|
Women writers and their publishing platforms in the turn-of-the-century Hungary
|
Help
Print
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
|
Details of project |
|
|
Identifier |
104264 |
Type |
PD |
Principal investigator |
Menyhért, Anna |
Title in Hungarian |
Nőírók és publikációs fórumaik a századforduló Magyarországán |
Title in English |
Women writers and their publishing platforms in the turn-of-the-century Hungary |
Keywords in Hungarian |
nőírók, gender, századforduló |
Keywords in English |
women writers, gender, turn-of-the-century |
Discipline |
Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | Ortelius classification: Hungarian literature |
|
Panel |
Literature |
Department or equivalent |
Institute of Hungarian Literature and Culture (Eötvös Loránd University) |
Participants |
Vajda, Károly
|
Starting date |
2012-09-01 |
Closing date |
2015-08-31 |
Funding (in million HUF) |
24.795 |
FTE (full time equivalent) |
3.15 |
state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A projekt két fontos célt tervez megvalósítani: 1. Fel kívánja tárni a századforduló irodalmi életének azokat a publikációs fórumait, irodalmi és kulturális köreit, amelyek teret adtak a kor új nőtípusa, az értelmiségi író nő számára. Ennek keretében feltérképezzük az egyes folyóiratok, irodalmi szalonok holdudvarát, ügyelve arra, hogy az egyes szereplők közti viszonyok s a társművészetek képviselőinek szerepe se maradjon feltáratlanul. Különös hangsúlyt kívánunk fektetni arra, hogy a kulturális élet női szereplőit ne elszigetelten, ne ellenkánonként vonultassuk fel, hanem a korabeli művészeti világ egészébe ágyazva mutassuk be, a lehető legtöbb összefüggést felfedve. Kutatásunkat a projekt időtartamánál hosszabb távra tervezzük: célunk az 1890-től napjainkig terjedő időszak nőíróinak bemutatása, ebbe illeszkedik három éves szakaszként az e projekt keretei között feltérképezendő 1890 és a II. világháború közti periódus. 2. Mindezt egy korszerű, hipertext szerkezetű, multimédiás webportálon keltenénk életre, ahol a tudományos és a szépirodalmi szövegek közvetítőerejét a bemutatott művészeket és életművüket illusztráló képzőművészeti, zenei és előadói teljesítmények fokozzák. A webes megjelenítés lényege, hogy az egyes alkotók és alkotások ne elszigetelten, hanem a század összművészeti, kulturális narratívájába ágyazva, egymással összekapcsolva mutatkozzanak meg, ahogyan a valóságban is léteztek. A tervek szerint a projekt során a népszerű közösségi oldalak (Facebook) mintájára összeáll majd egy századfordulós irodalmi és kulturális társas háló, melynek csomópontjait nőírók képezik, de amely egyúttal szemléletesen tükrözi a korabeli művészeti élet széles spektrumát.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A projekt fontos alaptevése, hogy a századfordulón megsokasodó nőírók egyre inkább részét képezték a korabeli irodalmi és kulturális életnek, így szövegeik, élményeik, kapcsolataik éppúgy integráns részét jelentik a kor irodalmi narratívájának, mint a férfitársaik írásai, tapasztalásai, viszonyrendszere, s hogy a férfi és női irodalmi háló ezer szállal szövődik egymásba. A kutatás kiinduló hipotézise, hogy a századforduló írói közül meglehetősen sokan (köztük nő- és férfiírók egyaránt) szorultak mára a kánonon kívülre, s ugyanez történt a Nyugat első évtizedében a Nyugatban nem publikáló írók többségével is. Ez a megfigyelés felveti a kérdést, hogy milyen fórumok léteztek ebben az időszakban, ezek milyen viszonyban álltak egymással, s milyen érintkezési pontjaik vannak a korszak mára kanonizált alkotóival, alkotásaival. Fontos kérdés, hogyan lehet a századforduló marginalizált helyzetben lévő íróit, esetünkben főként nőíróit, közelíteni a mainstream irodalomtudomány és irodalmi hagyomány felé, s milyen szövegeket érdemes új életre kelteni, mely szerzőket célszerű újraolvasni ahhoz, hogy a magyar irodalom palettája jelentős értékekkel gazdagodjon. Az irodalomértelmezés szempontjából az sem közömbös, milyen elemzési és értékelési módszerekkel közelítsünk a jelenleg elfeledett primer szövegekhez, hogy érdekessé tegyük azokat a fősodor irodalomtudomány számára. Érdekes kísérleti kérdés az is, hogy amennyiben a mára elfeledett és a kánonból kiírt nőírók életművét újraolvassuk, kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert szövegeit szerkesztve, gondozva közre bocsátjuk, vajon mérhetően növeljük-e az újrafelfedezés, vagy akár a kánonba kerülés esélyét.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Az irodalmi kánonnak folyamatosan és rugalmasan változó, társadalmunk, uralkodó és alternatív szemléletmódjaink konstans átalakulását tükröző képződménynek kell lennie, ahogyan a kánonba tartozó művek is folyamatos újraolvasás során kell, hogy át- és átértelmeződjenek a mindenkori irodalomértelmezési trendeknek megfelelően. Csak így kerülhető el, hogy az irodalmi krédó ne egy elavult, statikus, szoborszerű építményt formázzon. Az újraolvasás, a sztenderdtől eltérő szerzők, szövegek, értékek felkutatásának, kiválasztásának egyik fontos módja, ha a nők szemszögét is próbáljuk segítségül hívni, ha olyan szerzőket, szereplőket, értékeket teszünk hozzáférhetővé az értelmezés számára, amelyek közel állnak a nők szerepeihez, élményeihez, kapcsolatvilágához. Azzal, hogy korukban népszerű, ám mára a feledés homályába merült nőírók bemutatását vállaljuk, azzal, hogy szövegeiket rugalmas és nyitott genderszemlélettel közelítjük, igyekszünk a jelenkorban is szerepkonfliktusokkal küzdő nők számára is válaszokat kínálni. Kétségtelen, hogy a korabeli értelmiségi nők jelentős szerepkonfliktusokkal küzdenek, a hagyományos nőszerepek mellett megjelenő új lehetőségek nem írják felül azonnal a régieket, s az így újdonságként jelentkező szerepválasztások és szerepkényszerek segíthetnek a gyökerekhez visszavezetni a mai problémákat. Azzal, hogy mindezt egy a 21. századi, nem elsősorban linearitáshoz szokott olvasói stratégia számára is jól megközelíthető és befogadható, a szövegek medialitását a multimédia eszközeivel felerősítő, formailag is mélységgel bíró hipertext formában webes környezetben kívánjuk publikálni, szeretnénk a fiatalabb korosztályokat is bevonni a bő száz évvel korábbi szövegek ma sem érdektelen világába. A kutatás konkrét társadalmi hozadékkal is bír, ami a korlátozottan kézbe vehető források közzétételében, s a nehezen hozzáférhető szépirodalmi szövegek újraközlésében mérhető. Az online közlés kiválóan alkalmas rá, hogy a lehető legszélesebb körben tegye közkinccsé ezeket a méltatlanul elfeledett, illetve sosem ismert szövegeket.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Ha a századforduló folyóiratait kezdjük lapozgatni, csodálkozva tapasztaljuk, hogy az irodalmi tanulmányainkból ismerős alkotókon és szépirodalmi műveken kívül rengeteg idegen név, ismeretlen regénycím, verseskötet kerül látóterünkbe. Felfedezhetjük azt is, hogy számos nőíró vesz részt az irodalmi életben, s hogy az egyetlen jól ismert írónőn, Kaffka Margiton kívül nők egész csoportjai, feministák és konzervatívok, anyák, feleségek és egyedülálló nők választják hivatásul az írást ebben az időszakban. Kutatásunk azt a célt szolgálja, hogy felvonultassuk a századforduló, valamint a 20. század első felének irodalmi és kulturális életét, hogy bemutassuk azokat a fórumokat, amelyek előszeretettel adtak teret az új értelmiségi női réteg részét képező írónők számára. Szeretnénk, ha ismertté válnának olyan nevek, mint a korszak egyik legnagyobb példányszámban publikáló, s a női olvasóközönség körében igen népszerű, Szikra néven publikáló Teleki Sándorné, a művelt arisztokrata, Czóbel Minka, vagy az emancipáció ügyében elkötelezett, pezsgő művészeti szalont éltre keltő Wohl-nővérek. Célunk, hogy a korszak irodalmi hálózatát egy webes felületre rajzoljuk fel, ahol a nőírók képezik a csomópontokat, s körülöttük, velük együtt épül a kulturális élet közösségi hálója. Olyan zenéket, irodalmi hanganyagot, képzőművészeti alkotásokat is közkinccsé kívánunk itt tenni, amelyek méltó illusztrációi a központban álló szerzők életművének. Olyan szövegeket, naplórészleteket, leveleket olvashatnak majd itt az oldal látogatói, amelyek eddig csak kézirattárakban, speciális könyvtári gyűjteményekben, s kevesek számára voltak elérhetők.
| Summary Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. Our project aims at fulfilling two important goals: 1. We plan to explore those publishing forums and cultural circles of 19-20th century literary life that gave space to the new type of womanhood, that of intellectual woman writers. This will entail charting the writers surrounding certain periodicals, literary saloons, paying attention that the relations between the authors and the role of representatives of attendant arts are also unveiled. We plan to present the female figures of cultural life not as isolated representatives of a counter-canon, but as embedded into contemporary culture, exposing as many interconnections as possible. Our research is supposed to reach beyond the scope of this project: our aim is to present the women writers of the 20th century, from 1890 up to present. The three year long research phase that we intend to carry out within the framework of this project is the starting point of the work, concentrating on the period between 1890 and the First World War. 2. We plan to present our results on a hypertext based, multimedia web page, where images illustrating our authors and their oeuvres and pieces of musical and performing art would contribute to the effect of the literary and academic texts. The point of the online presence is to show the authors and oeuvres as not isolated but as interconnected, embedded into the cultural narrative of the century. In the course of the project, a Facebook-like social network of the literary and cultural life of the turn of the century is supposed to be formed, with female writers in the nodal points, but with a reference to the wide spectrum of contemporary cultural life.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. A root idea of the project is that women writers who entered the literary scene in large numbers on the turn of the century became more and more important agents of the contemporary literary and cultural world, therefore their texts, experiences, relations are just as integral part of the literary narrative of the period as the writings, observations, connections of their male counterparts. We assume that male and female literary networks are profoundly interconnected. Our starting assumption is that a great number of writers of the turn of the century (males and females alike) have been ousted outside the canon by now, which is analogous with what happened in the first decade of Nyugat to most of the writers who did not publish in the periodical. This observation raises the questions of what literary forums existed in this period, what the relation between them was, and what points of contact they had with the canonized authors and texts of the age. It is important to examine the possible ways of drawing the marginalized writers near mainstream literary criticism and tradition, and find the texts that are worthy of revitalizing, and the writers who may significantly enrich the palette of Hungarian literature. Choosing a method of analysis and evaluation that can exhibit the forgotten primary texts as relevant to mainstream literary criticism is also of great importance. It would be also interesting to find out whether our re-reading of the oeuvres of the women writers who have been expelled from the canon and the publishing of the critical edition of their less known or unknown texts would significantly increase their chance of being re-discovered or canonized.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Literary canon should be a constantly and flexibly changing entity, reflecting the continuous transformation of our society and of the dominant and alternative outlooks, while works of canon should be perpetually reinterpreted through re-reading them according to the current trends of literary criticism. It is the only way to avoid that the literary creed should be an obsolete, static, statue-like edifice. One important way of scouting and choosing new writers, texts, and values is to make use of a female perspective and make such authors, characters, and values available that are connected to the roles, experiences and relations of women. By presenting forgotten women writers who were once popular with their contemporaries, and by approaching their texts with flexible, gender-oriented perspective, we try to offer answers to present day’s women who are still struggling with serious role conflicts. Intellectual women of the turn of the century undoubtedly had role conflicts as well, since the newly emerged possibilities did not immediately overwrite the old ones, so exploring the constrains that they had to face can help us to trace today’s problems back to their roots. By publishing our results in an online, multimedia context, which bears structural depth thanks to the hypertext format, we would like to make the project accessible for 21th century reading strategies, which are more accustomed to non-linearity. This would help to draw younger people into the still intriguing world of the one hundred year old texts. By releasing barely accessible sources and republishing hardly available literary texts, the research would have manifest social benefits as well. Online publishing is remarkably suitable for making these undeservedly forgotten or never known texts public property.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. If one takes a periodical of the turn of the century, they may be surprised how many unfamiliar names, novels and volumes of poetry they come across. We can notice the great number of women writers participating in literary life, and realize that beside the only well-known female writer, Margit Kaffka, there was a whole group of women – feminists and conservatives, wives and singles – who chose to pursue writing as a profession in the period. The aim of our research is to present the literary and cultural world of the turn of the century and of the first half of the 20th century and to uncover those forums that gave place to an important group of intellectual women, that of women writers. Sándorné Teleki, having published under the pseudonym Szikra and having had one of the biggest print runs in her age, Minka Czóbel, the erudite aristocrat or the Wohl-sisters, who supported the case of women’s emancipation and ran an exciting art salon are just a few examples of the women whose name we would like to make more well-known. Our aim is to draw the literary network of the period on an online platform, where women writers function as nodal points, and where the social network of cultural life is building around them, together with them. We wish to publish music, literary records, and pieces of art that are worthy illustrations of the oeuvres of our writers. The visitors of the webpage would find texts, diary fragments and letters that are otherwise available only in manuscript archives and special library collections.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
List of publications |
|
|
Menyhért Anna, Györe Borbála, Szabolcsi Gergely (szerk.): Trauma, Gender, Irodalom. A társadalmi nemek szerepe a traumatikus tapasztalatok irodalmi értelmezésében, ELTE Eötvös Kiadó, 2014 | Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány, Bp.: Napvilág, 2013 | Menyhért Anna: Erdős Renée. Életrajzi regény., General Press Kiadó, megjelenés előtt, 2016 | Menyhért Anna: Asszonysorsok és nőszerepek az irodalomban: Erdős Renée, filmforgatókönyv, Duna Televízió, 2014 | Menyhért Anna: “Memoir as Motherly Word: The Attila József Biographies Written by Judit Szántó, Flóra Kozmutca, and Márta Vágó.” Ford. Házmán Noémi-Menyhért Anna, Biography. An Interdisciplinary Quarterly, 2016 | Menyhért Anna: “20. századi magyar női irodalom.”, Előadás, Universita degli Studi di Firenze, Összehasonlító Irodalom, Kultúra és Nyelvek Tanszék, Firenze, 2012 | Menyhért Anna: “Traumaelmélet és irodalom”., Előadás, Hungarológia Tanszék, Bél Mátyás Egyetem, Besztercebánya, Szovákia, 2013 | Menyhért Anna: “20. századi magyar női irodalom.”, Előadás, Bécsi Egyetem, Európai és Összehasonlító Irodalom Tanszék, Bécs, 2013 | Menyhért Anna: Museum, Kultus, Gedächtnis: im Kanon eingeschlossen. Anna Lesznai. Ford. Tóth Erika, Vajda Károly., Andrássy Working Papers. Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, 2016 | Menyhért Anna: Voller Geheimnisse im Kanon. Ágnes Nemes Nagy und die Tradition der Frauenliteratur. Ford. Tóth Erika-Vajda Károly, Andrássy Working Papers. Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, 2016 | Menyhért Anna: “Women’s Literary Tradition", "Writing Women's Lives". Konferencia, Bath Spa University, United Kingdom, 2015 | Menyhért Anna: Women Writers on the Net: Cultural Memory in the Digital Age, Írőnők a hálón, ironok.elte.hu, 2015 | Menyhért Anna: A Jövendő - Írónők a hálón, ironok.elte.hu - weboldal cikk, 2015 | Menyhért Anna: Erdős Renée: Írások könyve - Írónők a hálón, ironok.elte.hu - weboldal cikk, 2015 | Menyhért Anna: “Nők a humántudományokban.”, Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Nők a Tudományban Egyesület (NATE) beszélgetés-sorozata. Vendég: Pető Andrea, a Közép-Európai Egyetem Társa, 2013 | Menyhért Anna: “Literature and Women’s Literature in Hungary”., Kerekasztalbeszélgetés és felolvasás Menyhért Anna, Szabó T. Anna és George Szirtes részvételével, Nottingham Writers’ Studio, Nottingham, United Kingdom, 2014 | Menyhért Anna: “Women’s Literary Tradition”. Women Writers in Hungarian Cultural Memory.”, Szeminárium tartása a “Places of Amnesia” szemináriumsorozat keretében, Cambridge University, United Kingdom, CRASSH, 2015 | Menyhért Anna: Erdős Renée portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015 | Menyhért Anna: Írónők a hálón: kulturális emlékezet a digitális korban, Bevezető, Írőnők a hálón, ironok.elte.hu, 2015 | Menyhért Anna: Az Asszonynak - Az Ujság melléklete - Írónők a hálón, ironok.elte.hu - weboldal cikk, 2015 | Menyhért Anna: “Trauma és irodalom a nők elleni erőszak vonatkozásában.”, kerekasztal-beszélgetés, résztvevők: Kováts Judit, Cserháti Éva, Czapáry Veronika, Kassai Zsigmond, Menyhért Anna, Budapest, 2013 | Menyhért Anna: “Women Poets in Hungary: Ágnes Nemes Nagy.”, Contemporary Hungarian Studies: Multidisciplinary European Perspectives” konferencia, University of Glasgow, Skócia, 2014 | Menyhért Anna: “Digital Trauma Processing in Social Media Groups.”, “Memories and Identities in Central and Eastern Europe” konferencia, IARCEES-Trinity College, Dublin, 2015 | Menyhért Anna: “The Image of ‘Maimed Hungary’ in 20th Century Cultural Memory and the 21st Century Consequences of an Unresolved Collective Trauma: the Impact of the Treaty of Trianon.”, “Aftermath: the Cultural Legacies of World War I.”, The Arts & Humanities Research Institute at King's College, London, társszervező: Institute for the Arts and Humanitie, 2015 | Menyhért Anna, Arató László, Borgos Anna, Túri Tímea: A Női irodalmi hagyomány című kötet bemutatója, Nyitott Műhely, video, OTKA Magazin, 2013 | Menyhért Anna: Előszó, Menyhért Anna, Györe Borbála, Szabolcsi Gergely (szerk.): Trauma, Gender, Irodalom. A társadalmi nemek szerepe a traumatikus tapasztalatok irodalmi értelmezésében, 5-6., 2014 | Menyhért Anna: Lesznai Anna portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015 | Menyhért Anna, Balogh Eszter, Gács Anna, Mekis D. János, Kiss Noémi: Palotai Boris., Rózsaszín szemüveg. Kritikai beszélgetés-sorozat a női írás hagyományáról., 2012 | Menyhért Anna: A másság kánontalansága: a boszorkány - Czóbel Minka (2. rész), Palócföld: irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat 5(2012) 47-70., 2012 | Menyhért Anna: A másság kánontalansága: a boszorkány - Czóbel Minka, Palócföld: irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat, 4(2012) 46-60., 2012 | Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány, Bp.: Napvilág, 2013 | Czóbel Minka: A két arany haj szál, Bp.: Napvilág, 2013 | Menyhért Anna: The Patchwork of Memory in the Novel ³In the Beginning There Was the Garden² and the Diaries of Anna Lesznai, Konferenciaelőadás. Transnational Women¹s Literature in Europe konferencia. 2013. május 26. Central European University, 2013 | Menyhért Anna: Czóbel Minka, Czóbel Minka: A két arany hajszál, Bp.: Napvilág, 2013 | Menyhért Anna: Írófeleség a kánon peremén: Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona, HOLMI, 2013 | Menyhért Anna: Múzeum, kultusz, emlékezet: kánonba zárva: Lesznai Anna, ALFÖLD, 2013 | Menyhért Anna: "Saját hagyomány": Részlet a Női irodalmi hagyomány című kötet előszavából, Jelenkor, 2013 | Menyhért Anna: Séllei, Nóra: “Miért félünk a farkastól”: feminista irodalomszemlélet itt és most, AMERICAN HUNGARIAN EDUCATORS ASSOCIATION E-JOURNAL, 2013 | Menyhért Anna: Traumatheorie und Interpretation. Die Auslegung von Gabriella Nagys Fall, Berliner Beiträge zur Hungarologie 2013/18. 96-118., 2013 | Menyhért Anna: Czóbel Minka, Czóbel Minka: A két arany hajszál, Bp.: Napvilág, 2013 | Menyhért Anna: Rejtőző hagyomány. 20. századi magyar női irodalom., Férfi írók nőképe és női írók az irodalomoktatásban - konferencia, szervezők a Trauma és Gender Kutatócsoport és a Magyartanárok Egyesülete, 2012 | Menyhért Anna: Az első magyar orvosnő a kulturális emlékezetben – Hugonnai Vilma, Keresd a nőd! Nők a kulturális emlékezetben. A Trauma és Gender Kutatócsoport konferenciája, 2014 | Menyhért Anna: “Az Asszonynak. Modern nők Az Ujsag mellékletében.”, “Sokféle modern nő Magyarországon az első világháború előtt (Budapest, 1913: Nők választójogi Világszövetségének kongresszusa)”, Budapest, ELTE BtK Történeti Intézet, 2013 | Mészáros Zsolt: Az apa felszámolása Reviczky Gyula és Wohl Stefánia regényeiben (próbatisztítás)., Ex Symposion, 2012/77. sz., 62-65., 2012 | Mészáros Zsolt: A bús kritikus, a prókátor és a tanárnő. A magyar nőirodalom 19. századi történetei., TNTeF, 2012/3. sz., 3-12., 2012 | Mészáros Zsolt: A bomlás határfelületei Wohl Stefánia "Aranyfüst" című regényében, Trauma, gender, irodalom - konferencia, ELTE Doktori Kiválóság Központ,, 2012 | Mészáros Zsolt: De kik azok a Wohl-nővérek?, Nő&Zsidó - Nő&Trauma. Az Eszterház Egyesület konferenciája. Bálint Ház, Budapest, 2013 | Mészáros Zsolt: Sminkelő férfiak a 19. század végi magyar regényekben., A magyar "férfiuralom" szerepe és határai. Nyelv, Ideológia, Média 8. Interdiszciplináris gender konferencia. Szegedi Tudományegyetem, Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócs, 2012 | Mészáros Zsolt: A modernitás és az emancipáció határvidékén: A magyar bazár irodalmi vonatkozásai a Wohl-nővérek szerkesztése alatt., Irodalom a sajtóban, Acta Acad. Agriensis, Nova Series Tom XXXIX (2012). 27–35., 2012 | Mészáros Zsolt: Wohl Janka portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015 | Mészáros Zsolt: Wohl Stefánia portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015 | Vajda Károly: Der arme Verwandte am Tisch. Die kritische Hermeneutik von Peter Szondi, Über philologische Erkenntnis In Memoriam Peter Szondi, konferencia, Veszprém, 2015 | Vajda Károly: Kurze Literaturgeschichte (1880-1945), Selye János Egyetem, Révkomárom, 2015 | Vajda Károly: Seb és sebhej, sóhaj és sikoly, Menyhért Anna, Györe Borbála, Szabolcsi Gergely (szerk.): Trauma, Gender, Irodalom. A társadalmi nemek szerepe a traumatikus tapasztalatok irodalmi értelmezésében 273-280, 2014 | Vajda Károly: Áldás és áldozat. Teologémák Celan lírájában, “Áldozat szümposzion”, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 2015 | Vajda Károly: Gulácsy Irén portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015 | Vajda Károly: Nemi játék – játék a nemekkel. Fikció és valóság konfliktusai Ricarda Huch Erinnerungen von Ludolf Ursleu dem Jüngeren című regényében, Keresd a nőd! Nők a kulturális emlékezetben - a Trauma és Gender Kutatócsoport konferenciája, 2014 | Kapus Erika: Czóbel Minka és Büttner Helén, mások a hasonlók között, Keresd a nőd! Nők a kulturális emlékezetben. A Trauma és Gender Kutatócsoport konferenciája, 2014 | Kapus Erika: Írőnők a hálón – weboldalunk összegző bemutatása –, ironok.elte.hu, 2015 | Kapus Erika: Anyai ösztön-e? Árva Bethlen Kata teremtett alakja és a hagyományos női attribútumok a genderkritika tükrében, Férfi írók nőképe és női írók az irodalomoktatásban, konferencia, szervezők a Magyartanárok Egyesülete és a Trauma és Gender Kutatócsoport, 2012 | Kapus Erika: Az ezerhangú hárfa sikolya. Zenévé szublimált testélmény Erdős Renée két regényében, Trauma, gender, irodalom konferencia, ELTE BTK, 2012 | Kapus Erika: „Pillangó-nagyasszony borostyánba zárva”: Árva Bethlen Kata teremtett alakja a dzsenderkritika tükrében, ELSŐ SZÁZAD 2014:(2) pp. 87-105., 2014 | Kapus Erika: Czóbel Minka portré - írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015 | Kapus Erika: „A múlt idők bejárata zöld fátyolos, selymes jövőbe” Idősíkok és átjárók Czóbel Minka műveiben, Időértelmezések a magyarságtudományokban. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem konferenciája., 2015 | Kapus Erika: A női test hangja a 19-20. század fordulójának magyar irodalmában, ÁRSADALMI NEMEK TUDOMÁNYA INTERDISZCIPLINÁRIS EFOLYÓIRAT 2014:(1) pp. 44-61. (2014), 2014 | Kapus Erika: Szikra (Teleki Sándorné) portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015 | Kapus Erika: A sok teremtett álomképek álma" - álomnarratívák Czóbel Minka életművében, Az álmodó ember c. konferencia PPKE., 2015 | Kapus Erika: Előszó In: Czóbel Minka Két arany hajszál, Budapest: Napvilág, 2013. pp. 7-10. (ISBN:9789633383209), 2013 | Kapus Erika: Az ezerhangú hárfa sikolya: Zenévé szublimált testélmény Erdős Renée két regényében. In: Györe Bori , Menyhért Anna , Szabolcsi Gergely (szerk.) Trauma, gender, irodalom: A társadalmi nemi szerepek jelentősége a traumatikus tapasztalatok irodalmi értelmez, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2014. pp. 23-40., 2014 | Haffner Rita , Kapus Erika , Tömöry Pál: Szolgáltatásaink új irányai, TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁS 60:(4) pp. 154-160. (2013), 2013 | Kapus Erika: „A XX. századi magyar nőírókról megjelent kötetek megközelítési módjai.” Beszélgetés Borgos Annával, Kádár Judittal és Kapus Erikával. Moderátor: Séllei Nóra., TNTeF (2013) 3.2., 2013 | Györe Borbála: Anorexia mint női performansz – identitásválság és diktatúra összefüggései Sofi Oksanen Sztálin tehenei című regényében, Trauma, gender, irodalom konferencia, ELTE BTK, 2012 | Györe Bori: Ritoóók Emma portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015 | Györe Bori: Anorexia mint női performansz – identitásválság és diktatúra összefüggései Sofi Oksanen Sztálin tehenei című regényében, Menyhért Anna, Györe Borbála, Szabolcsi Gergely (szerk.): Trauma, Gender, Irodalom. A társadalmi nemek szerepe a traumatikus tapasztalatok irodalmi értelmezésében 179-198, 2014 | Györe Bori: Tormay Cecile portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015 | Györe Bori: Lux Terka portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015 | Marczali Ferenc: Timár Mihály: vívódó idealista vagy liliomtipró házasságszédelgő? Hatalom és szexualitás Az arany emberben, Trauma, gender, irodalom konferencia, ELTE BTK, 2012 | Marczali Ferenc: Társadalmi nemek és szexualitás Jókai Mór Az arany ember című művében, Férfi írók nőképe és női írók az irodalomoktatásban, konferencia, szervezők a Magyartanárok Egyesülete és a Trauma és Gender Kutatócsoport, 2012 | Marczali Ferenc: Timár Mihály: vívódó idealista vagy liliomtipró házasságszédelgő? Hatalom és szexualitás Az arany emberben,, Menyhért Anna, Györe Borbála, Szabolcsi Gergely (szerk.): Trauma, Gender, Irodalom. A társadalmi nemek szerepe a traumatikus tapasztalatok irodalmi értelmezésében, 43-58., 2014 | Balogh Eszter: Tutsek Anna portré - Írónők a hálón, http://ironok.elte.hu/index.php/portrek/tutsek-anna, 2015 | Balogh Eszter-Schiller Mariann: Férfi a tantervben, nő a tanteremben? – A kérdéskánon bővítéséről, Férfi írók nőképe és női írók az irodalomoktatásban, konferencia, szervezők a Magyartanárok Egyesülete és a Trauma és Gender Kutatócsoport, 2012 | Balogh Eszter: Bors Károlyné Takács Edit, a szigligeti talány, Keresd a nőd! Nők a kulturális emlékezetben. A Trauma és Gender Kutatócsoport konferenciája, 2014 | Balogh Eszter: Szalay Fruzina portré - Írónők a hálón, ironok.elte.hu, 2015 | Czóbel Minka: Két arany hajszál, Budapest, Napvilág kiadó, szövegkiadás, 2013 |
|
|
|
|
|
|
Back »
|
|
|