 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
121151 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Takács Ádám |
| magyar cím |
Készségtanulás ADHD-ban és Tourette-szindrómában |
| Angol cím |
Skill learning in ADHD and Tourette syndrome |
| magyar kulcsszavak |
ADHD, implicit tanulás, nyelvi készségek, procedurális memória, Tourette-szindróma |
| angol kulcsszavak |
ADHD, implicit learning, language skills, procedural memory, Tourette syndrome |
| megadott besorolás |
| Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Fejlődéspszichológia |
|
| zsűri |
Pszichológia – Nevelés |
| Kutatóhely |
Pszichológiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2017-11-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
5.449 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.29 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A procedurális emlékezet fotos szerepet tölt be különböző motoros és kognitív készségek elsajátításában, valamint szokások kialakulásában. A striátumhoz kötött procedurális tanulás eltérései egyes elképzelések alapján a Tourette-szindróma (TS) és a Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) viselkedéses tüneteinek hátterében állhat. Jelen kutatás célja a procedurális emlékek kialakulásának követése tanulástól konszolidációig ADHD-val, TS-val, komorbid TS-ADHD-val diagnosztizált, valamint tipikusan fejlődő gyermekeknél. Továbbá szeretnénk vizsgálni a procedurális és deklaratív emlékezet szerepét nyelvtanulás során TS és ADHD szindrómákban. A javasolt kutatás célja rávilágítani a TS feltételezett kognitív előnyeire, valamint az ADHD-ban megfigyelhető készségtanulási problémákra.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Korábbi vizsgálatunk alapján (Takács et al., in prep), melyben TS-val diagnosztizált gyermekek jobb procedurális tanulást mutattak mint tipikusan fejlődő kortársaik, valamint nemzetközi együttműködő partnerünk eredményei alapján, miszerint a TS csoport gyorsabb szabályalapú grammatikai feladatokban mint a TF csoport (fonológiai: Dye, Walenski, Mostofsky, & Ullman, under review; morfológiai: Walenski, Mostofsky, & Ullman, 2007), a következő kínálkozó lépés a TS és TF csoportok összehasonlítása nyelvtanulásban. A téma vizsgálata ideálisan megkívánja grammatikai és a lexikai komponensek együttes tesztelését nyelvtanulásban. Továbbá vizsgálni érdemes ezek kapcsolatát hagyományos procedurális tanulási feladatokkal. A tesztelést többféle feladat együttes alkalmazásával oldjuk meg: Alternáló Szeriális Reakcióidő feladat (ASRT), Mesterséges nyelvtan, szólista tanulási feladatok, valamint a Mini-Basque természetes nyelvtanulási feladat, amely a nyelvtani és a szótanulásnak is mérő különböző aspektusait.
Azt feltételezzük, hogy a TS-val diagnosztizált gyermekek jobbak nyelvtanulásban, ez pedig kapcsolódik a procedurális memóriához (pozitív korrelációt feltételezünk). További elvárás, hogy ez a nyelvtanulási előny specifikus a nyelvtan elsajátítására és a proceduális folyamatokra, nem pedig a lexikonra és a deklaratív emlékezetre. Végül feltételezzük, hogy a nyelvtan elsajátításának korai szakaszai nem jelennek meg előnyként TS-ben, pusztán a késői fázisban, valamint ez kapcsolódik a gyorsabb nyelvtani feldolgozáshoz (Dye et al., under review.; Walenski et al., 2007). A javasolt vizsgálat összekapcsolja a nyelvtanulást és a gyors procedurális funkciókat TS-ban.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A javasolt vizsgálat hozzájárulna a jelenlegi hiányos ismeretanyag bővítéséhez az ADHD és a TS kognitív profiljáról (kiemelten procedurális emlékezet és nyelv). Ehhez jól ismert procedurális paradigmákat (ASRT és mesterséges nyelvtan) használunk négy gyermekcsoportban: TS, ADHD, TS-ADHD, TF. Ez segít minket abban, hogy közvetlenül összehasonlíthassuk a csoportokat, ugyanazokkal a reliábilis módszerekkel, amikkel korábbi vizsgálatok is dolgoztak. A procedurális szekvenciatanulási funkciók épsége TS-ben és ADHD-ban hozzájárulhat ahhoz, hogy hatékonyabb diagnosztikai eszközöket, oktatási és tréning programokat dolgozzunk ki, melyek figyelembe veszik a szekvenciális és a nem szekvenciális információk elsajátításának különbségeit ezekben a szindrómákban. A javasolt vizsgálat tehát alkalmazási lehetőséget nyújt klinikai, oktatási alkalmazások és alapkutatások számára is. A fő motivációnk megismerni a nyelvi és emlékezeti funkciók kapcsolatát ezekben a szindrómákban, ami közelebb vihet ahhoz, hogy feltárjuk az atipikus fejlődés természetét TS-ban és ADHD-ban, valamint segítséget nyújthat az iskolai nehézségek leküzdésében is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Tudásalapú társadalmunkban a készségtanulás egy elemi kognitív funkció, amely segít minket abban, hogy alkalmazkodjunk a folytonosan változó környezethez és a feladatok elvárásaihoz. A készségtanulás alapja a procedurális emlékezet, amely a bazális ganglionokhoz kötődik. A bazális ganglionok eltérését már feljegyezték különböző fejlődési szindrómák esetében, például Tourette-szindrómában (TS) és a Figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) is. Annak ellenére, hogy ismerjük a neuropszichológiai kapcsolatokat, és ezek szerepét az iskolai teljesítésben, nem teljesek ismereteink a készségtanulásról ezekben a szindrómákban. A javasolt kutatásban a procedurális tanulást vizsgáljuk ADHD-ban, TS-ban, valamint együttes TS-ADHD-ban, külön elemezve a kulcskompetenciákat, úgy mint anyanyelvi és idegen nyeli kommunikáció.
A javasolt kutatás segítene megérteni a TS kognitív előnyeit, valamint az ADHD-ban tapasztalható készségtanulási korlátokat. Hosszú évekig a TS-t pusztán mint zavart értelmezték, kevés figyelmet fordítva a kompenzációs funkciókra. Szeretnénk továbbá megérteni a procedurális tanulás és a fontos nyelvi készségek, olvasás, szókincs, idegen nyelvi tudás közvetlen kapcsolatát. Vizsgálataink hozzájárulhatnak az evidencia alapú fejlesztéshez az olyan szokásszerű ADHD és TS tünetek esetében, mint a tikkek és az impulzivitás.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Procedural memory plays an important role in learning motor and cognitive skills and in creating habits. It has been proposed that alteration in striatal-dependent procedural learning is one of the underlying neurocognitive mechanism of behavioral symptoms in Tourette Syndrome (TS), and in Attention Deficit Hyperactivity Disorder (ADHD). The aim of the proposed study is to compare the process of procedural memory formation from learning to consolidation in children with TS, ADHD, and co-morbid TS-ADHD. Furthermore, we would like to investigate the role of procedural and declarative memory functions in language learning skills in TS and ADHD. The proposed studies would shed light on the possible cognitive advantages of TS, and the limits of effective skill learning in ADHD.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Based on our previous finding that the children with TS are better at procedural learning than TD children (Takács et al., in prep), and that our international collaborator also have found evidence that children with TS are faster at aspects of rule-governed composition in grammar than TD children (in phonology: Dye, Walenski, Mostofsky, & Ullman, under review; in morphology: Walenski, Mostofsky, & Ullman, 2007), a next step would be to test children with TS and TD children on language learning. Research in this field should address ideally both grammatical and lexical learning components of language learning, and also, investigate the relationship with traditional procedural learning tasks and language learning functions in TS. This could be done with various tasks, including the Alternating Serial Reaction Time task, Artificial Grammar, word learning tasks, and the Basque naturalistic language learning task, which has different aspects of grammar and word learning.
We assume that children with TS are better at language learning, and this was related to procedural memory (eg, via correlations). We also expect that this advantage in language learning is specific to grammar and procedural memory, and not lexicon and declarative memory. Furthermore, we assume that early stages of grammar learning do not show TS learning advantages, but they do show advantages later on and that learning advantages then predict faster grammatical processing (Dye et al., under review.; Walenski et al., 2007). The proposed research would tie the language learning and speeded procedural processing in TS together.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The proposed study addresses the still-sparse literature examining procedural memory and language functions in TS and ADHD. In particular, it examines well-studied procedural learning paradigms, the Alternating Serial Reaction Time Task, and Artificial Grammar, in four groups of children: those with TS, ADHD, comorbid TS and ADHD, and typically developing children. This allows us to directly compare each of the three groups to each other and to TD controls with the exact same paradigm, providing for more reliable comparisons across the groups than in previous studies. The sparing of implicit sequence learning in TS and ADHD in our previous study may provide insights for more effective diagnostic tools, educational, and training programs, for example, by emphasizing sequence vs. non-sequence learning in these disorders. Thus, the proposed study may open new avenues of both basic and clinical research. We are particularly interested in the relationship between memory and language functions in these disorders, which can bring us closer to understand the nature of atypical development in TS and ADHD, and can serve as a basis for improving their academic performance.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In a knowledge-based society, skill learning is a fundamental cognitive function, which makes individuals able to adapt to ever-changing environments and task requirements. Skill learning is based on procedural memory, and it is rooted in the basal ganglia. Basal ganglia abnormalities have been reported in different developmental syndromes, including Attention Deficit Hyperactivity Disorder (ADHD) and Tourette syndrome (TS). Despite the neuropsychological connection, and its importance in successful academic achievement, skill learning is not fully understood in these disorders. The current proposal aims to investigate procedural learning in ADHD, TS, and co-occurring ADHD-TS with implications to key competence acquisition, such as communication in mother tongue and in foreign languages.
The proposed studies would shed light on the possible cognitive advantages of TS, and the limits of effective skill learning in ADHD. For many years, TS has been studied only as a disorder with little effort given to investigate the compensatory functions. We would also investigate the direct links between procedural learning and crucial language skills, including reading, vocabulary, and foreign language learning. These studies would further promote the development of evidence-based therapeutic methods in the treatment of habit-like symptoms of ADHD and TS, such as impulsivity and tics.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
