 |
Marginalizáció és (im)mobilitás: a habitus dinamikája
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124455 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Németh Krisztina |
| magyar cím |
Marginalizáció és (im)mobilitás: a habitus dinamikája |
| Angol cím |
Marginalization and (im)mobility: the dynamic of habitus |
| magyar kulcsszavak |
mobilitás, immobilitás, marginalizáció, habitus, térbeli és társadalmi egyenlőtlenségek |
| angol kulcsszavak |
mobility, immobility, marginalization, habitus, spatial and social inequalities |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Vidékszociológia |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
Regionális Kutatások Intézete (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2021-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.216 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.80 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A posztdoktori kutatás a hagyományos mobilitáskutatások eredményeit árnyalja arra a kérdésre keresve a választ, hogy milyen esélyei vannak a mobilitásnak a térbeli-társadalmi hátrányok kumulálódásaként leírható marginalizált helyzetekben. A kutatás a társadalmi és térbeli mobilitást, a térben illetve a társadalmi pozíciók (csoportok) közötti mérhető, tartós elmozdulásként értelmezi, míg a marginalitást egyfajta dinamikus kiszorítási/kiszorulási folyamatként fogja fel, amely a térbeli és társadalmi hátrányok halmozódásával jár. A kutatás a mobilitást egy kevéssé kutatott szempontból vizsgálja: a marginalizáció és az immobilitás problémaköre felől.
Az (im)mobilitás és a marginalitás belső szempontú vizsgálata nemcsak a magyar társadalom korábbi strukturális átrendeződéseiről alkotott képet árnyalhatja, hanem a kurrens társadalmi-gazdasági folyamatok következményeit is képes megvilágítani (a vidéki terek leértékelődése, a romák és a tartósan munkanélküliek marginalizációja stb.). Feltevésem szerint ugyanis nem csak a változásokat kísérő strukturális mobilitás illetve mobilizáció bír nagy magyarázó erővel, hanem az immobilitás és a kiszorítás/kiszorulásként értelmezett marginalizáció is. A mobilitás és immobilitás vizsgálata, illetve az utóbbi habitualizált voltának (megkötő erejének és esetleges kitörésre motiváló stratégiáknak) mélyebb megértése egyszerre világítja meg a hanyatló vidéki tereket sújtó szelektív migráció okait, miközben hozzájárulhat a transznacionális migrációt mozgató belső tényezők megértéséhez is.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A posztdoktori kutatás a társadalmi és térbeli mobilitás (makro)strukturális, nagymintás vizsgálata helyett a marginalizált helyzetekben az immobil habitust ki- és újratermelő strukturális kényszereket, egyénileg rögzült reagálási módokat, valamint a mobilitásra ösztönző tényezőket vizsgálja mikroszinten, kvalitatív mélyfúrásokkal. Az (im)mobil habitus vizsgálatának fókuszában tehát a társadalmi struktúrában és térben elfoglalt (marginális) pozíció megélése, az elmozdulás lehetősége és az ehhez való szubjektív viszonyulás áll.
A kutatás fő kérdése, hogy miként alakul ki és rögzül a strukturális kényszerek által teremtett és újratermelt, a családi mintákkal átadott immobil habitus, amely a mentalitás, az énkép és a jövőkép szintjén megakadályozhatja a térbeli-társadalmi mobilitást, mivel már eleve szűri és szűkíti a mobilitási aspirációt. Ugyanakkor kérdés, hogy melyek a habitusban rejlő, immobilitás ellen ható belső erők, motivációk, reagálási módok, amelyek empirikus példákon keresztül árnyalják a habitus fogalmát és rávilágítanak a működésének dinamikájára.
A marginalizáltság társadalmi, térbeli és a habitusban rögzült, illetve érzelmi összetevői egyéni és csoportos interjúkból készített családi esettanulmányokkal vizsgálhatók, amelyek feltárják a marginalizálódás térben és időben dinamikus történetét, az egyének térben és társadalmilag kijelölt helyükhöz való viszonyát és aspirációikat. A több időpontban több családtaggal felvett (mély)interjúkon alapuló terepmunkát kiegészítik a terepi megfigyelések, valamint különböző alternatív és projektív módszerek.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az (im)mobilitás vizsgálata interdiszciplináris megközelítést igényel, mivel a kutatás kulcsfogalmai – a mobilitás és az immobilitás, valamint a marginalizáltság és a habitus – egyszerre térbeliek és társadalmiak. Az interdiszciplináris keret mozgósítja a helyi kötődés, helyidentitás fogalmát (érzelmi földrajz, környezetpszichológia) is.
A kutatás további újszerűsége, hogy lépték- és nézőpontváltásokat magában foglaló mikroszintű kvalitatív vizsgálatra vállalkozik egy klasszikusan makroszinten vizsgált jelenség mélyebb megértésére: a bensővé tett strukturális kényszereket és egyénileg kialakított játékteret alulról, az egyének és családok felől értelmezi.
A kutatás egyfelől a mobilitás fogalmának elméleti újragondolására irányul, mivel feltételezi, hogy a makroszinten nem mérhető, de az egyén vagy a környezete számára szubjektíve jelentős, gyakran átmeneti, relatív elmozdulások is jelentősek ("mikromobilitás"), főként a marginalizált terekben és csoportokban. Mindez új megvilágításba helyezi az ágencia kérdését, a habitus determináló erejét valamint az immobil helyzetből való kitörés lehetőségét.
Az immobilitás és a marginalizáció összefüggéseinek vizsgálata hozzájárul a „Helyi közpolitikák és a marginalitás (újra)termelődése hanyatló városokban” c. folyó OTKA-kutatás eredményeihez, miközben a marginális helyzetre adott nem tipikus, egyéni reakciók dinamizálják és relativizálják a marginalitás, a stigmatizáltság és az (im)mobilitás fogalmát.
Az immobilitás vizsgálata nem pusztán a társadalmi folyamatok múltbeli (történeti) meghatározottsága miatt fontos, hanem a várható folyamatok értelmezése miatt is. A hanyatló városok esetében társadalmi relevanciája van a szelektív migrációt okozó és formáló tényezők feltárásának, csakúgy, mint a transznacionális migráció vizsgálatában annak a kérdésnek, hogy miért csatlakoztak a magyar társadalom tagjai időben később és arányaiban kevesebben a migrációs hálózatokhoz, mint általában a kelet-és közép-európai országokból migrálók.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A posztdoktori kutatás a hagyományos mobilitáskutatások eredményeit árnyalja egy mikroszintű kvalitatív (szociológiai terepmunkán és mélyinterjúkon alapuló) vizsgálattal, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen esélyei vannak a mobilitásnak a térbeli-társadalmi hátrányok halmozódásaként leírható marginalizált helyzetekben.
Az (im)mobilitás és a marginalitás belső szempontú vizsgálata nemcsak a magyar társadalom korábbi társadalmi változásairól alkotott képet árnyalhatja, hanem a kurrens társadalmi-gazdasági folyamatok következményeit is képes megvilágítani (például a vidéki terek leértékelődése, a romák és tartósan munkanélküliek kizáródása stb.).
A kutatás egyik húzófogalma a habitus, amely megvilágítja, hogy miként hatnak az egyénre a társadalmi pozícióból fakadó kényszerek, adottságok és mekkora az ehhez tartozó, kialakítható mozgástér: azaz milyen esélyek nyílnak például a marginalizált pozícióból vagy a (mély)szegénységből való kilábalásra. A családi esettanulmányok feltárják a mobilitás és immobilitás mögött meghúzódó dinamikát, az egyéni döntések, értékek és félelmek, habituális kötöttségek, kényszerek és helyi kötődések komplex hatásait és ezek működését a különböző marginalizált terekben (városi telepek, "gettók", szegregátumok, az egykori uradalmi puszták és a tanyák) élő, részben eltérő társadalmi hátterű egyének és családok (romák, nem romák, alsó osztályokhoz tartozók) élet-és családtörténetén keresztül.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
This postdoctoral research proposal aims to review the academic discourse of mobility studies and contribute to it by highlighting the relationship between mobility and marginalization. My main question is: what is the chance for mobility in marginalized position? Social and spatial mobility can be defined as a tenacious (stable) and measurable movement between different (stratified and hierarchical) social positions, groups or places, while marginalization can be considered as a dynamic social process of exclusion, which results in the accumulation of social and spatial disadvantages. The research examines the problem of mobility from a relatively under- researched aspect: from the perspective of marginalisation and immobility.
My assumption is that not only the structural mobility and mobilization theories have a serious explanatory power in describing big structural changes, the concept of (im)mobility and marginalization can provide a detailed picture of the Hungarian society and social history of recent past as it helps understand (im)mobility by taking on an inner perspective on marginalization. A deeper scrutinization of (im)mobility, the examination of local ties and embeddedness of marginalized people offer an inner perspective for the explanation of mobility and immobility. A dynamic understanding of both its habituated nature and the possible motivations for mobility can provide new orientation points in explaining the complex motivations for being (im)mobile highlighting the dynamic of selective migration causing devaluation of marginalized rural areas or the inner motivations shaping (inner and transnational) migration decisions.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Instead of working on macrostructural correlations and quantitative data-analysis, the research conducts a micro-level deep analysis of a specific habitus („habitus of immobility” or “habituated immobility”) created by the interplay of structural constraints and their personally imprinted dispositions, expectations and agency considered as set of individual reactions and other factors precipitating mobility.
The main question of the researches is: how the habitus of immobility is formed and fixed by diverse structural constraints, and how it is partly reproduced by socialisation process, which can prevent social and spatial mobility, as it predestinates aspirations for mobility by forming self-image, self-esteem and future plans. At the same time, habitus includes specific inner motivations and (hidden) agency playing against immobility. Consequently, empirical evidence collected in different marginalized places about the lived experiences of being (im)mobile can complete the notion of habitus and reveal it’s dynamic.
Interiorized and habituated social, spatial and emotional components of marginality can be understood using deep interviews to reveal the socially and spatially dynamic process of marginalization changing over time and the interviewee’s (mobility) aspirations and subjective attitude towards his/her socially and spatially assigned position. Systematic and dynamic interpretation of deep interviews repeatedly made with family members are the empirical basis for writing family-case studies. The fieldwork based on conducting interviews is going to be completed by observations and different alternative and projective techniques.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The examination of (im)mobility requires an interdisciplinary approach, as key concepts of the research – mobility and immobility, marginalisation and habitus – are spatially and socially constructed. The theoretical framework also includes the concept of place attachment and place identity referring to different disciplines such as environmental psychology and emotional geography.
The research provides a new perspective on (im)mobility as it adopts a shift of method and scale. This micro-level research can reveal and interpret structural constraints and the horizon of everyday actions from below, by adapting the individual’s perspective, who is embedded into a historically formed socio-economic, socio-cultural and spatial (micro)-context. All of that give a new light on the problem of agency and the determining power of habitus and eventually on the possibility of breaking out from marginalised position.
The research, from one hand, aims to make a theoretical revision of the concept of mobility. My assumption is that there are specific movements, especially within marginalized groups and among such spaces, which cannot be seen and measured by quantitative methods (sampling and macro-level data); however, these fluid and relative „micro-movements” are subjectively significant, therefore, relevant for social scientific research. On the other hand, the better understanding of marginalization and (im)mobility contributes to the output and results of the Governing urban marginality in shrinking cities OTKA/NKFIH research project by giving a more dynamic and detailed (relative) picture about marginality, stigmatization, (im)mobility and their social and spatial aspects.
The deeper scrutinization of (im)mobility can explain not only long-term social and spatial processes, historical developmental roads, but it can help to understand future processes. The inner and subjective motivations for (im)mobility can have a serious explanatory power in the social composition of shrinking cities and can help to highlight the local social and economic impact of selective migration and transnational migration.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
This postdoctoral research proposal aims to review the academic discourse of mobility studies and contribute to it by a micro-level qualitative research (based on sociological fieldwork and on conducting deep interviews) highlighting the connection between mobility and marginalization. My main question is: what is the chance for spatial and social mobility in marginalized position?
Scrutinization of (im)mobility and marginalization can provide a detailed picture of the Hungarian society and social history of recent past (f. ex.: devaluation of rural areas, marginalization of the Roma and long-term unemployed) as it helps understand (im)mobility by taking on an inner perspective on marginalization.
One of the most important concepts of the research is habitus, which reveals how structural constraints and social environment have an impact on the individual and what is the chance for breaking out from marginalised position or poverty circle (mobility, agency). Family case-studies open up the complexity of individual decisions, values and fears, interiorized constraints and the strength of local ties forming (im)mobile habitus and strategies and show how they shape those people’s and families’ (life)stories and aspirations for mobility, who has different social origins and background (being Roma - Non-Roma; having peasant, manorial servant or worker antecedents etc.) and live in various marginalized places and social contexts (in homesteads, in former manorial colonies or in urban worker’s colonies, in segregated places or ghettos).
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
