A motilin, motilin receptor és az oltógyomor helyzetváltozás kapcsolatának vizsgálata szarvasmarhában

súgó

nyomtatás

vissza »

Projekt adatai

azonosító

124708

típus

Vezető kutató

Hoffmann Orsolya Ivett

magyar cím

A motilin, motilin receptor és az oltógyomor helyzetváltozás kapcsolatának vizsgálata szarvasmarhában

Angol cím

Investigation of the connection between LDA and the motilin-motilin receptor pair in bovine

magyar kulcsszavak

Szarvasmarha, oltógyomor helyzetváltozás, motilin receptor

angol kulcsszavak

Cattle, Displaced abomasum, motilin receptor

megadott besorolás

Állat-biotechnológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)	65 %
Állattenyésztés (Komplex Környezettudományi Kollégium)	25 %
Ortelius tudományág: Állattenyésztés
Állatjólét (Komplex Környezettudományi Kollégium)	10 %

zsűri

Növénytermesztés, állattenyésztés

Kutatóhely

Genetika és Biotechnológia Intézet (MATE) (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem)

résztvevők

Gál Zoltán
Hiripi László
Lipták Nándor
Nagy Zsófia

projekt kezdete

2017-12-01

projekt vége

2023-11-30

aktuális összeg (MFt)

39.720

FTE (kutatóév egyenérték)

10.05

állapot

lezárult projekt

magyar összefoglaló

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az oltógyomor helyzetváltozás (OHV) a tejelő tehenészetek állományának 1-7%-át érintő megbetegedés, amely főleg a jól tejelő állatoknál fordul elő. A betegség öröklődhetősége magas, általában műtéti beavatkozást igényel a gyógyítása, ami a tejelő tehenészetek hasznát jelentősen csökkenti.
Az OHV pontos genetikai háttere ismeretlen. Korábbi vizsgálatok azt találták, hogy egy SNP, amely a motilin hormon gén promóterében helyezkedik el köthető a betegség kialakulásához. Mivel a motilin gén az egyetlen olyan genetikai faktor, amelyet összefüggésbe hoztak az OHV-val, ezért nagy szükség van a motilin és a motilin receptorának vizsgálatára szarvasmarhában. Bár néhány állat esetében leírták már a motilin receptort, a szarvasmarhában ilyen irányú kísérletek még nincsenek közölve. Ebben a projektben szeretnénk megvizsgálni az időbeli és szöveti expresszióját a motilin receptornak a szarvasmarha emésztőrendszerében. További terv, hogy egészséges és OHV-val terhelt állatok mintáiban is elvégezzük a motilin receptor szintjének összehasonlítását.
Multifaktoriális betegségként az OHV nyilvánvalóan más faktoroktól is függ. Sajnos nem áll rendelkezésünkre információ arról, hogy milyen más molekulák tudnak a motilin receptorba kötődni. Vizsgálataink során olyan nyúl modellt szeretnénk létrehozni, amely segítségével vizsgálhatjuk a motilin receptor és más molekulák kapcsolatát. Érdekes lehet megvizsgálni más emészőszeri hormonok, mondjuk a ghrelin hatását a motilin receptorra, mivel a receptor működése kihathat minden olyan betegségre, amely a hypomotilitás következtében lép fel, amely az OHV fő okozója.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A tartási és takarmányozási problémákon kívül az OHV megjelenése a magas öröklődhetősége miatt gyakori. A motilin hormon génje az egyetlen olyan genetikai faktor, amelyet egyértelműen összefüggésbe sikerült hozni a betegség megjelenésével. A motilin hormon receptorának vizsgálata fontos lehet az OHV pontos megértésében. A szarvasmarha motilin receptor karakterizálása hiányzik az irodalomból, annak ellenére, hogy sok fajban már leírták (kutya, tengeri malac, ember). Ebben a pályázatban szeretnénk a szarvasmarha motilin receptorának időbeli és szöveti expresszióját vizsgálni. Egészséges és beteg egyedek mintáinak összehasonlításával feltérképezhetnénk, hogy az OHV befolyásolja-e a motilin receptor expresszióját.
A másik kutatási irány, hogy a motilin receptor milyen más ligandokkal képes együttműködni. Farmakológiailag és evolúciósan is érdekes, hogy más emésztőszervi hormonok, mint a ghrelin hogyan befolyásolják a motilin receptor működését. Szeretnénk létrehozni egy olyan modellt, amelyben a motilin jelenlét nélkül tudjuk vizsgálni annak receptorát. Erre a legmegfelelőbb egy genom szerkesztéssel előállított nyúl vonal lenne, amelyben a motilint kiütjük, mivel a nyúl motilin és motilin receptor génje rendkívül hasonlít mind a humán, mind a szarvasmarhában található ortológjához.
Ezen kísérletek eredményei hozzájárulnak a szarvasmarha motilin receptor pontos helyének, mennyiségének és funkciójának, végső soron pedig az oltógyomor helyzetváltozás megértéséhez.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A motilin- motilin receptor komplex az egyetlen olyan genetikai faktor, amely egyértelműen köthető az oltógyomor helyzetváltozáshoz (OHV). Ennek ellenére a szarvasmarha motilin receptor karakterizációja hiányzik a szakirodalomból. Ahhoz, hogy kiderüljön, hogy a motilin receptor milyen szerepet játszik az OHV kialakulásában szükség van az időbeli és szöveti expressziójának kimutatására. Vizsgálataink során szeretnénk a szarvasmarha tápcsatornájának különböző szöveteiben feltérképezni a motilin receptor jelenlétét és expressziós szintjét RT-PCR, QPCR ls immunhisztológiai vizsgálatok segítségével egészséges és OHV-ban szenvedő állatok esetén. Eredményeink hozzájárulhatnak az OHV pontos megértéséhez és közölhetők nemzetközi folyóiratban.
Másik fő célja a kísérleteknek egy olyan nyúlmodell létrehozása, amelyben a motilin első exonját genom szerkesztéssel megváltoztatjuk, így annak funkciója elvész. A modell segítségével in vivo vizsgálhatjuk, hogy a ghrelin vagy más molekulák képese-e kötődni a motilin receptorba. Az izolált szövetek segítségével vizsgálatokat végezhetünk el a motilin agonistáival. Egy ilyen modell létrehozása a farmakológia területén is hasznos lesz, főleg annak tükrében, hogy emberben is sok hypomotilitással összefüggő betegséget ismerünk. Ráadásul, ha a motilin receptorba más hormonok is képesek kötődni az azt jelentheti, hogy az oltógyomor helyzetváltozás kialakulásában a motilinen kívül más ligandok is szerepet játszanak. A várt eredmények farmakológiai és evolúciós szempontból is érdekesek, lehetővé teszik a nemzetközi publikációt.
Összefoglalva a szarvasmarha motilin receptor expressziójának karakterizálása és összehasonlítása egészséges és oltógyomor helyzetváltozásban szenvedő állatok esetén új eredményeket hozhat az OHV megértéséhez. Evolúciós és farmakológiai szempontból pedig egy motilin hiányos nyúlvonal létrehozása visz minket közelebb a hypomotilitás miatt kialakuló betegségek megértéséhez.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az oltógyomor bal oldali helyzetváltozása (OHV) a tejtermelő tehenészetek állományának 1-7%-át érintő, nagy öröklődhetőségi értékű betegség, amely főleg magas hozamú állatok esetében gyakori. Gyógyítása általában műtéti beavatkozást igényel, így a tehenészetek nyereségességét veszélyezteti. A betegség előfordulásának aránya sajnálatosan egyre nő, Magyarországon az állományok 7%-a érintett. A beteg állatok akár 300 literrel kevesebb tejet adnak le a latációs periódusban, ráadásul az OHV műtéti beavatkozást igényel, ami nagyban növeli az állatorvosi költségeket. Az OHV előfordulhat az állat bármely életkorában, azonban leggyakrabban az ellés utáni hónapokban jelentkezik, ilyenkor az állat bélrendszerének mozgása renyhül, emiatt gázok halmozódnak fel az oltógyomorban, ami természetes helyéről kimozdul. A beteg állatok a műtét után sem biztos, hogy az azt megelőző tejmennyiséget fogják leadni, és megnő a kényszerselejtezések száma is.
A tartástechnológiai és takarmányozási problémákon kívül az OHV-nak a szarvasmarha betegségek között kiemelkedő az öröklődhetősége. Ez arra utal, hogy kialakulásában olyan genetikai faktorok játszanak szerepet, amit mindezidáig –egy kivétellel- nem tudtunk beazonosítani. A pályázatunk célja, hogy azonosítsuk azokat a genetikai faktorokat, amelyek hozzájárulnak az oltógyomor helyzetváltozás kialakulásához. Ha sikerül ezeket a befolyásoló tényezőket megtalálni, akkor képesek leszünk a betegség előfordulását csökkenteni. Az OHV csökkentése egészségesebb, magasabb tejhozamot nyújtó tejelő szarvasmarha populációkhoz vezet, így több profit maradhat a gazdák zsebében.

angol összefoglaló

Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The left displacement of the abomasum (LDA) is affecting 1-7% of dairy cattle populations mainly in case of high yield animals. This disease has a high heritability value and its treatment usually requires surgical intervention, thus risking the profitability of dairy farms.
Precise genetic basis of the LDA disease is still unknown. Several studies have found that an SNP located in the promoter of motilin gene (MLN) linked to the disease. Motilin induces peristaltic movements in the gut. As motilin is the only known genetic factor, which is already associated with the LDA disease, there is an enormous importance to get to know with motilin receptor in bovine. In this project we would spatiotemporally examine the expression of motilin receptor (MLNR) in the bovine gastrointestinal (GI) system and compare the receptor’s expression levels in healthy and LDA affected animals as this information is missing from the literature.
As a complex disease, LDA presumably depends on several genetic factors. We lack the information, if there are other molecules that could bind into the MLNR. There are other GI hormones with similar structure, like ghrelin, which possibly interacts with the MLNR. There is a considerable interest in the possibility that ligands, which activate the MLNR, might play an important role in the treatment of GI disorders with patterns of hypomotility, not just in bovine, but other mammals as well. There is no model animal yet, which is a motilin knockout, although it would help us to investigate on MLNR. A rabbit line that lacks the motilin could give some answers may lead to better understanding of the gastrointestinal hypomotility diseases such as the LDA.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In addition to housing and foraging technology problems LDA has a high heritability rate compared to other bovine diseases. As motilin is the only known genetic factor, which is already associated with the LDA disease, there is an enormous importance to get to know with motilin receptor in bovine. The characterization of the bovine motilin receptor is still absent in the literature, although in many species, like dog, guinea pig, kangaroo rat, it has been done. In this project we would spatiotemporally examine the expression of motilin receptor in the bovine gastrointestinal system and compare the receptor’s expression levels in healthy and LDA affected animals.
There is also a pharmacological and evolutional interest if other gastrointestinal hormones and molecules can interact with the motilin receptor. A motilin knockout rabbit could clarify some undecided questions about the cross-interaction of motilin receptor and its putative ligands in vivo. The motilin receptor in rabbit is structurally and functionally similar to the bovine and human orthologue. As in rodent species the functional MLN and MLNR is absent, rabbit is the most convenient small laboratory animal for the modelling of MLNR.
The expected results from the proposed experiments can contribute to the exact knowledge of localization, function and quantity of bovine motilin receptor leading us to the better understanding of LDA disease.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The spatiotemporal expression pattern of motilin receptor is not characterised in bovine, especially not in the bovine gastrointestinal system. In order to find out if the MLN-MLNR complex plays a causative role in the emergence of the LDA, the bovine motilin receptor has to be characterised particularly in myenteric plexus, which is a major nerve of the GI movements. In this study we would like to characterise the expression levels of motilin receptor in different tissues and sections of the cattle gastrointestinal system with immunohistochemistry, RT-PCR and QPCR experiments. With the appropriate amount of samples we would also be able to compare the expression level of MLNR in healthy and LDA affected animals. The expected results from this experiment will contribute to the detailed localization and quantification of bovine motilin receptor. These results are missing from the literature, thus they can be published in an international journal.
A rabbit line, which lacks motilin would be a suitable model to examine in vivo if the ghrelin can substitute the motilin and rescue the knockout phenotype or the extrinsic substitution of motilin would be required. Also, the isolated rabbit gastrointestinal preparations from a motilin knockout line could be useful for functional pharmacological assays of the motilin receptor and its agonists. If the motilin knockout phenotype can be at least partially rescued by ghrelin, than the bovine LDA also depends on the ghrelin system not controlled just by the motilin. The expected results are promising for publication in international peer-reviewed journals. Beyond that, a motilin knockout rabbit model could be a valuable tool for pharmacologists. Moreover the interaction between the motilin receptor and other GI hormones would be feasible in such systems, which lack the receptor’s own ligand.
In summary, spatiotemporal characterisation of the cattle motilin receptor in healthy and LDA affected animals and an investigation on a rabbit line that lacks the motilin could provide some answers and lead to better understanding of the gastrointestinal hypomotility diseases such as the bovine LDA.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Left displacement of the abomasum (LDA) is a common dairy cattle disease, occurring in 1-7 % of the Holstein-Friesian population. The incidence of LDA in current dairy populations is rising, for example 5 % of newly calved cows will develop LDA in the Netherlands, and 7 % of the Hungarian dairy cattle population is affected. LDA positive cows produce much more less milk in their lactation period. The LDA is commonly associated with high yielding and intensively fed dairy cows in late or early gestation lactation, but the disease can be found in beef cattle populations as well. LDA can occur in any time of the lifespan, however 80 % of the displacements are observed within one month of partition. LDA can be treated surgically by fixing the abomasum into its correct position. However, even if the treatment succeeded without any incidents, significantly reduced milk performance and increase in the culling risk was reported. LDA increases veterinary costs for dairy farms and decreases life expectancy with restricted milk production.
In addition to housing and foraging technology problems genetic factors play very important role in LDA. Unfortunatelly, the genetic background of the LDA disease is still unclear. This project is investigating the one and only known genetic factor which is associated to the LDA, motilin and its receptor in bovine. If we deepen our knowledge in the understanding of the main factors behind the bovine LDA disease, than we will be able to decrease the number of its incidents. This will led to healthier, higher yield dairy cattle populations with more profit, which may remain in the farmer’s pocket.

Zárójelentés

kutatási eredmények (magyarul)

A kutatás a szarvasmarha oltógyomor helyzetváltozás (OHV) betegség kialakulásában feltételezhetően szerepet játszó motilin hormon, valamint motilin receptor feltérképezését tűzte ki célul. Az OHV egy az emésztőszervrendszer perisztaltikájának alul működésének következtében kialakuló betegség, amely a tejelő szarvasmarha állományok körülbelül 7%-át érinti. A motilin-motilin receptor rendszer kóros működésének azonban feltételezhetően más fajokban is van betegségeket kialakító hatása. Kísérleteink során feltérékeztük a szarvasmarha tápcsatornájában a motilin receptor génkifejeződési szintjeit, valamint beteg és egészséges állatokban transzkriptom elemzést végeztünk. Az elemzés segítségével azonosítottunk olyan génkifejeződésbeli változásokat, amelyek az OHV-re jellemzőek. Megállapítottuk, hogy a dual oxidázok kifejeződése jelentősen eltér a beteg állatokban, és mivel ezen enzimek hozzájárulnak a bél immunitásához, így kapcsolódnak minden emésztőszervrendszert érintő betegséghez. További kísérleteink során létrehoztunk olyan génkiütött nyúlvonalakat, amelyekben a motilin-motilin receptor rendszer működése sérült. A génkiütött állatokat molekulárisan jellemeztük, megállapítottuk pontos genotípusukat és a génkiütött fenotípushoz kapcsolódó méréseket végeztünk rajtuk. A projekt segítségével sikerült jellemezni a betegség során a szarvasmarha oltógyomorban történő génkifejeződések változásait, amely közelebb visz minket a betegség kialakító okainak megértéséhez.

kutatási eredmények (angolul)

The aim of the research was characterising the motilin hormone and the motilin receptor, which are assumed to play a role in the development of the disease of left displacement of abomasum (LDA). LDA is a disease resulting from the under-functioning of the peristalsis of the digestive system, which affects approximately 7% of dairy cattle herds. However, the abnormal functioning of the motilin-motilin receptor system is assumed to have a disease-forming effect in other species as well. During our experiments, we detected the gene expression levels of the motilin receptor in the abomasum of cattle, and we performed a transcriptome analysis in LDA affected and healthy animals. We identified changes in gene expression that are characteristic of LDA. We found that the expression of dual oxidases differs significantly in diseased animals, and since these enzymes contribute to intestinal immunity, they are thus associated with all diseases affecting the digestive system. In the course of our further experiments, we created gene-knockout rabbit lines in which the motilin-motilin receptor system was corrupted. The knockout animals were characterized molecularly, their exact genotype was determined, and measurements related to the knockout phenotype were performed on them. With the help of the project, it was possible to characterize the changes in gene expression in the bovine abomasum in diseased animals, which brings us closer to understanding the causes of the disease.

a zárójelentés teljes szövege

https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124708

döntés eredménye

igen

Közleményjegyzék

Nemesházi Edina, Gál Zoltán, Ujhegyi Nikolett, Verebélyi Viktória, Mikó Zsanett, Üveges Bálint, Lefler Kinga Katalin, Jeffries Daniel Lee, Hoffmann Orsolya Ivett, Bókony Veronika: Novel genetic sex markers reveal high frequency of sex reversal in wild populations of the agile frog (Rana dalmatina) associated with anthropogenic land use, MOLECULAR ECOLOGY 29: (19) pp. 3607-3621., 2020

Z Gál, A Tapasztó, B Biró A Borsy, E Welker, L Hiripi, A Horváth, O I Hoffmann, Z Gál: In vivo examination of an SNP in the bovine motilin gene, , 2017

Bálint Biró, Zoltán Gál, Orsolya Ivett Hoffmann: Mitochondrial insertions in the rabbit nuclear genome, , 2022

Biró Bálint, Brookman Michael, Zoltán Gál, Hoffmann Orsolya Ivett: Patterns of numtogenesis in sixteen different mice strains, , 2022

Biró Bálint, Gál Zoltán, Nagy Zsófia, Lipták Nándor, Schiavo Giuseppina, Ribari Anisa, Joe Valerio, Michael Brookman, Luca Fontanesi, Hoffmann Orsolya Ivett: Investigation of mitochondrial pseudogenes in the nuclear genomes of mice strains, In: Bánfalvi, Zsófia; Gócza, Elen; Olasz, Ferenc; Pál, Magda; Posta, Katalin; Várallyay, Éva (szerk.) „FIBOK 2022” : Fiatal Biotechnológusok V. Országos Konferenciája, MATE Genetika és Biotechnológia Intézet (2022) p. 97., 2022

Biró Bálint, Gál Zoltán, Schiavo Giuseppina, Ribari Anisa, Joe Utzeri Valerio, Brookman Michael, Fontanesi Luca, Ivett Hoffmann Orsolya: Nuclear mitochondrial DNA sequences in the rabbit genome, MITOCHONDRION 66: pp. 1-6., 2022

Gál Zoltán, Nagy Zsófia, Biró Bálint, Lipták Nándor, Hoffmann Orsolya Ivett: The generation of motilin knock out rabbit line as a model a gastrointestinal disease, In: Bánfalvi, Zsófia; Gócza, Elen; Olasz, Ferenc; Pál, Magda; Posta, Katalin; Várallyay, Éva (szerk.) „FIBOK 2022” : Fiatal Biotechnológusok V. Országos Konferenciája, MATE Genetika és Biotechnológia Intézet (2022) pp. 117-117., 2022

Hoffmann Orsolya Ivett, Hiripi László, Bender Balázs, Bodrogi Lilla, Gócza Elen: Genetikailag módosított nyúlmodellek létrehozása és felhasználása, In: Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság, . (szerk.) GYÓGYSZERKUTATÁS, INNOVÁCIÓ ÉS FARMAKOKINETIKA = ANNUAL CONGRESS OF PHARMACOLOGY RESEARCH AND INNOVATION, (2022) p. 58., 2022

Lipták Nándor, Gál Zoltán, Biró Bálint, Hiripi László, Hoffmann Orsolya Ivet: Knockout letális fenotípusok menekítése egérben (Rescuing knockout lethal phenotypes in mice), , 2022

Nagy Zsófia, Biró Bálint, Gál Zoltán, Lipták Nándor, Hoffmann Orsolya Ivett: Investigation of the expression of motilin and dual oxidases in bovine tissues, In: Bánfalvi, Zsófia; Gócza, Elen; Olasz, Ferenc; Pál, Magda; Posta, Katalin; Várallyay, Éva (szerk.) „FIBOK 2022” : Fiatal Biotechnológusok V. Országos Konferenciája, MATE Genetika és Biotechnológia Intézet (2022) pp. 119-119., 2022

Ujszegi János, Bertalan Réka, Ujhegyi Nikolett, Verebélyi Viktória, Nemesházi Edina, Mikó Zsanett, Kásler Andrea, Herczeg Dávid, Szederkényi Márk, Vili Nóra, Gál Zoltán, Hoffmann Orsolya I., Bókony Veronika, Hettyey Attila: “Heat waves” experienced during larval life have species-specific consequences on life-history traits and sexual development in anuran amphibians, SCIENCE OF THE TOTAL ENVIRONMENT 835: 155297, 2022

Zoltán Gál, Bálint Biró, Zsófia Nagy, Elen Gócza, Lilla Bodrogi, Tímea Pintér, Orsolya Ivett Hoffmann: Creation and use of genetically modified rabbit models, , 2022

Zoltan Gal, Balint Biro, Zsofia Nagy, Levente Kontra, Andras Horvath, Orsolya Ivett Hoffmann: Analysis of the abomasal transcriptome of LDA affected cattle, , 2022

Zoltán Gál, Tibor Kovács, János Ujszegi, Brandon P. Anthony, Balázs Vági, Orsolya I. Hoffmann: Exploration of a hybrid zone between two toad species in Central Europe's Carpathian region with a new molecular marker, NORTH-WESTERN JOURNAL OF ZOOLOGY 18: (1) pp. 51-57., 2022

Bálint Biró, Gabriella Skoda, Orsolya Ivett Hoffmann, László Hiripi, Elen Gócza, Nándor Lipták: Complete blood count and selected serum parameters of Venus transgenic rabbits, , 2022

Tóth Arnold, Hoffmann Orsolya, Gócza Elen, Ferenczi Szilamér Imre, Szőke Zsuzsanna, Tóth Roland:: Házityúk embriók ivarszervének fejlődésében szerepet játszó gének feltérképezése, In: XXI. Genetikai műhelyek Magyarországon, (2022), 2022

Tóth Arnold, Hoffmann Orsolya, Gócza Elen, Tóth Roland: Examination of gene expression under the embryonic gonadal development in chicken, In: Bánfalvi, Zsófia; Gócza, Elen; Olasz, Ferenc; Pál, Magda; Posta, Katalin; Várallyay, Éva (szerk.) „FIBOK 2022” : Fiatal Biotechnológusok V. Országos Konferenciája, MATE Genetika és Biotechnológia Intézet (2022) pp. 123-123., 2022

Zoltan Gal, Balint Biro, Zsofia Nagy, Levente Kontra, Andras Horvath, Orsolya Ivett Hoffmann: Analysis of the abomasal transcriptome of LDA affected cattle, , 2022

Zoltán Gál, Bálint Bíró, Zsófia Nagy, Lilla Bodrogi, Timea Pintér, Elen Gócza, Hoffmann Orsolya Ivett: Creation and use of genetically modified rabbit models, TRANSGENIC RESEARCH 31: (S1) pp. 29-29., 2022

Bókony Veronika, Ujhegyi Nikolett, Mikó Zsanett, Erös Réka, Hettyey Attila, Vili Nóra, Gál Zoltán, Hoffmann Orsolya Ivett, Nemesházi Edina: Sex Reversal and Performance in Fitness-Related Traits During Early Life in Agile Frogs, FRONTIERS IN ECOLOGY AND EVOLUTION 9: 745752, 2021

Lipták Nándor, Csabafi Krisztina Anna, Szakács Júlia, Ibos Katalin Eszter, Bodnár Éva, Gál Zoltán, Hoffmann Orsolya Ivett, Pintér Tímea, Hiripi László, Dovc Peter, Zorc Minja, Bodrogi Lilla: Behavioral characterization of the Dip2c knockout mouse line, In: 2021 Semmelweis Symposium on the topic of ’Excellence in Clinical Research and Innovation., (2021) p. 1., 2021

Mikó Zsanett, Nemesházi Edina, Ujhegyi Nikolett, Verebélyi V, Ujszegi J, Kásler Andrea, Bertalan R, Vili N, Gál Z, Hoffmann O I, Hettyey A, Bókony Veronika: Sex reversal and ontogeny under climate change and chemical pollution : are there interactions between the effects of elevated temperature and a xenoestrogen on early development in agile frogs?, ENVIRONMENTAL POLLUTION 285: 117464, 2021

Petheő G.L., Kerekes A., Mihálffy M., Donkó Á., Bodrogi L., Skoda G., Baráth M., Hoffmann O.I., Szeles Z., Balázs B., Sirokmány G., Fábián J.R., Tóth Z.E., Baksa I., Kacskovics I., Hunyady L., Hiripi L., Bősze Z., Geiszt M.: Disruption of the NOX5 Gene Aggravates Atherosclerosis in Rabbits, CIRCULATION RESEARCH 128: (9) pp. 1320-1322., 2021

Z Gál, B Biró, O Szabó, L Hiripi, A Horváth, O I Hoffmann, Z Gál: Identifying the genetic background of a common dairy cattle disease, , 2017

Sparks Jason, Jungling Adel, Kiss Gabriella, Hiripi Laszlo, Pham Daniel, Tamas Andrea, Hoffmann Orsolya, Bardosi Sebastian, Miseta Attila, Reglodi Dora: Presence of Systemic Amyloidosis in Mice with Partial Deficiency in Pituitary Adenylate Cyclase-Activating Polypeptide (PACAP) in Aging, APPLIED SCIENCES-BASEL 11: 7373, 2021

Pálinkás Hajnalka, Rácz Gergely, Gál Zoltán, Hoffmann Orsolya, Tihanyi Gergely, Róna Gergely, Gócza Elen, Hiripi László, Vértessy Beáta: CRISPR/Cas9-Mediated Knock-Out of dUTPase in Mice Leads to Early Embryonic Lethality, BIOMOLECULES 9: (4) 136, 2019

Lipták Nándor, Hoffmann Orsolya Ivett, Skoda Gabriella, Gócza Elen, Kerekes Andrea, Bősze Zsuzsanna, Hiripi László: Glomerulosclerosis in transgenic rabbits with ubiquitous Venus protein expression, ACTA VETERINARIA HUNGARICA 66: (2) pp. 281-293., 2018

Kerekes A, Hoffmann OI, Iski G, Liptak N, Gocza E, Kues WA, Bosze Z, Hiripi L: Secretion of a recombinant protein without a signal peptide by the exocrine glands of transgenic rabbits., PLOS ONE 12: (10) p. e0187214., 2017

Liptak N, Hoffmann OI, Kerekes A, Iski G, Ernszt D, Kvell K, Hiripi L, Bosze Z: Monitoring of Venus transgenic cell migration during pregnancy in non-transgenic rabbits., TRANSGENIC RES &:, 2017

Schiavo Giuseppina, Hoffmann Orsolya Ivett, Ribani Anisa, Utzeri Valerio Joe, Ghionda Marco Ciro, Bertolini Francesca, Geraci Claudia, Bovo Samuele, Fontanesi Luca: A genomic landscape of mitochondrial DNA insertions in the pig nuclear genome provides evolutionary signatures of interspecies admixture, DNA RESEARCH 24: (5) pp. 487-498., 2017

Skoda G, Hoffmann OI, Gocza E, Bodrogi L, Kerekes A, Bosze Z, Hiripi L: Placenta-specific gene manipulation in rabbits, JOURNAL OF BIOTECHNOLOGY 259: pp. 86-90., 2017

Tálas András, Péter Istvan Kulcsár, Nóra Weinhardt, Adrienn Borsy, Eszter Tóth, Kornélia Szebényi, Sarah Laura Krausz, Krisztina Huszár, István Vida, Ádám Sturm, Bianka Gordos, Orsolya Ivett Hoffmann, Petra Bencsura, Antal Nyeste, Zoltán Ligeti, Elfrieda Fodor, Ervin Welker: A convenient method to pre-screen candidate guide RNAs for CRISPR/Cas9 gene editing by NHEJ-mediated integration of a 'self-cleaving' GFP-expression plasmid, DNA RESEARCH 24: (6) pp. 609-621., 2017

Tibor Kovács, Zoltán Gál, Orsolya Hoffmann, János Ujszegi, Tímea Bozsóky, Balázs Vági, Z Gál: A transfer zone between Yellow-bellied and Fire-bellied Toads in Hungary and Slovakia, , 2017

Bálint Biró, Zoltán Gál, Orsolya Ivett Hoffmann: The effect of environmental enrichment on the embryo number and development of laboratory mice, , 2019

Zoltán Gál, Hajnalka Laura Pálinkás, Gergely Rácz, Gergely Tihanyi, Bálint Biró, Tímea Pintér, Elen Gócza, OrsolyaIvett Hoffmann, László Hiripi, Beáta G. Vértessy: Investigation of the effect of a dUTPASE knock out mouse line creating by CRISPR Cas9 technology, , 2019

Bálint BIRÓ, Zoltán GÁL, Olivér SZABÓ, László HIRIPI, András HORVÁTH, Orsolya Ivett HOFFMANN: INVESTIGATION OF THE GENETIC BACKGROUND OF A COMMON CATTLE DISEASE WITH HRM ASSAY, In: Tamas, L; Zelenyanszki, H (szerk.) Fiatal Biotechnológusok Országos Konferenciája, (2018) pp. 66-66., 2018

Nemesházi E., Gál Z., Ujhegyi N., Verebélyi V., Mikó Z., Üveges B., Lefler K.K., Jeffries D.L., Hoffmann O.I., Bókony V: Novel genetic sex markers reveal high frequency of sex reversal in wild populations of the agile frog (Rana dalmatina) associated with anthropogenic land use, Molecular Ecology, DOI: 10.1111/mec.15596. IF: 5,855, REAL adatbázis:, 2020

Lipták N, Gál Z, Biró B, Hiripi L, Hoffmann O I: Rescuing lethal phenotypes induced by disruption of genes in mice: a review of novel strategies., PHYSIOLOGICAL RESEARCH 70: (1) pp. 3-12., 2021

Nagy Zsófia, Biró Bálint, Gál Zoltán, Lipták Nándor, Hoffmann Orsolya Ivett: Dual oxidázok expressziójának vizsgálata oltógyomor helyzetváltozásban szenvedő szarvasmarhák emésztőszervrendszerében, , 2021

Nándor Lipták, Biró Bálint, Gál Zoltán, Hiripi László, Hoffmann Orsolya Ivett: Practical methods for rescuing KO lethal phenotypes in mice: a literature review, In: 2nd Conference of the Visegrád Group Society for Developmental Biology, Magyar Genetikusok Egyesülete (2021) pp. 19-19., 2021

Pintér Tímea, Lipták Nándor, Hoffmann Orsolya Ivett, Hiripi László, Dovc Peter, Bodrogi Lilla: Generation of CRISPR/Cas9 knock out mouse model of autism spectrum disorder, In: 2nd Conference of the Visegrád Group Society for Developmental Biology, Magyar Genetikusok Egyesülete (2021) pp. 31-31., 2021

Zsófia Nagy, Biró Bálint, Gál Zoltán, Lipták Nándor, Hoffmann Orsolya Ivett: Investigation of the expression of dual oxidases in the gastrointestinal tract of cattle suffering from Left-Sided Displacement of the Abomasum, In: László, Buday; Miklós, Erdélyi; Beáta, Lontay; József, Mihály; Rita, Sinka; László, Virág; Gergely, Szakáts; Attila, Varga (szerk.) Book of Abstracts, Hungarian Molecular Life Sciences 2021, 5-7 November 2021, Diamond Congress Kft. (2021) pp. 219-219., 2021

Gabriella Skoda, Andrea Kerekes, Orsolya Ivett Hoffmann, Nándor Lipták, Levente Szeredi, Tamás Donkó, Zsuzsanna Bősze, László Hiripi: NEW PHENOTYPE OF MYOSTATIN MUTANT RABBIT CREATED BY CRISPR/CAS9 SYSTEM, In: Tünde, Pusztahelyi; Levente, Ceglédi; Éva, Domonkos-Szabolcsy; Tamás, Emri (szerk.) 4th National Conference of Young Biotechnologists, Debreceni Egyetem (2020) pp. 96-96., 2020

Biró Bálint, Gál Zoltán, Horváth András, Tapasztó Attila, Hiripi László, Ivett Hoffmann Orsolya: Characterization of the motilin hormon receptor in association with left sided displacement of the abomasum in cattle, , 2019

Projekt eseményei

2020-11-11 12:33:00

Résztvevők változása

2020-05-05 10:56:30

Résztvevők változása

vissza »