Előhívás-alapú tanulás, mint készséggé váló deklaratív folyamat: automatizáció és a teszthatás  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
124098
típus K
Vezető kutató Racsmány Mihály
magyar cím Előhívás-alapú tanulás, mint készséggé váló deklaratív folyamat: automatizáció és a teszthatás
Angol cím Retrieval-based learning as skill-based declarative process: automatization and the testing-effect
magyar kulcsszavak teszthatás, tanulás, készség, emlékezet, felejtés
angol kulcsszavak testing effect, learning, skill, memory, forgetting
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Kísérleti pszichológia
zsűri Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely Kognitív Tudományi Tanszék (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
résztvevők Demeter Gyula
László Szandra
Marián Miklós
Pajkossy Péter
Szöllősi Ágnes
projekt kezdete 2017-11-01
projekt vége 2022-10-31
aktuális összeg (MFt) 42.183
FTE (kutatóév egyenérték) 6.25
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunk fókuszában a teszt-hatás, tágabban az előhíváson alapuló tanulás pszichológiai és idegrendszeri háttérmechanizmusainak vizsgálata áll. A teszt-hatás azt az emlékezeti jelenséget írja le, amely szerint az előhívással gyakorolt emlékezeti információ tartósabban fennmarad hosszú távon, továbbá ellenállóbb lesz az interferenciával és sérülésekkel szemben, mint a pedagógiai gyakorlatban használt ismételt tanulás segítségével elsajátított információk. Jóllehet, korábban születettek leíró elméletek a tesztelési hatásra vonatkozóan, nem áll rendelkezésünkre olyan magyarázó elmélet, amely a jelenség háttérben meghúzódó alapfolyamatokat specifikálná. Elméletvezérelt kutatásunk célja, hogy meghatározzuk a tesztelési hatás háttér mechanizmusait, különleges hangsúlyt helyezve az előhívási folyamatok automatizálódásának kimutatására. A kutatás központi hipotézise szerint az ismételt deklaratív előhívási aktusok, hasonlóan a készségek elsajátításához, automatizálják a hívóinger-célinger összekapcsolódásának folyamatát. Kutatási hipotézisünk szerint ennek az automatizálódási folyamatnak tetten érhetőek a viselkedéses és az idegrendszeri korrelátumai. E paraméterek feltárása egyszerre segítheti az előhíváson alapuló tanulás háttérfolyamatainak és alkalmazási határfeltételeinek megértését.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatási programunk elsődleges célja az előhívás által változó tanulási folyamatok funkcionális hátterének vizsgálata. Központi hipotézisünk szerint az ismételt előhívási aktusok egy specifikus emlékezeti kódolási helyzetet teremtenek, amely során a hívóinger-célinger összekapcsolódása egyre csökkenő mértékben involválja a figyelmi kontroll mechanizmusok működését. Összhangban a teszt-hatást leíró néhány újabb elmélettel feltételezzük, hogy az előhívási gyakorlás (a teszt) szűkíti a keresés során átvizsgálandó információs készletet. Ennek oka, összhangban az emlékezeti előhívási folyamatokat leíró legelfogadottabb komputációs modellekkel, az, hogy az előhívási gyakorlás során jobban elkülönülő, kevésbé átfedő reprezentációk kapcsolódnak az egyes hívóingerekhez, mint az ismételt tanulás során. Mindennek következtében a hívóingerek autmatizálódottan elérik a célingereket, vagyis kisebb feladat hárul a kontrollált, algoritimikus keresési folyamatokra. Feltételezzük, hogy az előhíváson alapuló tanulás következtében kialakuló reprezentáció elérése tükrözi ezt a folyamatot és tetten érhetőek az automatizáció viselkedéses és idegrendszeri mutatói.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatási programunk során arra teszünk kísérletet, hogy bebizonyítsuk az előhívás az a központi mechanizmus az emlékezeti rendszerben, amely a deklaratív emlékezési folyamatokat procedurális információ mozgósítássá alakítja. Mindez olyan alaptételt kérdőjelez meg az emlékezettel foglalkozó kísérleti irodalomban, mint a deklaratív és procedurális emlékezeti rendszerek elkülönülő, eltérő idegrendszeri hálózatokon alapuló működése. Mindezeken túl, kutatásunk feltárhatja azokat a határfeltételeket, amelyek kijelölik annak kereteit, hogy az előhíváson alapuló tanulási stratégiák milyen anyagon, mely időzítésnél és milyen tanulási körülmények között vezetnek a leghatékonyabb emlékezeti megtartáshoz. Ez utóbbi eredmény alapvető lehet, mind a tanulás pszichológiai elméletei, mind pedig a pedagógiai gyakorlat szempontjából. Feltételezésünk szerint kísérleti eredményeink hozzájárulnak a tanulási stratégiák és az epizodikus emlékezet kölcsönhatásainak megértéséhez. Mindennek következtében részletesebb képet nyerhetünk előhíváson alapuló tanulási stratégiák előnyeiről és hátrányairól változó kontextuális környezetben. Eredményeink hozzájárulhatnak a humán tanulás mélyebb megértéséhez, valamint új pedagógiai és neuropszichológiai rehabilitációs elvek fejlesztéséhez vezethetnek.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Úttörő felfedezés, hogy egy korábban elsajátított anyag tesztelése képes gátat szabni a felejtésnek. Korábban a tesztelés hosszú-távú emlékezeti megtartásra gyakorolt hatásának vizsgálata kevés figyelmet kapott a kísérleti pszichológiában és az alkalmazott neveléslélektan területén egyaránt. Vegyünk két csoport diákot, akiknek ugyanazt a tananyagot kell elsajátítaniuk. A kezdeti tanulás után az egyik csoport lehetőséget kap, hogy újratanulja az anyagot egy pár alkalommal, míg a másik csoport diákjait ugyanannyi alkalommal tesztnek vetik alá. Abban az esetben, ha később mindenki részt vesz egy végső tesztben, ez utóbbi csoport jobban fog teljesíteni. Ezt a jelenséget nevezi az irodalom teszt-hatásnak. Célunk, hogy a tesztelési hatás hátterében meghúzódó pszichológiai és idegrendszeri mechanizmusok működését feltárjuk és meghatározzuk a hatás peremfeltételeit. Annak ellenére, hogy meggyőző viselkedéses bizonyítékok állnak rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy a tesztelésnek hosszú távú emlékezeti hatásai vannak, a hatás háttérmechanizmusa még korántsem tisztázott. Kutatási eredményeink alapján a jövőben olyan új (hétköznapi szinten is alkalmazható) pedagógiai és fejlesztő neuropszichológiai módszerek jöhetnek létre, amelyek a gyakorlatban képesek kamatoztatni az előhíváson alapuló tanulási stratégiák hosszú távú emlékezeti előnyeit.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The focus of our research is the psychological and brain mechanisms of the testing effect, or retrieval-based learning from a broader perspective. The testing effect refers to the memory phenomenon that information practiced through retrieval show a long-term memory benefit and are more resistant to interference and injuries in comparison with educationally favored repeated study techniques. Despite of the existence a couple of describing theories of the testing effect, there is no such theoretical frame which could unanimously explain the causally important processes for this memory phenomenon. The aim of our theoretically-driven research program to delineate the background mechanisms of the testing effect, focusing on the process of automatization of retrieval processes. Our central hypothesis is that repeated declarative retrieval acts, similarly to skill learning, automatize the binding of the cue and the target information. We assume that behavioural and brain attributes of this automatization process could be detected for long-term retrieval following retrieval-based practice. We suggest that the identification of these attributes will be useful in understanding and for future investigation of the testing effect.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main purpose of research program is the investigation of the functional background of retrieval-based learning processes. Our main hypothesis is that each retrieval act creates a specific encoding situation in which the cue target association systematically decreasing the involvement of attentional control processes. In accordance with some recent theories of the testing effect, we assume that retrieval practice (testing) narrows the searchable learning set. Consequently, in line with a range of recent computational model of retrieval processes, we suggest that retrieval practices creates more distinctive target memory representations than repeated study. Consequently the association between cue and target elements is more automatized and there will be less need for controlled, algorithmic search processes. We assume that retrieval of tested information shows the attributes of automatization and these attributes will be detectable by behavioral and brain imaging techniques.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The general aim of this research plan is to prove the central role of retrieval in turning declarative form of remembering to procedural information processing. This assumption challenges the major view of independent declarative and procedural memory systems. It is a crucial theoretical question that what is the relationship between the boundary conditions of retrieval modes and memory consolidation and through what kind of processes can retrieval reduce forgetting. The significance of this project is various. First, we will gain insight about the boundary conditions of retrieval-enhanced learning mechanisms and their short-term and long-term costs and benefits. The empirical results of the present research proposal can significantly contribute to the understanding the relationship between learning and episodic memory. As a consequence we can acquire a detailed picture of the advantages and drawbacks of study and retrieval in various learning environments. The result of the project can make a contribution to the understanding of human learning and can culminate in suggestions for educational practice and neuropsychological rehabilitation.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
It is a groundbreaking insight then, that even one session of testing can stop forgetting. Although this is an intuition lot of students might have, the effect of testing on long-term retention has received little attention in experimental psychology, and even less in applied research in educational psychology. Take two groups of students who are exposed to the same material to learn. Following initial exposure to the material, one of the groups (restudy group) is given the opportunity to restudy (i.e. reread and try to learn) the material a number of times, while the other group (retest group) takes tests of the material the same number of times. If they are tested after a delay of a week, the retest group outperforms the restudy group. Our goal is to identify the function mechanisms of the testing effect, and to delineate boundary conditions of the effect. Despite strong behavioural evidence for long-term effects of testing the mechanism of this effect is still unclear. Based on the results of the present research proposal, it may be possible to ground new learning methods suitable to adapt to the everyday practice of pedagogy and neuropsychological rehabilitation.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Viselkedéses, valamint idegtudományi (pupillometriás, elektrofiziológiai és agyi stimulációs) eredményeink arra mutattak rá, hogy az egymást követő, ismételt teszt körökben a tanult információ előhívása automatikussá válik, hasonlóan a készségek elsajátításához. Eredményeink szerint ennek köszönhető, hogy az előhívás-alapú gyakorlás az egyik leghatékonyabb hosszútávú tanulási technika. Az emlékezeti előhívás azonban nem csak a hosszútávú megtartást támogatja, hanem változást okoz magán az emlékezeti reprezentáción is. Ismételt előhívást követően egyedi, diszkriminálható emlékezeti reprezentációk jönnek létre. Az emlékezeti diszkriminációt számos további faktor befolyásolja, beleértve az egyéni különbségeket (például szorongás szintje, személyiségvonások, alvási jellemzők) és környezeti tényezőket (például a tanulás és előhívás egyedi, kontextuális elemei, valamint a szituáció stressz-keltő minősége). Végül, több kísérlet keretében arra mutattunk rá, hogy a tanulás nem figyelt kontextusának visszaállítása hamis emlékezéshez vezet. Funkcionális agyi képalkotással szerzett eredményeink arra engednek következtetni, hogy a helyszínek és jelenetek feldolgozásával összefüggésbe hozható PPA (“parahippocampal place area”) nevű terület kifejezetten a kontextus változására érzékeny a kontextusban elhelyezkedő célinger változásától függetlenül.
kutatási eredmények (angolul)
Our behavioral and neuroscientific (pupillometric, electrophysiological, and brain stimulation-based) results show that the retrieval of information practiced in consecutive repeated test cycles becomes automatic, in a manner similar to that of skill learning. According to our results, this mechanism is the basis of retrieval-based learning being one of the most effective long-term learning strategies. Memory retrieval, however, is not only advantageous for long-term retention, but causes changes to the memory representations themselves. Repeated retrieval leads to the formation of discriminable mnemonic representations. Mnemonic discrimination is further modified by a number of other factors, such as individual differences (for instance, anxiety levels, personality traits, sleep characteristics) and contextual aspects (such as the unique contextual details of encoding and retrieval, and the potential stress-inducing nature of the situation). Finally, in a number of experiments, we have shown that the reinstatement of unattended encoding context leads to false memory. Our functional neuroimaging results highlight that the brain region associated with the processing of scenes and places, termed PPA (parahippocampal place area) is sensitive to contextual changes, irrespective of changes to the focal target item.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124098
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Racsmány M, Bencze D, Pajkossy P, Szőllősi Á, Marián M: Irrelevant background context decreases mnemonic discrimination and increases false memory, Scientific Reports, 2021
Bencze D, Szőllősi Á, Racsmány M: Learning to distinguish: Shared perceptual features and discrimination practice tune behavioural pattern separation, Memory, 29, 605-621, 2021
Racsmány M, Szőllősi Á: Memory skill: The proceduralization of declarative memory through retrieval practice, In Gervain J, Csibra G, Kovacs K (Eds) A life in cognition. Springer, Switzerland (elfogadva, megjelenés alatt)., 2021
Pléh C, Racsmány M: A magyar kognitív pszichológia 30 éve, Magyar Pszichológiai Szemle, 76, 213-228., 2021
Racsmány M: Teszt és kvíz: A leghatékonyabb tanulási módszerek és hatásmechanizmusaik., Szakmai előadás, OTDK, Nyíregyháza, online, 2021
Racsmány M: A teszt, mint a legerősebb hosszútávú tudásépítő eszköz és az egyéni kognitív képességek mérése, Másoknak másképp regionális konferencia, Szombathely, meghívott előadó, 2021
Szőllősi Á, Kéri S, Racsmány M: The key to superior memory encoding under stress: The relationship between cortisol response and mnemonic discrimination, Learning and Memory (accepted, in press), 2021
Racsmány M: A pontos és a téves emlékezés eltérő és átfedő folyamatai, Neuropszichológiai szintentartó továbbképzés, Budapest, 2021
Szőllősi Á, Kéri S, Racsmány M: The key to better memory under stress: The effect of cortisol response on interference resolution and mnemonic discrimination, Conference of the European Society for Cognitive and Affective Neuroscience, online., 2021
Vass Á, Becske M, Szőllősi Á, Racsmány M, Polner B: Positive schizotypy is associated with amplified mnemonic discrimination and attenuated generalization, 30th European Congress of Psychiatry, Budapest (submitted abstract), 2021
Vass Á, Becske M, Szőllősi Á, Racsmány M, Polner B: Unusual perceptual experiences and beliefs are associated with amplified mnemonic discrimination and attenuated generalization, Dubrovnik Conference on Cognitive Science, online., 2021
Vass Á, Szőllősi Á, Racsmány M, Polner B: Amplified mnemonic discrimination and attenuated generalization is associated with positive schizotypy, 5th HBP Conference on Interdisciplinary Brain Science, online., 2021
Vass, Á., Becske, M., Szőllősi, Á., Racsmány, M., & Polner, B.: Amplified mnemonic discrimination and attenuated generalization are associated with positive schizotypy, PsyArXiv (preprint), 2020
Szőllősi, Á., Pajkossy, P., Bencze, D., Marián, M., & Racsmány, M.: Litmus test of rich episodic representations: Context-induced false recognition, Cognition, 230, e105287, 2022
Bencze, D., Szőllősi, Á., Németh, K., & Racsmány, M.: An event-related potential study of the testing effect: Electrophysiological evidence for context-dependent processes changing throughout repeated practice, Biological Psychology, 171, 108341, 2022
Vass, Á., Becske, M., Szőllősi, Á., Racsmány, M., & Polner, B.: Positive schizotypy is associated with amplified mnemonic discrimination and attenuated generalization, European Archives of Psychiatry and Clinical Neuroscience, Epub ahead of print, 2022
Racsmány, M., Pajkossy, P., László, S., & Szőllősi, Á.: A Verbális Epizodikus Epizodikus Memória Teszt, Ideggyógyászati Szemle, in press, 2022
Reichardt, R., Szőllősi, Á., Racsmány, M., & Simor, P.: Daytime mapping promotes the reorganization of emotional memory representations, 26th Conference of the European Sleep Research Society. Athens, Greece., 2022
Racsmány, M., Szőllősi, Á., Bencze, D., Pajkossy, P., & Marián, M.: Modifying factors and background mechanisms of behavioral pattern separation, 22nd Conference of the European Society for Cognitive Psychology (ESCOP). Lille, France., 2022
Szendi, I., Pajkossy, P., Bagi, A., Marián, M., Szőllősi, Á., & Racsmány, M.: A disorder in executive functions crosses traditional diagnostic borders of the schizophrenia-bipolar spectrum, 30th European Congress of Psychiatry. Budapest., 2022
Szőllősi, Á., Kéri, S., & Racsmány, M.: The key to superior memory encoding under stress: The relationship between cortisol response and mnemonic discrimination, Learning and Memory, 29, 7-15., 2022
Pajkossy, P., Szollosi, A., & Racsmany, M.: Pupil size changes signal hippocampus-related memory functions, Scientific Reports, 10, 16393, 2020
Racsmany, M., Szollosi, A., & Marian, M.: Reversing the testing effect by feedback is a matter of performance criterion at practice, Memory and Cognition, 48, 1161-1170, 2020
Szollosi, A., & Racsmany, M.: Enhanced mnemonic discrimination for emotional memories: The role of arousal in interference resolution, Memory and Cognition, 48, 1032-1045, 2020
Szollosi, A., Bencze, D., & Racsmany, M.: Behavioural pattern separation is strongly associated with familiarity-based decisions, Memory, 28, 337-347, 2020
Pajkossy, P., & Racsmany, M.: How the size of the to-be-learned material influences the encoding and later retrieval of associative memories: a pupillometric assessment, Plos One, 14(2): e0226684, 2019
Pajkossy, P., Szollosi, A., & Racsmany, M.: Retrieval practice decreases processing load of recall: Evidence revealed by pupillometry, International Journal of Psychophysiology, 143, 88-95, 2019
Racsmany, M., Demeter, G., & Szollosi, A.: Successful list-method directed forgetting without retroactive interference of post-instruction learning, Memory, 27, 224-230, 2019
Marian, M., Szollosi, A., & Racsmany, M.: Anodal transcranial direct current stimulation of the right dorsolateral prefrontal cortex impairs long-term retention of reencountered memories, Cortex, 108, 80-91, 2018
Racsmany, M., Szollosi, A., & Bencze, D.: Retrieval practice makes procedure from remembering: An automatization account of the testing effect, Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 44, 157-166, 2018
Racsmány Mihály; Demeter Gyula; Szőllősi Ágnes: Successful list-method directed forgetting without retroactive interference of post-instruction learning, Memory (Epub ahead of print), 2018
Marián Miklós; Szőllősi Ágnes; Racsmány Mihály: Anodal transcranial direct current stimulation of the right dorsolateral prefrontal cortex impairs long-term retention of reencountered memories, Cortex, 108, 80-91, 2018
Ádám Markója; Ágnes Szőllősi; Mihály Racsmány: How the rate of learning shapes the adverse effect of selective retrieval, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, PhD hallgatók éves konferenciája, 2018
Dorottya Bencze; Miklós Marián; Ágnes Szőllősi; Mihály Racsmány: The relationship between retrieval practice and mnemonic pattern separation, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, PhD hallgatók éves konferenciája, 2018
Marián Miklós; Szőllősi Ágnes; Bencze Dorottya; Racsmány Mihály: A tanulás hatékony formája: tesztelés, UX Budapest Meetup - Így tanulunk mi! Szakmai képzések meetup és kiállítás, 2018
Miklós Marián; Péter Pajkossy; István Szendi; Mihály Racsmány: Investigation of controlled and automatic processes in two functional subgroups of schizophrenia, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, PhD hallgatók éves konferenciája, 2018
Ádám Markója; Ágnes Szőllősi; Mihály Racsmány: On the relationship between the rate of learning and retrieval-induced forgetting, biorXiv (Preprint), 2018
Pajkossy Péter; Racsmány Mihály: Mit mutat a szemünk? Tanulási folyamatok pupillometriás vizsgálata szemmozgás-követő berendezéssel, Magyar Tudomány Ünnepe, MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (előadás), 2018
Racsmány Mihály; Szőllősi Ágnes; Bencze Dorottya: Retrieval practice makes procedure from remembering: An automatization account of the testing effect, Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 44, 157-166, 2018
Pajkossy; Szőllősi; Racsmány: Retrieval practice decreases processing load of recall: Evidence revealed by pupillometry, International Journal of Psychophysiology, 2019
Szőllősi; Kéri; Racsmány: Enhanced pattern separation for emotional stimuli and after stress exposure, International Meeting of the LabEx CORTEX. Lyon, France., 2019
Szőllősi; Bencze; Racsmány: Behavioral pattern separation is determined by familiarity decision, Annual Meeting of the Psychonomic Society. Montreal, Canada., 2019
Marián; Bencze; Szőllősi; Simor; Racsmány: Functional changes in resting state EEG activity following testing or repeated studying of learned material, Conference on cognitive neuroscience of memory. Liege, Belgium., 2019
Pajkossy; Szőllősi; Demeter; Racsmány: Using pupil size and eye-blink rate to investigate brain processes underlying cognitive flexibility, 20th European Conference on Eye Movements. Alicante, Spain., 2019
Pajkossy; Markója; Racsmány: What do you choose to remember?, International Meeting of the LabEx CORTEX. Lyon, France., 2019
Pajkossy; Szőllősi; Demeter; Racsmány: A figyelem és gondolkodás rugalmas váltásának vizsgálata pupillometria segítségével, Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlése. Debrecen., 2019
Racsmány: Miért az emlékezeti előhívás vizsgálata a kulcs a memóriapatológiák megértéséhez?, Magyar Pszichiátriai Társaság XXIII. Vándorgyűlése. 2019. jan. 23-26. Győr., 2019
Racsmány: Tárgy és háttér: Az emlékezeti előhívás központi szerepe a sikeres hosszú távú tanulásban és az egyedi emlékek létrehozásában., Magyar Pszichológiai Társaság XXVIII. Tudományos Nagygyűlése. 2019. máj. 30-jún. 1. Debrecen., 2019
Racsmány: Az emlékezés építőkövei., Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXVI. Konferenciája. 2019. okt. 11. Budapest., 2019
Racsmány: Jó-e, ha könnyen tanulunk? A kívánatos nehézség és a teszt szerepe a hosszú távú tudás megszerzésében., AudMax Esték, Szegedi Tudományegyetem, 2019. nov. 15. Szeged., 2019
Miklós Marián; Dorottya Bencze; Ágnes Szőllősi; Péter Simor; Mihály Racsmány: Resting EEG correlates of long-term memory performance after repeated testing practice, Brain and Cognition, 137, Supplement, December 2019, 103655, 2019
Ágnes Szőllősi; Gyula Demeter; Katalin Csigó; Szabolcs Kéri; Mihály Racsmány: Hippocampus-related behavioral pattern separation is equally high for emotional and neutral memories in OCD, Event of the International Neuropsychological Society. Vienna, Austria. (Accepted poster abstract, delayed due to Covid-19), 2020
Richárd Reichard; Anna Király; Ágnes Szőllősi; Péter Simor; Mihály Racsmány: The evolution of emotional memory representations during sleep: A daytime napping study, Dubrovnik Conference on Cognitive Science. Dubrovnik, Croatia. (Accepted poster abstract, delayed due to Covid-19), 2020
Dorottya Bencze; Ágnes Szőllősi; Kornél Németh; Mihály Racsmány: Testing in the form of forced-choice recognition decreases false memory on morphed faces, Annual Meeting of the Psychonomic Society. Montreal, Canada. 14-17 November, 2019, 2019
Adrián Baranyai; Emese Szegedi-Hallgató; Ágnes Szőllősi; Miklós Marián; Péter Pajkossy; Anita Bagi; István Szendi: Végrehajtó funkciók deficitjei szkizofréniában és szkizoaffektív zavarban – Egy kutatás pilot eredményei, Magyar Pszichiátriai Társaság XXIII. Jubileumi Vándorgyűlése. Budapest, 2020. január 22, 2020
Péter Pajkossy; Ágnes Szőllősi; Miklós Marián; Mihály Racsmány: Úton a transzlációs pedagógia felé: a teszt és a hosszú távon fennmaradó tanulás, elkh.org, ismeretterjesztő tanulmány, 2020
Racsmány Mihály: Miért a teszt a leghatékonyabb tanulási forma?, 2020. május. Előadás, Science Campus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Természettudományi Kar, 2020
Racsmány Mihály: Jó-e, ha könnyen tanulunk?, 2019. november. Előadás, Audmax esték, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, 2019
Kemeny, F., Demeter, G., Racsmany, M., Valalik, I., & Lukacs, A.: Impaired sequential and partially compensated probabilistic skill learning in Parkinsons disease, Journal of Neuropsychology, 13 , 509-528, 2019
Pajkossy, P., Szollosi, A., Demeter, G., & Racsmany, M.: Physiological measures of dopaminergic and noradrenergic activity during attentional set shifting and reversal, Frontiers in Psychology, 9:506, 2018
Szollosi, A., Pajkossy, P., Demeter, G., Keri, S., & Racsmany, M.: Acute stress affects prospective memory functions via associative memory processes, Acta Psychologica, 182, 82-90, 2018




 

Projekt eseményei

  
2021-02-12 12:51:07
Résztvevők változása
2020-09-09 08:27:37
Résztvevők változása



vissza »