19. századi magyar történelem, forráskiadás, Széchenyi István,
angol kulcsszavak
19th-century Hungarian history, source edition, István Széchenyi
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Újkori történelem
zsűri
Történelem
Kutatóhely
Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Czinege Szilvia Dobszay Tamás Oplatka Andreas
projekt kezdete
2017-09-01
projekt vége
2023-06-30
aktuális összeg (MFt)
43.200
FTE (kutatóév egyenérték)
12.24
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A projekt célja Széchenyi István levelezésének tudományos igényű kiadása. Az MTA Történettudományi Intézete tudományos - és az Akadémia alapítójával szemben morális - kötelezettségének tekinti a Széchenyi-filológia fehér foltjának eltüntetését. Bár a levelezés publikálása már a 19. század végén megkezdődött, ám 19. és a 20. század vége között megjelent forrásközlések egyáltalán nem, vagy kevéssé felelnek meg a tudományosság modern normáinak, megbízhatóság és használati érték szempontjából sok kívánnivalót hagynak maguk után. Az irathagyaték hatalmas terjedelmű: a jelenleg ismert levelek száma 3000 fölött van, de megalapozott becslések szerint 4500-5000 körül lehet a fellelhető levelek, illetve az azokhoz kapcsolódó, a kritikai kiadásba felveendő iratok száma. A nem magyar nyelvű szövegeknél regesztával segítjük majd az olvasót, és a Széchenyihez intézett levelek kivonatát is közöljük a velük tartalmi egységet alkotó leveleknél. A pályázati támogatás segítségével stabil személyi, intézményes és infrastrukturális feltételeket kívánunk teremteni a Széchenyi-korrespondencia mai kor színvonalán álló, teljességre törekvő kritikai kiadásához. A négyéves pályázati ciklusban ketten főfoglalkozás-jelleggel dolgoznak a kritikai kiadáson. Ezalatt felkutatjuk a nagyobb hazai és a legfontosabb külföldi gyűjteményekben őrzött összes levelet - a korábban publikáltak eredetijét is - digitalizáljuk, átírjuk, majd szövegkritikai és tartalmi magyarázó jegyzetekkel ellátva publikáljuk. Ebben a ciklusban az 1830 előtti leveleket jelentetjük meg könyv formájában, a továbbiakat pedig egyelőre online adatbázisban tesszük hozzáférhetővé a feldolgozás ütemében.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A projekt jellegéből adódóan nem elméleti problémák felvetéséből indul ki. Bár a feladat - a 19. század legsokoldalúbb magyar történeti személyisége kiterjedt levelezésének tudományos igényű publikálása - sokrétű és magas színvonalú történészi felkészültséget követel, kevés teret ad az intellektuális csillogásnak. Nem hipotézisből indulunk ki, hanem a szűkebb szakmában jól ismert két premisszából: egyrészt abból, hogy létezik egy sokoldalúan kiaknázható, különösen értékes forráscsoport, amely azonban szétszórtsága, soknyelvűsége és olvasati nehézségei miatt csak kevesek számára használható. A projekt tehát kifejezetten egy gyakorlati problémát kíván megoldani, az a célja, hogy hosszú távon hasznos szolgálatot tegyen a 19. századi magyar történelem kutatónak egy különösen gazdag "aranybánya", a Széchenyi-levelezés feltárásával.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Széchenyi levelezése méreteit tekintve a magyar kulturális örökség legnagyobbjai közé tartozik a műfajban- nagyságrendjében a Kazinczy levelezéssel vethető össze-, tartalmi fontossága pedig egyedülálló. Széchenyinek a levelekből feltárható kapcsolati hálója messze az ország, sőt a Habsburg-birodalom határain túlra is kiterjedt, ami egyedülálló volt a reformkori Magyarországon. A forráscsoport feltárása és publikálása olyan "szerszámot" ad a Széchenyivel foglalkozó kutatók kezébe, amelynek jelentősége a naplók egykori kiadásához mérhető. A levelezés ugyanakkor a szorosan vett Széchenyi-kutatáson túl a történettudomány több ága (politika-, eszme-, társadalom-, gazdaságtörténet) és szűkebb részterülete (város-, technika-, mentalitástörténet stb.) számára is különlegesen értékes forrásbázisnak számít. Tudományos igényű publikálása a reformkori magyarországi viszonyok számos rétegének a megismerését is nagymértékben elő fogja mozdítani. A Széchenyi-iratkiadás legnagyobb fehér foltjának eltüntetése nemcsak a történettudomány autonóm igényei szempontjából fontos feladat. A „legnagyobb magyar” által kezdeményezett, s jelentős magánadománnyal támogatott Akadémia, illetve annak kutatóintézete morális kötelezettséget is teljesít a teljes levelezés tudományos igényű közzétételével. A projekt sikeres véghezvitelével egyúttal utólag értelmet nyernek azok az előmunkálatok is, amelyet korábbi Széchenyi kutatók - Bártfai Szabó László és Viszota Gyula, illetve Spira György és George Barany végeztek a levelek összegyűjtése terén. A Széchenyi-iratkiadások sikerei (a Fontes 15 kötete) és kudarcai (a levelezés két publikálási kísérlete) ugyanazt a tanulságot kínálják a projekt struktúrája szempontjából. A szakértelem mellett hatalmas kitartást, sőt bizonyos "megszállottságot" igénylő vállalkozás csak akkor hozhat eredményt, ha a feladatra vállalkozó, kis létszámú kutatói kollektíva elmélyült és szisztematikus munkájához hosszú távon rendelkezésre áll a stabil háttér . A szűk szakértői kollektíva motiváltsága, a Történettudományi Intézet intézményi infrastruktúrája és szakmai közege, valamint az NFKI finanszírozás nyújtotta financiális biztonság együttesen sikerre viheti a bő 80 év óta napirenden tartott vállalkozást.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Széchenyi István a legismertebb magyar történelmi személyiségek közé tartozik, megítélése kiemelkedően pozitív. Elméleti munkásságát - a polgári átalakulás programját - többször kiadott könyveiből ismerhetik meg az érdeklődők, maradandó gyakorlati alkotásai - Lánchíd, Akadémia, szabályozott Tisza, dunai hajózás - részei tapasztalati világunknak. A "legnagyobb magyarral" kapcsolatban szerencsés helyzetben vagyunk akkor is, ha a magánembert szeretnénk megismerni, ugyanis egyedülálló mennyiségű és minőségű személyes dokumentumot hagyott az utókorra. Naplójegyzeteinek már a két világháború között elkészült a tudományos igényű kiadása, ám a hasonlóan felbecsülhetetlen értékű levelezésnek - amelynek több mint 3 ezer darabját ismerjük jelenleg - csak részlegesen, és az sem megbízható, jól használható formában jelent meg az előző 130 évben. A projekt keretében össze kívánjuk gyűjteni az összes fellelhető Széchenyi-levelet. A sokszor nehezen megfejthető kézírással írt magyar, német, francia és angol nyelvű leveleket átírjuk, megállapítjuk a hiteles szöveget, és magyarázó jegyzetekkel segítjük az olvasót. A kész leveleket azonnal hozzáférhetővé tesszük egy online adatbázisban, majd amikor az összes felkutatható irat bekerült az adattárba (ez a négy éves pályázati ciklus fő célkitűzése), kronológiai sorrendben 8-10 kötetben publikáljuk majd a levelezést. A szövegkritikai kiadás felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek, illetve a művelt olvasók számára, de a „legnagyobb magyar” által kezdeményezett, s jelentős adománnyal támogatott Akadémia morális kötelezettségét is teljesíti a teljes levelezés tudományos igényű közzétételével.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. Engedélyezett Hungarikum kérelemmel rendelkezem.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. Engedélyezett Hungarikum kérelemmel rendelkezem.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Engedélyezett Hungarikum kérelemmel rendelkezem.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. Engedélyezett Hungarikum kérelemmel rendelkezem.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A munka Széchenyi István fennmaradt hatalmas levelezésének feltárásával és számbavételével kezdődött. Ennek első eredményeként elkészítettük az általa írt közel ötezer, illetve a hozzá írott több mint háromezer levél katalógusát a nagyobb őrzőhelyekre vonatkozóan. Megtörtént az összes fellelhető, Széchenyi által írt levél digitalizálása. Elkészült mintegy 1500 német, magyar, francia és angol nyelvű levél betűhív átírása és szövegkritikai jegyzetekkel történő ellátása. Ezeknek mintegy a feléhez a tartalmi magyarázó jegyzetek is elkészültek. Az 1825-ig írt 560 levelet – szövegkritikai és tartalmi jegyzetekkel, illetve az idegen nyelvű levelek magyar nyelvű tartalmi összefoglalójával – egy erre a célra készült önálló honlapon, online adatbázisként hozzáférhetővé tettük a kutatók, illetve az érdeklődő közönség számára: https://szechenyilevelezes.abtk.hu/
A projekt időtartama alatt Fónagy Zoltán és Czinege Szilvia számos konferencia-, ill. ismeretterjesztő előadást tartott, valamint tanulmányokat publikált a Széchenyi-levelezéssel kapcsolatban, illetve arra alapozva.
kutatási eredmények (angolul)
The project began with an exploration and inventory of István Széchenyi's voluminous surviving correspondence. As a first result, a catalogue of nearly 5,000 letters written by him and more than 3,000 letters written to him was compiled for the major archives. All the letters written by Széchenyi that can be found have been digitised. The transcription of some 1,500 letters in German, Hungarian, French and English and the addition of text-critical notes have been completed. For about half of these, explanatory notes on the content have also been prepared. The 560 letters written up to 1825 - with critical and substantive annotations and a summary of the content in Hungarian of the foreign-language letters - have been made available to researchers and the interested public as an online database on a dedicated website: https://szechenyilevelezes.abtk.hu/
During the project period, Zoltán Fónagy and Szilvia Czinege gave numerous conference and dissemination presentations and published studies on the Széchenyi correspondence.
Czinege Szilvia, Fónagy Zoltán: Széchenyi István levelezése, , 2022
Fónagy Zoltán: „Szeretett, bár mostoha gyermekeim” Az érzelmes Széchenyi, In: Kárpáti, Attila István; Pásztor, Katalin; Sóti, Lajos; Várkonyi, Gábor (szerk.) "...a jövendőnek urai vagyunk." Tanulmányok Csorba László tiszteletére, Martin Opitz Kiadó (2022) pp. 61-69., 2022
Fónagy Zoltán: "Oly számos családnál, mint az enyim", , 2018
Fónagy Zoltán: Széchenyi István apaszerepben, MÚLT-KOR: NEGYEDÉVES TÖRTÉNELMI MAGAZIN (3.) pp. 10-18., 2018
Fónagy Zoltán: Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását?, , 2017
Czinege Szilvia: Széchenyi német nyelvhasználata levelei tükrében, Századok 2021/3., 2021
Czinege Szilvia: Széchenyi levelek nyomában, Történelmi Szemle 2022/1, 2022
Czinege Szilvia, Fónagy Zoltán: Széchenyi István levelezése, , 2022
Fónagy Zoltán: „Szeretett, bár mostoha gyermekeim” Az érzelmes Széchenyi, In: Kárpáti, Attila István; Pásztor, Katalin; Sóti, Lajos; Várkonyi, Gábor (szerk.) "...a jövendőnek urai vagyunk." Tanulmányok Csorba László tiszteletére, Martin Opitz Kiadó (2022) pp. 61-69., 2022
