 |
Középkori német nyelvű elbeszélő források - Magyarország Mügeln Henrik (Ungarnchronik), Ottokár aus der Gaal (Chronik) és Jakob Unrest (Ungarische Chronik) c. művében
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
123848 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Bagi Dániel |
| magyar cím |
Középkori német nyelvű elbeszélő források - Magyarország Mügeln Henrik (Ungarnchronik), Ottokár aus der Gaal (Chronik) és Jakob Unrest (Ungarische Chronik) c. művében |
| Angol cím |
Narrative sources in medieval German language: Hungary in the Chronicle of Ottokar aus der Gaal, the Ungarnchronik of Henry of Mügeln and tJakob Unrest |
| magyar kulcsszavak |
krónikakutatás, középkor, középfelnémet nyelv, forrásfeltárás |
| angol kulcsszavak |
Middle Ages, Medieval narrative sources, Medieval German Language, Henry of Mügeln, Ottokar of Styria, Jakob Unrest |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Középkori történelem |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék (Pécsi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Báling Péter
Orsós Julianna
Radek Tünde
|
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2023-01-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
29.295 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
10.58 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A jelen kutatási projekt fő célkitűzése középkori Magyar Királyság német nyelvű elbeszélő forrásainak kutatása. A projekt három elbeszélő kútfőre koncentrál: Ottokar aus der Gaal un. Österreichische Reimchronik című elbeszélésére, Mügeln Henrik úgynevezett Ungarnchronikjára, illetve Jakob Unrest Ungarische Chronik nevű alkotására. Különböző okokból mindhárom szöveg jelentős történeti értéket képvisel. Ottokár rímes krónikája a 13-14. század fordulójának legjelentősebb stájerországi alkotása, amely – csak Gombos Katalógusát figyelembe véve, több száz oldalnyi magyar vonatkozású anyagot tartalmaz, mely javarészt önálló forrásértékkel rendelkezik. Jakob Unrest munkája a késő középkorban keletkezett, alapvetően a 14. századi krónikakompozícióra támaszkodik, ám önálló adatai is vannak. Mügeln „Ungarnchronik”-ja közismerten maga is fordítás, a magyar történetírás figyelmét elsősorban amiatt keltette fel, hogy a 12. század második feléből olyan adatai is vannak, melyeket feltehetően egy elveszett krónikaszövegből vett. Ráadásul az Ungarnchronik elválaszthatatlan a Mügeln Henriknek tulajdonított latin nyelvű krónikától is. A tervezett kutatási projekt elsősorban Ottokár és Unrest munkájának magyarra fordítását irányozza elő (a rímes krónika nagy terjedelme miatt csak a magyar vonatkozású részeket), valamint Domanovszky Sándor száz évvel ezelőtti kutatásaiból kiindulva Mügeln fordítástechnikáját, az Ungarnchronik keletkezését, és a szerzőnek tulajdonított latin nyelvű krónika szövegéhez való viszonyát érinti.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A magyar történelem – ahogy ezt korábban Veszprémy László és Csukovits Enikő tanulmányai is bizonyították, már a magyarság megjelenésétől kezdve foglalkoztatta a nyugat- és kelet-európai történetírókat. A magyar történelem iránti érdeklődés a 12. század végétől pedig a Német-római Császárságban egyre inkább elterjedő német nyelvű irodalomban is megjelenik. Mivel a három vizsgálandó elbeszélő kútfő közül Ottokár krónikája összefüggő és önálló magyar vonatkozású részeket tartalmaz, és ugyanez feltételezhető Jakob Unrest munkájáról is, a projekt legfontosabb célkitűzése, hogy magyar fordításban közzé tegye őket. Mügeln Henrik esetében Domanovszky óta köztudott, hogy számos helyen alapvető hibákkal fordított latinról németre. Így meg kell vizsgálni filológiai szempontból a két másik ismert latin-német fordítását is, azaz a Maximus-Valerius-féle Róma-történetet, illetve Nicolaus de Lyra zsoltárkommentárjait. Ezeknek kritikai kiadása nincs, így ősnyomtatványok, illetve a rendelkezésre álló kéziratok alapján kell dolgozni. További érdekességet jelent Mügeln Henrik krónikáinak keletkezési körülményei is. A kutatási projekt egyik célkitűzése, hogy új eredményeket mutasson be az Ungarnchronik, illetve a latin nyelvű krónika keletkezési körülményeivel kapcsolatban.
Emellett mindhárom szöveget irodalomtörténeti szempontból is (keletkezés körülményei, minták, források, toposzok, causa scribendi, szerző műveltsége stb.) elemzésnek kell alávetni.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A középkori Magyar Királyság német nyelvű forrásai önmagukban is olyan kutatási területet jelentenek, melyen – a középfelnémet (Mittelhochdeutsch) és a koraújfelnémet (Frühneuhochdeutsch) nyelv viszonylagos ismeretlensége miatt - csak kevesen mozognak. A három szöveg közül Unrest szövegének egyáltalán nincs magyar fordítása, Ottokár krónikájának pedig csak rövidebb részletei állnak magyar nyelven rendelkezésre. Így a jelen kutatás nem csak alapkutatás, hanem egyben a szó tág értelmében vett felfedező tevékenység is, amely alapvető és új ismeretekkel gyarapíthatja a középkori magyar történelemről meglévő tudásunkat. A tervezett projekttel szemben jelenleg sem belföldön, sem külföldön nincs konkurenciaképes ajánlat. Vizkelety András korábbi, a középkori német és latin nyelvű kéziratokon végzett kutatásai óta egyedül Radek Tünde foglalkozott ezekkel a szövegekkel, aki részt vesz a jelen projekt munkájában. Külföldön pedig (elsősorban a német és osztrák kutatóműhelyekben) a magyar történelem eseményei iránt nem érdeklődnek. Különösen elhanyagoltnak gondolom Mügeln Henrik krónikáinak kutatását. Itt a múlt század első fele óta a kéziratokkal sem foglalkozott senki, holott az UNgarnchroniknak azóta előkerült egy – igaz töredékes -, de a magyar kutatás által nem vizsgált kézirata is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A középkori magyar történelem kutatásához és ismeretéhez nélkülözhetetlen az országhatárokon kívül keletkezett középkori elbeszélő forrásanyag vizsgálata. Ezek elsősorban latin nyelven keletkeztek, ám a magyar történelemről elsősorban Ausztriában és Bajorországban, ám a mai német nyelvterület más régióiban is a 12. század vége óta számos német nyelven íródott munka maradt fenn. Ezek közül vannak természetesen értéktelenek és érdektelenek is, ám számos olyan elbeszélő mű létezik, amely önálló és fontos információkat őrzött meg a magyar történelemről. A német nyelvű források kutatása elsősorban kulturális okokból (a német nyelvvel és a németekkel szembeni 19-20. századi averziók miatt), illetve a germanisztikán mint tudományon belül a középfelnémet filológia és irodalomkutatás 21. századi háttérbe szorulása miatt Magyarországon nem fejlődött ki kellő mértékben, ezért a legtöbb német nyelvű szöveg – bár tudunk a létezésükről – tartalmilag ismeretlen, holott nem egy közülük soha nem ismert adatokat tartalmaz. Így hát a tervezett kutatás, amely három ilyen szövegre irányul, nem pusztán alapkutatás, hanem egyben a szó legtágabb értelmében felfedező munka is, amely megítélésünk szerint új és eddig nem ismert információkkal gazdagíthatja a magyar történelemről meglevő tudásunkat.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The project's main objective is to research narrative sources regarding the history of the medieval Kingdom of Hungary, which are written in German language, and which have been until today researched only by few scholars, mainly by germanists. The project focuses mainly on three texts, having been emerged between the 13th-15th centuries: the so called Österreichische Reimchronik composed by Ottocar of the Gaal, the so called Ungarnchronik of Henry of Mügeln, and finally the Ungarische Chronik written by Jakob Unrest. These three texts are, although by different reasons, of privileged significance. Ottocar’s Reimchronik is one of the largest and greatest historical works written in Styria, relating events about the Hungarian history. Its importance inheres first of all in the originality of the narration and in the huge volume of unique relations. Jakob Unrest’s Ungarische Chronik is a late medieval text based mainly on the text of the Hungarian Chronicle, but giving specific information about the Hungarian history. Henry of Mügeln’s Ungarnchronik is a translation of the earlier redactions of the Hungarian Chronicle, but the Ungarnchronik contains also original elements. The project’s main goals are to translate the entire text of the Ungarische Chronik and the relevant parts of the Österreichische Reimchronik, and to analyse Mügeln’s work in regard of its sources, patterns and language, and to compare his translation technique to his other two translations from Latin to German, and to detect the
work's and the authors intentions (causa scribendi, areas of interest etc.)
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The history of Hungary, as it has been recently demonstrated in studies by László Veszprémy, Enikó Csukovits, was paid attention in the West- and East-European historiography since the first appearance of the Hungarians. The perception of the Hungarians appears also in narrative sources written in German language in the Holy Roman Empire from the 12th century on. Since both Ottokar’s Reimchronik and Jakob Unrest’s Ungarische Chronik contain coherent text parts abaut Hungary, it seems to be necessary to translate them into Hungarian. In case of Mügeln we know since Donanovszky’s studies that his chronicle translation is on many points full of failures. Therefore we need to compare his translation to his other activities of this kind (the Maximus-Valerius-Paraphrasis and the psalm commentaries by Nicolaus de Lyra). These textes have no critical edition, so a basic manuscript research is needed. Beyond this, the project is expected to focus ont he circumstances of the writing of the two Hungary related chronicles written by Henry of Mügeln. Furthermore, all three texts have to be researched from point of view of their literacy (time, place, circumstances of the writing, sources, topoi, causa scribendi, literacy of the authors etc.).
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The narrative historical sources of the medieval Kingdom of Hungary are themselves a kind of terra incognita, since there were always only a few scholars who dealt with them. Unrest's chronicle has no Hungarian translation, From Ottokar's work there are only short passages accessible in Hungarian. Therefore, the present project is to be regarded as basic research activity, which might enrich our general knowledge of the medieval history of Hungary, and might inspire further research on field of Middle German texts.
The project has neither in Hungary nor abroad competitors. Since the basic studies written by András Vízkelety, only Dr. Tünde Radek of
the Budapest University dealt systematically with German written narrative sources, but she joined the present research project. Scholars from abroad, mostly fro Austria and Germany never analysed the texts mentioned above from point of view of the Hungarian history.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
To gain information about the medieval history of Hungary, it’s unavoidable to research narrative and other sources having written beyond the borders of medieval Hungary. The most of this material of high value exist in Latin language, but both in Bavaria, Austria and other regions of German language area there are since the end of the 12th century many works written in medieval German language. Of course, there are among them unworthy and not interesting texts too, but there are also many of them, which preserved authentic information about the history of Hungary. Research on narrative texts written in medieval German language is for first of all cultural reasons (aversions against the German language and the Germans themselves in the 18-20th century, and the secondary importance of medieval German philology and literature in the higher education in Hungary in the last decades) was less cultivated the Latin text research, therefore there are narratives written in German (mostly Mittelhochdeutsch and Frühhochneudeutsch), whose existence is known, but their entire content is still unknown. Therefore, they needed to be researched in frame of basic, exploratory research activity, from their manuscripts to their literary characteristics.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
