Cirkuláció és disszenzus a magyar kulturális elitben
Angol cím
Circulation and Dissent in the Hungarian Cultural Elite
magyar kulcsszavak
kulturális elit, társadalmi változás, reputáció, politika, kérdőíves kutatás
angol kulcsszavak
cultural elite, social change, reputation, politics, survey
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Szociológia
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
Szociológiai Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Csurgó Bernadett Kovách Imre Vit Eszter
projekt kezdete
2017-09-01
projekt vége
2021-08-31
aktuális összeg (MFt)
8.418
FTE (kutatóév egyenérték)
3.05
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás célkitűzése a magyar kulturális elitben zajló változások és folyamatosság vizsgálata. Egy 450 fős, korábbi adatbázisokkal összehasonlítható, a pozícionális és a hólabda alapú mintavételt kombináló kérdőíves adatfelvétel segítségével arra keressük a választ, hogy az elmúlt nyolc év során milyen változások zajlottak az elitcsoportban a rekrutáció, a státuszelérés és a különböző erőforrásokkal való ellátottság szempontjából. Különösen meg szeretnénk vizsgálni, hogy a kulturális elitre, amely a rendszerváltás és a poszt-szocializmus évtizedei során erős stabilitást és meritokratikus rekrutációs mintázatokat mutatott, hogyan hatott a kétezres évek végén felgyorsuló generációváltás, valamint a 2010-es nagymértékű politikai elit-cirkuláció. Hipotézisünk szerint a politikai elit beavatkozásai következtében krízis alakult ki a magyar kulturális elitben, melynek következményei különbözőek az egyes elitcsoportokra nézve. A reputációs elitcsoport politikai eszközökkel nem leváltható, míg a pozícionális elittagok könnyebben lecserélhetőek. Az egyenlőtlen cirkuláció növekvő disszenzust okoz a új összetételű kulturális elit attitűdjeiben, normáiban és identitásában.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. Fő kutatási kérdésünk: Mik a fő változások a kulturális elit karakterében és összetételében? Részletes kérdések: - A korábbi elemzések egy folyamatban lévő generációváltást mutattak a kulturális elitben - a "nagy generáció" 2009-re kezdte elveszíteni korábbi dominanciáját. Mostanra lezajlott-e ez a folyamat? Mik a hasonlóságok és különbségek az új, kooptált generációk és elődeik között a státuszelérés, mobilitás és erőforrások tekintetében?
- Zárt és homogám maradt-e a kulturális elit származását és intézményi karrierútját tekintve? Az intézményes kulturális tőke továbbra is központi szerepet játszik a státuszelérésben az elitegyetemek révén? Nemzetköziesebbé vált-e az elit iskolázottsága és kapcsolathálója szempontjából? Az erősödő kivándorlás mennyiben érinti az elit utánpótlását?
- A 2010-es választások következtében a szokásosnál nagyobb politikai elitcsere zajlott Magyarországon (kritikus választás). Hogyan hatott a politikai változás a kulturális elitre? Milyen mértékben figyelhető meg a politikai patronázs jelensége a pozícionális kulturális elitben?
- Hogyan hatottak a politikai változások a reputációs elitre? Változott-e a kulturális kánon a politikai beavatkozás és a generációváltás hatására? Kik ma a legtekintélyesebb kortárs értelmiségiek? Hogyan hatottak ezek a folyamatok a pozícionális kulturális elitre?
Hogyan változnak a kulturális elit attitűdjei, normái, politikai értékei és identitása? Növekszik-e a disszenzus?
- Hogyan kapcsolódnak a kulturális elit tagjai egymáshoz és más elitcsoportokhoz? Mennyire diverz a kapcsolathálójuk, illetve mennyire nyitott más társadalmi csoportok felé?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Az elit konszenzuális egysége a kutatások szerint a mai Magyarországon felbomlott, az elit extrém mértékben polarizált. A politikai polarizáció súlyos negatív következményekkel jár a gazdaság és a kultúra működésére. Ezért a politikai patronázs, és általánosabb értelemben a nem-politikai elit csoportok összetétele és autonómiája különösen releváns kérdéssé vált a demokrácia működése szempontjából. Kutatási projektünk eredményeképpen feltérképezzük ezeknek a negatív folyamatoknak a kulturális elitre tett - várakozásunk szerint jelentős - hatásait. Kutatásunk azért is fontos, mert bár a politikai és gazdasági elittel kapcsolatban jelenleg is folynak egyéb kutatások (IntUne, ENEC), a kulturális elit egyedül a nálunk folyó kutatásban reprezentált, és nincsen másik magyar kutatás, mely kvantitatív eszközökkel vizsgálná ezt a csoportot.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatás a magyar kulturális elitet vizsgálja. Azaz, olyan embereket, akik tudományos, kulturális intézmények, egyetemek, újségok, stb. vezetőjeként befolyásolják a magyar kulturális életet. Az elit tagjai olyan döntések meghozatalában vesznek részt, melyek az egész társadalomra kihatnak. Ezért fontos tudni, honnan jönnek, és hogyan érték el jelenlegi pozíciójukat. Egy demokráciában fontos továbbá, hogy a kulturális döntéshozók többé-kevésbé függetlenek legyenek a politikától, és elit státuszukat saját, tudományos vagy kulturális tevékenységüknek köszönhetően érjék el. Meg szeretnénk vizsgálni ennek az elvnek az érvényesülését is a magyar elitben.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. This research project aims to detect changes and continuity in the Hungarian cultural elite. With the help of a quantitative elite survey that combines positional and snowball sampling (N=450), we will document changes and continuity in the Hungarian cultural elite in the last eight years, in terms of recruitment, status access and the possession of different capitals, comparing our data to previous datasets of our elite research stream. We seek to explore how generational change and the circulation of the political elite after 2010 affected the cultural elite group, which had shown considerable stability and meritocratic recruitment patterns during the decades of transition and post-communism. Our main hypothesis is, that the actions of the political elite create a crisis in the Hungarian cultural elite, with uneven consequences for different elite groups. Reputational elite members cannot be changed with political measures, while positional elite members are easier to replace. The uneven circulation of the elite causes an increasing dissent in the attitudes, norms and identities of the re-composed cultural elite. We assume that the new members of the elite have significantly different career trajectories, and the composition of the resources they use to reach their elite position is also different: they rely on external resources in a greater measure. Hence, besides continuing to examine elite recruitment, career history and social mobility, economic, cultural and social capital, attitudes and reputation, we add a stronger focus on the questions of political patronage and the network relations of the elite, both in terms of strong and weak ties.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. What are the main changes in the character and the composition of the cultural elite?
What are the similarities and differences between the new co-opted generations and their predecessors in terms of status access, mobility and possession of different capitals?
Has the cultural elite remained closed and homophile in its social and institutional origins? Is institutional cultural capital still central to status access in the form of graduation from elite universities? Has the elite become more international in terms of education and network? Previous research showed that the share of women in cultural elite positions started to increase very slowly in the last decades. Are the gender characteristics of the cultural elite changing now? Are the general attitudes and identities of the elite determined by its dominantly male character? How did politically created circulation affect the reputational elite? Did political intervention and generational change affect the cultural canon? Who are the most reputed contemporary intellectuals?
How did the same processes affect the positional elite? To what extent can we observe political patronage in the positional cultural elite?
How did the attitudes, norms, political values and identities of the cultural elite change? Is there really an increasing dissent?
How are members of the cultural elite attached to each other and to other elite groups through personal ties? To what extent is their network diverse and open to other social groups?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Consensual elite unity has dissolved in contemporary Hungary, and the elite is extremely polarized. Political polarization has serious negative consequences on the economy and on culture as well. Thus, political patronage and, more generally, the composition and autonomy of non-political elite groups have become especially relevant from the perspective of the quality of democracy. As a result of our research project, we expect to observe significant effects of these negative trends on the cultural elite group. Our research is especially important because while Hungarian political and economic elites are studied currently by other projects as well (IntUne, ENEC), cultural elite is an elite group represented and studied by quantitative methods only in our research stream.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The research project aims to study the Hungarian cultural elite. That is, those people who, as leaders of scientific and cultural institutions, universities, newspapers, etc, are influencing Hungarian cultural life. Members of the elite takes part in decisions that have effects on the whole society. Thus, it is important to know where do they come from, and how did they reach their current position. It is also important in a democracy, that cultural decision makers should have some autonomy from politics and to have their elite status due to their own scientific or cultural achievements. We would like to examine the functioning of this principle in the Hungarian elite.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás megvizsgálta a 2010 utáni kultúrpolitika jellegzetességeit: 1. a nemzeti ideológia növekvő jelentősége (kultúrharc) 2. a kultúrpolitika növekvő instrumentalizációja. 3. a kulturális közpolitika (policy) és politika (politics) összeolvadása, ami növekvő politikai patronázst és elitcserét eredményezett a kulturális elitben.
A kutatás a kulturális elit kérdőíves adatainak elemzése alapján vizsgálta, hogy a kormányzat fenti politikai törekvései milyen hatással voltak a kulturális elit összetételére. Eredményeink szerint a korábbi kutatásokból ismert baloldali túlsúly továbbra is fennáll a kulturális elitben, Az elitbe 2010 után bekerült elittagok között viszont jóval kevesebb a baloldali, illetve a budapesti születésű, ami arra utal, hogy az elit rekrutációs szempontjai a megváltoztak az Orbán-kormányok ideje alatt.
A kutatás azt is megvizsgálta, hogyan hatott a politikai polarizáció a kulturális mező működésére: a reputáció, az intézményrendszer és az erőforrások megoszlására. Elemeztük, hogy kik a legnagyobbra tartott kulturális szereplők az elitben, és milyen tényezők hatnak a tekintélyük kialakulására. Az elittagok szavazataiból kialakuló reputációs hálózat statisztikai módszerekkel történő elemzése megmutatta, hogy a szekértáborhoz való tartozás egyértelműen erőforrásként működik: a baloldaliak, és kisebb mértékben ugyan, de a jobboldaliak is, a kulturális teljesítménytől függetlenül nagyobb eséllyel tartják nagyra a hozzájuk hasonló politikai nézeteket vallókat.
kutatási eredmények (angolul)
The research project examined the characteristics of the cultural policy after 2010: 1. the growing significance of nationalist ideology (cultural war) 2. the increasing instrumentalisation of cultural policy 3. the merging of cultural policy and politics. All these processes resulted in an increasing political patronage and elite circulation in the cultural elite.
The research project analysed the survey data gathered among the members of the cultural elite. According to the results, the elite is dominated by the ideological left. However, those cultural elite members who entered into the elite after 2010, are less likely left-wingers and Budapest-born. This supports the claim that the criterions of elite recruitment has changed under the rule of the Orbán governments.
The research project also examined the effect of political polarisation on the functioning of the cultural field: the distribution of reputation, institutional system and resources. We analysed who the most recognized actors were in the cultural elite and what were the sociological factors that affect their reputation. The analysis of the reputational network based on the nominations of the elite members showed that membership in one of the two political camps functions as a capital in for the members of the cultural elite. Left-wingers and, although in a lesser extent, right-wingers also appreciate more the cultural achievement of like-minded other elite members
Kristóf Luca - Kisfalusi Dorottya - Vit Eszter: Political homophily in cultural reputation networks, kézirat, 2020
Kristóf Luca: From cultural policy towards cultural politics, kézirat, 2020
Kristóf Luca - Kisfalusi Dorottya - Vit Eszter: Political homophily in cultural reputation networks, Poetics, 2021
Kristóf Luca: From cultural policy towards cultural politics, International Journal of Cultural Policy, 2021
Kristóf Luca: Privatizátorok és nemzeti nagytőkések. A vagyonos elit megítélése a rendszerváltás utáni Magyarországon, KORALL: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT: 21 81 pp 178-193, 2020
Kristóf Luca - Szabari Veronika: Kikből lesznek az elitek? : Az elitkutatások lehetőségei és korlátai, Szabari Veronika (szerk.)(Disz)kontinuitások : A magyar szociológia 1960 és 2010 között Budapest: Napvilág Kiadó, ELTE Eötvös Kiadó, p. 295., 2020
