Kommunikációs pragmatika csecsemőkorban: A beszéd bejóslása, a tudatelmélet, a beszélőváltás és a fogalmi fejlődés közti összjáték felderítése  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
125417
típus FK
Vezető kutató Forgács Bálint
magyar cím Kommunikációs pragmatika csecsemőkorban: A beszéd bejóslása, a tudatelmélet, a beszélőváltás és a fogalmi fejlődés közti összjáték felderítése
Angol cím Communicational pragmatics in infancy: Exploring the interplay between language prediction, theory of mind, turn-taking and conceptual development
magyar kulcsszavak Kíséreti pragmatika, nyelvelsajátítés, tudatlemélet, beszélőváltás, fogalmi fejlődés, idegtudomány
angol kulcsszavak Experimental pragmatics, language acquisition, theory of mind, turn taking, conceptual development, neuroscience
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Fejlődéspszichológia
zsűri Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely Pszichológiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Köteles Ferenc
Magyari Lilla
projekt kezdete 2017-09-01
projekt vége 2023-02-28
aktuális összeg (MFt) 39.993
FTE (kutatóév egyenérték) 4.60
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásunk fő célja a csecsemők pragmatikai és kommunikációs készségeinek feltérképezése. A korai mentalizációs és nyelvi képességeket vizsgáljuk, és azt, hogy ezek interakciója fokozatosan hogyan alapozza meg a későbbi hatékonyabb nyelvhasználatot. A csecsemők kulcsfontosságú kommunikációs és nyelvi előrejelzéseinek vizsgálatára újszerűen idegtudományi (EEG) és szemmozgás-követő eljárást egyaránt alkalmazunk. Először a természetes beszélgetésekben megfigyelhető beszélő-váltásokhoz kapcsolódó képességek fejlődését vizsgáljuk. Úgy tűnik, hogy a csecsemők már korán birtokában vannak komplex, a beszélő-váltások, azaz a hallgató és a beszélő szerepének váltakozásának előrejelzéséhez szükséges képességeknek. Ezeket azonban kevés tanulmány vizsgálta eddig. A kutatási projekt azt is vizsgálja, hogy a kommunikációs elvárásokat, hogyan segítik a tudatelméleti és nyelvi reprezentációk. Azt szeretnék megtudni, hogy a nyelvi kommunikáció során a másoknak tulajdonított vélekedések (1) egyrészt vajon szemantikusak és típus-jellegűek vagy sokkal lokálisabbak és egyediek, (2) másrészt vajon befolyásolják-e őket az osztenzív kommunikációs jelek. A kutatásunk arra tud rávilágítani, hogy a csecsemők konceptuális meta-reprezentációkat alakítanak-e ki vagy a kommunikációs partnerek (hamis) vélekédéseinek megértése inkább szituáció-függő. A kutatás tehát megmutathatja, hogy a beszéd kommunikációs aspektusa már nagyon korán világos a csecsemők számára, és hogy kommunikációs jeleket is képesek számításba venni a szemantikai reprezentációikban.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az emberi kommunikáció egy új megközelítése, a Relevancia Elmélet feltételezi, hogy a kommunikáció nem csupán információ átadás, hanem a beszélő célja a hallgató mentális reprezentációinak, vélekedéseinek és vágyainak megváltoztatása. Az elméletből következik, hogy a kommunikáció már a nyelv használat előtt megjelenik, és fontos része a mentalizációs folyamat. A kutatási projektünk célja, hogy azonosítsa és jellemezze a csecsemők kommunikációs helyzetekben kialakított tudatelméleti és szemantikai reprezentációit és azok interakcióját. Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a nyelvi feljődésben nagy változás történik olyan 14 hónapos kor körül, amikor az ún. N400 kiváltott-potenciál, a szemantikai megértéshez és előrejelzéshez kötött elektrofiziológiai korrelátum már megbízhatóan kimutatható. Hipotézisünk szerint a beszélő-váltások előrejlezésének képessége is pont ekkor válik kimutathatóvá, mert az szemantikai és tudatelméleti előrejlezésekhez köthető. Kiváltott potenciál (ERP) vizsgálatokat is szeretnénk végezni annak vizsgálatára, hogy vajon a 14 hónapos csecsemők mások megértéséhez köthető nyelvi folyamatai vajon általános, szemantikai jellegűek vagy sokkal lokálisabb, tárgy-reprezentációkhoz köthetőek, és hogy vajon ezek a folyamatok függnek-e az oszentzív kommunikációs jelektől. Az eredmények fontosak a nyelvi fejlődés feltérképezésében két szempontból is: (1) a beszélő-váltásokhoz köthető előrejelzések fejlődésének pontosabb idői lefolyását határozzák meg; (2) új információkat nyújtanak a tudatelméleti reprezentációk és a nyelvi előrejelzések természetéről.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Egyre több eredmény azt mutatja, hogy a csecsemők már azelőtt, hogy elkezdenének beszélni, szociálisan gazdag és komplex szociális-kommunikatív viselkedést mutatnak (pl. mutatással, vagy tekintet irányának követésével). Azonban még mindig kevés kutatás foglalkozik a preverbális csecsemők pragmatikai képességeinek feltárásával. Kutatásunkban arra szeretnénk rámutatni, hogy a csecsemők pragmatikai képességei talán sokkal fejlettebbek, mint ahogy azt gondoltuk, és hogy mentalizációs képesség egy fontos alapot biztosít a nyelvi fejlődés számára.
Csak az utóbbi időkben jelentek meg olyan pszicholingvisztikai kutatások, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy a kommunikáció idői lefolyása, azaz annak képessége, hogy jókor legyünk képesek átvenni a szót a beszélgető partnerünktől, alapvető fontosságú a hatékony nyelv használatban. Azok a gyermekek, felnőttek vagy második nyelvet tanulók, akiknek nehezen megy a megszólalásaik időzítése (túl korán vagy túl későn teszik meg azt) szociális hátrányban lehetnek. Azt is feltételezik, hogy a megnyilatkozások időzítése a beszélgetésekben önmagukban is jelentéssel bírhatnak. Például, amennyiben egy kérésre adott válasz késéssel, azaz nem azonnal kezdődik el, a késés már önmagában elutasítást fejezhet ki. Ezért a beszélő-váltások fejlődésének jellemzése a szociális viselkedés alapmechanizmusaiba nyújt belátást.
A projekt azt is vizsgálja, hogy a tudatelméleti és szemantikai megértés hogyan kapcsolódik össze és hat egymásra a korai fejlődés során. A pragmatikus-kommunikációs szemlélet a nyelvi fejlődést egy másik persepktívából szemléli: Ha a nyelv nem csak információ átadásra szolgál, hanem a partner gondolatainak, vélekedéseinek és vágyainak megváltoztatására is, akkor a kommunikációs viselkedés (mi és hogyan lesz kommunikálva) a csecsemő számára ugyanolyan fontosságú mint a nyelvi input a beszélgetések pontos interpretációjának fejlődésében. A megközelítésünk ezért választ ad arra, hogy a TV nézés vagy Youtube a videók miért nem elegendőek ahhoz, hogy jobb beszélőkké váljunk: Először is jó kommunikátorrá kell válnunk. Az eredményeink azt mutathatják, hogy a csecsemők sokkal komplexebb mentális reprezentációkkal bírnak, mint korábban gondoltuk.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás a csecsemők tudatelméleti és kommunikációs képességeit vizsgálja.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The main goal of our research project is to explore the development of pragmatic and communicative skills in infancy, with a special emphasis on the interplay between early mentalistic and linguistic abilities, and their gradual transformation into sophisticated and efficient language use. We apply a novel approach by combining neuroscientific methods (EEG) and eye-tracking to better understand two key aspects of infants’ communicational expectations and linguistic predictions. The first is the development of conversational turn-taking: Infants seem to be in possession of complex predictive mechanisms necessary for the remarkably swift and fast switches between conversational roles, but only a handful of studies have explored it sofar. The second thread deals with how communicational expectations are informed by Theory of Mind representations and linguistic prediction. We want to explore if belief states that are attributed during linguistic communication are semantic and concern types, or if they are more local and concern tokens, and if they are modulated by ostensive communicative cues. Our research could illuminate whether infants have conceptual meta-representations, or a more situational understanding of the (false) beliefs of communicative partners. This project could show that the communicative value of speech seems to be evident for infants from very early on, and that they take into account communicative gestures in their semantic representations.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
A novel approach to human communication, Relevance Theory proposes that communication is not mere information transmission, but speakers aim to change the mental representations, beliefs and desires, of hearers. The theory implies that communication takes precedence over language use, and involves considerable mentalization processes, but its developmental implications have not been explored systematically. The aim of our project is to identify and specify the interplay between Theory of Mind (ToM) and semantic representations in communicative situations in infancy. One of our main areas of interest is the precise timing of the development of expectations related to conversational turn-transitions between speakers and listeners. Earlier studies have shown that language development seems to switch gears around 14 months of age -- around the time the N400 brain wave, an electrophysiological indicator of semantic comprehension and prediction can be evoked reliably. We hypothesize that turn-transition predictions appear right around 14 months, because they are closely tied to the development of mentalistic and semantic predictions. We also plan to use event-related potentials (ERPs) to explore whether 14-month-old infants follow the linguistic comprehension of social partners via generic, semantic representations, or more local, object representations, and if these processes are dependent of ostensive communicative cues. The significance of these results on language development are two folds: (1) we could identify the precise timing of the development of turn-transition predictions and (2) we could gain insight of the nature of ToM representations in linguistic predictions.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Evidence is accumulating that infants engage in rich and complex communicative behavior well before they start to talk proper (e.g., pointing, gaze following, etc.), but the systematic investigation of the preverbal pragmatic skills during early development has been sporadic. In our project, we hope to find that infants’ pragmatic skills are more developed as it was thought before, and that mentalization skills provide the basis for language development.
It has been recognized only recently in psycholinguistic research that the temporal pattern of communication, that is, the ability of taking a turn in conversation with the right timing is a basic yet essential skill for efficient language use. Children, adults, or second-language learners who might have problems with timing their turns (being too late or too early with speaking) suffer social consequences. It has been also hypothesized that the timing of conversational turns have significance even for the meaning of utterances. For example, a delay with responding to an offer could already express a refusal. Hence, information about development of turn-taking provides insight into the development of the core mechanism of social behaviour.
The project also explores how Theory of Mind skills and semantic comprehension rely on and inform each other during early language development. A pragmatic-communicational approach puts language learning in a different perspective: If language is not for transmitting information, but to change what our partners think, believe or desire, the communicative behavior (what and how is intended to be communicated) might be just as important as linguistic input per se for infants to develop accurate interpretations of conversations. Our approach puts in perspective why watching TV or Youtube videos are not sufficient to become better speakers: First one might need to become good communicator. We hope to show that infants might have more sophisticated mental representations of other’s belief as it has been thought before.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The project explores infants’ understanding of language and communication. We hypothesize that infants, around or even before they start to produce their first words have sophisticated skills to infer other’s beliefs, desires, and conversely, communicative intentions. Such abilities are critical if we take language to be more than a messaging system, but a powerful way to express to our social partners how we feel, or what do we need. In fact human communication seems to require speakers and hearers to keep track what the other intended to express, to have a good understanding of language. We would like to explore how infants develop such complex skills, and become able to infer what social partners want from them when they utter certain expressions, and how to express themselves in an understandable and efficient way. We want to explore whether babies are attentive towards communicative gestures of adults, and take these gestures and corresponding mental states into account when they guess what speakers wanted to tell them. We plan to examine whether infants’ early linguistic and mentalization abilities help them to participate in conversations by taking turns as speakers and hearers; and if they use linguistic processes proper, or other mechanisms when they try to follow the linguistic understanding of social partners, both communicative and non-communicative. These results could show that infants are equipped with basic skills for understanding and follow human communication very early on, and help to examine theories that emphasize that human communicative skills precede language during the course of human development and perhaps of human evolution.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatási projektünk keretében számos kísérletet végeztünk elektrofiziológiai (EEG), szemmozgáskövetéses módszerekkel illetve on-line eljárások révén. Eredményeink arra mutattak rá, hogy a tudatelméleti működés – a képességünk, hogy másoknak a sajátunktól független szándékokat, vágyakat és vélekedéseket tudunk tulajdonítani – máshogy lép be a nyelvfeldolgozásba, mint azt korábban gondoltuk. A kurrens elméletek szerint a nyelv kommunikációs szándékon (tudatelméleten) alapuló értelmezése csak a szintaktikai-szemantikai dekódolása után, a pragmatikai szakaszban, a nyelv társas-kontextuális interpretációja során játszik szerepet. Eredményeink szerint azonban már a szemantikai feldolgozás, a nyelvi jelentéselemek hosszútávú emlékezetből történő előhívása során tudatelméleti hatások figyelhetők meg. Az N400 elektrofiziológiai hatást korábban kizárólag a szemantikai feldolgozással / előhívással kapcsolták össze, eredményeink azonban azt mutatják, hogy közvetlen tudatelméleti manipulációkra is érzékeny (hamis vélekedésekre, sőt, mások puszta jelenlétére is), olyan helyzetben is, ahol szemantikai feldolgozásra nincs is szükség. Meghökkentő módon hasonló eredményt kaptunk 14 hónapos babákkal is, amikor az N400 a fejlődés során először váltható ki megbízhatóan. Ezek az eredmény alapjaiban írhatják át a nyelvelsajátítás és a nyelvfeldolgozás agyi szerveződéséről alkotott képünket, és felvetik, hogy nem két külön rendszerről van szó, hanem a nyelvértés maga is tudatelméleti természetű.
kutatási eredmények (angolul)
In our research project, we conducted a number of experiments using electrophysiological (EEG), eye-tracking and on-line methods. Our results showed that Theory-of-Mind (ToM) – our ability to attribute intentions, desires and beliefs to others, independent of our own – enters language processing in a different way than previously thought. According to current theories, communicative intentions (ToM) play a role in the interpretation of language only after its syntactic-semantic decoding, during a pragmatic stage integrating social-contextual information. Our results show, however, that already during semantic processing, during the retrieval of linguistic elements from long-term memory, ToM effects can be observed. The N400, an electrophysiological response previously linked exclusively to semantic processing/retrieval, appeared to be sensitive to direct manipulations of ToM (false beliefs, or even the mere presence of another person), even in situations where semantic processing demands were low. Surprisingly, similar results were obtained with 14-month-old babies, when the N400 can be reliably elicited for the first time during development. These results may fundamentally rewrite our picture of the neural organization of language acquisition and processing, and suggest that instead of being subserved by two separate systems, language system may be a mentalistic ToM system in nature.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=125417
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Magyari, L., Mangen, A., Lüdtke, J., Kuzmičová, A. & Jacobs, A. M.: Eye movement and mental imagery during reading of literary text with different narrative styles., Journal of Eye Movement Research, 13(3), 2020
Bálint Forgács, Judit Gervain, Eugenio Parise, György Gergely, Ildikó Király: The pragmatics of mentalization in preverbal infants, In: BCCCD21 Book of Abstracts, (2021) p. 203., 2021
Bálint Forgács, Tibor Tauzin, György Gergely, Judit Gervain: Humans at birth appreciate the communicative power of language, In: XII. Dubrovnik Conference on Cognitive Science - Linguistic and Cognitive Foundations of Meaning, (2021) p. 1., 2021
Forgács Bálint: A gravitáció mint szellem, BUKSZ- BUDAPESTI KÖNYVSZEMLE 33: (1) p. 23., 2021
Forgács Bálint, Gervain Judit, Parise Eugenio, Gergely György, Üllei-Kovács Zsuzsanna, Elek Lívia, Király Ildikó: The Electrophysiology of Semantic Processing in Mentalistic Social Situations, In: 5th international conference of the European Society for Cognitive and Affective Neuroscience, ESCAN 2021, (2021) p. 1., 2021
Forgács Bálint, Gervain Judit, Parise Eugenio, Gergely György, Üllei-Kovács Zsuzsanna, Elek Lívia, Király Ildikó: Pulling Apart the Social N400: The Attribution of Comprehension During Communication, In: 4th Experimental Pragmatics in Italy Conference, (2021) p. 1., 2021
Forgács Bálint, Tauzin Tibor, Gergely György, Gervain Judit: Humans are sensitive to the communicative dimension of language at birth, In: 5th international conference of the European Society for Cognitive and Affective Neuroscience, ESCAN 2021, (2021) p. 1., 2021
Lilla Magyari, Bálint Forgács, Ildikó Király: Infant’s perception of speaker-selection in multi-party conversations, In: XII. Dubrovnik Conference on Cognitive Science, (2021) p. 1., 2021
Magyari Lilla, Forgács Bálint, Király Ildikó: Infant’s perception of speaker-selection in multi-party conversations, In: BCCCD21 Book of Abstracts, (2021) p. 1., 2021
Márton Munding, Alex Ilyés, Bálint Forgács: The Effects of Sentence Context on Imageability and Concreteness of Metaphors, In: XII. Dubrovnik Conference on Cognitive Science, (2021) p. 1., 2021
Forgács Bálint, Gervain Judit, Parise Eugenio, Gergely György, Üllei-Kovács Zsuzsanna, Elek Lívia, Király Ildikó: Is Semantic Processing Grounded in Mentalization?, In: XII. Dubrovnik Conference on Cognitive Science, (2021) p. 1., 2021
Magyari, L., Huszár, Z., Turzó, A., & Andics, A.: Event-related potentials reveal limited readiness to access phonetic details during word processing in dogs, Royal Society Open Science, 2021
Forgács Bálint: The Pragmatic Functions of Metaphorical Language, In: Kovács, Kristóf; Csibra, Gergely; Gervain, Judit (szerk.) A Life in Cognition, Springer International Publishing (2022) pp. 41-57., 2022
Forgács Bálint, Tauzin Tibor, Gergely György, Gervain Judit: The newborn brain is sensitive to the communicative function of language, SCIENTIFIC REPORTS 12: (1) 1220, 2022
Forgács Bálint, Pléh Csaba: Metafora hátán lovagol a sátán, ARGUMENTUM 17: pp. 581-603., 2021
Forgács Bálint, Gervain Judit, Parise Eugenio, Csibra Gergely, Gergely György, Baross Júlia, Király Ildikó: Electrophysiological investigation of infants’ understanding of understanding, DEVELOPMENTAL COGNITIVE NEUROSCIENCE 43: 100783, 2020
Bálint Forgács, Judit Gervain, Eugenio Parise, György Gergely, Lívia Priyanka Elek, Zsuzsanna Üllei-Kovács, Ildikó Király: Semantic systems are mentalistically activated for and by social partners, SCIENTIFIC REPORTS 12: (1) 4866, 2022
Forgács Bálint: A testesültség mint az elme átfogó modelljének kognitív- és idegtudományi korlátai, In: Kondor, Zsuzsanna (szerk.) A megtestesült elme. Fókuszban a test, Akadémiai Kiadó (2022) m937ame_50, 2022
Forgács Bálint, Pléh Csaba: The Fluffy Metaphors of Climate Science, In: Grayling, A. C.; Wuppuluri, Shyam (szerk.) Metaphors and Analogies in Sciences and Humanities, Springer International Publishing (2022) pp. 447-477., 2022
Gervain Judit, Ladányi Enikő, Forgács Bálint: Nyelvfeldolgozás, In: Pléh, Csaba; Sass, Judit; Gervain, Judit; Meskó, Norbert (szerk.) Pszichológia, Akadémiai Kiadó (2022) m880pk_267, 2022
Vorwerk, J., Oostenveld, R., Piastra, M.C., Magyari, L., & Wolters, C.H.: The FieldTrip-SimBio pipeline for EEG forward solutions, Biomedical Engineering Online, 2018
Magyari, L., Kovács, I.: Development of timing of turn-taking from adolescence to adulthood, BCCCD (Budapest CEU Conference on Cognitive Development), 2018
Forgács, B., Parise, E., Csibra, G., Gergely, Gy., Király, I., & Gervain, J.: Preverbal Infants’ Theory-Of-Mind on Other People’s Linguistic Understanding., LCICD 2018 (Lancaster Conference on Infant and Early Child Development), Lancaster, UK, September 5-7., 2018
Forgács, B., Gervain, J., Parise, E., Csibra, G., Gergely, Gy., Baross, J., & Király, I.: Theory of Mind Interacts with Semantic Comprehension in 14-month-old Infants., BCCCD-19 (Budapest CEU Conference on Cognitive Development). Budapest, Hungary, January 3-5, 2019
Forgács, B., Ilyés, A.: Do metaphors bring along their literal concrete meaning? A divided visual field ERP investigation of figurative expressions., DUCOG XI (Dubrovnik Conference on Cognitive Science). Dubrovnik, Croatia, May 23-26., 2019
Forgács Bálint: An Electrophysiological Abstractness Effect for Metaphorical Meaning Making, ENEURO 7: (5) p. ENEURO.0052-20.2020., 2020
Forgács Bálint, Gervain Judit, Parise Eugenio, Csibra Gergely, Gergely György, Baross Júlia, Király Ildikó: Electrophysiological investigation of infants’ understanding of understanding, DEVELOPMENTAL COGNITIVE NEUROSCIENCE 43: p. 100783., 2020
Forgács Bálint, Gervain Judit, Parise Eugenio, Csibra Gergely, Gergely György, Üllei Kovács Zsuzsanna, Elek Lívia, Király Ildikó: The social N400 effect: when semantic processing enters social cognition, In: BCCCD 2020 (Budapest CEU Conference on Cognitive Development), (2020) p. 1., 2020
Bálint Forgács, Eugenio Parise, Gergely Csibra, György Gergely, Lisa Jacquey, Judit Gervain: Fourteen‐Month‐Old Infants Track the Language Comprehension of Communicative Partners., DEVELOPMENTAL SCIENCE 22: (2) e12751, 2019
Forgács Bálint, Gervain Judit, Parise Eugenio, Csibra Gergely, Gergely György, Baross Júlia, Király Ildikó.: Theory of Mind Interacts with Semantic Comprehension in 14-month-old Infants, In: BCCCD2019: Budapest CEU Conference on Cognitive Development, (2019) pp. 89-89., 2019
Forgács Bálint, Ilyés Alex: Do metaphors bring along their literal concrete meaning? A divided visual field ERP investigation of figurative expressions, In: DUCOG : Computational Rationality : XI. Dubrovnik Conference on Cognitive Science, 23–26 May 2019, Dubrovnik, Croatia, (2019) p. 1., 2019
Forgacs Balint, Pleh Csaba: What Are You Thinking About Where? Syntactic Ambiguity between Abstract Arguments and Concrete Adjuncts in Hungarian, Modulated by Concreteness, PSYCHOLOGY IN RUSSIA: STATE OF THE ART 12: (1) pp. 67-78., 2019
Baross Júlia, Forgács Bálint, Gervain Judit, Parise Eugenio, Csibra Gergely, Gergely György, Király Ildikó: The role of semantic categories in infants’ false-belief understanding, In: DUCOG X (Dubrovnik Conference on Cognitive Science), (2018) p. 1., 2018
Forgács Bálint, Parise Eugenio, Csibra Gergely, Gergely György, Gervain Judit: 14-month-olds track how others understand words, In: [s.n.] (szerk.) BCCCD 2018, CEU (2018) p. 44., 2018
Forgács Bálint, Parise Eugenio, Csibra Gergely, Gergely György, Gervain Judit: 14-month-olds track how others understand words, In: BCCCD 2018 Budapest CEU Conference on Cognitive Development, Central European University (2018) p. 44., 2018
Forgács Bálint, Parise Eugenio, Csibra Gergely, Gergely György, Király Ildikó, Gervain Judit: Preverbal Infants’ Theory-Of-Mind on Other People’s Linguistic Understanding, In: LCICD 2018 (Lancaster Conference on Infant and Early Child Development), (2018) p. 1., 2018
Üllei-Kovács Zsuzsanna, Forgács Bálint, Gervain Judit, Parise Eugenio, Csibra Gergely, Gergely György, Király Ildikó: The role of Theory of Mind functions in language comprehension in adults, In: DUCOG X (Dubrovnik Conference on Cognitive Science), (2018) p. 1., 2018
Bálint Forgács, Eugenio Parise, Gergely Csibra, György Gergely, Lisa Jacquey, Judit Gervain: Fourteen‐Month‐Old Infants Track the Language Comprehension of Communicative Partners., DEVELOPMENTAL SCI : , 2018
Júlia Baross, Bálint Forgács, Judit Gervain, Eugenio Parise, Gergely Csibra, György Gergely, Ildikó Király: The role of semantic categories in infants’ false-belief understanding, In: DUCOG X (Dubrovnik Conference on Cognitive Science) . Dubrovnik, Horvátország, 2018.05.24-2018.05.27. Kiadvány: 2018. pp. 1, 2018




 

Projekt eseményei

  
2022-03-29 13:17:48
Résztvevők változása



vissza »