 |
Szülők és gyermekek. A humán tőke, teljesítmény és munkapiaci viselkedés társadalmi különbségeinek eredete
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
121267 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Szobonyáné Szabó-Morvai Ágnes |
| magyar cím |
Szülők és gyermekek. A humán tőke, teljesítmény és munkapiaci viselkedés társadalmi különbségeinek eredete |
| Angol cím |
Parents and Children. The Origins of Diversity in Human Capital, Performance and Labor Market Behavior |
| magyar kulcsszavak |
humán tőke, nemek közti különbségek, munkapiaci viselkedés, család |
| angol kulcsszavak |
human capital, gender differences, labor market behavior, family |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Munkaerőpiaci tanulmányok |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2019-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.264 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.15 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kisgyermekkori humán tőke felhalmozódás kutatása igen fontos, ugyanis az e téren tapasztalható egyenlőtlenségek jelentősen hozzájárulnak a globális, illetve az egyes országokon belüli jövedelmi egyenlőtlenségek fennmaradásához. A humán tőke termelésének legfőbb terepe a család, aminek meghatározó szerepe van a gyermekek és szüleik viselkedésének és teljesítményének, valamint az iskolázottság generációk közötti öröklődésének alakulásában is. Ez áll tehát a kutatás fókuszában, az otthoni környezet köré épül fel a teljes kutatási program.
A megfigyelések szerint a szülők gyermekekre fordított ideje átlagosan a végzettséggel növekszik, amely jelenség élesen ellentmond a hagyományos közgazdasági elméletek implikációinak. A kutatás során kísérletet teszünk a jelenség hazai adatokon vett vizsgálatára és elméleti magyarázatára. Másrészt, a kutatásban rávilágítunk a pozitív visszajelzésnek az egyéni erőfeszítéssel való összefüggéseire, valamint ezek nemek közti eltéréseire is. A téma relevanciáját adja, hogy a legújabb kutatási eredmények szerint a teljesítményt nem annyira a képességek, mint inkább az erőfeszítés és a kitartás határozza meg hosszabb távon. Arról azonban még keveset tudunk, hogy az erőfeszítésre és kitartásra mely tényezők hatnak leginkább.
A család és a gyermeknevelés terheit a legtöbb országban a nők viselik, ezért elsősorban a nőkre gyakorolt hatásokat vizsgáljuk a kutatás során. A kutatás arra is rávilágít, hogy bizonyos intézményi sajátosságok (attitűdök, családpolitika) mennyiben befolyásolják az anyák munkapiaci kimeneteit.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás azt vizsgálja több alkutatásban, hogy a család miként hat egyes tagjainak teljesítményére, viselkedésére, motivációira. A kutatások közül kettőnek a gyermek, egynek pedig az anya áll a fókuszában.
Az első kutatás azt vizsgálja, hogy milyen mértékben határozza meg a szülők iskolai végzettsége a gyermeknevelésre fordított idő és a pénzügyi erőforrások mennyiségét. A kutatás során magyar adatokon vizsgáljuk a gyermeknevelésre fordított erőforrásokat, valamint a gyermek humán tőke termelése és a szülői ráfordítások közti összefüggés elméleti megközelítésére teszünk javaslatot.
A második kutatás központi kérdésfeltevése, hogy a pozitív visszajelzés (bátorítás) teljesítményre gyakorolt hatása mennyiben tér el a nemek között. Ezzel kapcsolatban az előzetes hipotézisünk az, hogy a lányok számára a bátorítás fontosabb a teljesítmény növelése szempontjából.
A harmadik kutatásban megvizsgáljuk az államilag támogatott bölcsődei és óvodai férőhelyek elérhetőségének az anyák munkakínálatára gyakorolt hatását. A kutatás eredményeképpen arra számítunk, hogy az anyák munkakínálatával foglalkozó szakirodalomban újabban felmerült gondolatokat képesek leszünk verifikálni. Egyrészt, az ökonometriai specifikációnk lehetővé teszi annak tesztelését, hogy a születést követő anyai munkakínálat és a hosszú távú (iskoláskorban mérhető) munkakínálat közötti különbség alapvetően meghatározza a férőhelyek munkakínálati hatásának mértékét. Másrészt, várhatóan olyan intézményi összefüggéseket tudunk verifikálni a kutatással, mint hogy a nézetek, attitűdök, a rugalmas munkalehetőségek valamint a családtámogatási rendszer szintén jelentősen befolyásolja az óvoda hatását.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A humán tőke felhalmozódás folyamatára vonatkozó közgazdaságtudományi kutatási irányzat az elmúlt 15 évben kapott lendületet. 2000-ben ebben a témában még nem szerepeltek cikkek az öt legjobb közgazdasági folyóiratban, 2005 óta azonban akár évente 5 cikket is közölnek a témában. A kutatás ezen a dinamikusan fejlődő területen, a család témakörére építve három viszonylag új témában kíván hozzájárulni a szakterület eredményeihez.
Az első kutatásban egy olyan viszonylag új empirikus megfigyelést járunk körül (magasabb végzettségű szülők több időt töltenek a gyermekükkel), amely nehezen illeszthető be a standard háztartási munkakínálati modell kereteibe. A kutatás során megvizsgáljuk a jelenséget magyar adatokon, illetve egy olyan elméleti feloldását javasoljuk a problémának, amely összekapcsolja a hagyományos munkakínálati modelleket az utóbbi években kialakított és még jelenleg is alakuló, a humántőke-felhalmozást magyarázó elméleti kerettel.
A második kutatásban reflektálunk Duckworth és társai legújabb kutatási eredményeire, amelyek alapján a teljesítményt hosszú távon nem a tehetség, hanem a kitartás és az erőfeszítés mértéke határozza meg, az ezeket meghatározó tényezőkről még igen keveset tud a szakirodalom. A kutatás során elvégzett kísérletek alapján tesztelhetővé válnak a kitartásra, erőfeszítésre, motivációra ható bizonyos tényezők. A kutatás egységes modellkeretben mutatja be a közgazdaság-tudomány és a pszichológiai szakirodalom által a témában eddig feltárt eredményeket. A témában ehhez hasonló interdiszciplináris modell még nem áll rendelkezésre.
A harmadik kutatás egy sokat kutatott témát helyez új intézményi megvilágításba. A módszertan újdonsága, hogy a férőhelyek országon belüli egzogén variabilitását használja fel, így a kvázi-kísérleti módszerek előnyeit kihasználva képes vizsgálni az intézményi hatásokat. A módszert eddig nem használták a szakirodalomban. Hagyományosan az intézményi jellemzők oksági hatásait nehéz mérni, ugyanis a helyi intézményi jellemzők (például az anyasági támogatások mértéke) történetileg egymásra hatva, együtt fejlődtek a vizsgálat fókuszában álló változókkal (például az óvodai férőhely kínálattal és az anyák munkakínálatával).
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kisgyermekkori humán tőke felhalmozódás kutatása igen fontos, ugyanis az e téren tapasztalható egyenlőtlenségek jelentősen hozzájárulnak a globális, illetve az egyes országokon belüli jövedelmi egyenlőtlenségek fennmaradásához. A humán tőke termelésének legfőbb terepe a család, aminek meghatározó szerepe van a gyermekek és szüleik viselkedésének és teljesítményének, valamint az iskolázottság generációk közötti öröklődésének alakulásában is. Ez áll tehát a kutatás fókuszában, az otthoni környezet köré épül fel a teljes kutatási program. A kutatás azt vizsgálja több alkutatásban, hogy a család miként hat egyes tagjainak teljesítményére, viselkedésére, motivációira. A kutatások közül kettőnek a gyermek, egynek pedig az anya áll a fókuszában. Az első kutatásban a szülők gyermekre fordított idejének és anyagiaknak a meghatározódását vizsgáljuk. A második kutatásban kísérleti úton vizsgáljuk, hogy hogyan hat a dicséret a gyermek motivációjára, kitartására, illetve tapasztalhatóak-e e téren nemek közti különbségek. A harmadik kutatás azt járja körül, hogy egy adott országban az anyák munkavállalásával kapcsolatos attitűdök, valamint a családpolitika miként határozza meg az óvodai férőhelyek hatását az anyák munkakínálatára.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The importance of exploring human capital accumulation is indisputable, as inequalities in human capital accumulation lead to the subsistence of intra- and cross-country inequalities. For instance, Heckman points out that the main source of income inequalities between white and black in the US is no longer discrimination, but the differences in human capital. Home environment is the supreme field of capital accumulation; furthermore, this is the place where the behavior and performance level of children and parents is determined. Consequently, it is the family that stands in the focus of this whole research plan.
According to the empirical observations, the parental time devoted to child increases with the level of parental education, which contradicts with traditional economic models of time allocation and labor supply. The goal of the research is to examine this phenomenon using Hungarian data and propose a theoretical explanation. Second, in we aim to measure the causal relationship between encouragement and individual performance, and uncover its gender differences. The topic is particularly relevant, because, according to the latest research results, the individual performance in the long run is determined more by endurance and effort, and not skills and talent. However, our knowledge is rather limited as to the factors influencing endurance and effort, also termed grit by Duckworth.
In most countries women bear most of the burden related to the family and the children, as a result, we concentrate on maternal labor supply. The research aims to shed light on how institutional factors such as societal attitudes and family policy affect maternal labor supply.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research aims to explore how the family background affects the performance, behavior and motivation of the family members. Of these, two place the child and one the mother into focus.
The first research investigates how parental level of education determines the amount of parenting time and monetary resources devoted to the child. In the research work, we will analyze Hungarian data to identify patterns in parenting resources and we aim to propose a theoretical model relating parental resources and human capital accumulation of the child.
The main question of our research project is whether the effect of positive feedback (encouragement) on performance differs by gender. Our preliminary hypothesis is that encouragement is more important for the improvement of the motivation and performance of females.
In the third line of research we estimate the effect of (subsidized) childcare availability on mothers’ labor supply using EU-LFS data from several EU countries, utilizing country-specific discontinuities in subsidized childcare availability related to the birth date of the child. As a result of the research, we expect that we would be able to verify new ideas raised only recently in the literature. First, the econometric specification enables us to test the hypothesis that it is the difference in maternal labor supply after child birth and the long-term maternal labor supply (with school-ages child) which largely determines the childcare effect. Second, we expect to verify correspondence between institutions like societal attitudes, flexible employment opportunities and family policy and the childcare effect.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Research regarding human capital accumulation in childhood and its determinants has gathered momentum in the past 15 years. Although in 2000 there were not any publications in this topic in the top five economics journals, since 2005 at least five such papers get published annually in these outlets, and many more in the field journals. The research is carried out in this dynamically expanding field, focusing on the family.
In the first research we explore a relatively new empirical observation (parents with higher levels of education spend more time with parenting), which hardly corresponds to the framework of the standard household labor supply models. In the research we analyze the phenomenon on Hungarian data and we propose a theoretical solution to the problem which combines the standard labor supply models with the recent advancements of human capital accumulation models.
In the second line of research we reflect on the new results of Duckworth and co-authors, that the individual performance in the long run is determined more by endurance and effort, and not skills and talent. However, our knowledge is rather limited as to the factors influencing them. The experiments allow us to test distinguished factors affecting endurance, effort and performance. In the research a general theoretical model is presented in terms of task performance, individual motivation and received feedback aiming to encompass the related results of psychology and economics.
The third line of research puts a frequently studied topic in new research context. The novelty of the methodology is that we utilize exogenous within-country variations of available childcare slots in a quasi-experimental fashion, and use the data for the purposes of a cross-country analysis to identify the importance of different institutional factors. To our knowledge, such cross-country quasi-experiment has not been carried out in the literature. Traditionally, the assessment of the institutional factors is confounded because of the historical co-evolution of the local environment and the variables of interest (childcare availability and maternal labor supply).
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The importance of exploring human capital accumulation is indisputable, as inequalities in human capital accumulation lead to the subsistence of intra- and cross-country inequalities. Home environment is the supreme field of capital accumulation; furthermore, this is the place where the behavior and performance level of children and parents is determined. Consequently, it is the family that stands in the focus of this whole research plan. The goal of the research is to explore the effect of the family on its members in three lines of research. Of these, two place the child and one the mother into focus. The first research investigates how parental level of education determines the amount of parenting time and monetary resources devoted to the child. In the second, we examine how encouragement affect motivation and endurance and their gender differences in laboratory experiments. The third studies research societal attitudes and family policies in a particular country influence the effect of childcare availability on maternal labor market status.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
