Magyar főúri műgyűjtemények 17-18. századi forrásanyagának kutatása
Title in English
Study of 17th and 18th century sources of the history of aristocratic art collections in Hungary
Keywords in Hungarian
forráskutatás, műgyűjtéstörténet, magyar arisztokrácia
Keywords in English
historical research, history of art collecting, Hungarian aristocracy
Discipline
Art History (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Art history
Panel
Culture
Department or equivalent
Institute for Art History (Research Centre for the Humanities)
Starting date
2012-01-01
Closing date
2015-11-30
Funding (in million HUF)
3.459
FTE (full time equivalent)
3.07
state
closed project
Summary in Hungarian
A pályázat a 17-18. századi magyar arisztokrata műgyűjtemények kialakulását, a főnemesek gyűjtési tendenciáinak változását vizsgálja, illetve ezen túlmenően kísérletet tesz egyes családok műgyűjteményeinek rekonstrukciójára, köz- és magángyűjteményekbe került ötvöstárgyak azonosítására. A munka elsősorban levéltári forráskutatást jelent, a MOL, a bécsi HHSTA és a pozsonyi SNA levéltári anyag használatával, a munka 2. szakaszában inkább könyvtári kutatómunkát, főképp 19-20. századi aukciós katalógusok vizsgálatát igényel. A pályázatnak a megelőző gyűjtéstörténeti kutatásokkal szembeni módszertani újítása, hogy nem egyes családok levéltári anyagára és gyűjteményére koncentrál, hanem a kincstárak kialakulásának folyamatát vizsgálja, egyszerre több levéltári egység bevonásával és az arisztokrácia egészére kiterjedő vizsgálatokkal. A módszer segítségével remélhetőleg követhetővé válnak olyan tárgycsoportok (pl. a nőági rokonoknak hozományként vagy örökségként átadott asztali edények), melyek nyomát egyébként azonnal elveszítenénk, amint elhagyták a családi gyűjteményt. A kutatás egyik hozadéka egy olyan óriási szöveges adatbázis lenne, mely számos múzeum és gyűjtemény darabjaihoz nyújthatna proveniencia-adatokat, ezért a feltárt forrásokat – a pályázat tudományos eredményének publikálásától függetlenül – önállóan, forrásközlésként is közre adnám. Másik, nem kevésbé fontos hozadéka, hogy az arisztokrácia egészére vonatkoztatva is megállapíthatóvá válnak a főnemességet koronként jellemző gyűjtési tendenciák, műfaji, mintakövetési stb. prioritások.
Summary
The research project examines the development and formation of art collections in the 17th and 18th centuries in Hungary and the changes in the collecting behavior of the aristocracy. My aim is to try to reconstruct single art collections owned by various noble families as well as to identify works of arts kept in public and private collections. In the project I will concentrate mainly on archival material, the work is planned basically in the State Archives of Hungary, Austria and Slovakia (MOL, ÖStA, SNA). In the second phase of the project researches are provided in libraries, mainly by studying auction catalogues of the 19th and 20th centuries. It can be considered a novelty from a methodological point of view that the research does not concentrate on the archival material relating to a single family and on the art collection belonging to the same family but it examines the formation of entire treasuries, involving different archival material relating to more aristocratic families. This method makes possible to trace the pathway of works of art leading from one family to another as part of a noblewoman’s dowry or heritage. A positive outcome of the project will be a creation of a database based on items of the archival material and other sources. During the research project the database will be built up continuously and any new data retrieved from the documents relating to any family concerned will be included in it. The research will not be finished at the end of the project since new data will always emerge from archival material, but all the information collected and categorized during the project will support other researches with different methods as well.
Final report
Results in Hungarian
Magyar főúri gyűjtemények 17–18. századi forrásainak feltárására irányuló kutatásom kettős céllal indult: egyrészt egy későbbi kutatások kiindulópontjául szolgáló, kulcsszavazott adatbázis létrehozására törekedett, másrészt vállalkozott a feltárt források „hasznosítására”, azaz kiválasztott szövegek kommentált, önálló tanulmányokban kifejtett elemzésére is. A pályázati ciklus első felében elsősorban az adatgyűjtésen volt a hangsúly, a második szakaszban egyes gyűjteményi egységekre irányuló, célzott kutatást folytattam. Az adatgyűjtés során az alapvető forráskiadványok mellett feldolgozásra került a MNL-OL kamarai levéltárának E 156 és E 148 fondjairól készült cédulagyűjtemény (MTA BTK MI), illetve kutatást végeztem az MNL-OL több családi levéltárában, a lőcsei Állami Levéltárban és több ausztriai levéltárban. Emellett lehetőségem nyílt egy korábban ismeretlen forráscsoport – az 1945-ben magyar nemesi tulajdonból konfiskált felvidéki kastélyok iratainak – kutatására (PÚSR Bratislava). A feldolgozás során a fellelt dokumentumokból nyert adatokat egységes, kereshető adatbázisba rendeztem. Ezt követően került sor egyes forrásszövegek elemzésére ill. (részben) kiadására. Eredményeimről eddig négy tanulmány és egy monográfia jelent meg. Egy további, az Esterházy-levéltár egyik kevésbé figyelemre méltatott festményinventáriumát elemző tanulmány készítésén jelenleg is dolgozom, előzetes eredményeimről 2015 novemberében konferencia-előadásban számoltam be.
Results in English
I have initiated the research relating to Hungarian aristocratic art collections with a dual purpose: on the one hand I aimed to create a database with keywords which could serve as a basis for future research, and on the other hand I undertook the analysis of some selected written sources in independent, annotated articles. In the first half of the project period I placed great emphasis on collecting of data, in the second period I focused on a research targeted on specific collection units. In addition to the already published sources, I have processed the data of the card collection (regesta) held by the Institute of Art History of the HAS relating to the units E 148 and E 156 of the Hungarian National Archive (MNL-OL) as well and I have undertook researches in several family archives of the MNL-OL, in the State Archive in Levoča and in some Austrian archives. Moreover, I had the opportunity to study a previously unknown group of sources: the documents of the Hungarian castles confiscated in 1945 in Slovakia (Bratislava PÚSR). While processing the data, I have placed all of them in a single, searchable database. Then it came to analyze and (partly) to publish some selected sources. Of these research results I have published four articles and a monograph. Another publication on an inventory kept in the Esterházy Archives, to which only a few attention had been paid so far, is in preparation. I presented my preliminary research results in a conference in November 2015.
Bubryák Orsolya: Családtörténet és reprezentáció. A galgóci Erdődy-várkastély gyűjteményei., MTA BTK Művészettörténeti Intézet, Budapest, 2013
Bubryák Orsolya: A prímás "házi oltára". Esettanulmány a műgyűjtemények II. világháború utáni szóródásáról., Als ich can. Tanulmányok Urbach Zsuzsa 80. születésnapjára. Szerk. Gaylhoffer-Kovács Gábor, Székely Miklós. CentrArt, Budapest, 2013. 215–224., 2013
Bubryák Orsolya: Rahmenbedingungen für Kunst und Kultur im Königreich Ungarn im 17. Jahrhundert, Barocke Kunst und Kultur im Donauraum, 2 Bde, Hg. von Karl Möseneder, Michael Thimann, Adolf Hofstetter. Petersberg: Michael Imhof Verlag, 2014. Bd. 1. pp. 160–176., 2014
Bubryák Orsolya: Kaiserkreuz für Kaisersberg. Ein Pfandleihgeschäft zwischen Kardinal Thomas Bakócz und dem Hause Habsburg, Wiener Archivforschungen: Festschrift für den ungarischen Archivdelegierten in Wien, István Fazekas. Hg. von Zsuzsanna Cziráki, Anna Fundárková, Orsolya Manhercz, Zsuzsan, 2014
Bubryák Orsolya: Nachbildung, Reproduktion, Kopie: Zum Phänomen der "Wiederholung" in der Porträtkunst des ungarischen Barock, Prinzip Wiederholung: Zur Ästhetik von System- und Sinnbildung in Literatur, Kunst und Kultur aus interdisziplinärer Sicht. Hg. von Károly Csúri. Bielefeld, 2015. 213-251, 2015
