 |
Társadalmi mobilitás és etnicitás: Az iskolai sikeresség útjai, kimenetei és rejtett költségei
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
125497 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Durst Judit |
| magyar cím |
Társadalmi mobilitás és etnicitás: Az iskolai sikeresség útjai, kimenetei és rejtett költségei |
| Angol cím |
Social mobility and ethnicity: Trajectories, outcomes and hidden costs of mobility |
| magyar kulcsszavak |
társadalmi mobilitás, etnicitás, iskolai sikeresség, a mobilitás rejtett költségei, szegmentált asszimiláció |
| angol kulcsszavak |
social mobility, ethnicity, academic success, hidden costs of mobility, segmented assimilation |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Társadalmi viselkedés |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
Kisebbségkutató Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Bereményi Bálint Ábel
Bogdán Péter
Boros Julianna
Dés Fanni
Feischmidt Margit
Kállai Ernő
Nyírő Zsanna
Papp Z. Attila
|
| projekt kezdete |
2017-12-01 |
| projekt vége |
2021-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
17.237 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
9.60 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett projektben arra keresünk választ, van-e szignifikáns különbség romák és nem romák, nők és férfiak között a sikeres iskolai pályafutás segítségével elért mobilitási útjukban. Azokat az embereket hívjuk akadémiailag sikeresnek, „szárnyaló teljesítményűeknek”, akik hátrányos családi környezetből, nem diplomás szülők gyermekeiként szereztek egyetemi vagy főiskolai végzettséget, és akiket a magyar szakirodalom „első generációs értelmiségnek” nevez. Az interszekcionalitás fogalmát és eszközét fogjuk segítségül hívni, hogy elemezni tudjuk a nem, az etnicitás és a kor együttes, egymást erősítő hatását a mobilitás útjaira és kimenetére. Különösen érdekel bennünket azoknak a faktoroknak az azonosítása, amelyek felelősek a ’reziliens diákok’ sikeres iskolai teljesítményéért (Czeglédi 2012).
Mindemellett az iskolai mobilitás kimenetét is vizsgáljuk, különös tekintettel a foglalkozási státuszra, a munkaerőpiacon való integráltságra illetve a családi állapotra, gyerekvállalásra és a szubjektív jólét érzésére interjúalanyaink között. Mindezen felül a mobilitás rejtett költségeinek szisztematikus vizsgálata is feladatunk lesz.
A kutatás során vegyes módszertant használunk. Bár a hangsúly a kvalitatív adatgyűjtésen lesz (48 félig strukturált mélyinterjút tervezünk felsőfokú végzettségű romákkal és 32-öt nem romákkal; valamint 8 esettanulmányt a romák mobilitásának elősegítését felvállaló programokról, intézményekről), a TÁRKI – Educatio Életút panel vizsgálata adatainak másodelemzését is elvégezzük. Annak reményében, hogy érvényes összefüggéseket tudjunk kimutatni az iskolai mobilitás különböző útjai, a családi háttér, az etnicitás, a társadalmi és a kulturális tőke között.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunkban olyan diplomával rendelkező roma, illetve nem roma nők és férfiak pályáját vizsgáljuk, akik kedvezőtlen társadalmi hátterük ellenére felfelé mobilitást tudtak megvalósítani az oktatáson keresztül. Egyrészt arra keressük a választ, milyen tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy hátrányaikat legyőzve sikeresen előrébb jussanak a társadalmi ranglétrán, másrészt arra, hogy milyen hasonlóságokat és különbségeket okoz a nem, az életkor és az etnicitás, illetve ezek kölcsönhatása a mobilitási pályákban. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a különböző intézményi szereplők hogyan tudják elősegíteni az oktatáson keresztüli mobilitást.
Kutatásunk második témaköre a felfelé mobilitás szubjektív megélése. Arra keressük a választ, hogy milyen árat kell fizetni az előrejutásért, illetve milyen eredménnyel jár az egyén számára. A felfelé mobilitás költségeinek és nyereségeinek vizsgálatakor a nem, a kor (generáció), az etnicitás és a mobilitási pálya jellegének interszekcionális hatását is vizsgáljuk. Továbbá kérdésünk, hogy az intézményi szereplők tudják-e csökkenteni a mobilitás költségeit az egyének számára.
Harmadik kérdéskörünk a felfelé mobilitás társadalmi-gazdasági következményeire fókuszál. Egyrészt, azt vizsgáljuk, hogy az elsőgenerációs diplomások milyen munkaerő-piaci pozíciót érnek el, másrészt azt, hogy milyen hatásai és nem szándékolt következményei vannak az affirmatív intézkedéseknek és támogató programoknak a diplomás romák munkaerő-piaci pozíciójára. Végül, arra is kíváncsiak vagyunk, hogyan alakul az elsőgenerációs diplomások élete a családalapítás és a gyermekvállalás terén, és hogy újra tudják-e termelni gyermekeik esetében középosztályi pozíciójukat.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A társadalmi mobilitásról szóló tanulmányok érdeklődése elsősorban a rétegződésre és a státuszmegszerzés folyamatára terjed ki (ld. Róbert Péter (1998) szerkesztett kötetét a mobilitás tradicionális és újabb megközelítéseiről). Habár a hátrányos helyzetű kisebbségek integrációjának és asszimilációjának kérdéseiről szóló diskurzus az elmúlt években dominálja a köz- illetve a tudományos beszédet, mindezidáig keveset tudunk e kisebbségek mobilitási pályáiról, és arról, hogy a ’reziliens” fiatalok, szembeszállva a hátrányos családi származásuk okozta rizikófaktorokkal (Czeglédi 2012), hogyan, milyen tényezők együttjárásával érik el a társadalmi mobilitást. Arról meg még kevesebb tudásunk van, hogy mindebben az etnicitásnak, a közismert társadalmi hátrányon túl, milyen szerepe van (kivételként lásd Yosso 2005, Pott 2001, Székelyi et al. 2005, Kóczé 2010, Óhidy 2016). Ha a sikeres iskolai karriert befutók a kutatók érdeklődésének középpontjába is kerülnek, akkor is elsősorban a mobilitás okozta identitás változás kérdéseit tárgyalják, vagy pedig csak és kizárólag egyetlen etnikai csoportot vizsgálnak.
Ezt az empirikus és teoretikus hiányt szeretnénk áthidalni kutatásunkkal, amelyben roma és nem roma diplomások mobilitási mintázatait és azok különbségét nézzük, illetve azt elemezzük, hogy az etnicitás, a kor, a nem és ezek interszekciós hatása hogyan befolyásolják a a reziliens egyén mobilitási pályáját és annak kimenetét. Ambicióink közé tartozik Portes és Zhou (1993) ’szegmentált asszimiláció’ fogalmának a magyar kontextusra, az iskolai pályájukban sikeres mobil romákra való adaptálhatóságának vizsgálata, a kontextusnak megfelelő átalakítással, módosítással. Egyik kutatási kérdésünk ennek a koncepciónak megfelelően az, hogy a romák mobilitási útja más-e, mint a nem romáké és leírható-e az Amerikában élő, stigmatizált és diszkriminált kisebbségek esetére alkalmazott „mobilitás kisebbségi kultúrája” terminussal.
Azt reméljük, hogy azzal, hogy feltárjuk és megnevezzük a mobilitás rejtett költségeit, illetve azokat a tényezőket, amik ezeket a fájdalmas költségeket enyhíthetik, muníciót szolgáltatunk a társadalompolitika alakítóinak, hogyan lehetne elősegíteni a roma (és nem roma) középosztály megerősödését.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Kutatásunkban olyan roma, illetve nem roma nők és férfiak életútját vizsgáljuk, akik kedvezőtlen társadalmi hátterük ellenére diplomát szereztek. Vizsgálatunk tárgya az, hogy milyen tényezők járultak hozzá sikerességükhöz, másrészt, hogy milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetőek meg e sikeres életutakban nem, életkor és etnicitás szerint. Azt is szeretnénk feltárni, hogy a társadalmi felemelkedésért milyen árat kell fizetni az egyénnek, illetve, hogy a mobilitás milyen társadalmi-gazdasági következményekkel jár. Utóbbi kérdések esetében is vizsgáljuk a nem és az etnicitás szerepét, valamint a mobilitási pálya jellegének hatását. Emellett kíváncsiak vagyunk azokra az intézményi szereplőkre is (pl. non-profit szervezetek, iskolák, kormányzati programok), akik egyfelől a hátrányos helyzetű csoportok oktatáson keresztüli mobilitását igyekeznek elősegíteni, másfelől a mobilitás nehézségeit próbálják enyhíteni.
A társadalmi felemelkedés komplex folyamatát elsőgenerációs diplomásokkal készülő, 80 mélyinterjú segítségével elemezzük, valamint egy kérdőíves felmérés eredményeire is támaszkodunk. Az intézményi oldal vizsgálatához pedig esettanulmányokat készítünk többféle adatgyűjtési módszer alkalmazásával.
Ha feltárjuk azokat a tényezőket, amelyek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjainak – különösen a romáknak – a felemelkedését, illetve a mobilitás fájdalommentességét elősegítik, felhívhatjuk a különböző intézmények, döntéshozók és egyéb érintett szereplők figyelmét arra, hogy hogyan tudnak segítséget nyújtani e társadalmi folyamatban. E támogatás pedig hozzájárulhat a hazai roma középosztály megerősödéséhez.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our research project asks whether there are significant differences regarding the upward mobility trajectories of academically high achieving Roma and non-Roma men and women. We call our studied group as academic high achievers – denoting those college graduate individuals of whom none of the parents have a degree and who are designated as “first generation intellectuals” in the Hungarian mobility studies. We will use the concept of intersectionality to explore the meaning of social class, ethnicity and gender and their interwoven effect on the upward mobility trajectories. We are interested in understanding how and what different factors lead to academic success, against the odds, for youth of disadvantaged family background. We also will analyse and explain different socioeconomic outcomes of distinctive mobility patterns in regard to the public sphere (occupational status on the labour market) and the private one (family structure, and subjective well-being). Beyond that, we pay special attention to the systematic analysis of the hidden costs of mobility (Cole-Omari, 2003).
Our research will use mixed method design with a dominant qualitative approach, as we intend to combine 80 in-depth, life course interview, 8 institutional case studies and quantitative data. We believe that these mixed methods help us explore the mechanisms of educational mobility and characteristics of different trajectories. By combining these research methods, we will manage to shed light on those factors that have a bearing on both the outcomes and the ‘costs’ of social climbing, that is, whether one experiences a smooth or a painful mobility path with ‘hidden injures of class’ (Skegg, 1998).
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In our research projects, we will study the life course of graduated Roma and non-Roma women and men, who were able to achieve educational upward mobility despite their disadvantaged social (family) background. On the one hand, we explore what factors contributed to their success, on the other, what similarities and differences can be observed in their mobility trajectories by generation (age), gender, ethnicity and their interaction. We will also interrogate the question for whom and how the institutional actors can facilitate educational upward mobility.
The second topic of our research is the subjective experience of upward mobility. We aim at exploring the question of what are the costs and benefits of social climbing. We will study the impact of gender, ethnicity and mobility trajectory on the costs and gains of upward mobility. Furthermore, our question is to what extent and how the institutional actors can mitigate costs of mobility for individuals.
Our third topic focuses on the socioeconomic outcomes of educational mobility. We are interested in the labour market position of our first generation graduate interviewee, and would like to reveal what are the effects and unintended consequences of the affirmative programs and other supporting initiatives on the labour market position and career path of graduated Roma. Finally, we will analyse patterns of family formation and childbearing/childrearing and ask the question whether our high achiever respondents manage to reproduce their newly gained middle class position through their children’s educational attainment.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Social mobility studies are mainly occupied with investigating social stratification, inter- or intragenerational social climbing, the process of status attainment, and the ranges and scope of mobility (see Róbert (1998) edited volume on traditional and new approaches to social mobility). Although the question of integration and assimilation of disadvantaged communities predominates both public and scientific discourses, so far there is little knowledge of how (resilient) children or youth from disadvantaged background make it to social advancement through educational mobility and what is the role of ethnicity, apart from being a penalty, in this process (see for exceptions Yosso 2005, Pott 2001, Székelyi et al. 2005, Kóczé 2010, Óhidy 2016). Not only in Hungary, but globally, if at all high academic achievers are in the centre of the researcher’s attention, the investigation is confined either to the analysis of identity questions, or to the study of one particular ethnic group (see the references in the research plan).
We would like to fill this empirical and theoretical gap with our planned research project by identifying different mobility trajectories among our Roma and non-Roma college educated respondents, paying special attention to the relations between mobility trajectories, ethnicity, gender, generation, and their intersectional influence. We are particularly interested in the adaptability of the concept of ‘segmented assimilation’ of Portes and Zhou (1993) to the Hungarian context, in the case of the Roma. Relating to this, we will investigate the question whether there is a ‘minority culture of mobility’ (see Neckerman et al. 2009) for the Roma middle class which is distinctive from the mobility trajectories and outcomes of the non-Roma graduates.
We believe that by exploring the mechanism and social factors leading to smooth and less painful upward mobility, the results of this research project can contribute to raise awareness of how different social actors can facilitate and support the formation of a strong Roma middle class. A middle class that would be the engine of a successful social integration of the country’s most discriminated, disadvantaged minority group.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
We will examine the life course of Roma and non-Roma women and men who graduated despite their unfavourable social background in our research. We will study what factors contributed to their success, and what similarities and differences can be observed in these successful life courses according to gender and ethnicity. Furthermore, we would like to reveal the – mostly psychological - costs of upward mobility, and its gains. In case of the latter questions we will analyse the role of gender and ethnicity, and the impact of the characteristics of mobility trajectory (e.g. its speed). In addition, we are interested in those institutional actors (eg. NGOs, schools, governmental programs), who on the one hand, try to facilitate the educational mobility of disadvantaged groups, on the other, seek to ease the pain and difficulties of upward mobility.
We intend to study the complex process of upward mobility by in-depth interviews with first generation graduates, and we will rely on the results of a survey. The institutional side will be analysed by case studies using a variety of methods of data gathering.
If we unfold and identify factors which facilitate the social climbing and ease its difficulties for the children of disadvantaged social groups (in our case the Roma), then we can contribute to raise awareness of how different social actors (institutions, policy makers and respected individuals) can facilitate and support a less painful mobility process. Attentive and sensitive, distressful mobility facilitating ,public and civil policies can add value to the strengthening of the Hungarian Roma middle class.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
