|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
|
Projekt adatai |
|
|
azonosító |
125206 |
típus |
FK |
Vezető kutató |
Egedi Barbara |
magyar cím |
Uráli nyelvek névszói szerkezetei |
Angol cím |
Nominal Structures in Uralic Languages |
magyar kulcsszavak |
mondattan, uralisztika, magyar nyelv, adatbázis |
angol kulcsszavak |
syntax, Uralic studies, Hungarian, database |
megadott besorolás |
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | Ortelius tudományág: Szintaxis |
|
zsűri |
Nyelvészet |
Kutatóhely |
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont |
résztvevők |
Asztalos Erika Dékány Éva Farkasné Gulyás Nikolett Georgieva Ekaterina Stefanova Gugán Katalin Orsolya Hegedűs Veronika Mus Nikolett Sipos Mária Tánczos Orsolya
|
projekt kezdete |
2017-09-01 |
projekt vége |
2023-05-31 |
aktuális összeg (MFt) |
34.448 |
FTE (kutatóév egyenérték) |
11.79 |
állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás leíró és elméleti nyelvészeti célkitűzéseket egyesít korszerű adatfeldolgozással. A vizsgálat tárgyát a névszói szerkezetek képezik uráli nyelvek egy kiválasztott csoportjában, mégpedig az udmurtban, a tundrai nyenyecben, hanti dialektusokban és a magyar nyelvben, különös tekintettek az utóbbi korai nyelvemlékeire. Egyrészt tehát új szempontok bevezetésére törekszünk az uralisztikában, másrészt az MTA Nyelvtudományi Intézetben eredményesen futó Az uráli nyelvek mondattanának változása aszimmetrikus kontaktushelyzetben (NKFI 118079) c. projekt szintaktikai kutatásainak eredményeit kívánjuk kiegészíteni és folytatni. Az utóbbi projekt keretei között létrehozott adatbázis képezi az új kutatás empirikus alapját, emellett tudatosan építünk további, nyilvános adatbázisok eredményeire ill. a tematikusan kapcsolódó kutatócsoportokkal való együttműködésre is. Legfontosabb kutatási kérdéseink a főnévi kifejezések szerkezeti tulajdonságaira irányulnak (különös tekintettel a birtokos kifejezésekre és főnévi módosítókra), a nominális mondatok szerkezetére, továbbá a fejvégűségi paraméter vizsgálatára, mégpedig leíró, összehasonlító és elméleti szempontokat is érvényesítve minden vizsgálati szinten. A kutatás egyik legfontosabb produktuma egy olyan on-line adatbázis lesz, amely az összegyűjtött nyelvi adatokat a kutatási szempontok szerint válogatva és csoportosítva, nyelvészeti modulokba rendezve teszi közzé. Elméleti eredményeinket pedig hazai és nemzetközi konferenciákon, illetve tudományos folyóiratokban ismertetjük.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás legfontosabb kérdései a főnévi kifejezések szerkezeti tulajdonságaival kapcsolatosak, melyeket több szinten (a főnévi kifejezéseken belül és a nominális mondatokban) is megvizsgálunk négy uráli nyelvben. A leíró és összehasonlító nyelvészeti célkitűzéseket minden vizsgálati szinten elméleti kutatások egészítik ki a területen felállított korábbi hipotézisek finomítására. Legfontosabb kutatási kérdéseink a következők: milyen jellegzetes eloszlást mutatnak a különböző birtokos szerkezetek az egyes nyelveken belül, hogyan különíthetők el a főnévi kifejezésen belül található módosítók alaptípusai és mi kódolja az összetevők közötti szerkezeti relációt, hogyan magyarázhatók a nominális mondatokra jellemző kopulák hiányának és megjelenésének váltakozásai, mi szabályozza a predikátumon megjelenő egyeztetés és esetjelölés feltételeit, illetve milyen hatást gyakorolnak a névszói predikátum referenciális tulajdonságai a mondat szerkezeti tulajdonságaira. A kutatás tehát a főnévi kifejezések és nominális predikátumok átfogó, szintaktikai illetve szemantikai leírását kínálja, ennél fogva az uráli nyelvekről való általános tudásunkat is gazdagítja, beleértve a magyar nyelv nyelvcsaládon belül elfoglalt helyzetét, az uráli adatok széleskörű ismertetésével pedig a nyelvtipológia számára is fontos adalékokkal szolgál. A projekt során létrehozott adatbázis kifejezetten a kutatás szempontjából fontos nyelvi adatokat gyűjti össze és rendszerezi, amely a további összehasonlító vizsgálatoknak is elengedhetetlen forrása lesz.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatás korszerű adatfeldolgozással, leíró módszereket és elméleti nyelvészeti megközelítéseket egyesítve vizsgálja a névszói szerkezeteket veszélyeztetett uráli nyelvek egy kiválasztott csoportjában, mégpedig az udmurtban, a tundrai nyenyecben, hanti dialektusokban és a magyar nyelvben. Ugyan a kevésbé kutatott nyelvekről is születtek leíró nyelvtanok, az ezekben található szintaktikai leírásaik egyenetlen vagy elégtelenek, így a főnévi kifejezések és nominális mondatok szerkezetének átfogó leírása és elemzése sem történt még meg. Jelen kutatás tehát ezekre a szerkezetekre koncentrál, mint a nyelvtani rendszer egyik központi elemére, amely mind frázis-, mind mondatszinten vizsgálható. Nemcsak a mondattani leírás hiányait kívánjuk ezzel kitölteni, de új elméleti eredményekkel is hozzájárulunk a nyelvészeti kutatások kevéssé feltárt területeihez. Az MTA Nyelvtudományi Intézetben futó, Az uráli nyelvek mondattanának változása aszimmetrikus kontaktushelyzetben (NKFI 118079) c. projekt keretei között létrehozott adatbázis képezi az új kutatás empirikus alapját, emellett további, nyilvános adatbázisok eredményeire, illetve a kapcsolódó kutatócsoportokkal való együttműködésre is építünk. Eredményeink több formában is közzé tesszük. A projekt során létrehozott adatbázis kifejezetten a kutatás szempontjából fontos nyelvi adatokat gyűjti össze és rendszerezi a vizsgálatok szempontrendszerét tükröző, ún. nyelvészeti modulokban. Elméleti eredményeinket pedig hazai és nemzetközi konferenciákon, illetve tudományos folyóiratokban és tematikus kötetekben ismertetjük. A javasolt kutatás uralisták és elméleti nyelvészek közös vállalkozásaként épül fel, ennek megfelelően a résztvevők leíró nyelvészeti és elméleti nyelvészeti kutatási tapasztalattal is rendelkeznek. Mind a kutatás tehát, mind a hozzá kapcsolódó új adatbázis alapvető forrásanyaggal látja el az összehasonlító nyelvészet és nyelvtipológia területeit, de ezen felül általában is hozzájárul a névszói szerkezetek mondattanának jobb megértéséhez a világ nyelveiben.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A javasolt kutatás uralisták és elméleti nyelvészek közös vállalkozása olyan nyelvi kifejezések vizsgálatára, amelyeknek egy főnév képezi a szerkezeti magját. A kutatatás egyik fontos eredménye egy nyilvánosan elérhető adatbázis lesz, amely a vizsgálatra kiválasztott, veszélyeztetett uráli nyelvek (udmurt, tundrai nyenyec, hanti) és a magyar nyelv releváns adatait gyűjti össze nyelvészeti szempontból kialakított modulokba rendezve. A példaanyagot nyelvészeti annotációkkal és fordítással is ellátjuk. A kutatás során vizsgált szerkezeteket összehasonlítjuk a rokon nyelvekben, illetve azt is megvizsgáljuk mennyiben térnek el más, a nyelvcsaládba nem tartozó nyelvek hasonló szerkezeteitől. Ezzel egyrészt az uráli nyelvcsaládról való tudásunkat kívánjuk gazdagítani, másrészt a magyar nyelv bizonyos szerkezeti tulajdonságai mögött meghúzódó uráli örökséget azonosítani. A vizsgált szerkezetek kapcsán fontos mondattani és jelentéstani kérdésekre is választ keresünk, hogy ezáltal az emberi nyelvek általános működését is jobban megértsük. Az elméleti kutatások eredményeit hazai és nemzetközi konferenciákon ismertetjük, illetve tanulmányok formájában tesszük közzé. A projekt zárásaként egy egész kötetet szentelünk a négyéves kutatás eredményeinek összefoglalására.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The project aims to integrate data analysis, descriptive tasks and theoretical discussion regarding all constructions that have the noun as their core element in a selected group of Uralic languages. Udmurt, Tundra Nenets, Northern and Eastern Khanty dialects will be studied in this respect, as well as all the historical stages of Hungarian, with a special focus on earlier records. The proposal aims to introduce a new perspective in Uralic studies, and, at the same time, to continue and complement the syntactic research that was started and successfully carried out in a previous project, still running at RIL-HAS: Languages under the Influence. Uralic syntax changing in an asymmetrical contact situation (NKFI 118079). The database that has been and is being developed in this project will serve as the empirical basis for the new project proposed here, but the research will also rely on other, publicly accessible databases, as well as on co-operation with partner projects. Major topics include the internal properties on noun phrases in the selected languages (with a special attention to possession and adnominal modification), the structure of nominal sentences, and the parameter of head-finality in general. Each level of investigation will comprise descriptive and comparative research, further complemented with theoretical implications. One of the major products of the project is a new database in which original language data will rigorously be selected according to the goals of the research proposal and arranged into relevant linguistic modules. The new theoretical results will be presented at Hungarian and international conferences and published in a series of papers.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The main questions the project aims to study concern the structural properties of noun phrases, both phrase internally and in nominal sentences in four Uralic languages. Each level of the proposed investigation will comprise descriptive and comparative research, further complemented with theoretical implications that will refine previously established hypotheses. The most important research questions that will be addressed are the following: what is the distribution of possessive constructions in the individual languages and how are they related to the marking of referentiality, what are the basic types of adnominal modifiers and how are the phrase internal structural relations encoded, how can we account for the absence and presence of copular elements in nominal sentences, what factors determine morphological agreement and case marking on predicates, and finally, how do the referential properties of the nominal predicate affect syntax. The project will provide a comprehensive description of the syntactic structure and the semantic properties of noun phrases as well as of nominal predication patterns, and accordingly, has further important objectives: we also aim to enrich our knowledge of the Uralic language family and the position of Hungarian therein, as well as to locate Uralic patterns in a typological framework and to offer additional empirical data for linguistic typology. An online, open access database will also be compiled; it will be specialized to presenting relevant data for the proposed research and will provide essential resources for further comparative studies.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The project aims to integrate data analysis, descriptive tasks and theoretical discussion regarding all constructions that have the noun as their core element in a selected group of endangered Uralic languages (Udmurt, Tundra Nenets, Northern and Eastern Khanty dialects) and in Hungarian. Although descriptive grammars on these languages have already been published, their syntactic descriptions are imbalanced and insufficient. Accordingly, a comprehensive description combined with an insightful analysis of the internal structure of noun phrases and nominal sentences is missing. The present proposal focuses on this topic as it forms one of the central issues of any grammatical system, and can be studied both on a phrasal and on a clausal level. The project aims to fill the descriptive gaps of nominal syntax in these languages and, at the same time, to present theoretical results in a field of research which is definitely underrepresented in typology as well as in general linguistics. The empirical basis of the research is provided by the database that has been and is being developed at the Research Institute for Linguistics of the Hungarian Academy of Sciences, Languages under the Influence. Uralic syntax changing in an asymmetrical contact situation (OTKA/NKFI 118079), but also relies on co-operation with other partner projects. The expected results will be disseminated in various forms. One of the major products of the project is a new database in which original language data will rigorously be selected according to the goals of the research proposal and arranged into relevant linguistic modules. At the same time, new results of the more theoretical part of the research will be presented at Hungarian and international conferences and published in a series of papers submitted to international journals or thematic edited volumes. The project is based on the combined efforts of Uralists and theoretical linguists. The participants are experienced both in descriptive methods and in theoretical approaches. Such an investigation and the linguistic database will serve as essential resources for comparative and typological studies, as well as for a better understanding of nominal syntax cross-linguistically.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The project is a joint endeavor of theoretical linguists and Uralists to study the structure of all types of linguistic expressions that have a noun as their core element in three endangered Uralic languages and in all the historical stages of Hungarian. As an important product of the project, a publicly accessible database will be developed, which contains language data from Udmurt, Tundra Nenets, and Khanty dialects. The collected data will be annotated and translated, and arranged in dedicated modules according to the linguistic phenomena they represent. The constructions selected for studying will be compared in the closely related languages, and it will also be studied how they differ from similar constructions in other, unrelated languages. With this research, we aim to enrich our knowledge of the Uralic language family, as well as to understand the Uralic background of certain structural properties of Hungarian. We will also address important research questions about the structure and meaning of these constructions, which will contribute to a better understanding of how human languages work in general. The results of the theoretical investigations will be presented at international conferences, published in scientific articles and at the end of the project, an edited volume will be dedicated to the summary of the participants' work.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Közleményjegyzék |
|
|
Dékány Éva: The position of case markers relative to possessive agreement: variation within Hungarian, Natural Language and Linguistic Theory 36. 365-400, 2018 | Dékány Éva: The position of case markers relative to possessive agreement: variation within Hungarian, Natural Language and Linguistic Theory 36. 365-400, 2018 | Mus Nikolett: The interrogative verb in Tundra Nenets, Finnisch-Ugrischen Mitteilungen 42. 137-150, 2018 | Dékány Éva, Agyagási Klára: Ótörök hatás a magyar osztályozószók kialakulásában., É. Kiss Katalin, Hegedűs Attila & Pintér Lilla (szerk.), Nyelvelmélet és kontaktológia 4. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék és Magyar Nyelvészeti Tanszék. Budapest –, 2019 | Sipos Mária: Belső fejlemény vagy orosz hatás? A kazimi hanti śit névmás újabb funkciójáról., É. Kiss Katalin, Hegedűs Attila & Pintér Lilla (szerk.), Nyelvelmélet és kontaktológia 4. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék és Magyar Nyelvészeti Tanszék. Budapest –, 2019 | Gugán Katalin – Csepregi Márta – Hegedűs Veronika: Nem-igei állítmányú mondatok a szurguti hantiban., Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX: 133–155, 2018 | Mus Nikolett: A tundrai nyenyec ’mit mond’ jelentésű kérdő ige., Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX. 191- 205, 2018 | Sipos Mária: 2 in 1 – A szinjai hanti lokatív mondatok egyik kvázikopulájáról, A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék, 299–310., 2019 | F. Gulyás, Nikolett: Ditranzitív szerkezetek a keleti hantiban: a mə- ’ad’ ige., Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX. 71- 95, 2018 | Ekaterina Georgieva, Martin Salzmann, Philipp Weisser: An argument for postsyntactic lowering of negation in Udmurt and Mari, Maggie Baird & Jonathan Pesetsky (eds.), NELS 49: Proceedings of the Forty-Ninth Annual Meeting of the North East Linguistic Society, Amherst, MA: GLSA, Vol3, 11-20, 2019 | F. Gulyás, Nikolett: Predicative possession in Permic, Dalmi, Gréte, Jacek Witkoś & P. Cegłowski (eds): Approaches to Predicative Possession. The View from Slavic and Finno-Ugric. London: Bloomsbury, 186–204, 2020 | Sipos Mária: A kazimi hanti lokatív mondatokról, Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXII 439–457, 2020 | Ekaterina Georgieva: Névszói ellipszis az udmurt nyelvben, Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXII: 365–380., 2020 | Georgieva, Ekaterina: Névszói ellipszis az udmurt nyelvben, Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXII: 365–380., 2020 | Asztalos Erika: Focus in Udmurt: Positions, Contrastivity, and Exhaustivity, Finno-Ugric Languages and Linguistics 9.1-2: 14–57, 2020 | Dékány Éva, Ekaterina Georgieva: Three ways of unifying participles and nominalizations: the case of Udmurt., Artemis Alexiadou & Hagit Borer (eds.), Nominalizations: 50 Years on from Chomsky’s Remarks. Oxford: OUP. 169–202, 2020 | Georgieva Ekaterina, Martin Salzmann, Philipp Weisser: Ellipsis does not bleed Lowering: Evidence from do-support and fragment answers in Finno-Ugric, Mariam Asatryan, Yixiao Song & Ayana Whitmal (eds.): NELS 50: Proceedings of the Fiftieth Annual Meeting of the North East Linguistic Society. Vol 3. Amherst (MA): Gradua, 2020 | Sipos Mária: Egzisztenciális mondatok a hanti nyelv kazimi nyelvjárásában, Folia Uralica Debreceniensia 27: 189-214, 2020 | Sipos Mária: Nominális állítmányú mondatok az északi hantiban., Nyelvtudományi Közlemények 117: 69-100., 2021 | Dékány Éva: The Hungarian Nominal Functional Sequence, (Studies in Natural Language and Linguistic Theory 100) Springer, 2021 | Asztalos Erika, F. Gulyás, Nikolett, Horváth Laura, Timár Bogáta: New aspects in the study of Mari, Udmurt, and Komi-Permyak: The Typological Database of the Volga Area Finno-Ugric Languages., In: Szeverényi Sándor (szerk.): Uralic studies, Languages, and researchers. Proceedings of the 5th Mikola Conference. Studia Uralo-altaica 54. 255–274, 2021 | Asztalos Erika: From head-final towards head-initial grammar. Generational and areal differences concerning word order usage and judgement among Udmurt speakers, In: Diana Forker & Lenore A. Grenoble (eds.): Language Contact in the Territory of the Former Soviet Union. Amsterdam: John Benjamins, 143-182, 2021 | Ekaterina Georgieva, Martin Salzmann, Philipp Weisser: Negative verb clusters in Mari and Udmurt and why they require postsyntactic top-down word formation., Natural Language & Linguistic Theory 39: 457–503., 2021 | Georgieva, Ekaterina: Syntactic correlates of (non-)finiteness in Udmurt., Finnisch-Ugrischen Mitteilungen 46: 141–164., 2022 | Egedi Barbara, Veronika Hegedűs: Functional Heads Across Time: Syntactic Reanalysis and Change., Oxford: Oxford University Press., 2022 | Egedi Barbara, Veronika Hegedűs: The role of functional heads in syntactic change., Egedi Barbara, Hegedűs Veronika (szerk.) Functional Heads Across Time: Syntactic Reanalysis and Change. Oxford: Oxford University Press. 1–18., 2022 | Sipos, Mária: North Khanty, Bakró-Nagy, Marianne, Johanna Laakso & Elena Skribnik (eds.): The Oxford Guide to the Uralic Languages. Oxford: Oxford University Press. 582-607., 2022 | Sipos Mária, Sofya Onina: The quasi-copula oməs- in the Synya dialect of the Khanty language., Vestnik ugrovedenia = Bulletin of Ugric Studies12 (4/51): 743–754., 2022 | Mus Nikolett: On the semantic distribution of copular verbs in Tundra Nenets., Kaheinen Kaisla, Leisiö Larisa, Erkkilä Riku (eds.) Hämeenmaalta Jamalille. Kirja Tapani Salmiselle. Helsinki: Helsingin yliopiston kirjasto. 243–252., 2022 | Mus Nikolett, É. Kiss, Katalin: The reflexive cycle., Journal of Uralic Linguistics 1: 43–66., 2022 | Asztalos Erika: Nem SZIBÉRIÁBA mentem = SZIBÉRIÁBA nem mentem? A konstituensszinten értelmezett tagadás az udmurt nyelvben., In: Balogné Bérces Katalin, Nemesi Attila László, Surányi Balázs (szerk.) Nyelvelmélet és kontaktológia 5.. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társa, 2022 | Asztalos Erika: The expression of constituent negation in Udmurt: From scope-ambiguous to scope-transparent constructions., Acta Linguistica Academica 70: 248–283., 2023 | Mus Nikolett: Nenets., In: Abondolo, Daniel & Riita-Liisa Valijärvi (eds.): The Uralic Languages. London – New York: Routledge. 853-896., 2023 |
|
|
|
|
|
|
vissza »
|
|
|