Papp Ágnes: Cantionalia - liturgische Bücher retrospektiven Inhalts aus dem spätmittelalterlichen Ungarn, Notated Sources from Medieval Europe and Medieval Hungary. Transregional Research and Online Database Building. Ed. Eva Veselovská, Zsuzsa Czagány, Bratislava-Budapest, 2020
Czagány Zsuzsa: Spuren des Einflusses der Passauer Kirche auf die Liturgiebildung im christlichen Ungarn des Mittelalters, Veröffentlichungen des Instituts für Kulturraumforschung Ostbaierns Bd.73, ed. Robert Klugseder, Passau, 83-92, 2020
Czagány Zsuzsa: Kyriale és sequentionale. A váradi kódexcsalád két töredékcsoportjának elemzése, „Mestereknek gyengyének.” Ünnepi kötet Madas Edit hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hende Fanni, Kisdi Klára, Korondi Ágnes, Bp: Szent István Társulat, 443–463, 2020
Gilányi Gabriella: Az ELTE Egyetemi Könyvtár Cod. Lat. 119 kódexének kottás premontrei fedéltöredékei – Új adatok, „Mestereknek gyengyének.” Ünnepi kötet Madas Edit hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hende Fanni, Kisdi Klára, Korondi Ágnes, Bp: Szent István Társulat, 2020, 415–426, 2020
Gabriella Gilányi–Adrian Papahagi: Membra disiecta from a Transylvanian Antiphonal in Budapest and Cluj, Fragmentology. A Journal for the Study of Medieval Manuscript Fragments 2, 5-32, 2019
Szoliva Gábriel: Két középkori magyar kottás pszaltériumtöredékről, Magyar Könyvszemle, 135. évf., 3. szám, 398-399, 2019
Czagány Zsuzsa: Chant Research in Hungary. Traditional Topics, New Directions, Notated Sources from Medieval Europe and Medieval Hungary. Transregional Research and Online Database Building. Ed. Eva Veselovská, Zsuzsa Czagány. Bratislava-Budapest, 2020
Czagány Zsuzsa (Eva Veselovskával közösen): Notated Sources from Medieval Europe and Medieval Hungary. Transregional Research and Online Database Building, Szlovák Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete - Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete, Bratislava-Budapest, 2020
Szoliva Gábriel: Egy késő középkori kassai pszaltériumról, „Mestereknek gyengyének.” Ünnepi kötet Madas Edit hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hende Fanni, Kisdi Klára, Korondi Ágnes, Bp: Szent István Társulat, 427–441, 2020
Gilányi Gabriella: Magyar hagyomány, rendi hagyomány, politika – A „főkötős atyafiak” zenei írásbelisége a 16. századi Magyarországon. Magyar hagyomány, rendi hagyomány, politika, Magyar Zene, 57. évf., 4. szám, 357-369, 2019
Szoliva Gábriel: Hymnuale ecclesiae Zagrabiensis. Hagyománytisztelet és egyéni alakítás a zágrábi székesegyház 15. század eleji himnáriumában, Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez 1. Szerk. Czagány Zsuzsa. Bölcsészettudokányi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, Budapest, 2019
Szoliva Gábriel: „Secunda pars breviarii – A 13. századi esztergomi breviárium kottás szanktoráléjának rekonstrukciója felé”, Magyar Könyvszemle 135. évf., 3. kötet, 307-330, 2019
Gilányi Gabriella: „Új források, új terminológia, új távlatok. A hazai gregorián paleográfiai kutatás napjainkban”, Magyar Zene, 58. évf., 2020
Czagány Zsuzsa: Kottás kódextöredékek a digitális korban, Fideliter servanda. II. Scriptorium konferencia, Pannonhalma, 2018. május 7–8. Szerk. Boros István, Budapest: Szent István Társulat, 2020, 69–84, 2020
Gilányi Gabriella: „Hangjelzett kódextöredékek a németújvári ferences kolostorban, Fideliter servanda. II. Scriptorium konferencia, Pannonhalma, 2018. május 7–8. Szerk. Boros István, Budapest: Szent István Társulat, 2020, 139-155, 2020
Czagány Zsuzsa: Szenthistóriák Közép-Európában. A középkori magyar és cseh zsolozsmaforrások szanktoráléjának összehasonlító vizsgálata, Insigni die sollemnitatis. Írások Ullmann Péter Ágoston O.Praem. 80. születésnapjára. Szerk. Balogh Péter Piusz, Réger Ádám. Gödöllői Premontrei Apátság, 2020
Czagány Zsuzsa: Böhmische notierte Fragmente im Bestand der „Pauliner” Bibliothek des Zentralen Priesterseminars in Budapest, The Image of Piety in Medieval Manuscripts in Slovakia and in Europe, nemzetközi konferencia előadásaiból készülő tanulmánykötet, közlésre elfogadva, 2021
Gilányi Gabriella: Newly identified codex leaves of a 15th-century Transylvanian Antiphoner in Martin, The Image of Piety in Medieval Manuscripts in Slovakia and in Europe, nemzetközi konferencia előadásaiból készülő tanulmánykötet, közlésre elfogadva, 2021
Czagány Zsuzsa - Gilányi Gabriella: F904 / GRADUALE S. 15, 1 csonka fólió és 3 fragmentulum, Szombathely, Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára, az 1736–1739-es évek tanácsülési jegyzőkönyveinek kötéséből kifejtett anyag, Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis / Bibliotheca, 2019
Czagány Zsuzsa: Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale. A középkori Magyarország liturgikus kottás forrásaiból összeállított digitális dallamtár, weboldal és adatbázis, 2020
Gilányi Gabriella: Magyar Neumakatalógus. Zenei írásjelek a középkori Magyarországon, weboldal és adatbázis, 2021
Czagány Zsuzsa, Jakub Kubieniec: Corpus Antiphonalium Officii Ecclesiarum Centralis Europae VIII/A Kraków (Pars Temporalis), (közlésre elfogadva), 2018
Czagány Zsuzsa: "Historiae" in the Central European area. Repertorial layers and transmission in Bohemia, Poland and Hungary, Venezia, Edizioni Fondazione Levi (közlésre elfogadva), 2018
Czagány Zsuzsa: Ave virginalis forma. Das Itinerar einer Sequenz im Spätmittelalter, (közlésre elfogadva), 2018
Czagány Zsuzsa: A Váradi Antifonále Mihály-zsolozsmája, Zenetudományi Dolgozatok (közlésre elfogadva), 2018
Kiss Gábor: Analytical Notes on the Marginalia of the Graduale Wladislai, (közlésre elfogadva), 2018
Gilányi Gabriella: 15. századi erdélyi antifonále-töredékek és ferences hordozókönyveik, A Csíki Székely Múzeum Évkönyve (közlésre elfogadva), 2018
Gilányi Gabriella: Használatitól a műremekig: a hangjelzett esztergom-budai kódexek, Zenetudományi Dolgozatok (közlésre elfogadva), 2018
Czagány Zsuzsa, Jakub Kubieniec: Corpus Antiphonalium Officii Ecclesiarum Centralis Europae VIII/A Kraków (Pars Temporalis), Research Centre for the Humanities of the HAS Institute for Musicology, Budapest, 2018
Czagány Zsuzsa: A Váradi Antifonále Mihály-zsolozsmája, Zenetudományi Dolgozatok In memoriam Kiss Gábor. MTA BTK Zenetudományi Intézet Budapest, 15-23, 2018
Gilányi Gabriella: Használatitól a műremekig: a hangjelzett esztergom-budai kódexek, Zenetudományi Dolgozatok In memoriam Kiss Gábor. MTA BTK Zenetudományi Intézet Budapest, 24-36, 2018
Czagány Zsuzsa: Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis. From Traditional Methodologies Towards a Digital Corpus, Disiecta Membra Musicae. Studies in Manuscript Cultures, University of Hamburg, Centre for the Study of Manuscript Cultures, közlésre elfogadva, 2019
Czagány Zsuzsa: Kottás kódextöredékek a középkori Magyarországról, Scriptorium tanulmánykötet Pannonhalma, közlésre elfogadva, 2019
Czagány Zsuzsa: Fragmentenforschung in Ungarn: Vergangenheit und Perspektiven, Notated Sources from Medieval Hungary. Transregional Research and Online Database Building. Bratislava (közlésre elfogadva), 2019




 

Projekt eseményei

  
2018-04-19 13:29:29
Résztvevők változása



vissza »