 |
Bajcsy-Zsilinszky Endre életének regionális kontextusai és a budapesti 1944/1945-ös ellenállás(ok)
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124292 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Bartha Ákos Gábor |
| magyar cím |
Bajcsy-Zsilinszky Endre életének regionális kontextusai és a budapesti 1944/1945-ös ellenállás(ok) |
| Angol cím |
The life of Endre Bajcsy-Zsilinszky in a regional context and the resistance(s) in Budapest 1944/1945 |
| magyar kulcsszavak |
Bajcsy-Zsilinszky Endre, populizmus, ellenállás |
| angol kulcsszavak |
Endre Bajcsy-Zsilinszky, populism, resistance |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Történelem |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2021-02-28 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.219 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.45 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A folyamatos szakmai érdeklődés és a Horthy-korszakbeli politikusok közt páratlan köztisztelet ellenére Bajcsy-Zsilinszky Endréről nem rendelkezünk tudományos életrajzzal, sőt (jócskán ezer fölötti) írásainak összegyűjtése sem történt meg. Az utolsó mű, Vigh Károly biográfiája 1992-ben jelent meg, hivatkozások nélkül. Ezt a hiányt igyekszik orvosolni posztdoktori munkám, melynek keretében 2018-ban egy tudományos kisbiográfiát, 2019-ben pedig egy bibliográfiát tervezek megjelentetni. 2020-ra vonatkozóan az 1944/45-ös ellenállás(ok) budapesti helyszíneit és aktorait modern szempontok szerint bemutató és értelmező könyvkéziratra teszek vállalást. Az 1944/45-ös magyar ellenállásról az utolsó egységes összefoglaló monográfia 1970-ben látott napvilágot Pintér István tollából, amit 1994-ben követett egy M. Kiss Sándor által szerkesztett tanulmánykötet. Egységes szemléletű mű nem jelent meg a témáról a rendszerváltozás után, noha számos fontos munka egészítette ki – vagy éppen kérdőjelezte meg – az ellenállásról korábban gondoltakat. Mindenközben a nemzetközi historiográfiában a téma nem csupán jól kutatott, de egyenesen egyik fő terepe az új megközelítéseknek (mikrotörténet, emlékezethelyek, kulturális antropológia). Kiindulópontom, hogy a Magyarországon tapasztalható ellentmondások szakmai szempontból onnan eredeztethetőek, hogy ugyanaz a kifejezés („ellenállás”) használatos a legkülönbözőbb jelenségekre, cselekvési formákra. Ezért az olvashatóság mellett kitüntetett figyelmet fordítok kiterjedt (mégis fragmentált) forrásbázisú munkám fogalmi kereteinek kimunkáltságára. A három kötetet haszonnal forgathatja majd a kutatóközösség, a diákság és az érdeklődő nagyközönség egyaránt.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az 1989 előtt hegemón mesternarratíva az illegális kommunista párt által vezetett 1944/45-ös „antifasiszta ellenállásról” szólt. Ezt a képet az ellenállás sokszínűségére rámutató fontos részkutatások az utóbbi három évtizedben megkérdőjelezték. A kérdésről vallott szakmai nézetek – nem beszélve a szakmán kívüli véleményekről – ugyanakkor mindmáig a lehető legszélesebb skálán mozognak. A vita immáron nem is elsősorban az ellenállócsoportok közti hierarchiáról, hanem magának az ellenállásnak a társadalomba ágyazottságáról szól. Az egyik nézet a társadalom széles rétegeinek kollaborációját hangoztatja, míg mások különböző titkos ellenálló szervezkedéseket, vagy az embermentés példáit emlegetik. Ha figyelmen kívül hagyjuk a szakmán kívüli motivációkat, tisztán látszik: ez a szórtság fogalmi tisztázatlanságból ered. Ezért Bajcsy-Zsilinszky Endre életművéből kiinduló posztdoktori munkám alapkérdése, hogy mi tekinthető ellenállásnak Budapesten 1944/45-ben és ezeknek a jelenségeknek milyen mélységű volt a társadalmi beágyazottsága? Kutatásaim során választ kell kapjak arra a kérdésre is, hogy milyen volt a – hipotézisem szerint rendkívül eltérő célokkal, motivációkkal rendelkező – ellenálló csoportok, szervezetek kapcsolatrendszere és erőviszonya (egymáshoz és az ellenséghez képest egyaránt). Mindazonáltal nem csupán szervezettörténeti áttekintést nyújtok az igen esetleges, mégis rendkívül kiterjedt forrásbázis alapján, de a „kollaboráns–ellenálló” fogalompár körüli dilemmákra és a korabeli életvilágokban tapasztalható „szürke zóna” szerepére és mértékére is rá fogok mutatni.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Tervezett kutatásom szerves folytatása 2015-ben megkezdett kétéves MTA posztdoktori munkámnak, melyben Bajcsy-Zsilinszky Endre ideológiai portréjának megírására és – ezzel összefüggésben – az általa írt összes cikk és egyéb kiadvány összegyűjtésére vállalkoztam. A most megpályázott hároméves terminusban egyrészt eredményeimet szeretném megjelentetni egy monográfia és egy bibliográfia formájában, másrészt az életműre irányuló kutatásaimat is szeretném kibővíteni a majdani – különböző kontextusokat és az 1945 utáni utóéletet is behatóan tárgyaló – tudományos nagybiográfia irányába. Ezt a többlépcsős munkát egyrészt az életmű 1945 utáni sokrétű politikai instrumentalizációja indokolja (melynek feltárásával nem csupán a politikusról gyarapodnának ismereteink), másrészt a félig szlovák származású, nyilasok által kivégzett politikus-publicista unikálisan összetett életpályája is magyarázza, melynek segítségével a magyar társadalom-, politika- és eszmetörténet szinte minden fontos vonatkozása (nemzetiségi, dzsentri-, agrár- és zsidókérdés, asszimiláció, politikai radikalizmusok) modellezhető. Ebben a hároméves ciklusban az életmű nemzetközi összehasonlító elemzése mellett az 1944/45-ös ellenállás(ok) budapesti színtereinek feltárására vállalkozom. Ha csupán futó pillantást vetünk a 20. századi magyar történelemről a közéleti ingerküszöböt megütő vitákra (szobor- és közterület elnevezések, háborús felelősség kérdése stb.), a vállalás társadalmi hasznosíthatósága alighanem okkal nevezhető kiemelkedőnek. Kutatásom során cizellált fogalmi keretekben értelmezem a rendkívül kiterjedt (ám mégis sok vonatkozásban esetleges) forrásbázist és nagy hangsúlyt helyezek a politikatörténet árnyékában eddig jóval kevesebb figyelmet kapó lokális jelenségekre (üzemek, gyárak, közületek) és a különböző (tiszti, polgári, partizán) ellenállócsoportok összetett céljaira, motivációira és a meglepően szerteágazó személyes életutakra. Eredményeimet közép-európai kontextusba helyezem, és monografikus formában publikálom. A három év során magyar és idegen nyelvű publikációkkal, bel- és külföldi konferencia-előadásokkal folyamatosan részt veszek a tudományos diskurzusban.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A német megszálló csapatok által 1944 tavaszán (tűzharc után) letartóztatott, majd a nyilasok által Karácsonykor kivégzett Bajcsy-Zsilinszky Endre neve okkal forrt össze a magyar világháborús ellenállással. Posztdoktori pályázatom – mely Bajcsy-Zsilinszky újságírói munkásságára koncentráló, 2015-ben elnyert kétéves MTA posztdoktori pályázatom szerves folytatása – is innen építkezik. Témaválasztásom fő oka, hogy a Horthy-korszak politikusai közt páratlan köztiszteletnek örvendő Bajcsy-Zsilinszkyről máig nem rendelkezünk tudományos életrajzzal. A helyzet orvoslására az elkövetkező három évben tudományos kisbiográfiát (2018) és a tudományos kutatásokat segítő bibliográfiát (2019) is tervezek megjelentetni. 2020-ra vonatkozóan pedig az 1944/1945-ös náciellenes ellenállások budapesti helyszíneit és szereplőit bemutató könyvkéziratra teszek vállalást. Mint a szóhasználatból is látszik, az ellenállást nem gondolom egységes jelenségnek. Ez a látszólag egyértelmű viszony eltérő okokra (náciellenesség, imperializmusellenesség, emberiesség stb.) vezethető vissza és különböző formákat (diplomáciai tárgyalások, kulturális és fegyveres ellenállás, embermentés, szabotázs stb.) öltött. Másrészt, az ellenálló csoportok maguk is rendkívül sokfélék voltak mind hátterüket, mind motivációjukat, mind távlati céljaikat, mind pedig eszközeiket tekintve. Kutatási tervemben és munkatervemben a fenti belátásokat figyelembe véve részletezem a különböző ellenállócsoportok forrásainak feltérképezését. Vállalkozásom nem csupán a történettudomány számára bizonyulna hasznosnak, de a témával különböző közéleti viták kapcsán újra és újra szembesülő szélesebb közvélemény számára is komoly nyereség lehetne.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The life of Endre Bajcsy-Zsilinszky has been receiving continuous interest by historians, while the life-work enjoying unique social and political respect among Hungarian politicians from the Horthy era. However, we neither have a scientific biography nor a bibliography concerning the publicist-politician. Károly Vigh published the latest monograph in 1992, without any foot- or endnotes. My post-doctoral studies aim to remedy these failures: in 2018 a smaller scientific biography, in 2019 a bibliography expected to be published. I complete a book manuscript which is dealing with the Budapest based resistances in 1944/45 (using modern methodology) for the year 2020. The latest monograph in this topic was published in 1970 by István Pintér. It was followed, in 1994, a compilation edited by Sándor M. Kiss. Consequently, a one-author monograph has never been published after the political transition of 1989, however many valuable studies complemented or called into question the former results. In the meantime, WW2 resistances are not only a well researched topic in international historiography, but a main field for modern approaches (like microhistory, ‘lieux de mémoire’, or cultural anthropology). As per my hypothesis, the controversial situation in Hungary mostly comes from conceptual misunderstandings since the same word (“ellenállás”) has been used for very different phenomena and activities. Therefore, I pay special attention not only to the extensive archive materials, but to the conceptual framework as well. I am convinced that the mentioned three books would be useful both for students, scholars and for the general public as well.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The master narrative, which was hegemonic before 1989, propagated the communists lead resistance in 1944/45. This picture was called into question by important studies from the last three decades pointing out the diversity of the resistance. However, scholars’ opinions are very different about this topic, not to mention the general public or the political field. It is not the resistance hierarchy which is often debated nowadays, but the social impregnation of the resistance itself. Some scholars are talking about a widespread collaboration between the Nazi occupiers and the Hungarians, while others are emphasizing the role of the resistance or underlining the examples of saving lives. If we leave political factor out of account, it will be quite obvious that this diversity comes from conceptual problems. During my postdoctoral research – which is based on the life-work of Endre Bajcsy-Zsilinszky – the following main questions arise: what can be described as resistance(s) in Budapest 1944/45 and what was the social impregnation of these activities or phenomena? During my exploration another question has to be formulated about the relationships of the resistant groups, because – as per my hypothesis – they all supposed to have very different targets and motivations. The balance of forces has to be also clarified in every relation. Nevertheless, exploring the very extensive (but fragmented) archive documents I deal not only with organizations but with the dilemmas concerning the phrases of “resistant” and “collaborator”. In my opinion, there is a significant “grey zone” in the contemporary everyday life; however this question has to be explored with disclosing sources.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
My research would be an organic improvement on my current MTA PD position which is targeted an ideology portrait about Endre Bajcsy-Zsilinszky including his full bibliography. During PD_17 firstly I would like to publish my findings as a monograph and as a bibliography. However, I aim to improve my current research in the direction of an extensive biography which deals with international contexts and aftermath, cults as well. The reason of this complex method is the widespread political instrumentalization of Bajcsy-Zsilinszky after 1945 which topic could improve our knowledge not only about the politician, but also about the symbolic politics of socialism as well. At the same time, the complex life-work of the racialist politician (who had half Slovak origins and was executed by the Hungarian extreme right) can give us a great chance to interpret almost every important issue about Hungarian social, political and intellectual history (like nationalism, assimilation, minority issues, political radicalisms, or the agrarian, Jewish and “dzsentri” questions). During this three year beside the international contextualization I would like to explore the resistance(s) in Budapest 1944/45. A short glance is enough on the contemporary debates concerning the Hungarian 20th century (about statues, street names, commemorations etc.) to demonstrate the high social utility of my research which aims to interpret the extensive archive materials in a sophisticated conceptional framework. I will place particular emphasis on small localities (factories, public utilities etc.), because they received less attention in the shadow of political history so far. The same can be said about the targets and motivations of the resistant groups, including the surprisingly diverse personal lives. My findings have to be interpreted in Central European context as a monograph. Since I consider continuous attendance on scientific forums as of key importance, during the period of PD_17 I am going to publish my achievements in internationally recognized journals and on international conferences as well.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Endre Bajcsy-Zsilinszky (1886–1944) was arrested by the Nazi occupiers in 19th of March 1944 after a fire fight. Nine months later he was executed by the Hungarian Nazis. Unsurprisingly, his name became immediately a symbol of the Hungarian resistance. The starting point of my PD_17 is Bajcsy-Zsilinszky’s journalist career what I interpreted thanks to my two years long MTA PD_2015 position. The main reason of my interest is that there is no scientific biography about the publicist-politician, albeit his memory enjoys a unique social and political respect among the interwar Hungarian politicians. I aim to remedy this failure first by publishing a biography (2018) and a bibliography (2019) which would be an essential base for the researches. I also going to complete a book manuscript which is dealing with the Budapest based resistances in 1944/45 (using modern methodology) for the year 2020. As can be seen from the plural form (“resistances”) I do not consider resistance as a monolith phenomenon. This relation – which seems to be obvious – has different reasons (Anti-Nazism, Anti-Imperialism, humanitarianism etc.) and shaped different forms (confidential negotiations, cultural and armed resistance, saving lives, sabotage etc.) On the other hand, resistant groups were very different themselves regarding their background, motivations, targets and possibilities as well. In my research plan and workplan I detail how the extensive archive materials could be processed respecting the above mentioned approach. My three books would be useful not only for historians, but for the general public as well, since we all have been faced with debates about 1944/45 again and again.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Bartha Ákos: Közös nevező, vagy egy kizsigerelt életmű? Bajcsy-Zsilinszky politikai emlékezetének első másfél évtizede, Vakvágány. A „szocializmus alapjainak lerakása” vidéken a hosszú ötvenes években, Szerk. HORVÁTH Gergely Krisztián, MTA BTK–NEB, Bp., 2018, 145–184., 2018 | | Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai ideológiája a harmincas évek első felében, Aetas, 2018/1, 94–121., 2018 | | Bartha Ákos: A Márciusi Front – 80 éve történt, Somogy, 2018//2, 20–29., 2018 | | Bartha Ákos: Variációk egy gyilkosságra (Takács Tibor: A párttitkár halála: Egy 1956-os gyilkosság történetei), Betekintő, 2017/1., 2017 | | Bartha Ákos: From freemason to reformed church bishop: The life of László Ravasz (by Pál Hatos), Hungarian Historical Review, 2017/3, 699–703., 2017 | | Bartha Ákos: Papp István: Fehér Lajos, Századok, 2018/4, 927–930., 2018 | | Bartha Ákos: A „nagyszociográfiák” válságképe, A magyar szociográfia a 20–21. században, szerk. Tóth PÁL Péter, Budapest, Gondolat, 2018, 107–121., 2018 | | Bartha Ákos: „El voltam szánva a halálra”: Bajcsy-Zsilinszky Endre első börtönlevele (1944. március 25.), ArchívNet, 2018/1., 2018 | | Bartha Ákos: Nemzeti Radikális Párt (1930–1936) és sajtója, Magyar Könyvszemle, 2017/3, 314–340., 2017 | | Bartha Ákos: From Myths to Reality: the Regionalism of Endre Bajcsy-Zsilinszky (1886–1944), Soviet and Post-Soviet Politics and Society, Vol. 170. (Transregional versus National Perspectives on Contemporary Central European History. Studies on the Building of Na, 2017 | | Bartha Ákos: Variációk egy témára: Bajcsy-Zsilinszky Endre és a Nagy Háború, E nagy tivornyán. Tanulmányok 1916 mikrotörténelméről, szerk. KAPPANYOS András, Budapest, MTA BTK, 2017, 137–157., 2017 | | Bartha Ákos: Egy lovagiatlan ügy. Bajcsy-Zsilinszky Endre és Szabó Dezső afférja(i), Új Nézőpont, 2017/3, 51–78., 2017 | | Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre mandátum nélküli korszaka a Kisgazdapártban (1936–1939), Történelmi Szemle, 2017/2, 221–261., 2017 | | Bartha Ákos: Nácivadászat „kasszafúrókkal” és „léleklátókkal”. Az 1936-os Rajniss-ügy II., Kommentár 2017/3, 32–44., 2017 | | Bartha Ákos: Nácivadászat „kasszafúrókkal” és „léleklátókkal”. Az 1936-os Rajniss-ügy I., Kommentár 2017/2, 29–41., 2017 | | Bartha Ákos: Fajvédő feledékenység. Két választás Derecskén Bajcsy-Zsilinszky Endrével (1922, 1926),, Régiókutatás Szemle, 2016 [2017]/1, 83–111., 2017 | | Bartha Ákos: Népiség, konzervativizmus, egzisztencializmus. A sárospataki faluszeminárium (1931–1951) helye a magyar falukutatásban, Iskola, művelődés, társadalom. Az oktatás, nevelés és művelődés társadalomtörténeti látószögei. Rendi társadalom – polgári társadalom 29., szerk. SASFI Csaba, UGRAI János, 2017 | | Bartha Ákos: Problémák és lehetőségek Bajcsy-Zsilinszky Endre készülő életrajzában, Személyiség és történelem: a történelmi személyiség: A történeti életrajz módszertani kérdései, szerk. Vonyó József, MTT–Kronosz–ÁBTL, Pécs–Budapest, 2017, 305–330., 2017 | | Bartha Ákos: A Fajvédő Párttól a nemzeti radikalizmusig: Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között (II.), Századok, 2017/3, 645–676., 2017 | | Bartha Ákos: A Fajvédő Párttól a nemzeti radikalizmusig: Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között (I.), Századok, 2017/2, 355–386., 2017 | | Bartha Ákos: Populizmus, népiség, modernizáció: Fejezetek a kelet-közép-európai politikai gondolkodás 20. századi történetéből, Bp., MTA BTK TTI, 2017. 332p, 2017 | | Bartha Ákos: Tudomány, irodalom és közélet mezsgyéjén – a népi szociográfia és a korabeli magyar falukutatás, Hitel 32. évf.: (2. sz.) pp. 105-120., 2019 | | Bartha Ákos: Katonadolog (Maria Zima: Magyar katonák és a varsói felkelés), KOMMENTÁR (1. sz.) pp. 113-115., 2019 | | Bartha Ákos: Választók és választottak a nyugati végeken (Paár Ádám: Pártok, választások és társadalom Győr és Moson régiójában [1922–1947]), VALÓSÁG: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY LXII. évf.: (1. szám) pp. 97-100., 2019 | | Bartha Ákos: Falu, In: Pásztor, Péter (főszerk.); Egedy, Gergely; Filep, Tamás Gusztáv; Karácsony, András; Király, Miklós; Mezei, Balázs; Pesti, Sándor (szerk.) Magyar politikai enciklopédia, Mathias Corvinus Collegium/Tihanyi Alapítvány (2019) pp. 156-156., 2019 | | Bartha Ákos: Agrármozgalmak, In: Pásztor, Péter (főszerk.); Egedy, Gergely; Filep, Tamás Gusztáv; Karácsony, András; Király, Miklós; Mezei, Balázs; Pesti, Sándor (szerk.) Magyar politikai enciklopédia, Mathias Corvinus Collegium/Tihanyi Alapítvány (2019) pp. 29-29., 2019 | | Bartha Ákos: Föld, In: Pásztor, Péter (főszerk.); Egedy, Gergely; Filep, Tamás Gusztáv; Karácsony, András; Király, Miklós; Mezei, Balázs; Pesti, Sándor (szerk.) Magyar politikai enciklopédia, Mathias Corvinus Collegium/Tihanyi Alapítvány (2019) pp. 172-173., 2019 | | Bartha Ákos: Független Kisgazda-, Földműves és Polgári Párt, In: Pásztor, Péter (főszerk.); Egedy, Gergely; Filep, Tamás Gusztáv; Karácsony, András; Király, Miklós; Mezei, Balázs; Pesti, Sándor (szerk.) Magyar politikai enciklopédia, Mathias Corvinus Collegium/Tihanyi Alapítvány (2019) pp. 176-177., 2019 | | Bartha Ákos: Népi mozgalom, In: Pásztor, Péter (főszerk.); Egedy, Gergely; Filep, Tamás Gusztáv; Karácsony, András; Király, Miklós; Mezei, Balázs; Pesti, Sándor (szerk.) Magyar politikai enciklopédia, Mathias Corvinus Collegium/Tihanyi Alapítvány (2019) pp. 428-429., 2019 | | Bartha Ákos: Népi-urbánus vita, In: Pásztor, Péter (főszerk.); Egedy, Gergely; Filep, Tamás Gusztáv; Karácsony, András; Király, Miklós; Mezei, Balázs; Pesti, Sándor (szerk.) Magyar politikai enciklopédia, Mathias Corvinus Collegium/Tihanyi Alapítvány (2019) pp. 429-430., 2019 | | Bartha Ákos: Parasztság, In: Pásztor, Péter (főszerk.); Egedy, Gergely; Filep, Tamás Gusztáv; Karácsony, András; Király, Miklós; Mezei, Balázs; Pesti, Sándor (szerk.) Magyar politikai enciklopédia, Mathias Corvinus Collegium/Tihanyi Alapítvány (2019) pp. 450-451., 2019 | | Bartha Ákos: Populizmus, In: Pásztor, Péter (főszerk.); Egedy, Gergely; Filep, Tamás Gusztáv; Karácsony, András; Király, Miklós; Mezei, Balázs; Pesti, Sándor (szerk.) Magyar politikai enciklopédia, Mathias Corvinus Collegium/Tihanyi Alapítvány (2019) pp. 487-488., 2019 | | Bartha Ákos: Szövetkezet, In: Pásztor, Péter (főszerk.); Egedy, Gergely; Filep, Tamás Gusztáv; Karácsony, András; Király, Miklós; Mezei, Balázs; Pesti, Sándor (szerk.) Magyar politikai enciklopédia, Mathias Corvinus Collegium/Tihanyi Alapítvány (2019) pp. 560-561., 2019 | | Bartha Ákos: A szélsőjobboldal vidéken, In: Csikós, Gábor; Hegedűs, István; Horváth, Gergely Krisztián; Ö., Kovács József (szerk.) Területi-társadalmi törésvonalak és a boldogulás útjai, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (2019) pp. 315-319., 2019 | | Bartha Ákos: Náciellenesség Magyarországon a második világháború idején, ÚJKOR.HU - A VELÜNK ÉLŐ TÖRTÉNELEM (2019. március 19.) pp. online-online., 2019 | | Bartha Ákos: Történelem a politika szolgálatában, In: Botos, Máté (szerk.) A történettudomány és a történelmi regény, Historycum (2019) pp. 69-91., 2019 | | Bartha Ákos: Pannon panoráma, ALFÖLD: IRODALMI MŰVÉSZETI ÉS KRITIKAI FOLYÓIRAT 70. évf.: (4. sz.) pp. 116-119., 2019 | | Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinkszky Endre fogságban és az ellenállás élén (1944), TÖRTÉNELMI SZEMLE 61.: (1) pp. 75-114.., 2019 | | Bartha Ákos: Bátorság, önfeláldozás, heroizmus, In: Valuch, Tibor; Lukács, Anikó; Tóth, Árpád (szerk.) Az érzelmek története, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület (2019) pp. 341-353., 2019 | | Bartha Ákos: Populista antifasizmus?, KELLÉK (61) pp. 253-269., 2019 | | Bartha Ákos: A tényfeltáró munka a történész feladata, EVANGÉLIKUS ÉLET: EGYHÁZTÁRSADALMI, BELMISSZIÓI, KULTURÁLIS ÉS POLITIKAI HETILAP 84. évf.: (25–26. szám) pp. 50-50., 2019 | | Bartha Ákos, Szécsényi András, Pócs Nándor: A rendíthetetlen őrségváltogató: Zsabka Kálmán botrányos élete, MÚLT-KOR: NEGYEDÉVES TÖRTÉNELMI MAGAZIN (tavasz) pp. 91-95., 2019 | | Bartha Ákos: Közös nevező vagy egy kizsigerelt életmű?, In: Horváth, Gergely Krisztián (szerk.) Vakvágány, MTA-BTK; Nemzeti Emlékezet Bizottsága (2018) pp. 145-184., 2018 | | Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai ideológiája a harmincas évek első felében, AETAS: TÖRTÉNETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 33. évf.: (1. sz.) pp. 94-121., 2018 | | Bartha Ákos: A Márciusi Front – 80 éve történt, SOMOGY : IRODALOM MŰVÉSZET KULTÚRA 46: (2) pp. 20-29., 2018 | | Bartha Ákos: A nyilvánosság változó terei, In: Klestenitz, Tibor; Paál, Vince (szerk.) Médiatörténeti tanulmányok 2018, MTA BTK (2018) pp. 117-169., 2018 | | Bartha Ákos: Sajtópolémiából vitairat, PRO MINORITATE (tavasz) pp. 33-49., 2018 | | Bartha Ákos: Örsi Julianna (szerk.): Palástban: Nagykunsági és kötődő lelkészek bizonyságtétele igével, tollal, tettel a magyarságért. Szolnok – Túrkeve: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület, Túrkevei Kulturális Egyesület. 2016. 332 p., ETHNOGRAPHIA 129: (4) pp. 808-809., 2018 | | Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre. Életút és utóélet, Budapest, MTA BTK TTI, 2019 | | Bartha Ákos – Pócs Nándor – Szécsényi András: Egy hosszan „ébredő” túlélőművész. Zsabka Kálmán pályarajza (1897–1971). I., Múltunk, 2019/2, 2019 | | Bartha Ákos: Katolicizmus és földreform, KOMMENTÁR 15: (1) pp. 19-26., 2020 | | Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945, SZÁZADOK 154: (2) pp. 281-326., 2020 | | Bartha Ákos: Kétszeresen kisebbségben?, In: Bódi, Katalin; Fazakas, Gergely Tamás; Lapis, József (szerk.) A debreceniség mintázatai, Debreceni Egyetemi Kiadó (2020) pp. 250-265., 2020 | | Bartha Ákos: Rejtett váltók, LÉTÜNK (ÚJVIDÉK) -: (1. szám) pp. 159-163., 2020 | | Bartha Ákos: Nemesen idegen, ALFÖLD: IRODALMI MŰVÉSZETI ÉS KRITIKAI FOLYÓIRAT -: (július) pp. 99-104., 2020 | | Bartha Ákos: Az utolsó csepp a pohárban: Soltra József rendőr meggyilkolása, In: Jámbor, Orsolya; Tarján, G. Gábor (szerk.) Csoportosulás, lázadás és a társadalom terrorizálása, Rendőrség Tudományos Tanácsa (2019) pp. 28-46., 2019 | | bartha ákos: A magyar társadalom a második világháborúban: kiúttervek és kommemoráció, In: Klestenitz, Tibor; Soós, Viktor Attila; Petrás, Éva (szerk.) Útkeresés két korszak határán, Közi Horváth József Népfôiskola (2019) pp. 19-39., 2019 | | Bartha Ákos: Újszászy Kálmán és a falukutatás, SÁROSPATAKI FÜZETEK 23: (2) pp. 93-99., 2019 | | Bartha Ákos: Földreform és zsidókérdés, ARCHIVNET -: (5. szám) pp. online-online., 2019 | | Bartha Ákos: Egy székely ellenálló Angyalföldön, ÚJKOR.HU - A VELÜNK ÉLŐ TÖRTÉNELEM (2019-10-16) pp. online-online., 2019 | | Bartha Ákos: Ellenállás és elhallgatás, LYMBUS - MAGYARSÁGTUDOMÁNYI FORRÁSKÖZLEMÉNYEK 17: pp. 655-678., 2019 | | Bartha Ákos: Egy pesti kerület, ahol cionisták és kiugrott nyilasok együtt végezték az embermentést, index.hu techtud/tortenelem/2019/12/29/magyar_ellenallas_nyilas_korszak_1944_bartha_akos/, 2019 | | Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre. Életút és utóélet, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2020 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
