Inferencia és predikció mintavetelezés alapján a hippokampuszban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
125324
típus FK
Vezető kutató Újfalussy Balázs Benedek
magyar cím Inferencia és predikció mintavetelezés alapján a hippokampuszban
Angol cím Sampling based inference and predictions in the hippocampus
magyar kulcsszavak hippocampus, idő, szekvencia, inferencia, statisztikus modellek, mintavételezés, viselkedés, adatelemzés
angol kulcsszavak hippocampus, time, sequences, inference, statistical modeles, sampling, behaviour, data analysis
megadott besorolás
Kognitív idegtudományok (pl. tanulás, memória, érzelmek, beszéd) (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)60 %
Neuroanatómia és idegélettan (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)20 %
Biológiai rendszerek elemzése, modellezése és szimulációja (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)20 %
zsűri Idegtudományok
Kutatóhely Lendület Idegi Jelátvitel Kutatócsoport (HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet)
résztvevők Plangár Imola
Shchur Olha
projekt kezdete 2017-12-01
projekt vége 2023-05-31
aktuális összeg (MFt) 39.992
FTE (kutatóév egyenérték) 5.43
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Az idegrendszer egyik kulcsfeladata, hogy a viselkedési döntések meghozatalát predikciókkal segítse. Ahhoz, hogy predikciókat tehessen, az agy egy, a környezetről alkotott dinamikus modellt használ. Nem ismert azonban, hogy milyen formában tárolja és hogyan használja ezt a dinamikus modellt.

A hippokampusz fontos szerepet játszik a térbeli tájékozódásban és az epizódikus emléknyomok eltárolásában. Mindkét képességhez szükséges az egymástól időben elválasztott események összekötése. Az a hipotézisünk, hogy a hippokampusz egy dinamikus valószínűségi generatív modellt formál. A hálózat működésének alapja, hogy a modellből időbeli pályákat (trajektóriákat, azaz egymás után következő állapotok sorozát, melyek az ún. theta szekvenciáknak felelnek meg) mintavételez. Ezek a trajektóriák tükrözhetik mind a közelmúlt történéseire vonatkozó inferenciát, mind a jövőre vonatkozó predikciókat.

Az elmélet azt jósolja, hogy az idegsejtek aktivitásának variabilitása szorosan kapcsolódik a környezetet jellemző bizonytalansághoz. A pályázat célja, hogy a trajektória mintavételezés elméletét kidolgozza, és a predikcióit kísérleti adatokon tesztelje. Szabadon mozgó állatokból származó sok-elektródás elvezetések adatait fogom elemezni, hogy a theta szekvenciák során fellépő variabilitás konzisztens-e az elmélet jóslataival. Továbbá kísérletesen indukált környezeti ambiguitás során mért Ca jelek alapján feltárom a kapcsolatot a környezet bizonytalansága, a neurális variabilitás és az egyedi események során mutatott viselkedésbeli válaszok között. Az elméleti megfontolásokon alapuló kísérletek segítségével megérthetjük, hogy az agy miként tud jóslatokat tenni egy bizonytalan világban.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Az idegrendszer komplex feladatok során jelentős bizonytalanság mellett is képes jó döntéseket hozni. Ahhoz, hogy a különböző lehetőségek közül is képesek legyünk helyesen választani, meg kell jósolnunk a választás lehetséges következményeit és azok bekövetkezésének a esélyét. A helyes jóslathoz szükség van arra, hogy agyunk megalkossa a környezet időbeli struktúrájának a modelljét, de nem ismert, hogy milyen neurális mechanizmusok felelősek a modell tárolásáért, a predikciók megalkotásáért vagy a hozzajuk tartozó bizonytalanság reprezentációjáért.

A hippokampusz fontos szerepet játszik a térbeli navigációban és az epizódikus emléknyomok eltárolásában. Mindkét képességhez szükséges az egymástól időben elválasztott események összekötése. Az a hipotézisünk, hogy a hippokampusz egy dinamikus valószínűségi generatív modellt formál, amelyben az egyedi eseményeket sejtcsoportok aktivitása kódolja, és a környezet időbeli strukturája a sejtcsoportok közötti dinamikára képzezhető le. A hálózat működésének alapja, hogy a modellből időbeli pályákat (trajektóriákat, azaz egymás után következő állapotok sorozát, melyek az ún. theta szekvenciáknak felelnek meg) mintavételez. Ezek a trajektóriák tükrözhetik mind a közelmúlt történéseire vonatkozó inferenciát, mind a jövőre vonatkozó predikciókat. Mivel a predikciókhoz tartozó bizonytalanságot a trajektóriák variabilitása kódolja, az elmélet szoros kapcsolatot jósol a neurális variabilitás és az állat viselkedése között. A pályázat célja, hogy a trajektória mintavételezés elméletét kidolgozza, és a predikcióit kísérleti adatokon tesztelje.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Jelen pályázatban bemutatott kutatás két fontos ponton járulhat hozzá a tudomány fejlődéséhez: Elsősorban azt fogjuk feltárni, hogy az agykéreg információ feldolgozó működéséhez hogyan járul hozzá a idegsejtek aktivitásában mérhető variabilitás. A mintavételezés hipotézis azt feltételezi, hogy a variabilitás nem rossz (zaj) és nem is semleges (redundancia), hanem a számítások elengedhetetlen részét képezi: az egyes eseményekhez rendelt bizonytalanságot reprezentálja. Mint sok más biológiai rendszer, az idegrendszer is sokszor zajosnak és megbízhatatlannak tűnik. Azonban többféleképpen tekinthetünk erre a zajra: megpróbálhatjuk csökkenteni a mértékét vagy teljesen kiküszöbölni, de meg is szelidíthetjük, hogy valami hasznos munkát végezzen. A gépi tanulás és statisztika ezt Monte Carlo technikáknak nevezi, de még lehetne mit tanulni az idegrendszertől, ha jobban megértenénk működésének alapjait. A pályázatban bemutatott kísérleteken keresztül megtudhatjuk, hogy az idegrendszer hogyan képes a zajt értelmes variabilitássá formálni, hogy segítségével a jövőre vontakozó jóslatokat tehessen.

Másodszor, fényt derítünk azokra a neurális mechanizmusokat, melyek a jóslatokért és az inferenciáért felelősek a hippokampusz által megvalósított generatív modellben. Megközelítésünk újdonsága abban áll, hogy egy statisztikai alapú, nagyszámú kísérleti adat értelmezésére alkalmas keretet ajánl, valamint számos korabbi funkcionális elméletet ("kognitiív gráf", "mentális tér") önt kvantitatív formába. Az egyedi eseményekre vonatkozó predikciók és a hozzájuk tartozó binzonytalanság neurális alapjának azonosítása fontos lépés lesz flexibilis neurális protézisek tervezése felé is.

Jelen pályázat szoros kollaboraciót igényel elméleti és kísérleti oldal között, és a neurális aktivitás szintjét összeköti az állat viselkedésével. A pályázat alapja, hogy a különféle szintű megközelítések egymást kölcsönösen erősítik, Magyarországon még ritkának számít. Az elméleti technikákat, melyeket a munka során használni tervezünk - Bayesiánus statisztika, neurális mintavételezés vagy rejtett változós modellek - sikeresen alkalmazták a neocortex megértésére, de a hippokampusz irányában képességeik mindezidáig kiaknázatlanok maradtak.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Ahhoz, hogy jó döntéseket hozhassunk, fel kell mérnünk a döntések lehetséges következményeit, valamint az egyes események bekövetkezésének esélyeit. Ha a rövidebb utat vagy gyorsabb sort akarjuk kiválasztani, vagy ha süteményt rendelünk a repülőtérre indulás előtt, mind olyan mindennapos döntési helyzetek melyek könnyen balul sülhetnek el. Jellemző rájuk a bizonytalanság a jelenlegi helyzetet illetően - Hol vagyok? Melyik sor rövidebb? Történt-e baleset az úton? - és az események közötti összefüggések modellezése - Hova jutok, ha balra fordulok? Milyen gyorsan haladnak a sorok? Milyen hamar ér a taxi a repülőtérre?

Ebben a pályázatban azt tanulmányozzuk, hogy az idegrendszer hogyan tesz jóslatokat és hogyan méri fel az egyes események bekövetkezésének esélyét. Azt gondoljuk, hogy a hippocampus eltárolja a környezet modelljét, ahol az egyes eseményeket sejtcsoportok aktivitása kódolja, míg az események közötti kapcsolatokat a hálózat dinamikája képezi le. A modell segítségével az agy képes a lehetséges eseményekből mintákat venni trajektóriák (eseménysorozatok) formájában. Az egyes események bekövetkezésének az esélye a mintákban mért gyakoriságuk segítségével becsülhető.

Ahhoz, hogy a mintavételezés neurális alapját azonosítani tudjuk, idegsejtek aktivitását fogjuk mérni a hippokapuszban, mialatt az egerek egyszerű döntési feladatban vesznek részt. Azt várjuk, hogy az idegsejtek aktivitásának variabilitása arányos lesz a feladat bizonytalanságával. A kísérletek során lehetőségünk lesz az állat viselkedését az idegsejtek aktivitása alapján megjósolni, és megérthetjük hogy az agy miként használ modelleket arra, hogy előrejelezzen eseményeket egy bizonytalan világban.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Making informed predictions to guide adaptive actions is a basic goal of all neural systems. Predictions require a model of the temporal structure of the environment, but little is known about how the brain might implement dynamical models and use them for computations.

The hippocampus has a crucial role in episodic memory and spatial navigation, both of which requires the ability to form associations across temporally separated events. I propose, that the hippocampus implements a dynamical probabilistic generative model. The basic computation of the circuit is to sample trajectories (sequences of states; corresponding to theta sequences) from the model representing both inference of recent states from the available sensory evidence and predictions of future states.

Our theory predicts that the variability observed in the neuronal activity is tightly coupled to the uncertainty of the animal about the environment. The goal of the proposal is to elaborate our central hypothesis about trajectory sampling theory and test its predictions using experimental data. Specifically, I will analyse multi-electrode recordings from freely moving rats to test whether the changes in the variability of theta sequences is consistent with the predictions of the theory. Moreover, I will analyse Ca imaging data from mice performing decision making under experimentally induced environmental ambiguity to asses the relationship between uncertainty, neuronal variability and behavioural performance on a single trial basis. These theory-driven experimental investigations will enable us to elucidate the neuronal mechanisms of how the brain uses models to make predictions in an uncertain world.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The brain is able to make informed decisions about complex problems in an uncertain world. A necessary requirement for selecting among different choices is the ability to predict their potential future outcomes and the probability of their occurrence. Predictions require a model of the temporal structure of the environment, but little is known about the neuronal mechanisms responsible for the implementation of this dynamical model, nor how the brain uses dynamical models to predict future outcomes and how it represents the uncertainty associated with them.

The hippocampus has a crucial role in episodic memory and spatial navigation, both of which requires the ability to form associations across temporally separated events. The central hypothesis of our proposal is that the hippocampus implements a dynamical model of the environment, where individual events are encoded by the activation of cell assemblies and the temporal structure of the environment is mapped to the dynamics of the cell assemblies. The basic computation of the circuit is to generate sampled trajectories (sequences of events; corresponding to theta sequences) from the model representing both inference of recent states from the available sensory evidence and predictions of future events. As the uncertainty of the predictions is represented by the variability of the trajectories, our theory predicts a tight coupling between the behavioural performance and the neuronal variability. The goal of the project is to elaborate the experimental predictions of the trajectory sampling theory, to analyse neuronal data to test these predictions and to design novel experiments to further challenge the model.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Our research project will have a substantial contribution to the progress of the field along the following two directions: First, it will contribute to understand the role of neuronal variability in cortical computations. The sampling theory assumes that variability is neither bad (noise), nor neutral (redundancy) but it is a crucial part of the computations performed by the brain: it represents the uncertainty associated with specific events. As many other biological systems, the nervous system seems often noisy and unreliable. However, there are many ways to look at this noise: one can try to get reduce or suppress it, one can also tame the dragons, and get the noise to do some useful work for the system. This is exactly what Monte Carlo methods are achieving for machine learning, but we may still learn efficient new tricks from the brain if we can understand its computational principles. Our theory driven experimental investigations will clarify how the brain transforms the noise to useful neuronal variability in order to implement sampling based predictions in the nervous system.

Second, we will reveal the neuronal mechanisms of predictions and inference in a generative model implemented by the hippocampus. The major novelty of our approach is that it offers a solid statistical framework to interpret a wealth of experimental data and formalises earlier theoretical considerations (e.g., "cognitive graph", "mental space") about the function of the hippocampus. Identifying neural correlates of internal representations of predictions and the associated uncertainty on a single trial level will also be an essential step towards designing flexible neuronal prosthetics.

The proposed project requires a tight collaboration between theory and experiments and links neuronal activity with behaviour, a constellation seldom observed in Hungary but proven to have a great potential to advance neuroscience. Furthermore, the computational techniques used in the project - Bayesian statistics, neuronal sampling or latent variable modelling - have been successfully applied to reveal neocortical computations, but their potential to elucidate hippocampal function remained largely unexplored.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Making informed decisions requires to predict the potential future consequences and evaluate the uncertainty associated with the outcomes. For example, taking a risky shortcut, choosing between queues or ordering a cake just before going to the airport are typical situations where things can easily go wrong. A common factor in all these situations is that they are all characterised by uncertainty of our current state (Where am I? Which queue is shorter? Are there accidents on the road?) and a temporal model of the environment (Where do I get if I turn left? How fast queues progress? How quick it is to get to get a taxi?).

The current project studies how the brain represents uncertainty in temporal models of the outside world. We propose that the hippocampus implements a model of the environment, where events are encoded by a group of cells and the temporal dynamics of events is mapped to their activity dynamics. To represent uncertainty and to make predictions, the brain samples possible trajectories (series of events) from this model that are consistent with the sensory inputs. The frequency of certain events in the resulting samples could then be used to predict the future outcome of decisions.

To identify neuronal correlates of the trajectory sampling, we will monitor the activity of multiple neurons in the hippocampus of mice performing a simple decision making task. We predict that the variability of neuronal responses will be proportional to the level of uncertainty in the task. These experiments will enable us to predict the choices of the animal on individual trials and to understand how the brain uses models to make predictions in an uncertain world.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Térbeli navigációs feladat során vizsgáltuk a hippokampuszban a tervezés során megjelenő neuronális reprezentációkat. Nem találtunk a bizonytalanság pillanatszerű megjelenítésére utaló jeleket az adatokban: a populációs aktivitás jellemzően egyetlen helyszínt kódolt egy adott időpontban. Az egymást követő théta-ciklusok közötti variabilitás azonban nagyobb volt, mint amekkorát a legvalószínűbb útvonal kódolása alapján vártunk, és a lehetséges jövőbeli útvonalak random mintavételezésére utal. A tervezéssel járó bizonytalanságot tehát az agyunk az alternatív lehetőségek egymás utáni lejátszásával oldja fel. A Idegi Jelátvitel csoporttal közösen virtuális valóság-kísérleteket állítottunk fel, és két-foton Ca-képalkotással rögzítettük a hippocampális neuronok aktivitását. Megvizsgáltuk, hogyan fejlődnek a hippocampális térbeli és kontextuális reprezentációk egerekben a feladat tanulása során. Megállapítottuk, hogy bár a helysejtek korán kialakulnak, a feladat szempontjából releváns változók megjelenése további tanulást igényel. Vizsgáltuk a dendritikus nemlinearitások hatását a hippocampalis helysejtek szelektív térbeli aktivitására. Azt találtuk, hogy a dendritek hatása a neurális kimenetre akkor maximális, ha a lokális plaszticitás révén kialakuló szinaptikus klaszterek közepesen nagyok. Azt is megfigyeltük, hogy a dendritfára érkező szinaptikus bemeneteket a sejt egyszerre több, egymástól dinamikai szempontból lényegesen különböző módon összegzi és dolgozza fel.
kutatási eredmények (angolul)
We investigated the neuronal representations in the hippocampus associated with planning during a goal-oriented spatial navigation task. We found no evidence for the instantaneous representation of the uncertainty in the data: the population activity encoded single locations at any given time. However, the variability between subsequent theta cycles was larger than that expected from only encoding the most likely trajectory, and is consistent with random sampling from hypothetical future trajectories. Thus, in the hippocampus uncertainty is represented by encoding multiple alternative options sequentially. With the Lab. of Neuronal Signalling, we set up virtual reality experiments and recorded the activity of hippocampal neurons using Ca imaging. We studied how hippocampal spatial and contextual representations develop in mice during learning a navigation task. We found, that although hippocampal spatial maps form early upon exploring an environment, emergence of task-relevant variables requires further experience. We also analysed the contribution of dendritic nonlinearities to the spatially selective activity of hippocampal place cells. We found that the contribution of dendritic nonlinearities to the neural output is maximal when synaptic clusters, formed via local plasticity, are moderately large. We also found that synaptic inputs onto the same dendritic tree are processed by parallel functional architectures with distinct computational properties.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=125324
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kis Márton: Analysing hippocampal neural representations with probabilistic deep learning, PPKE ITK, MSc Thesis, 2020
Rita Nyilas, Balázs B Ujfalussy, Balázs Lükő, Atilla B Kelemen and Judit K Makara: Experience-dependent reorganization of hippocampal CA1 pyramidal cell representations in a virtual contextual go/no go task, FENS Forum, 2022
Kim Young Joon, Ujfalussy Balázs B., Lengyel Máté: Parallel functional architectures within a single dendritic tree, CELL REPORTS 42: (4) p. 112386., 2023
Balázs B Ujfalussy and Gergő Orbán: Sampling motion trajectories during hippocampal theta sequences, biorxiv, 2021
Ujfalussy Balazs B., Orban Gergo: Sampling motion trajectories during hippocampal theta sequences, ELIFE 11: e74058, 2022
Balazs B Ujfalussy, Gergő Orbán: Sampling motion trajectories during hippocampal theta sequences, eLife 2022;11:e74058, 2022
Balázs Ujfalussy, Márton Kis and Gergő Orbán: Representation of uncertainty during hippocampal theta sequences, 2019 Conference on Cognitive Computational Neuroscience, 2019
Ujfalussy BB, Orbán G: Sampling-like representation of prospective locations during hippocampal theta sequences, Bernstein Conference 2020, 2020
Ujfalussy B.B., Makara J.K.: Impact of functional synapse clusters on neuronal response selectivity, NATURE COMMUNICATIONS 11: (1) 1413, 2020





 

Projekt eseményei

 
2022-04-28 14:51:56
Résztvevők változása
2018-11-14 14:06:34
Résztvevők változása




vissza »