 |
A trianoni Magyarország tradíció és modernitás határán – A Horthy-korszak történeti kézikönyve
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124142 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Szarka László |
| magyar cím |
A trianoni Magyarország tradíció és modernitás határán – A Horthy-korszak történeti kézikönyve |
| Angol cím |
Post-Trianon Hungary on the border of Tradition and Modernity – History Handbook of the Horthy Era |
| magyar kulcsszavak |
Horthy-korszak, történelem, tradíció, modernitás |
| angol kulcsszavak |
Horthy Era, history, tradition, modernity |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Újkori történelem |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Ablonczy Balázs
Balogh Róbert
Bárdi Nándor
Bartha Ákos Gábor
Bódy Zsombor
Fedeles-Czeferner Dóra
Fejérdy András Tamás
Ferkai András
Géra Eleonóra Erzsébet
Gyáni Gábor
Győri Róbert
Hatos Pál
Hornyák Árpád
Ignácz Károly
Janek István
Kerepeszki Róbert
Krizmanics Réka
Mitrovits Miklós
Paksa Rudolf
Papp István
Pogány Ágnes
Püski Levente
Romsics Gergely
Stark Tamás
Szabó Péter
Szécsényi András
Szulovszky János
Tomka Béla
Turbucz Dávid
Zahorán Csaba
Zeidler Miklós
|
| projekt kezdete |
2017-10-01 |
| projekt vége |
2023-07-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
48.000 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
26.87 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Háromkötetes vállalkozásunk alapkutatásokra építve, egyben a történettudomány legfrissebb eredményeit és új megközelítéseit is kamatoztatva kívánja a tradíció és a modernitás fogalompár mentén újraértelmezni a két világháború közti Magyarországot. Értelmezésünk szerint a „neobarokk” társadalom merev hierarchiája és a magának szüntelen utat törő társadalmi és életmódbeli modernitás került interakcióba a korszakban.
Az első kötet kb. 60 ív terjedelemben, a jelenlegi tudást új eredményeinkkel ötvözve kívánja áttekinteni a Horthy érát. A második kötet száz, egyenként kb. fél ívnyi makropédia-szerű szócikket tartalmaz a korszak fontos eseményeiről és szereplőiről. A két kötetet egy kb. 20 íves kiadvány egészítené ki Magyarország külkapcsolatairól és nemzetközi helyzetéről.
Az első kötetet az alábbi fejezetek alkotják: Bevezetés, Politika, Társadalom, Gazdaság, Művelődés, Külpolitika, Magyar kisebbségek külföldön, Második világháború, Emlékezet.
Terveink szerint a projekt kiadványai fontos kiindulópontul szolgálnak majd mind a további tudományos kutatások, mind pedig a nagyközönség számára. Ebből kifolyólag friss szemléletmód és olyan újszerű megközelítések jellemzik majd munkánkat, mint például a közéletet meghatározó témákról írt éves „napirendelemzés” vagy az egyenlőtlenségeket és az életminőséget számszerűsítő fejlettségi mutatók alkalmazása. A kisebbségi politikák dinamikus modellje pedig rávilágíthat – többek között – az „anyaország” és a kisebbségi magyarság a korábban gondoltaknál jóval összetettebb kapcsolatára.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Jelen projekt arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehetséges-e a két világháború közötti időszak és a Horthy-rendszer értelmezését újragondolni a “modernitás és tradíció” fogalmi párján keresztül.
A politikai és társadalmi élet különféle aspektusain keresztül az egyes fejezetek ennek az ellentétpárnak mint a különböző történelmi jelenségeket összekötő interpretációs keretnek az alkalmazhatóságát vizsgálják. A szerzők annak bemutatására törekszenek, hogyan lehet azonosítani az egyes kutatási területeken a fennálló rend megőrzésére törekvő erőket és a modernitás velük szemben álló tényezőit. Ellenben főként a nagy gazdasági világválság után vált nyilvánvalóvá, hogy a különböző társadalmi igények teljesítése (például a mobilizáció és a politikai részvétel iránt) elkerülhetetlen és ennek eredményeként a politikai hatalom birtokosai el is kezdték a korlátozott, vagy akár szelesebb körű reformokat. Ez több vonatkozásban is egyfajta lassú modernizációt eredményezett – a fogalom értékmentes értelmében. Közép-Kelet-Európában a modernitás és a modernizáció kibozoghatatlanul összekapcsolódott a különféle radikális ideológiák felemelkedésével.
Amennyiben a javasolt kutatási projekt megvalósul a magyar történettudomány gazdagabb lesz egy több szerző által írt három kötetből álló kiadvánnyal, amely nyomon követi a modernitás kihívásait, az adaptációs mechanizmusokat és a második világháború idején is megoldatlanul maradt feszültségeket, s amely finom és erőteljes leírást ad a korszakról, sok szempontból új utat keresve a mindig meglévő statikus és leíró jellegű megközelítésekhez képest, amelyek az előző évtizedek tudományos publikációit dominálták.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A projekt kísérletet tesz arra, hogy kiemelje a Horthy-korszak történetét a politikai vitákból, összegezze az eddig felhalmozott tudást és azt fontos alapkutatásokkal egészítse ki. Kiindulópontunk szerint a korszakban egyszerre, sőt egymásba fonódva van jelen az autoriter társadalom merev társadalmi szabályrendszere és a társadalmi, életmódbeli modernitás számos megnyilvánulási formája.
A magyar történetírás a látszat ellenére nincsen elkényeztetve a Horthy-korszakról szóló, teljes körű feldolgozásokkal. C. A. Macartney először 1956-ban (!) megjelent feldolgozása 1929-től indítja elbeszélését, fókusza elsősorban politikatörténeti, ráadásul a szerző sok forráshoz nem is férhetett hozzá. Az MTA Történettudományi Intézetében szerkesztett „tízkötetes” történeti összefoglalás 1918 és 1945 közötti időszakot bemutató kötete több mint negyven évvel ezelőtt jelent meg, s bár az 1988-as negyedik kiadásig átesett néhány változtatáson, alapvetően szintén az 1970-es évek tudományosságát tükröző, politikatörténeti fókuszú műről van szó. A kilencvenes években több fontos alapmunka mellett két olyan összefoglalás született, amely új nyelvvel és megközelítésekkel kísérletezett, de céljuk inkább a felsőoktatási tankönyvekkel szemben támasztott követelményeknek való megfelelés volt, mint áttekintés a korszak valamennyi aspektusáról.
Tehát miközben a magyar történettudomány jelentős tudást halmozott fel a két világháború közötti időszakról (és ezen újdonságok szerzőinek jelentős része tagja szerzőgárdánknak), olyan – alapkutatásokat is felvonultató – szintézis, amely új irányba fordította volna az érdeklődést mindeddig nem készült.
Ha három tervezett kötetünk megjelenhet, elmondható lesz, hogy egy, a legfrissebb kutatásokat illetve a történettudomány elmúlt negyedszázadának eredményeit ötvöző, szemléletében új, teljességre törekvő munka áll majd a magyar tudományosság eredményei iránt érdeklődők (egyetemisták, érettségizők, középiskolai tanárok és más érdeklődők) rendelkezésére. A hagyomány és a modernitás nem pusztán hívószavak, hanem hiszünk benne, hogy segítségükkel pontosabban leírható a rendszer, amely fokozatos időbeli távolodása ellenére mégsem szűnik meg foglalkoztatni a magyar közvéleményt.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatási terv számos történész közreműködését feltételezi, akik korábban már jelentős tudományos eredményeket tettek közzé. Célunk azonban több, mint a korábbi eredmények egyszerű összefoglalása. A célközönség is tágabb: beletartoznak diákok, egyetemi hallgatók éppúgy, mint a történelem iránt érdeklődők általában. Ennek megfelelően az első kötet széles áttekintést nyújt a korról, ugyanakkor új empirikus eredményeket is közöl, valamint rámutat, hol van módosulóban tudásunk a múltról. A tágabb olvasóközönség megszólításában különös jelentőséggel bír a második (kísérő-) kötet, a macropaedia. Ez utóbbi szócikkei révén praktikus kiegészítést nyújt az első kötethez, és várakozásaink szerint nagy népszerűségnek fog örvendeni a szűk szakmán kívülrő érkező olvasók körében.
A tágabb közönség megszólítása mellett természetesen a kutatóknak is szánjuk a munkát. Az elmúlt negyedszázad során a magyar történetírás jelentős eredményeket ért el a korszak kutatásában. Szintézisünk azonban ezek összegzése mellett a kutatás arra is lehetőséget nyújt, hogy megtörténjen az ellentétes eredmények ütköztetése, körvonalazódjanak a vitatott kérdések. Emellett ez a vállalkozás lehetővé tenné a továbbra is létező fehér foltok kitöltését új empíria feltárása révén. Az eddigi eredményeket módszertani szempontból is meg kívánjuk haladni. A kutatási tervben a politikatörténet hagyományos felfogását és a lineáris elbeszélést meghaladó megközelítések vannak többségben, tükrözvén a történettudományban mutatkozó módszertani eltolódásokat, valóban korszerű munkát eredményezve. Összességében abban bízunk, hogy munkánk kedvező fogadtatásban részesül, ugyanakkor szakmai vitákat is ébreszt.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The proposed research aims at producing a new synthesis of the interwar period in Hungary organized along the oppositional pair of tradition and modernity and based on new empirical research and recent trends of historiography. As we understand it, in the “neo-baroque” society of the time, rigid hierarchies clashed with modernity, aspects of which were rapidly infiltrating societal structures and everyday life alike.
Of the proposed three tomes, the first volume (ca. 400,000 words) attempts to provide a broad overview, reflective of the current state of the art, including the expected new empirical findings. The second volume would act as a reference work, featuring one hundred macropaedia-type entries (ca. 3,300 words each) about important issues and personalities of the era. The two main volumes would be complemented by a survey (ca. 120,000 words) of Hungary’s position in the international system.
The first volume is broken up into larger chapters: Introduction, Politics, Society, The economy, Culture, Foreign policy, Hungarian minorities abroad, Hungary in World War II and Memorialization.
Ideally, the publications arising out of the project will, as a result, provide orientation both to future academic research and the public image upheld in society about the era. In keeping with this goal, a series of methodologically novel approaches will be deployed in the research, including, inter alia, a study of political and public agenda-setting, the application of various development indices to gauge inequality and development, a dynamic model of minority politics highlighting the often divergent interests of kin state and minority, etc.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The present project asks the question whether it is possible to re-center the historical interpretation of the interwar period and the Horthy regime around the oppositional conceptual pair of modernity and tradition.
Across the various aspects of political and social life, the individual chapters test the productivity of this oppositional pair to act as an interpretive thread running through and linking up the disparate areas of historical phenomena. The authors seek to demonstrate how in each area of research one can identify the operations of forces that are bent on preserving the existing order which is perceived as conditional upon resisting some aspects of modernity. At the same time, especially after the Great Depression, it became apparent that various societal desires (for mobility, participation, etc.) had to be accommodated and the political class started espousing various – limited or broader – reform agendas. This, in many ways, accomplished a creeping modernization – with the term being used in value-neutral manner, given that especially in East Central Europe, modernity and modernization became inextricably linked with the rise of various radical ideologies.
If the proposed research project is accomplished, Hungarian historiography would be enriched by a large collaborative publication series consisting of three volumes, tracing the challenge of modernity, adaptation mechanisms and the unresolved tensions that survived into World War II, representing a nuanced and dynamic interpretation of the era that departs in many ways from the prevailing static and descriptive approaches dominant in the academic production of the previous decades.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The proposed research attempts to remove the history of the Horthy era from the field of political contestation, review existing knowledge and add basic research in subfields where insufficient empirics have been brought to light so far. According to our initial assumption, the era is characterized by the simultaneous presence of rigid social hierarchies and imprints of modernity across aspects of life.
Despite assumptions to the contrary, Hungarian historiography has a limited corpus to fall back on in terms of earlier comprehensive interpretations of the Horthy Era. C. A. Macartney first published his narrative account, in 1956, which reflected on the years from 1929 to 1945. His perspective was structured by his focus on political history and further limitations were placed on his research by a very limited access to primary sources – a direct consequence of the times. The famous and infamous ten-volume History of Hungary dedicated a volume specifically to the era under discussion here, yet one must remember that the series was first published over 40 years ago and, despite some additions and revisions up to the fourth, final edition of 1988, the volume remains, in essence, a state of the art of research in the 1970s, and one that reflects the preponderance of political history.
With the three planned volumes, a new synthesis reflective of the state of the art and current research will be made available to all who hold an interest in the achievements of Hungarian academia – be they students, teachers or the general readership of historical writing. These tomes build on insights from the past quarter century of research and seek to offer a representation of the era in a comprehensive manner. Tradition and modernity are not used as catch-phrases in this instnace: the authors believe that by relying on them, the interwar political and societal system can be better described – an accomplishment of some importance as large parts of the Hungarian public clearly hold a keen interest in the subject matter.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research proposal includes contributions from a large cohort of historians who have individually published significant results in the past. At the same time, the goal is broader than merely producing a summary based on previous individual work. Aimed also at students and all those who read history, the first volume provides a broad overview, including empirical findings and explaining the resulting shifts in our understanding of the past. The goal of making the research and its results accessible to a broader readership is especially aided by the macropaedia. This companion volume provides a practical addition to the first volume, and we expect broad usage and usability especially on the part of lay readers.
At the same time, the synthesis is also directed at the research community. The past quarter century has seen Hungarian historiography produce scores of important contributions to our understanding of the era. The present synthesis would nevertheless represent more than a summary of such research. It would bring into play conflicting research outcomes and mark out areas of contention in research. At the same time, the proposed project also seeks to bring new empirics into play, and offer at least preliminary results in underresearched areas. Furthermore, we seek to move beyond existing research in our inclusive methodological approach. The project includes a preponderance of non-political and non-linear methods, reflecting the ongoing developments in the field. In sum, we have hopes to present the community with output that would attract attention while also generating further discussion and productive debate.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Bárdi Nándor ; Kiss Tamás: Minority Political Agency in Historical Perspective: Periodization and Key Problems, Unequal Accommodation of Minority Rights. Hungarians in Transylvania. Ed. by Tamás Kiss, István Gergő Székely. Cham, Palgrave Macmillan, 2018. 37–70. o., 2018 | | Bartha Ákos: A „nagyszociográfiák” válságképe, A magyar szociográfia a 20–21. században. Szerk. Tóth Pál Péter. Budapest, Gondolat, 2018. 107–121. o., 2018 | | Bódy Zsombor: Elitek a két világháború közötti Magyarországon, Századvég, 2017/3. sz. 5–29. o., 2017 | | Ferkai András: Pagoda a Mátrában, Shanghay – Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között. Szerk. Fajcsák Györgyi, Kelényi Béla. Budapest, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 2017. 123–131. o., 2017 | | Géra Eleonóra ; Szécsi Noémi: A modern budapesti úrinő (1914–1939), Budapest, Európa, 2017., 2017 | | Gyáni Gábor: Nyelvközösség, nemzet, állam, társadalom viszonya. Történeti megközelítés, A magyar nyelv jelene és jövője. Szerk. Tolcsvai Nagy Gábor. Budapest, Gondolat, 2017. 91–106. o., 2017 | | Győri Róbert ; Mikle György: A fejlettség területi különbségeinek változása Magyarországon, 1910–2011, Tér és Társadalom, 2017/3. sz. 143–165. o., 2017 | | Hatos Pál: Felemás köztársaság 1918-ban, Homoklapátolás nemesércért – a hetven éves Standeisky Éva tiszteletére. Szerk. Balázs Eszter, Koltai Gábor, Takács Róbert. Budapest, Napvilág, 2018. 96–111. o., 2018 | | Hornyák Árpád: A magyar külpolitikai gondolkodás szerb képe a két világháború között, Századok, 2018/2. sz. 377–400. o., 2018 | | Ignácz Károly: Választói magatartás 1926-ban. A kormánypárt választási gépezetének működése és egy statisztikai felmérés tanulságai nyílt szavazású választókerületekben, Múltunk, 2018/1. sz. 87–134. o., 2018 | | Janek István: Esterházy János felvidéki magyar politikus munkássága, elítélése és a szovjetunióbeli Gulágon eltöltött évei, Hadifogság, málenkij robot, Gulág. Szerk. Molnár D. Erzsébet, Molnár D. István. Beregszász–Ungvár, RIK-U, 2017. 126–149. o., 2017 | | Kerepeszki Róbert: Magyar mezőgazdasági idénymunkások a náci Németországban a második világháború előtt, Történelmi kataklizmák. Szerk. Barta Róbert, Csiszár Imre. Hajdúnánás, Hajdúnánás Város Polgármesteri Hivatala, 2017. 183–207. o., 2017 | | Krizmanics Réka: In conversation with the art scene: The influence of literature and cinema on late-Socialist historical knowledge production, Kézirat, 2018 | | Pogány Ágnes: Szentháromság téri változatok költségvetési válságra. A fiskális krízis kezelése az 1930-as évek első felében, Hitel – bank – piac. Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv, 2017−2018. Szerk. Kövér György et al. Budapest, MTA BTK – Hajnal István Alapítvány, 2018. 305−329. o., 2018 | | Püski Levente: Végjáték és kezdet: az első Nemzetgyűlés pártstruktúrája 1922 első felében, Kézirat, 2018 | | Romsics Gergely: Egy kultusz rendszertana. Gondolatok Turbucz Dávid A Horthy-kultusz 1919–1944 című kötete kapcsán, Századok, 2018/3. sz. 671–684. o., 2018 | | Stark Tamás: Facts about the number of Shoah victims in Hungary, July 1944, Deportation of the Jews of Budapest Foiled. Ed. Géza Jeszenszky. Saint Helana, Helena History Press, 2018. 187–202. o., 2018 | | Szabó Péter: Keleti front, nyugati fogság. A magyar honvédség a második világháborúban és azután, 1941–1946, Budapest, Jaffa, 2018 | | Szarka László ; Sallai Gergely ; Fedinec Csilla (szerk.): Az első bécsi döntés okmánytára. Diplomáciai iratok 1938. augusztus – 1939. június, Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2017 | | Szécsényi András ; Huhák Heléna (szerk.): Lágerutazás. Holländer Margit feljegyzései a vészkorszakról és az újrakezdésről, Budapest, Jaffa, 2017 | | Szulovszky János: A települések hierarchiája 1930-ban Magyarországon, Történeti Földrajzi Közlemények, 2018/3–4. sz. (Közlésre elfogadva), 2018 | | Tomka Béla: A Horthy-rendszer mérlege vagy vádirata?, Múltunk, 2018/1. sz. 1–15. o., 2018 | | Turbucz Dávid: Horthy Miklós, Budapest, Kossuth, 2018 | | Zeidler Miklós: A Nemzetek Szövetsége Székelyföldön. Részlet Erik Colban 1923. évi útinaplójából, Székelyföld és a Nagy Háború. Tanulmányok az első világháború centenáriuma alkalmából. Szerk. Orbán Zsolt. Csíkszereda, Csíkszereda Kiadóhivatal, 2018. 427–466. o., 2018 | | Barta Ákos: Populista antifasizmus? A Magyar Front – Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (1944) a korabeli dokumentumok alapján, Kellék 61. kötet, 2019 | | Géra Eleonóra: Családi levelek, családi játszmák., Krász Lilla - Sipos Balázs (szerk.): A női kommunikáció kultúrtörténete. Bp., 2019, Napvilág Kiadó, 59-74., 2019 | | Bódy Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban, Századok, 152. évf. 6. sz. 1261-1292., 2018 | | Ignácz Károly: Multi-party Parliament in an Anti-Democratic Regime. Election System and Practice in Interwar Hungary., Střed / Centre. Journal for Interdisciplinary Studies of Central Europe in the 19th and 20th Centuries, 2018/2. 9–36., 2018 | | Zeidler Miklós: The End of the Great War and the Independence of East-Central European States, World War I and the independence movement of Korea. Seoul, The Association for Korean Modern and Contemporary History, 2019. Pp. 55–91, 2019 | | Szécsényi András: Az egyetemi bajtársi egyesületek revíziós propagandája Trianon után., Trianon és a magyar felsőoktatás I. (Veritas könyvek 15.) Szerk. Ujváry Gábor. Budapest, 2018., Veritas Történetkutató Intézet-Magyar Napló, 263–279., 2018 | | Püski Levente: Végjáték és kezdet. Az első nemzetgyűlés pártstruktúrája 1922 első felében., Századok 152.évf. 2. sz. 379-402., 2019 | | Paksa Rudolf: A fehérterror „logikája”. Események, olvasatok, kontextusok, Terror 1918-1919. Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók. Szerk. Müller Rolf, Takács Tibor, Tulipán Éva. Bp., Jaffa Kiadó, 2019. 217-245., 2019 | | Romsics Gergely: Towards Negative Possession of Identity, Populism, Memory and Minority Rights: Central and Eastern European Issues in Global Perspective. Ed. by Anna-Mária Biro. Brill-Nijhoff Leiden-Boston, 2018. 89-129., 2018 | | Hidvégi Mária: Crises and Responses: Government Policies and the Machine-Building Cartels in Hungary, 1919–1949, Enterprise and Society, Vol. 20, No. 1 (2019). Pp. 89–131., 2019 | | Pogány Ágnes: Kiútkeresés a világgazdasági válságból, a költségvetési politika szerepe a harmincas évek válságkezelésében., MA 70. Eszmék – történetek – elméletek. Tanulmányok Madarász Aladár tiszteletére. Szerk. Havran Dániel, Klement Judit, Nagy Dániel Gergely. Budapest, MTA KRTK Közgazdaság, 2019 | | Tomka Béla: Az első világháború és a trianoni béke gazdasági hatásai Magyarországon, Háborúból békébe. A magyar társadalom 1918 után. Konfliktusok, kihívások, változások a háború és az összeomlás nyomán. Szerk. Bódy Zsombor. Budapest, MTA BTK. 47-80., 2018 | | Romsics Gergely: Reform a keresztény nacionalizmus jegyében: Egy neokatolikus kísérlet transznacionális vonatkozásai, Aetas: Történettudományi Folyóirat, 2019 | | Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió, Századok, 2020 | | Ignácz Károly: A köztér mint politikai csatatér. Az utca szerepe a választási kampányokban Budapesten, 1920–1939, Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. 2019, 2020 | | Janek István: Zánik efemérneho štátu. Príbeh východoslovenskej Slovenskej ľudovej republiky v roku 1918., Peter Švorc- Peter Kovaľ (ed): Rok 1919 a Československo. Postavenie a premeny periférií nového štátu v procese jeho konštituovania, 2020 | | Ablonczy Balázs: A miniszterelnök élete és halála. Teleki Pál (1879–1941), Budapest, Jaffa, 2018 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
