 |
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
 |
Details of project |
|
|
| Identifier |
104210 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Artner, Annamária |
| Title in Hungarian |
Válságban a munka |
| Title in English |
Labour in crisis |
| Keywords in Hungarian |
válság foglalkoztatás |
| Keywords in English |
crisis employment |
| Discipline |
| Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 80 % | | Ortelius classification: Political economy | | Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 10 % | | Ortelius classification: Social changes | | Political Science (Council of Humanities and Social Sciences) | 10 % | | Ortelius classification: Governance |
|
| Panel |
Economics |
| Department or equivalent |
Institute of World Economics (Centre for Economic and Regional Studies) |
| Starting date |
2012-09-01 |
| Closing date |
2014-10-31 |
| Funding (in million HUF) |
2.260 |
| FTE (full time equivalent) |
1.01 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A gazdasági fejlődés alapkérdése napjainkban, hogyan lehet egyszerre megvalósítani a növekedést és a foglalkoztatás bővülését. A kutatás ennek a problémának a történeti és elméleti hátterét kívánja körüljárni, ezért a projekt alapkutatás jellegű. Ugyanakkor azonban a kapott eredmények talaján a gazdaságpolitika számára is irányt mutathat a nevezett probléma megoldásának konkrét lépéseit illetően.
Mivel a közgazdaságtan - mint „köz”-gazdaságtan - elsődleges célja az emberek boldogulásának keresése kell, legyen, a kutatás során végig a foglalkoztatási viszonyokat, azok háttértényezőit, okait és következményeit tartjuk szem előtt. Cél, hogy a két nagy világgazdasági válság (1929-33 és 2008-) közötti „hosszú ciklust” a foglalkoztatási viszonyok (bér, szociális juttatások, munkanélküliség, munkaintenzitás stb.) és a gazdasági növekedés nemzetközi folyamatainak tükrében mutassuk be, kitérve a „válság-áthárítási körök”-re, ezek okainak és hatásának bemutatására, foglalkoztatási konzekvenciáira.
A kutatás a mainstream közgazdaságtan egyes elméleti összefüggéseket is revízió alá vesz. Különösen a versenyképesség sokat tárgyalt, de nyugvópontra nem jutott kérdésköre jelentős, mivel annak törvényszerűségei közvetlen hatást gyakorolnak a foglalkoztatás szintjére és minőségére. A másik releváns kérdés a 2008-as válság oka, amit az uralkodó nézetrendszer alapvetően a pénzügyekben talál meg. A kutatás célja annak kimutatása is, hogy e válság, és így közvetlen, de nem végső kiváltó oka, a pénzügyi felfúvódás is immanens piaci törvények következményei, amelyek méhében éppen a versenyképesség és a foglalkoztatás ellentmondásai rejlenek.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Mi a végső oka a gazdasági és a foglalkoztatási válságoknak? Alkérdések:
A társadalom elöregedése demográfiai okok miatt vet fel problémákat, vagy a termelés belső tulajdonságai miatt? Az elmúlt évtizedekben nem nőtt egy munkaóra letartó képessége? Ha igen, mi az, aminek az eltartó képessége csökkent, és miért?
Mi a versenyképesség fő alkotóeleme és hogyan viszonyul az a foglalkoztatáshoz? Alkalmasak-e a legkülönbözőbb összetevőket tartalmazó versenyképességi elméletek és mutatók a piacon folyó verseny lényegének feltárása? Milyen szerepet játszik a foglalkoztatás (a bér, az ULC, a munkaintenzitás stb.) a versenyképességben és a tőkeallokációban?
A kutatás hipotézisei a következők:
1. A munka (bér, és bérjellegű juttatások, szociális kiadások – a továbbiakban röviden, bár pontatlanul: bér) részesedése a GDP-ből meghatározó szerepet tölt be a piaci versenyképességben, és szorosan kötődik a foglalkoztatás egyéb jellemzőihez.
2. A bér GDP-beli részesedését meghatározza a gazdasági fejlettség és az ország helye a világgazdasági hierarchiában. A versenyképességi pozíció javítása azonban mind vállalati mind nemzetgazdasági szinten megköveteli a bérarány csökkentését, mégpedig nagyobb mértékű csökkentését, mint amennyire az a versenytársaknál történik.
3. A bérarány csökkenésének általános trendjétől való eltérés csak meghatározott feltételek mellett és csak ideiglenesen lehetséges. A bérarány-csökkenés az általános árutermelés viszonyainak immanens követelménye.
4. A bérarány-csökkenés elkerülhetetlenül válságot okoz.
5. A bérarány-csökkenés kiváltó oka nem a technológiai fejlődés, hanem a versenyképesség, a profitábilitási kényszer, a (vállalati) költséggazdálkodás.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az uralkodó közgazdasági és gazdaságpolitikai nézetek szerint a válságot alapvetően szabályozási hibák, illetve szubjektív tényezők (pl. kapzsiság) okozták, a foglalkoztatással kapcsolatos egyik legsúlyosabb kérdés, nevezetesen a társadalom elöregedése pedig demográfiai okokra vezethető vissza. A kutatás célja annak kimutatása, hogy ez nem így van. A gazdasági válságok elkerülhetetlenül következnek be a versenygazdaságban, ahol a „kapzsiság” a versenyképességi harc terméke, a rendszer szabályozói pedig – a rendelkezésükre álló játéktérrel együtt – éppen azért nem lehetnek mások, mint amilyenek, mert a versenygazdaság és versenytársdalom fenntartására irányulnak. Ezért adott körülmények között bekövetkező, a szabad piac diszfunkcióit kiküszöbölni szándékozó változatásuk is egyfelől csak ideiglenes lehet (mint pl. az 1933-as Glass-Steagall Act), vagy be sem vezethető (mint pl. a James Tobin által 1972-ben javasolt deviza-tranzakciós adó) vagy pedig éppen nem korlátozza, hanem kiteljesíti e diszfunkciókat (mint pl. a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele).
Ha mindez így van, a foglalkoztatás növelése csak a piaci versenylogikán kívüli termelési formák révén lehetséges. Ennek a hipotézisnek az igazolása, túl azon, hogy hozzájárul a közgazdaságtan elméleti fejlődéséhez és utat nyit a történeti gondolkodás felé, közvetlen iránymutatással is szolgál a globalizált piaci viszonyok miatt súlyos társadalmi problémákkal küzdő gazdaság- és társadalompolitika számára.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Mindannyian tapasztaljuk, hogy a magát csak munkaereje eladásával fenntartani képes emberek élete egyre nehezebb. Aki nem dolgozik, azért szenved hiányt, aki dolgozik azért. Az előbbi a túl sok, az utóbbi a túl kevés szabadidőtől. Miért nem oszlik el a munka egyenletesen a társadalomban, hogy a szabadidő is mindenkinek kellő mértékben juthasson? Természeti törvény-e, hogy a társadalomnak így kell kinéznie, vagy csak egyesek gonoszsága, kapzsisága okozza ezt a kettéhasadást? A kutatás arra irányul, hogy megmutassa: egyik sem. A történelem során kialakult versenygazdaság ugyan örvendetesen szabadjára engedi az egyéni kezdeményezéseket, és elvileg mindenki számára lehetővé teszi a boldogulást, ugyanakkor azonban azzal is jár, hogy a munkavállalók csak mint költségtényezők kapnak helyet a termelésben. Amely vállalat a piaci versenyben meg akar maradni, annak csökkenteni kell költségeit, amelyek között a leglényegesebb és legrugalmasabb tényező a munkaerőköltség, vagyis a bér. Ha egy vállalat kétszer termelékenyebb technológiát vezet be, az azt jelenti, hogy kevesebb munkaóra alatt állíthat elő ugyanannyi terméket. Mégsem fogja (ugyanolyan béren) fele időben foglalkoztatni munkásait (hiszen ekkor semmit sem nyerne a fejlettebb technológia üzembe állításával), hanem 50 %-ukat elbocsátja. Ha nem tenné, előbb-utóbb elsöpörné őt a konkurencia.
A kutatás egy nagy tanulmányban kívánja bemutatni ennek a fentebb leegyszerűsített formában tálalt problémának az érvényesülését az első nagy világgazdasági válság óta eltelt időben, bemutatva azokat az áthárítási köröket, amelyek révén a világgazdaságban a válság szükségszerűen a gyengébb társadalmi-gazdasági szereplőkre hárul.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The basic question of the economic development nowadays is how the growth of the economy and employment can be achieved at the same time. The research aims at looking into the theoretical and historical background of this problem and - doing so - it is a basic research in nature. At the same time, however, the results deriving from the research may orient the economic policy offering possible concrete solutions.
As the task of the economics is to find ways and means of peoples’ wellbeing, the research is concentrated on the relations of employment, as well as on their reasons and results. Our goal is to describe the period between the two big crises (the “long cycle” between 1929/33 and 2008-) in the mirror of the employment relations (wages, social services, unemployment, intensity of work etc.) touching the problem of crisis devolutions and their reasons, consequences mainly again from the viewpoint of the employment.
The research will deal critically with some of the theoretical aspects of the economics especially the problem of competitiveness and its quantitative or qualitative effects on employment. The other relevant question is the eventual reasons of the crisis of 2008. The research aims at proving that the crisis and its direct but not eventual reason, namely the financial crisis are the inevitable consequences of the immanent rules of the market in the core of which the contradictions of employment are hidden.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic question of the research is: what are the final causes of the crises both in the production and on the labour market? Are the problems of labour market and aging of the population independent from the market mechanism and if so are they inevitable? This main question can be divided into sub-questions.
Is aging of the population really the “problem” itself or does the problem lie elsewhere? Is a working hour of today unable to keep more people than it could do decades ago? If yes, what can keep less persons?
Is there a “natural” rate of unemployment and is it the biologically determined longer life expectancy that results in the need for more working years and lower pensions or can other special reasons be identified? In accordance with all these questions what role does labour play in crises and what are their solution?
What is the main element of the competitiveness on the world market? Do different theories and indexes describe the core elements of competitiveness adequately? What role does labour compensation play in competitiveness and allocation of the capital? Are the other elements of competitiveness named by the theories and indexes independent from the rate of labour compensation? If yes, in what extent and how long are they able to compensate the higher and/or increasing rate of labour compensation (ULC)?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The mainstream economics explains crisis with regulation problems and it explains the deficiencies on labour market with mainly technological, biological and partly with cultural reasons. The planned research is to link the two phenomena, namely the nature of the economic development leading to crisis and the problems of employment. The hypothesis is that the strive for competitiveness requires the increase of capital accumulation in order to decrease the unit cost, which can be achieved either by increasing productivity (a technological element that results in decreasing ULC ceteris paribus) and/or by lowering the unit labour cost in another way (relatively or absolutely partly by increasing intensity of work and unpaid overwork etc). These mechanisms lead to the problem of realization (inefficient demand) and crisis (overproduction, disproportion between the main sectors of production). The significance of the research is that it focuses on the inherent contradictions of the profit oriented production instead of explaining the problems like crisis, employment or aging with mismanagement of the economy. Even if mismanagement has undeniably played an important role in the past development of the world economy it is rather a surrendered role than a decisive one.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
All of us experience that the life is more and more difficult and the future is less and less foreseeable for those who are forced to sell their labour-power on the market in order to subsist. The number of unemployed people is growing but the intensity of labour also for those who are lucky to have employment. Either the absence or the abundance of spare time makes many people suffer. Why the job and the spare time are unequally distributed among people? Are the decrease of employment opportunities and polarization of the society as inevitable as the rising of the sun in the morning? Or are they the result of some people’s selfishness and greed? The research aims at proving that neither of them. If the goal of the production is the profit and the way to make profit leads through being competitive, wages are taken into account only as costs and hence the decline of the wages relative to the value added is inevitable. If a company changes its technology for another one that is twice as competitive as the previous one, the result is that workers can produce the same product in half working hour less than earlier. Does it mean that the owner of the company will allow workers to work half time for the same wage? The answer is definitely no, because the development of the technology would be meaningless and the company would become less competitive in this case. Instead, the owner will fire half of his workers or even more, as those who are unsacked will be ready to work more intensively than before. The research will result in a big study in which we illustrate and explain this mechanism by analyzing the period between the two big world economic crises, 1929/33 and 2008.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Artner Annamária: Közfoglalkoztatás és versenyképesség, Munkaügyi Szemle. 57. évf. 2013. 1. szám. 6-16.o., 2013 | | Artner Annamária: Válságtól válságig – a globális tőkerendszer mechanizmusai., In: Szanyi M. (szerk): Válság és megújulás. Múlt, jelen és jövő a világgazdaságban. Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 05 9440 0 HU ISSN: 2061-1080 p, 2013 | | Artner Annamária: A munka helyzete az elhúzódó válságban., A nemzetközi munkásmozgalom történetéből/International Labour Movement: Évkönyv 2014/Yearbook 2014, Budapest, Magyar Lajos Alapítvány, 2014. pp 76-86., 2014 | | Artner Annamária: A fiatalok munkanélküliségének kérdéséhez Európa példáján keresztül., Közgazdasági Szemle LX. évf., pp. 1370—1392., 2013 | | Artner Annamária: Is Youth Unemployment Really the Major Worry?, Debatte: Journal of Contemporary Central and Eastern Europe Volume 21, Issue 2-3,pp. 183-205 DOI: 10.1080/09651, 2013 | | Artner Annamária: Youth Unemployment and NEETs – Reasons and Treatment in Europe with Special Regard to Hungary., In: Hishow, O. (ed.): Labour Market Trends in Bulgaria and the CEE Region – Overview and Perspectives. EPI, Sofia, ISBN 978-954-9359-53-4 pp. 119-159, 2014 | | Artner Annamária: Globális tőkeértékesülés – globális válság., Statisztikai Szemle 92. évf. 4. sz. 321-356. o., 2014 | | Artner Annamária: Szűkösség és felesleg a történelemben és a tudományban, MTA KRTK Világgazdasági Intézet Műhelytanulmányok No. 103, 43 o. ISBN 978-615-5447-24-2, 2014 | | Artner Annamária: Tőkemegtérülés, bérmunka és demokrácia., Köz-gazdaság IX. évf., 2. szám, 101-118. o., 2014 | | Artner Annamária: A feltétel nélküli alapjövedelem relevanciája és kérdőjelei., Eszmélet 102. szám, 2014 nyár , 109-130. o., 2014 | | Artner Annamária: Economic success without well-being? - The case of Hungary., Centre for Economic and Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences – Institute of World Economy, 2014 | | Artner Annamária: Tőke, munka és válság a globalizáció korában., Akadémiai Kiadó, Budapest, 312 o. ISBN 978 963 05 9574 2, 2014 | | Artner Annamária: A fiatalok munkanélküliségének kérdéséhez Európa példáján keresztül, MTA KRTK VGI Műhelytanulmányok No100., 2013 | | Artner Annamária: Az Európát feszítő ellentmondások természete, Eszmélet No 98, 2013 nyár pp. 178-190, 2013 | | Artner Annamária: Válságtól válságig – a globális tőkerendszer mechanizmusai, In: Szanyi M. (szerk): Válság és megújulás. Múlt, jelen és jövő a világgazdaságban. Akadémiai Kiadó, Bp., 2013 | | Artner Annamária: A munka helyzete az elhúzódó válságban, A nemzetközi munkásmozgalom történetéből/International Labour Movement: Évkönyv 2014/Yearbook 2014, Budapest 76-86. o., 2013 | | Artner Annamária: Háttér a görög gazdasági helyzethez és a szociális mozgalmakhoz, A nemzetközi munkásmozgalom történetéből/International Labour Movement: Évkönyv 2014/Yearbook 2014, 241-244. o., 2013 | | Artner Annamária: A fiatalok munkanélküliségének kérdéséhez Európa példáján keresztül, Közgazdasági Szemle LX. évf., 2013. december (1370—1392. o.), 2013 | | Artner Annamária: Is Youth Unemployment Really the Major Worry?, Debatte: Journal of Contemporary Central and Eastern Europe Volume 21, Issue 2-3, 2013 pp. 183-205, 2013 | | Artner Annamária: Youth Unemployment and NEETs – Reasons and Treatment in Europe with Special Regard to Hungary, In: Hishow, Ognian (ed.): Labour Market Trends in Bulgaria and the CEE Region – Overview and Perspectives. 2014 Economic Policy Institute, Sofia, pp. 119-159., 2014 | | Artner Annamária: Globális tőkeértékesülés – globális válság, Statisztikai Szemle 92. évf. 4. sz. 321-356. o., 2014 | | Artner Annamária: Szűkösség és felesleg a történelemben és a tudományban, MTA KRTK Világgazdasági Intézet Műhelytanulmányok No. 103, 1-43., 2014 | | Artner Annamária: Tőkemegtérülés, bérmunka és demokrácia, Köz-gazdaság IX. évf., 2. szám, 101-118. o., 2014 | | Artner Annamária: A feltétel nélküli alapjövedelem relevanciája és kérdőjelei, Eszmélet 102. szám, nyár , 109-130. o., 2014 | | Artner Annamária: Globális munkaerőpiaci és profittendenciák, A változó világgazdaság. Útkeresések, tapasztalatok és kilátások I. Globális kérdések. Szerk.: Farkas P., Meisel S., Novák T. MTA KRTK VGI, Bp., ISBN: 978-963-301-588-9, 2012 | | Artner Annamária: Ahol a válságkezelés már a válság előtt megkezdődött – Brazília, A változó világgazdaság. Útkeresések, tapasztalatok és kilátások II. Európán kívüli régiók. Szerk.: Farkas P., Meisel S., Novák T. MTA KRTK VGI ISBN:978-963-301-589-6, 2012 | | Artner Annamária: Görög a görög válság, A változó világgazdaság. Útkeresések, tapasztalatok és kilátások III. Európai Unió. Szerk.: Farkas P., Meisel S., Novák T. MTA KRTK VGI ISBN:978-963-301-590-2, 20, 2012 | | Artner Annamária: Közfoglalkoztatás és versenyképesség, Munkaügyi Szemle. 57. évf. 2013. 1. szám. 6-16.o., 2013 | | Annamaria Artner: Youth unemployment or NEETs? Reasons and treatment in Europe, Working Papers No. 202 May 2013, CERSHAS Institute of World Economics ISSN 1215-5241 ISBN 978-963-301-598-8, 2013 | | Artner Annamária: Válságtól válságig – a globális tőkerendszer mechanizmusai, MTA KRTK Világgazdasági intézet. Műhelytanulmányok 99. szám 2013. június, ISSN 1417-2720, ISBN 978 963 301, 2013 | | Artner Annamária: A perifériás fejlődés anatómiájához – Brazília, Eszmélet No 98, 2013 nyár pp. 69-90., 2013 | | Artner Annamária: Az Európát feszítő ellentmondások természete, Eszmélet No 98, 2013 nyár pp. 178-190, 2013 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
