Kétéltűek világszerte tömeges pusztulását okozó fertőző betegség, a kitridiomikózis megfékezésének új módszere és az eljárás tesztelése

súgó

nyomtatás

vissza »

Projekt adatai

azonosító

124375

típus

Vezető kutató

Hettyey Attila

magyar cím

Kétéltűek világszerte tömeges pusztulását okozó fertőző betegség, a kitridiomikózis megfékezésének új módszere és az eljárás tesztelése

Angol cím

Assessing the potential of a novel method of fighting chytridiomycosis, the most devastating emerging infectious disease of wildlife

magyar kulcsszavak

fertőzés kezelése, természetvédelmi kezelés, változó testhőmérsékletűek hőháztartása, kétéltűek, Batrachochytrium dendrobatidis

angol kulcsszavak

treatment of infection, conservation action, thermoregulation in ectotherms, amphibia, Batrachochytrium dendrobatidis

megadott besorolás

Biodiverzitás, természetvédelmi biológia és genetika, inváziós biológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)	70 %
Környezeti biológia, ökotoxikológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)	20 %
Ortelius tudományág: Állat-ökológia
Klinikai gyógyszertan, génterápia, sejtterápia, regeneratív medicina (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)	10 %

zsűri

Ökológia és evolúció 1

Kutatóhely

Növényvédelmi Intézet (HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont)

résztvevők

Bókony Veronika
Herczeg Dávid
Tóth Zoltán
Ujszegi János
Vörös Judit

projekt kezdete

2017-11-01

projekt vége

2022-10-31

aktuális összeg (MFt)

47.994

FTE (kutatóév egyenérték)

8.24

állapot

lezárult projekt

magyar összefoglaló

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kitridiomikózis világszinten terjedő, kétéltűeket támadó fertőző betegség, ami mára több száz faj hanyatlásához, részben kipusztulásához vezetett. Több kezelési módja létezik, de ezek vagy csak fogságban tartott populációkon alkalmazva hatékonyak, vagy nagymértékben károsítják a környezetet. Mi a kitridiomikózis elleni védekezés egy új stratégiájára teszünk javaslatot, és a benne rejlő lehetőséget derítjük fel. Ötletünk lényege, hogy a kórokozó és az általa fertőzött kétéltűek eltérő hőmérséklet-igényeit használjuk ki természetes élőhelyeken kihelyezett fűtőeszközök segítségével. A változó testhőmérsékletű kétéltűek számára így lehetővé válna, hogy kellőképpen felmelegedjenek, és az így kialakuló „láz” segítségével legyőzzék a kórokozókat. Laboratóriumban, szabadföldön és természetes élőhelyeken végzett kísérletekben (1) felderítjük a kórokozó és több kétéltűfaj hőigényét, (2) megvizsgáljuk az enyhén megemelkedett hőmérséklet kétéltűekre kifejtett káros mellékhatásait, és (3) kifejlesztjük az eljárás sikeres alkalmazásához szükséges fűtőeszközöket. A javasolt stratégia várhatóan természetes körülmények között is hatékony lesz, miközben jóval kisebb károkat fog okozni a környezetben, mint a jelenleg rendelkezésre álló módszerek. Amellett, hogy alapvető fontosságú adatokat fogunk szolgáltatni a kórokozó és kétéltű gazdaszervezetei, valamint kölcsönhatásaik hőmérsékletfüggéséről, ez a projekt sok száz kétéltűfaj megmentéséhez is hozzájárulhat. A pályázat támogatná egy fiatal kutató alkalmazását, 6 hallgató venne részt a projektben és a PI további pre- és poszt-dok helyekre pályázna az MTA-nál, így a projekt jelentős mértékben hozzájárulna az utánpótlásképzéshez is.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A projekt fő kérdése, hogy az in situ melegítés hatékony módszere lehet-e a kitridiomikózis elleni küzdelemnek kétéltűek természetes populációiban. Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, megvizsgáljuk, hogy a kórokozó Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) és gazdaállatai hőigényének különbsége kihasználható-e a fertőzött kétéltűek kezelésére: meghatározzuk, hogy a 30 °C körüli hőmérséklet mennyi idő alatt nyomja el a Bd növekedését és akadályozza meg a betegség kialakulását, valamint hogy a meleg mikrokörnyezet rövid ideig tartó, de ismételt felkeresése is elégséges lehet-e a fertőzöttség szintjének jelentős csökkentésére. Megvizsgáljuk azt is, hogy az enyhén megemelkedett hőmérsékletnek lehetnek-e csökkent szaporodási potenciál formájában megjelenő káros mellékhatásai kétéltűekre nézve, illetve hogy ezek a mellékhatások elkerülhetőek-e a hőmérséklet határérték alatt tartásával, vagy hőmérsékletingadozás beiktatásával. Elemezzük, hogy különböző kórokozók és paraziták prevalenciája és fertőzési intenzitása megnő-e a megemelt hőmérsékletű mikrokörnyezetet használó kétéltűekben. Végül kifejlesztjük a szárazföldön és a vízben használható fűtőeszközöket, valamint megfigyeljük, hogy a kétéltűek milyen mértékben használják az általuk felmelegített foltokat, teszteljük, hogy ezek használata következtében jelentősen lecsökken-e a Bd prevalenciája és átlagos fertőzési intenzitása ha az egyedek szabadon mozoghatnak, avagy csapda-, illetve varsa-jellegű fűtőeszközök használatára lesz-e szükség.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A napjainkban is folyamatban lévő tömeges fajvesztés megfékezése érdekében nagy szükség volna általánosan alkalmazható és hatékony eljárásra a kitridiomikózis ellen. Ebben a pályázatban egy olyan módszert javaslunk, aminek jó esélye van a sikerre: valószínűleg természetes körülmények között is hatékony lesz, és jóval egyszerűbben, biztonságosabban és szélesebb körben alkalmazható lenne, mint bármely jelenleg elérhető módszer. Az in situ melegítés járványok megfékezésében és veszélyeztetett fajok védelmében döntő szerephez juthat. Amennyiben sikerül a kitridiomikózis okozta tömeges pusztulást megfékezni in situ melegítés alkalmazásával, magas szinten maradhat a genetikai változatosság a populációkban, amire azután a szelekció hathat: nem tűnnek el azok az allélok, amik később megnövelhetik a Bd-vel szembeni ellenálló-képességet vagy toleranciát, ezek idővel elterjedhetnek, tovább növelve az in situ melegítés közvetlen hatásait, és feleslegessé téve a természetvédelmi kezelés hosszú távú fenntartását. A javasolt stratégia végső soron már az elkövetkező néhány évtized során hozzájárulhat kétéltű fajok százainak megmentéséhez. Amellett, hogy felderítjük az in situ melegítésben rejlő lehetőségeket, projektünk részletes információkat fog szolgáltatni a Bd és kétéltű gazdaszervezeteinek hőigényéről, kölcsönhatásaik hőmérsékletfüggéséről és az enyhén megemelkedett környezeti hőmérséklet kétéltűekre kifejtett esetleges káros hatásairól. Ezek az eredmények egyaránt fontosak lesznek az ökológia, az élettan, valamint az evolúció- és konzervációbiológia számára. Végül, mivel a pályázó vezette Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport (http://evolecol.hu/home/) fő anyagi hátterét biztosító MTA Lendület projekt 2017 augusztusában véget ér, jelen pályázat nagymértékben hozzájárulna e sikeres csoport (a megalakulás óta eltelt 4,5 év alatt 38 publikált cikk nemzetközi referált folyóiratban 134 kumulatív impakt faktorral, emellett 150 millió Ft pályázati támogatás elnyerése) megmaradásához és konszolidációjához.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A fajok kipusztulásának sebessége napjainkra ijesztő méreteket öltött. Ennek egyik oka, hogy az emberi tevékenységek gyakran elősegítik a kórokozók terjedését, és így a fertőző betegségek olyan helyekre is eljutnak, és nagy pusztítást végezhetnek, ahova az ember nélkül talán sohasem kerültek volna. Az egyik ilyen, jelenleg is gyorsan terjedő fertőző betegség a kitridiomikózis, amit a Batrachochytrium dendrobatidis nevű kórokozó gomba okoz. Ez a betegség mára több mint 200 kétéltűfaj hanyatlásához, részben kipusztulásához vezetett, és további sok száz faj létét fenyegeti. A gomba világszintű terjedése megállíthatatlannak tűnik, és bár mesterséges körülmények között a kitridiomikózis jól kezelhető, természetes élőhelyeken egyelőre csak dokumentálni tudjuk az általa okozott pusztítást. Projektünk során ezen a tehetetlenségen szeretnénk túllépni egy természetes körülmények között is jó eséllyel hatékony és könnyen alkalmazható, új eljárás tesztelésével. Ötletünk lényege, hogy a kórokozó és az általa fertőzött kétéltűek eltérő hőmérséklet-igényeit használjuk ki természetes élőhelyekre kihelyezett fűtőeszközök segítségével. A változó testhőmérsékletű kétéltűek számára így lehetővé válna, hogy kellőképpen felmelegedjenek, és az így kialakuló „láz” segítségével legyőzzék a kórokozókat. A projekt során az eljárás biológiai hátterének és alkalmazhatóságának tudományos felderítését és a szükséges eszköztárának kifejlesztését végezzük el. A vizsgálatok fontos adatokat fognak szolgáltatni a kórokozó és az általa okozott megbetegedés hőmérsékletfüggéséről, ugyanakkor, ha az eredmények alátámasztják a módszer alkalmazhatóságát, a projekt sok száz kétéltűfaj megmentéséhez járulhat hozzá.

angol összefoglaló

Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Chytridiomycosis, an emerging infectious disease of amphibians, is driving the most dramatic disease-borne loss of vertebrate biodiversity. Unfortunately, the effective countermeasures are only practical in captive populations. We suggest a novel strategy to combat chytridiomycosis and will explore its potential in this project. Our idea relies on the thermal tolerance mismatch between the infectious agent and its amphibian hosts, which could be exploited by providing warm spots in natural habitats. Amphibians taking advantage of the possibility to increase their body temperatures would lower their infection burdens, and thereby avoid falling victim to the disease. In a series of laboratory- and field-based experiments we will (1) scrutinize the thermal ecology of the pathogen and of several amphibian species, (2) assess if mildly elevated environmental temperatures may have negative side-effects on amphibians, and (3) develop tools for localized heating and test their effectiveness. The proposed strategy may deliver an effective in situ mitigation approach that can be easily employed in a wide taxonomic range of amphibians, while causing less collateral damage than any currently available method. Thus, apart from delivering deep insights into the effects of elevated temperature on the pathogen and its amphibian hosts, this project could contribute to saving many amphibian species from extinction. The grant will support the employment of one young researcher, six students will participate in the project, and the PI will apply for further pre- and post-doc positions to the MTA, so that the project will also significantly contribute to the training of young researchers.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main question of the project is whether localized heating may prove to be an effective approach to fighting chytridiomycosis in natural populations of amphibians. To be able to resolve this question, we will test if the thermal tolerance mismatch between the pathogen, Batrachochytrium dendrobatidis (Bd), and its hosts can be used to effectively treat infected amphibians by assessing if already relatively short exposure to temperatures around 30 °C suppresses Bd-growth and the development of chytridiomycosis, and if short but repeated stays in warm areas may also be sufficient to lower Bd burdens by large. Further, we will investigate if moderate heat can have malign effects on amphibians in the form of lowered reproductive potential, and if this can be avoided when applying localized heating by using temperatures that are below-threshold or are allowed to vary. Also, we will determine if prevalence and infection burden of pathogens and parasites may be elevated in animals using warm microhabitats. Finally, we will develop heating appliances for aquatic and terrestrial use, and observe if amphibians use the heated areas provided by the appliances, assess if this leads to depressed Bd-prevalence and infection burdens also if animals can leave heated areas at their will, or if appliances with one-way entrances will have to be deployed.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Widely deployable and effective measures of Bd-mitigation are urgently needed for averting the ongoing biodiversity crisis caused by chytridiomycosis. In this proposal we suggest a method, localized heating, that has good chances of success: It is likely to be effective under natural conditions, and could be used far more easily and more widely while causing less collateral damage than any currently available method of in situ Bd-mitigation. Localized heating has especially high potential for preventing and counteracting disease outbreaks and when the most valuable / threatened species are to be saved. If mortality rates due to chytridiomycosis are suppressed by the application of localized heating, genetic variability may be retained in populations that selection can act upon: alleles promoting resistance or tolerance to Bd may not disappear during severe genetic bottlenecks, and may spread, adding up on direct effects and making prolonged mitigation obsolete. The use of the proposed strategy may ultimately contribute to saving hundreds of amphibian species in the next decades. Apart from exploring the potential of localized heating, the proposed project will also deliver detailed information on the thermal ecology of Bd, on the temperature preferences of amphibians, on the factors that influence interactions between Bd and its hosts and on potential negative effects of moderate heat on amphibians. These results will have important implications for a wide array of research directions within ecology, physiology, evolutionary and conservation biology. Finally, because the MTA Lendület grant (http://mta.hu/english/mta-lendulet-momentum-programme-107185), which currently provides the main financial support for the Lendület Evolutionary Ecology Research Group led by the PI (http://evolecol.hu/home/) is running out in August 2017, obtaining the opportunity to accomplish the present project would also significantly contribute to the consolidation of this highly successful group (38 peer-reviewed papers published in journals with a cumulative impact factor of 134, and funding totalling ca. 150,000,000 HUF obtained beyond the MTA Lendület grant during 4.5 years since formation).

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Biodiversity loss has reached an alarming rate. A main factor contributing to the extinction of species is the spread of infectious diseases, which is largely facilitated by human activities. One such quickly spreading, deadly infectious disease is chytridiomycosis, which is caused by the fungal pathogen Batrachochytrium dendrobatidis. Chytridiomycosis has led to the decline or extinction of more than 200 amphibian species and threatens the existence of many others. Halting the spread of the fungus has proven to be impossible, and although chytridiomycosis can be effectively treated in the laboratory, in natural populations we can only document its devastating effects. Our project is an attempt to overcome this powerlessness by testing the potential of a novel strategy to combat chytridiomycosis. We suggest to exploit differences between the thermal tolerance of the infectious agent and its amphibian hosts by providing warm spots in natural habitats. Amphibians taking advantage of the possibility to increase their body temperatures at these warm spots would lower their infection burdens, and thereby avoid falling victim to the disease. We will scrutinize the biological background of this novel approach and develop the tools necessary for its implementation. Apart from delivering deep insights into the effects of elevated temperature on Bd, its amphibian hosts and their interactions, this project could immediately contribute to saving many amphibian species from extinction.

Zárójelentés

kutatási eredmények (magyarul)

Mi a kitridiomikózis, egy világszinten terjedő, kétéltűeket támadó fertőző betegség elleni védekezés egy új stratégiájára tettünk javaslatot, és a benne rejlő lehetőséget derítettük fel. Ötletünk lényege, hogy a kórokozó és az általa fertőzött kétéltűek eltérő hőmérséklet-igényeit használjuk ki természetes élőhelyeken kihelyezett fűtőeszközök segítségével. Laboratóriumban, szabadföldön és természetes élőhelyeken végzett kísérletekben meghatároztuk a kórokozó és több kétéltűfaj különböző fejlettségi stádiumú egyedeinek hőigényét, valamint a fertőzés hőmérsékletfüggését. Meghatároztuk az enyhén megemelkedett hőmérséklet kétéltűekre kifejtett káros mellékhatásait is, úgymint a fajtól függő súlyosságú fenotípusos ivararány eltolódása, az enyhén megemelkedett mortalitás és a lassabb növekedés. Továbbá, kétéltűlárvák természetes élőhelyéül szolgáló kisvizek hőmérsékletprofiljait jellemeztük és meglepő mértékű változatosságot találtunk mind térben, mind időben. Végül teszteltük hogy egy vízben használható fűtőeszköz-prototípus milyen hatékonyan tudja segíteni a kétéltűeket a fertőzés kontrollálásában. Projektünk így alapvető fontosságú adatokat szolgáltatott a kórokozó és kétéltű gazdaszervezetei, valamint kölcsönhatásaik hőmérsékletfüggéséről, így jó alapot szolgáltat a hőkezelésen alapuló természetvédelmi kezelések módszertanának kidolgozásához és hozzájárulhat kétéltűfajok tucatjainak megmentéséhez.

kutatási eredmények (angolul)

We suggested a novel strategy to combat chytridiomycosis, an infectious disease of amphibians, which has caused the most dramatic disease-borne loss of vertebrate biodiversity. Our idea relies on the thermal tolerance mismatch between the infectious agent and its amphibian hosts, which could be exploited by providing warm spots in natural habitats. In a series of laboratory- and field-based experiments we scrutinized the thermal ecology of the pathogen and of several amphibian species and their interactions in different development stages during their early life. We also determined the malign side-effects of mildly elevated environmental temperatures on amphibians, which included species specific severity of phenotypic sex ratio distortion and some mildly elevated mortality and lowered growth. Further, we assessed temperature profiles of natural waterbodies serving as the development environment of anuran larvae and observed surprisingly large temporal and spatial variation. Finally, we tested the effectiveness of a prototype of immersible heated refugia designed to help anuran tadpoles in keeping infection under control. Our project, thus, delivered deep insights into the effects of elevated temperature on the pathogen and its amphibian hosts, and provides a solid basis for the development of the technical tools to be employed in conservation interventions based on the use of heated refugia and could thereby contribute to saving dozens of amphibian species from extinction.

a zárójelentés teljes szövege

https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124375

döntés eredménye

igen

Közleményjegyzék

Hettyey A, Ujszegi J, Herczeg D, Holly D, Vörös J, Schmidt BR, Bosch J: Mitigating disease impacts in amphibian populations: Capitalizing on the thermal optimum mismatch between a pathogen and its host, Frontiers in Ecology and Evolution, 2019

Ujszegi J, Vajna B, Móricz ÁM, Krüzselyi D, Korponai K, Krett G, Hettyey A: Relationships between chemical defenses of common toad (Bufo bufo) tadpoles and bacterial community structure of their natural aquatic habitat, Journal of Chemical Ecology, 2020

Ujszegi J, Molnár K, Hettyey A: How to disinfect anuran eggs? Sensitivity of anuran embryos to chemicals widely used for the disinfection of larval and post-metamorphic amphibians, Journal of Applied Toxicology, 2021

Ujszegi J, Ludányi K, Móricz ÁM, Krüzselyi D, Drahos L, Drexler T, Németh MZ, Vörös J, Garner TWJ, Hettyey A: Exposure to Batrachochytrium dendrobatidis affects chemical defences in two anuran amphibians, Rana dalmatina and Bufo bufo, BMC Ecology and Evolution, 2021

Mikó Zs, Nemesházi E, Ujhegyi N, Verebélyi V, Ujszegi J, Kásler A, Bertalan R, Vili N, Gál Z, Hoffmann OI, Hettyey A, Bókony V: Sex reversal and ontogeny under climate change and chemical pollution: non-trivial interactions between the effects of elevated temperature and a xenoestrogen on early de, Environmental Pollution, 2021

Bókony V, Ujhegyi N, Mikó Zs, Erös R, Hettyey A, Vili N, Gál Z, Hoffmann IO, Nemesházi E: Sex reversal and performance in fitness-related traits during early life in agile frogs, Frontiers in Ecology and Evolution, 2021

Herczeg D, Ujszegi J, Kásler A, Holly D, Hettyey A: Host–multiparasite interactions in amphibians: a review, Parasites & Vectors, 2021

Kásler A, Ujszegi J, Holly D, Jaloveczki B, Gál Z, Hettyey A: In vitro thermal tolerance of a hypervirulent lineage of the chytrid fungus, Batrachochytrium dendrobatidis: growth arrestment by elevated temperature and recovery following thermal treatment, Mycologia, 2022

Kásler A, Ujszegi J, Holly D, Üveges B, Móricz ÁM, Herczeg D, Hettyey A: Metamorphic common toads keep chytrid infection under control, but at a cost, Journal of Zoology, 2022

Ujszegi J, Bertalan R, Ujhegyi N, Verebélyi V, Nemesházi E, Mikó Zs, Kásler A, Herczeg D, Szederkényi M, Vili N, Gál Z, Hoffmann OI, Bókony V, Hettyey A: “Heat waves” experienced during larval life have species-specific consequences on life-history traits and sexual development in anuran amphibians, Science of the Total Environment, 2022

Kásler A, Ujszegi J, Holly D, Herczeg D, Hettyey A: Kitridiomikózis a klímaváltozás tükrében: az enyhülő telek elősegíthetik a fertőzés fennmaradását és terjedését?, XIII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Pécs, poszter, 2022

Kásler A, Ujszegi J, Herczeg D, Holly D, Hettyey A: Optimization of heat-treatment against chytridiomycosis in Bufo bufo tadpoles, 21st European Congress of Herpetology, Belgrade, Serbia, előadás, 2022

Hettyey A, Kásler A, Ujszegi J, Holly D, Herczeg D: Ecotoxicology in a complex world: combined effects of pesticides and pathogens during early life in an anuran amphibian, Rana dalmatina, 21st European Congress of Herpetology, Belgrade, Serbia, előadás, 2022

Herczeg D, Ujszegi J, Kásler A, Holly D, Hettyey A: Host–multiparasite interactions in amphibians: a review, Parasites & Vectors, 2021

Kásler A, Ujszegi J, Holly D, Üveges B, Móricz ÁM, Herczeg D, Hettyey A: Metamorphic common toads keep chytrid infection under control, but at a cost, Journal of Zoology (bírálatra elküldve), 2022

Ujhegyi N, Mikó Zs, Hettyey A, Bókony V: Növényvédő szerek ökotoxikológiai vizsgálata hazai kétéltűeken, Növényvédelem, 2021

Hettyey A, Ujszegi J, Herczeg D: Invazív kórokozók hatása a hazai kétéltűekre és a természetvédelmi kezelés egy lehetséges módja, Idegenhonos, inváziós kutatások a NÖVI-ben, Könyv, 2022

Hettyey A, Jaloveczki B, Kásler A, Holly D, Szederkényi M, Herczeg D, Ujszegi J: Thermal preferences of larval anurans are not affected by infection with Batrachochytrium dendrobatidis, 2021 Ecological Society of America Annual Meeting, online, elöadás, 2021

Bókony V, Nemesházi E, Mikó Zs, Ujhegyi N, Verebélyi V, Gál Z, Hoffmann OI, Ujszegi J, Kásler A, Hettyey A: Sex reversal in agile frogs: effects of anthropogenic environmental change and consequences for physiology and behavior, Magyar Etológiai Társaság XXII. konferenciája, online, előadás, 2020

Kásler A, Boros Zs, Holly D, Üveges B, Ujszegi J, Herczeg D, Szabó K, Hettyey A: Batrachochytrium dendrobatidis fertőzés hatása három hazai kétéltűfaj stresszhormon-szintjére, Magyar Etológiai Társaság XXII. konferenciája, online, előadás, 2020

Holly D, Ujszegi J, Herczeg D, Kásler A, Hettyey A: Kitridiomikózis elleni hőkezelés hatékonysága frissen átalakult barna varangyok (Bufo bufo) esetében, Magyar Etológiai Társaság XXII. konferenciája, online, előadás, 2020

Kásler A, Ujszegi J, Holly D, Üveges B, Móricz ÁM, Herczeg D, Hettyey A: Batrachochytrium dendrobatidis fertőzés hatása átalakult barna varangyok (Bufo bufo) testtömegére és méregtermelésére, 12. Magyar Ökológus Kongresszus, Vác, előadás, 2021

Mikó Zs, Nemesházi E, Ujhegyi N, Verebélyi V, Ujszegi J, Kásler A, Bertalan R, Vili N, Gál Z, Hoffmann OI, Hettyey A, Bókony V: A klímaváltozás és a környezetszennyezés hatása erdei békák ivarára és egyedfejlődésére, 12. Magyar Ökológus Kongresszus, Vác, előadás, 2021

Holly D, Boros Zs, Üveges B, Ujszegi J, Kásler A, Herczeg D, Szabó K, Hettyey A: A Batrachochytrium dendrobatidis gomba fertőzésének hatása három hazai kétéltűfaj stresszhormon-szintjére, 12. Magyar Ökológus Kongresszus, Vác, poszter, 2021

Hettyey A: Kétéltűeket sújtó járvány, a kitridiomikózis: A kórokozó Achilles-sarka., Élet és Tudomány, 2019

Ujszegi J, Ludányi K, Móricz ÁM, Krüzselyi D, Drahos L, Drexler T, Németh MZ, Vörös J, Hettyey A: Presence of Batrachochytrium dendrobatidis affects chemical defences of two anuran species in the absence of clinical signs of infection, 29th International Congress for Conservation Biology, Kuala Lumpur, Malajzia, előadás, 2019

Holly D, Ujszegi J, Herczeg D, Kásler A, Hettyey A: The efficacy of heat therapy in clearing Batrachochytrium dendrobatidis from newly metamorphosed common toads (Bufo bufo), 6th Student Conference on Conservation Science, Tihany, előadás, 2020

Kásler A, Ujszegi J, Holly D, Jaloveczki B, Gál Z, Hettyey A: In vitro thermal tolerance of a hypervirulent lineage of the chytrid fungus, Batrachochytrium dendrobatidis, 6th Student Conference on Conservation Science, Tihany, előadás, 2020

Hettyey A, Bertalan R, Ujszegi J, Ujhegyi N, Bókony V: A klímaváltozás hatása kétéltűek ivari fejlődésére: Eltűnnek a békalányok?, Élet és Tudomány, 2020

Ujszegi J, Molnár K, Imrei Z, Hettyey A: Azol gombaölő hatóanyagok teratológiai kockázata kétéltűekre, Növényvédelem, 2020

Kásler A, Jaloveczki B, Holly D, Ujszegi J, Hettyey A: : Kétéltűeket fertőző Batrachochytrium dendrobatidis gomba patogenitásának hőmérsékletfüggése, Magyar Etológiai Társaság XX. konferenciája, Kolozsvár, előadás, 2018

Jaloveczki B, Ujszegi J, Kásler A, Holly D, Szabó P, Hettyey A: Ebihalak melegkedvelő viselkedésének hatása a Batrachochytrium dendrobatidis kétéltű-patogén gombával való fertőzöttségre, Magyar Etológiai Társaság XX. konferenciája, Kolozsvár, előadás, 2018

Holly D, Bókony V, Jaloveczki B, Kásler A, Ujhegyi N, Ujszegi J, Verebélyi V, Hettyey A: High environmental temperature during late larval development has species-specific effects on sex ratio in anuran amphibians, Magyar Etológiai Társaság XX. konferenciája, Kolozsvár, poszter, 2018

Ujszegi J, Gál Z, Holly D, Jaloveczki B, Kásler A, Hettyey A: A Batrachochytrium dendrobatidis kétéltű-kórokozó gomba hő-toleranciája, Magyar Etológiai Társaság XX. konferenciája, Kolozsvár, poszter, 2018

Bertalan R, Ujszegi J, Mikó Zs, Kásler A, Nemesházi E, Ujhegyi N, Verebélyi V, Bókony V, Hettyey A: A kitridiomikózis elleni hőkezelés káros mellékhatásai két kétéltűfaj lárvái esetében, Magyar Etológiai Társaság XXI. konferenciája, Mátrafüred, előadás, 2019

Hettyey A, Ujszegi J, Herczeg D, Holly D, Vörös J, Schmidt BR, Bosch J: Taking advantage of the thermal optimum mismatch between pathogens and hosts: the potential of localized heating in the fight against chytridiomycosis, 29th International Congress for Conservation Biology, Kuala Lumpur, Malajzia, előadás, 2019

Fernández-Loras A, Boyero L, Correa-Araneda F, Tejedo M, Hettyey A, Bosch J: Infection with Batrachochytrium dendrobatidis lowers heat tolerance of tadpole hosts and cannot be cleared by brief exposure to CTmax, PLoS ONE, 2019

Kásler A, Mikó Zs, Ujszegi J, Bertalan R, Nemesházi E, Ujhegyi N, Verebélyi V, Gál Z, Hoffmann OI, Hettyey A, Bókony V: A klímamelegedés és a kémiai környezetszennyezés együttes hatása erdei békák (Rana dalmatina) ivararányára, Magyar Etológiai Társaság XXI. konferenciája, Mátrafüred, előadás, 2019

Hettyey A, Ujszegi J, Herczeg D, Holly D, Vörös J, Schmidt BR, Garner TWJ, Bosch J: Taking advantage of the thermal optimum mismatch between a pathogen and its endangered hosts: the potential of localized heating in the fight against chytridiomycosis, Előkészületben, 2019

Ujszegi J, Molnár K, Szederkényi M, Hettyey A: How to disinfect anuran eggs? Testing the applicability of methods widely used for the disinfection of juvenile and adult amphibians, Közlésre elküldve a Conservation Physiology-hoz, 2019

Ujszegi J, Molnár K, Szederkényi M, Hettyey A: How to disinfect anuran eggs? Sensitivity of anuran embryos to chemicals widely used for the disinfection of larval and post-metamorphic amphibians, Közlésre elküldve az Animal Conservation-hoz, 2019

Ujszegi J, Boros, Zs, Fodor A, Hettyey A: The potential of using biosynthetic metabolites of entomopathogenic bacteria in the mitigation of amphibian chytridiomycosis, 6th European Congress of Conservation Biology, Prague, Czech Republic, rövid előadás, 2022

Kásler A, Holly D, Herczeg D, Ujszegi J, Hettyey A: Chytridiomycosis and climate change: exposure to Batrachochytrium dendrobatidis and mild winter conditions do not increase mortality in juvenile agile frogs during hibernation, Animal Conservation (közlésre elfogadva), 2023

Ujszegi J, Boros Zs, Fodor A, Vajna B, Hettyey A: The potential of using biosynthetic metabolites of entomopathogenic bacteria in the mitigation of the amphibian disease chytridiomycosis, Conservation Biology (közlésre elküldve), 2023

Herczeg D, Holly D, Kásler A, Bókony V, Papp T, Takács-Vágó H, Ujszegi J, Hettyey A: Amphibian larvae benefit from a warm environment under simultaneous threat from chytridiomycosis and ranavirosis, Philosophical Transactions of the Royal Society B - Biological Sciences (közlésre elküldve), 2023

Projekt eseményei

2018-12-03 16:08:56

Résztvevők változása

vissza »