|
Különbségek és tendenciák a kemény állati nyersanyagok megmunkálási hagyományában a Kárpát-medencei késő neolitikum időszakában
|
súgó
nyomtatás
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
|
Projekt adatai |
|
|
azonosító |
121128 |
típus |
PD |
Vezető kutató |
Tóth Zsuzsanna |
magyar cím |
Különbségek és tendenciák a kemény állati nyersanyagok megmunkálási hagyományában a Kárpát-medencei késő neolitikum időszakában |
Angol cím |
Differences and trends in the hard animal material manufacturing tradition in the Carpathian Basin during the Late Neolithic period |
magyar kulcsszavak |
kemény állati nyersanyagok, megmunkálási hagyományok, késő neolitikum, technológia |
angol kulcsszavak |
hard animal materials, manufacturing tradition, Late Neolithic, technology |
megadott besorolás |
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | Ortelius tudományág: Régészet |
|
zsűri |
Régészet |
Kutatóhely |
Régészettudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
projekt kezdete |
2016-12-01 |
projekt vége |
2019-11-30 |
aktuális összeg (MFt) |
15.090 |
FTE (kutatóév egyenérték) |
2.10 |
állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A késő neolitikum olyan korszak, amikor a csont-, fog és agancseszközök használata társadalmilag mélyen beágyazott. Tömegesen, egységes formával gyártották őket. A késztési folyamat ebben a korszakban a legbonyolultabb, többlépcsős, általában szigorú alapanyag választással. Kutatásunk célja, hogy eltéréseket figyeljünk meg egyes területek és régészeti kultúrák között az eszközkészítés módjaiban az alapanyag választás és készítési folyamat technológiai jellemzői alapján. A lehető legtöbb teljes készítési folyamat rekonstruálása a kezdetektől, az alapanyag kiválasztásától, az összes állomáson át egészen a végéig, a végtermékig lehetőséget ad az eltérések felfedezésére. Számos újonnan megismert gyűjtemény tanulmányozása nagyszámú leletanyagot szolgáltat majd egész Magyarország területéről, amely alapján kulturális szempontból is következtetéseket vonhatunk le. Az átalakítás első lépése a korábban nem tanulmányozott débitage. Az eljárások jellegzetes hulladékokat és melléktermékeket eredményeznek. Célunk összegyűjteni ezen darabokat az archaeozoológiai leletanyagból. A formálás és befejezés technológiai jellegzetességeit korábban is részben leírták, de sohasem sorolták azokat egy bizonyos megmunkálási lánchoz. Mindezek mellet az eszközök javításakor és megújításakor alkalmazott technika megválasztása is jellegzetes. Minden, a készítési folyamat különböző lépései alatt hátrahagyott készítési jegy lehetővé teszi az eszközkészítési hagyományok változatainak kimutatását, az eltérő leletanyagok összehasonlítását és végül olyan eltérések megfigyelését, amelyek függetlenek a kulturális háttértől. Még az is lehetséges, hogy kulturális érintkezési zónákra utaló jeleket találunk.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. Nagyon keveset tudunk a magyarországi késő neolitikum megmunkált kemény állati nyersanyag iparáról, noha rendelkezésre állnak az archaeozoológiai kutatások összehasonlítható eredményei. A tervezett leletanyagok tanulmányozásával lehetőség nyílik egy általános kép megrajzolására a megmunkált kemény állati nyersanyagok felhasználásárról. Célunk, hogy ki tudjunk mutatni különbségeket az eszközkészítési hagyományokban; eddigi munkáink alapján feltételezzük, hogy eltérések figyelhetőek meg az eszközkészítési folyamatban a korszak két nagy kulturális komplexuma között. A késő neolitikumban jellemző, hogy bizonyos eszköztípusokat adott állatfaj adott csontjából készítik. Ez praktikus okok mellett a hagyományokkal magyarázható, mivel még a lelőhelyek között is változhat, hogy bizonyos típusokhoz miért az adott faj adott csontját választják. Hosszú időre visszanyúló hagyománya van a készítési folyamat és az egyes eszközök készítése során használt technikai gesztusok hipotetikus leírásának, azonban ezeknek csak kis része tudományosan bizonyított és a technológiai töredékeket sem azonosították korábban. Az archaeozoológiai leletanyag újra vizsgálata során ezeket meg kell keresni a leletanyagban. A készítési folyamat minden állomása információt szolgáltat számunkra az eszközt készítő közösségről. Az alapanyag átalakításának első lépése, a débitage. majd a formálás és befejezés során alkalmazott technikai gesztusok, végül az eszközök javításának és megújításának mikéntje is jellegzetesek, jól azonosíthatóak. Az alap metódusok variációja és apró eltérések a kivitelezésben jelentik a változatokat, melyek együttesen az adott társadalom ujjlenyomatának tekinthetőek.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A késő neolitikum időszakában virágzott a kemény állati nyersanyagok megmunkálása. A korábban feldolgozott lelőhelyek gazdag leletanyagait új, nagy, közepes és kisebb gyűjtemények feldolgozásával egészítjük ki a projekt során. A kész eszközök, melléktermékek és gyártási hulladékok nagy száma lehetőséget ad a készítési stratégiák rekonstruálására és a lelőhelyek összevetésére. Mostanáig nem végeztek rendszeres kutatást a késő neolitikum megmunkált kemény állati nyersanyagiparáról. A nagy leletanyagok feldolgozatlansága még az eszközök formai gazdagságát illetően is hiányos képet mutat; még kevesebb adattal rendelkezünk az eszköztípusok alapanyag választásáról, noha ebben az időszakban a készítési folyamat többlépcsős, általában erős alapanyag (állatfaj és csont/agancs) preferenciával. A készítési folyamat technológiai jellemzői szintén kevéssé ismertek, mivel ennek rekonstrukciója viszonylag új kutatási irány, amely az eszközkészítés során alkalmazott metódusok, folyamatok és gesztusok kísérleti rekonstrukcióján alapul. A hulladékok és melléktermékek azonosítása az állattani anyagban lehetővé teszi számunkra a késő neolit társadalmak eszközkészítési stratégiájának a korábbiaknál teljesebb rekonstruálását. A csont- és agancseszközök készítése a társadalomba mélyen beágyazott, erősen hagyományhoz kötött folyamat. Legfontosabb célunk, hogy e hagyományokat körvonalazzuk a Magyarország teljes területéről származó gyűjtemények komplex tanulmányozásával. A morfológiai vizsgálat, összevetve a faj és csontválasztással információt szolgáltat az alapanyag választásról. A feltárt zoológiai leletanyag vizsgálata általában jelentősen megnöveli a gyártási hulladékok és melléktermékek számát. Minden gyűjtött adat összevethető az egyes tanulmányozott lelőhelyek között és megfigyelhetőek a tendenciák, változékonyság és a különbségek. Végső soron első alkalommal rendelkezünk majd bizonyítékkal eltérő viselkedésre és hagyományokra, amelyeket az egyes közösségek a csont-, agancs és agyareszközök készítése során alkalmaztak a magyarországi késő neolitikum időszakában.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Az állatcsontból, fogból és szarvasagancsból készült eszközök kutatása nagyon fontos a fémek megjelenése előtti régészeti korszakokban. A legtöbb hétköznapi tevékenység során használt eszközt mulandó alapanyagokból vagy kőből készítették, ám a csontos anyagok is könnyen hozzáférhetőek voltak a késő-neolitikum emberei számára. Ezek az eszközök ritkává válnak vagy eltűnnek a fémeszközök elterjedése után, készítésük módja feledésbe merül. Manapság nem értjük teljesen az eszközök készítésének lépéseit, nem tudjuk pontosan azonosítani a jegyeket, amelyeket az eszközökön hagynak. A kutatás a magyarországi újkőkor kései korszakára (Kr.e. 5000/4900 – 4500/4400) összpontosít, amikor a hétköznapi háztartási tevékenység során alkalmazott csont-, fog és agancseszközök használata eddigi adataink szerint mélyen beágyazódott a társadalomba. Majdnem teljesen egységesített formában, tömegesen készítették őket. A készítés folyamata ebben a korszakban a legbonyolultabb, több lépcsős, általában szigorú alapanyag választással. A régészeti lelőhelyekről származó állattani gyűjtemények részletes tanulmányozása lehetővé teszi a lelőhelyek közötti összehasonlítást, hogy egyes eszközök mely állatfaj mely csontjából/agancsából készültek. Eddigi adataink szerint egyes közösségek között kimutathatóak bizonyos különbségek; az eszközkészítési folyamat technológiai tanulmányozása segít megérteni a készítés mikéntjét. Ezt követően azonosíthatjuk a régészeti leletanyagban azokat a csont és agancs töredékeket, amelyek e folyamathoz tartoznak. Eltérő adataink összehasonlítása lehetővé teszi, hogy egyes területek, kultúrák és társadalmak eszközkészítési szokásai között eltéréseket találjunk.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. Late Neolithic is a period when the use of bone, tooth and antler tools is deeply embedded in the society. They were mass produced with nearly standardised tool types. The manufacture process is the most complex in this time, consists of several steps, usually with high preference of raw material, animal species and skeletal element. The aim of this research is to find differences among territories and archaeological cultures in tool making strategies regarding raw material preference and technological features of the manufacturing process. The reconstruction of as many as possible complete manufacturing processes from the beginning, the choice of the raw material, through all the steps until the end, the final product, is a way finding variables. The study of several new assemblage offer large material covering the whole territory of Hungary, we can draw conclusion on cultural scale. First transformation is the method of débitage, not studied earlier. The methods left characteristic waste material and by-products, and our aim is to find them among the archaeozoological material. The technological attributes of shaping and finishing were partially described, but never assigned to a certain manufacturing chain. Moreover the choice of techniques used to repair and rejuvenate tools is characteristic, too. The collection and documentation of the stigmas left behind the different stages of manufacturing process makes possible the comparison of different assemblages and finally detect differences possibly independent from the cultural background and variability in tool manufacturing tradition. It is even possible that we find indications of cultural contact zones.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. Very little is known about the worked hard animal material industry in the Late Neolithic period in Hungary, although the results of archaeozoological studies are available. After the study of several assemblages we wish to gain a synoptic picture about the hard animal material industry of this period across pointing differences in the tool manufacturing traditions. We assume to have evidences of different tendencies in manufacturing process and traditions between the two cultural complexes, even on smaller scale. Animal species and skeletal element preference for certain tool types is typical for Late Neolithic times. Beside practical reasons it is generally ascribed to traditions: analyses of the chosen species and skeletal elements for a specific tool may show us variations between the sites. There is a long tradition of describing the hypothetical manufacturing process and the used techniques during this for the individual tool types, but only a small number is verified. For this reason technological pieces were not identified until now. These pieces have to be searched and collected with the re-examination of the archaeozoological material. Each step of the manufacturing process may give us information about the behaviour of the tool producing community. The first step of the raw material block transformation is the débitage. The technological gests practiced during the shaping and finishing the tools give additional information and the ways, how repairing and rejuvenation is made is characteristic, too. The variation of the basic methods and the slight differences in carrying these out shows small variances, all are regarded as social fingerprints of a society.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The manufacture of hard animal materials had a heyday in the Late Neolithic period. The previously studied rich assemblages will be complemented in this project with new studies of large, medium and smaller assemblages. The large amount of finished tools, by-products and manufacture wastes offer possibility for reconstruction manufacturing strategies and comparison between sites. Until now, no systematic studies of the Late Neolithic worked hard animal material industry were completed. The lack of research made on large assemblages means an awanting picture even about the tool types’ richness and especially the raw material preference of certain tool types. However, the manufacture process of this time consists of several steps, usually with high preference of the raw material, animal species and skeletal element. The technological aspects of the manufacturing process are even less known, since its reconstruction is a relatively new research method based on experimental reconstruction of methods, processes and gests utilized during tool production. The identification of waste material and by-products in the archaeozoological material allows us reconstruction of manufacturing strategies used by Late Neolithic societies. This strategy with the complex way, and several stages of tool manufacturing is regarded as strongly tradition related process. Our main goal is to find evidences of these traditions across the complex study of the new assemblages from different parts of Hungary. The morphological analysis combined with the species and skeletal element data can give more information of raw material preference. The technological investigations on the archaeozoological collections generally enlarge the number of waste and by-products of the manufacturing process. All the data can be compared between the sites under study and between the trends, variability and differences observed. As a result, we will have for the first time proof for different behaviours and traditions practiced in the bone-, antler and tusk tool production in the Late Neolithic in Hungary.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The research regarding the manufacture of tools of animal bones, teeth and deer antler are very important for the periods before metal emerges. Most of the tools used during everyday household activities were made of perishable materials and stones, but bones, teeth and the antler were easily accessible raw materials for the humans. These artefacts became rare or even disappeared after the spread of metal tools and the knowledge of their manufacture faded away. Nowadays we do not understand the steps of the tool making and do not recognise their stigmas left behind on the tools. The research concentrates on the Hungarian Late Neolithic (5000/4900 – 4500/4400 B.C.), a period when the use of bone, tooth and antler tools, used in almost all everyday household activity is deeply embedded in the society. They were mass produced with nearly standardised form. The manufacturing process is the most complex in this time, consists of several steps, usually with high preference of the raw material. The detailed examination of animal bone collections from several archaeological sites allows a comparison of animal species and bones/antler certain tool types were made of. According to the data available today certain differences between communities are traced; studying the technology of the tool manufacturing process helps to understand the way, how the tools for certain tasks were made. If we understand this, we can identify the bone and antler artefacts belonging to this process in the archaeological material. The comparison our different kind of data may show variations in the bone and antler tool making traditions between territories, cultures and societies.
|
|
|
|
|
|
|
vissza »
|
|
|