A hálózatok szerepe az innovációs tevékenységekben
Title in English
The role of networks in innovation activities
Keywords in Hungarian
innováció, K+F, együttműködés, hálózatosodás, KKV
Keywords in English
innovation, firm, collaboration, R&D, networking, SME
Discipline
Economics (Council of Humanities and Social Sciences)
80 %
Ortelius classification: Innovation systems
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)
20 %
Ortelius classification: Socio-economic research
Panel
Economics
Department or equivalent
Financial Research Plc.
Starting date
2011-12-01
Closing date
2014-06-30
Funding (in million HUF)
9.880
FTE (full time equivalent)
4.05
state
closed project
Summary in Hungarian
A termékek és folyamatok egyre bonyolultabbá válásával, a tudományos és technológiai kutatások multidiszciplináris jellegűvé válásával a vállalkozásoknak is egyre újabb képességeket kell elsajátítaniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak, amelyek minden eddiginél jobban felértékelik a külső tudásforrások szerepét. A kutatás-fejlesztés (K+F) és innováció folyamata is egyre összetettebbé, és tudás-intenzívebbé válik, amely egyre nagyobb szerepet juttat a vállalatok és szektorok közötti együttműködéseknek, hálózatoknak. Ezeknek az együttműködéseknek számos típusa ismert a szakirodalomban, s még többféle található a gyakorlatban. Azonban a szakirodalomban fellelhető eddigi elemzések ritkán mennek tovább a hálózatok néhány alapvető jellemzőjénél, és elemzik például a kapcsolatok tényleges tartalmát, jelentőségét. E kutatás éppen erre törekszik azáltal, hogy a vállalatok közötti és az ipar-egyetem szféra közötti hálózatok szerkezetének és működésének elemzésén túlmenően a vizsgálat középpontjába állítja a partneri kapcsolatok tartalmát, hasznát a partner vállalkozások és a tágabb gazdasági szféra számára. A kutatás jelentőségét az is alátámasztja, hogy a kormányzat egy évtizede indít együttműködéseket támogató programokat, ám mindeddig viszonylag kevés tudás gyűlt össze arról, hogy az időközben kialakult különböző formák közül melyek bizonyultak sikeresnek, hosszú távon is életképesnek, hasznosnak a gazdaság egésze számára. E vizsgálat hozzájárulhat a sikeres, adaptálható ’jó gyakorlatok’ azonosításához, sajátosságainak feltárásához, és ezáltal a sikeres tudásgazdaságok működéséhez. A kutatás alapvető kérdése, milyen jellegű kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) hálózatok alakultak Magyarországon? Milyen alapvető jellemzőkkel, szerkezettel, hatással bírnak ezek a részvevőkre és társadalmi-gazdasági környezetükre? S ami talán még fontosabb: mely hálózatok járnak a legtöbb haszonnal, s miben jelentkezik ez a haszon? A kutatás figyelmet kíván fordítani a hálózatok elmúlt évtizedes (esetekben azonban csak néhány éves) fejlődésének, a szerkezetük, és hatásuk esetleges változására. A magyar gazdaság sajátosságából kiindulva a vizsgálat kitér a külföldi tulajdonú vállalkozások hálózatosodásban játszott szerepére is. E vállalkozói kör ugyanis jelentős szerepet játszik a gazdaságban éppúgy, mint a K+F tevékenységekben, így várhatóan e téren sem elhanyagolható a szerepük. A munka elsődlegesen a vállalatok közötti és az ipar-egyetem szférák közötti együttműködésekre kíván koncentrálni, amelyek közös KFI tevékenységet valósítanak meg. E két hálózattípus eltér(het) céljaiban, szerkezetében és másképpen hatnak a részvevők növekedési esélyeire, valamint az együttműködésből nyerhető haszon jellegét tekintve. A projekt új területekre lép, amikor a közgazdasági és szociológiai hálózati elméletek egyes megállapításait az empirikus kutatás során új alkalmazási területeken alkalmazza. Szintén továbblép olyan tekintetben, hogy nem áll meg a hálózatok alapvető jellemzőinek vizsgálatánál, hanem kvalitatív módszerekkel megvizsgálja a hálózati kapcsolatok tartalmát, és hatását. Noha a nemzetközi szakirodalom alapján elmondható, hogy a hálózatok egyre népszerűbb kutatási területté váltak az elmúlt években, még mindig keveset tudunk működésükről, belső sajátosságaikról, fejlődésükről, s még kevesebbet ezekről a jelenségekről a fejlődő, pl. közép-európai régióban. Ezért is fontos jelenlegi tudásunkat bővíteni, s feltárni azokat a lehetőségeket, és módokat ahogy a fejlődő országok képesek felzárkózni, bekapcsolódni a fejlett országokban folyó KFI tevékenységekbe. Ezek egyik kézenfekvő módja ugyanis a nemzetközi KFI hálózatokba történő bekapcsolódás. Ehhez azonban számos olyan készség, képesség elsajátítása szükséges, amely hosszabb időt vesz igénybe. Ez a kutatás, azáltal, hogy a KFI hálózatok működését, és a kapcsolatok jelentőségét állítja vizsgálata középpontjába, hozzájárul hiányos ismereteink gazdagításához, valamint segíthet a vállalkozásoknak és egyéb érintetteknek is megérteni, értékelni a hálózatokban és együttműködésekben rejlő előnyöket. A különböző típusú hálózatok elemzése pedig segít jobban megérteni azokat a módokat, és csatornákat, amelyeken keresztül a KFI hálózatok a leginkább hozzá tudnak járulni a gazdasági növekedéshez, és hosszú távú fenntartható versenyképességhez.
Summary
The growing complexity of products and processes, the multidisciplinary nature of present scientific and technological advances forces companies to develop new capabilities to meet these new challenges and valorises the external sources of knowledge. R&D and innovation have also become gradually more complex, knowledge intensive and therefore there is a growing territory where inter-firm (or even more inter-sectoral) collaborations, networks gain on importance. There are many types and categories of the collaboration among firms and other actors to be found in the literature and even more in practice. However these categorizations only seldom go beyond the basic characteristics and analyse the content and value of the relationships. This research by investigating inter-firm and university-industry linkages tries not only to map the main types and extent of collaborative RDI efforts in Hungary but it also tries look at the value of the relationships and the benefits they bring for the partners and for the economy as a whole. It is now more than a decade that even the government started to support various forms of collaborative research. Looking at those and other networks could show the most successful, and most importantly sustainable types of collaborations, that are an important element of the long-term competitiveness in the era of knowledge economies. The basic research question is what type of R&D and innovation networks are established in Hungary? What are their main characteristics, structure and impact for the participants and for their environment? And perhaps most importantly: which type of networks brings the most benefits and what kind of benefits are these? The research also investigates how the existing networks evolved in their structure and in providing benefits. A special attention is devoted to the role of foreign-owned enterprises in the RDI networking activities. The research concentrates on inter-firm and university-industry networks that are established to support R&D and innovation collaborations. These networks differ not only in their aims or composition but more importantly they have different role in enhancing growth and they differ how useful they are in knowledge diffusion or providing benefits for their environment. The study broadens the empirical adaptation of network theories by bringing them to new fields of application. It is also going beyond most of the present efforts by providing in-depth information on the functioning, structure and impact of the networks. To do so it will apply and combine the theories of economy and sociology. Although networks have been very popular recently in the literature based on such theories there is still only limited knowledge available about the functioning and characteristics of RDI networks and even less evidence available from the developing countries. It is important to broaden our knowledge about the opportunities of the developing economies to join existing networks and about the type of networks they are involved. This research about the functioning and value of the various collaborative RDI efforts would help enterprises and other stakeholders to evaluate their efforts and to show good practices for others who have not been involved in such collaborative efforts. The investigation of the various types of networks will help to identify those ways and channels through which they could contribute to the improvement of RDI activities within the enterprises.
Final report
Results in Hungarian
A kutatás először áttekintette a kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok nemzetközi szakirodalmát együtt a releváns magyar szakirodalommal. Az áttekintés kitért az innováció közgazdaságtanának evolucionista eredményeire, a nyílt innovációs modellel foglalkozó szakirodalomra, de a Triple Helix és más, kapcsolódó szakterületek legutóbbi megállapításaira is. A témakörnek már van hazai szakirodalma is, bár ezek néhány kivételtől eltekintve a nemzetközi szakirodalomban megismerhető elméleti eredményekre alapoznak. Az áttekintés révén kirajzolódtak azok a hálózatokkal kapcsolatos kulcskérdések, amelyek relevánsak a hazai viszonyok között a vállalkozások innovativitásának előmozdítása érdekében. A munka részét képező empirikus kutatás érdekében az elérhető nyilvános forrásokból gyűjtésre kerültek azok a vállalkozások, amelyek potenciálisan érintettek lehetnek vagy lehetnének KFI hálózati együttműködésekben. E vállalkozások számára egy kérdőív került kiküldésre, hogy jobban megismerhető legyen valós érintettségük az innovációs hálózatosodásban. Az alacsony válaszadási hajlandóság miatt a kutatás kitért további adatbázisok másodlagos elemzésére is, amelyek vizsgálata a hálózatosodás szemszögéből még nem történt meg. E különböző kvalitatív és kvantitatív adatforrások alapján a kutatás bemutatta a hazai innovációs együttműködések, a hálózatosodás helyzetét, és az ebből levonható tanulságokat.
Results in English
The research has been started with the review of the international literature on R&D and innovation networks together with the available Hungarian results. The review included the economics of innovation , the main evolutionary theories and other branches of the literature like the open innovation model, Triple Helix and other related concepts. There is also a growing literature in this field in Hungary but those are – except from a few cases – based on the international results. The review highlighted those key areas that need to be further investigated in order to better understand how can networking enhance firms’ innovativeness in Hungary. The work included an empirical research for which a register had to be prepared collecting those firms that – based on their activities – might be involved in RDI networking. The collection of this information was based on open sources, on publicly available information. These potentially interesting firms were addressed with a questionnaire with modest success. The research therefore was complemented with secondary analysis of databases that have not been explored from this point of view but which contained relevant information about innovation networking. Another source of information were interviews conducted with innovative enterprises which have experiences with various networks. Based on these data the research showed some characteristics of innovation networking in Hungary and the experiences deriving from them.
Csonka László: Kooperáció és verseny - hálózatok az innovációs rendszerben, Innovációs Rendszerek c. konferencia, SZTE, Szeged, 2012. november 29-30., 2012
Csonka László: The role of networks in innovation activities, UK-IRC Networks and Innovation Training Program, Imperical College, London, 2012. november 20-23., 2012
Csonka László: Együttműködések, klaszterek, hálózatok - a kapcsolatok jelentősége az innovációs folyamatban, Külgazdaság, 2013
Csonka László: Innovation and Internationalization of Hungarian SMEs in the IT Industry, International Journal of Management and Economics, 2013
