Centuries of transformation – settlement structures, settlement strategies in the central parts of the Carpathian basin in the 8th - 11th century  Page description

Help  Print 
Back »
 

Details of project

  
Identifier
104533
Type NK
Principal investigator Takács, Miklós
Title in Hungarian Az átalakulás évszázadai – települési struktúrák, települési stratégiák a Kárpát-medence központi részein a 8-11. században
Title in English Centuries of transformation – settlement structures, settlement strategies in the central parts of the Carpathian basin in the 8th - 11th century
Keywords in Hungarian korai középkor, Kárpát-medence központi részei, településrégészet, telepszerkezetek, megtelepedési stratégiák, interdiszciplinaritás, történeti tájhasználat
Keywords in English Early Middle Ages, central parts of the Carpathian Basin, settlement archaeology, settlement structures and settlement strategies, interdisciplinarity, history of landscape-use
Discipline
Archeology (Council of Humanities and Social Sciences)80 %
Ortelius classification: Archaeology
Mineralogy, Petrology (Council of Complex Environmental Sciences)10 %
Ortelius classification: Mineralogy
Geology, Tectonics, Vulcanology (Council of Complex Environmental Sciences)10 %
Ortelius classification: Geology
Panel Archeology
Department or equivalent Institute of Archaeology (Research Centre for the Humanities)
Participants Bajkai, Rozália
Gherdán, Katalin
Merva, Szabina
Mészáros, Mónika
Pap, Ildikó Katalin
Petkes, Zsolt
Pópity, Dániel
Rácz, Tibor Ákos
Takács, Melinda
Tóth, Mária
Vaday, Andrea
Starting date 2013-01-01
Closing date 2017-09-30
Funding (in million HUF) 52.564
FTE (full time equivalent) 16.79
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Jelen kutatásunk célja kettős: egyrészt szeretnénk a 8-11. századi Kárpát-medence régészeti telepkutatásának két hagyományos irányvonalát (telepszerkezeti és a településhálózati kutatások) egy rendszerbe foglalni, másrészt egy új szemléletet alkalmazva a hazai kora középkori kutatásban, a település-stratégiát interdiszciplináris vizsgálati eredmények segítségével értelmezni, archaeometriai és környezetrégészeti kutatások bevonásával. Komplex elemzésünket a Kárpát-medence központi részének több régiójában kívánjuk végezni: Nyugat-Dunántúl, Közép-Magyarország és Duna-Tisza-köze, ill. Északkelet-Magyarország régióiban. Összehasonlító és kontrasztív elemzéseken keresztül szándékozunk kimutatni az egyes régiók településtopográfiai elemeiben megfigyelhető törvényszerűségeket, illetve az azoktól eltérő jelenségeket, s mindezek okait.
Kutatásunkban fontos szerepet játszik a település és az azt körülvevő táj kölcsönhatásának elemzése éppúgy, mint az adott régióban fellelhető paleoökológiai adottságok feltérképezése. Ahhoz, hogy valós összetettségében értelmezhessük a kora középkori településeket, nélkülözhetetlennek tartjuk mind a geomorfológiai, paleoklimatológiai, geohidrológiai, talajtani és paleovegetációs adatok összegyűjtését. Mindezek segítségével a kutatott mikrorégiók ökológiai potenciálját igyekszünk felmérni, ún. on és off-site vizsgálatok alkalmazásával. A megtelepedést befolyásoló tényezőket összegezve törekszünk rekonstruálni az ember tájra gyakorolt hatását, a kora középkori tájhasználatot. Célunk továbbá az egyes telepek karakterizációja, a mezőgazdasági és ipari tevékenység nyomainak feltérképezése a telepszerkezeti és településhierarchiai megfigyelések tükrében.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunk a telepszerkezetek és településhálózatok 8-11. század folyamán feltételezhető átalakulására irányul a Kárpát-medence egyes, kiválasztott régióiban. A kérdés megvilágításához négy régészeti és egy történeti kérdés vizsgálatát tűztük ki célul:
- Elvégezzük a kora középkori telepszerkezetek osztályozását és vizsgáljuk azok időbeli változásait.
- Környezetrégészeti megközelítéssel tanulmányozzuk a tárgyalt lelőhelyek és mikrorégiójuk kapcsolatát.
- Tájrégészeti szemlélettel kutatjuk azon régiók településhálózatainak szerkezeti paramétereit, melybe a feldolgozandó lelőhelyek illeszkednek. Igyekszünk értelmezni, mily módon használták fel az egyes közösségek a régió számukra elérhető nyersanyagforrásait.
- Komplex összehasonlító elemzést szándékozunk végezni az észak-balkáni régió (Észak-Horvátország és Északkelet-Bulgária) és a Kárpát-medence központi részeinek kora középkori település-stratégiája tekintetében.
- Emellett az időszak történeti eseményei (az Avar Kaganátus bukása a 9. század elején, a magyar honfoglalás 894 és 900 között, illetve a magyar állalapítás 1000-ben vagy 1001-ben) felvetik azt a hipotézist, hogy a politikatörténeti változások okozhattak bizonyos diverzitást a Kárpát-medencében, ami a különböző kora középkori népességek megtelepedési módját és településstruktúráját illeti.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A magyarországi, 8-11. századot érintő telepkutatás hagyományosan vagy egy objektumtípusra, esetleg egy-egy lelőhely telepszerkezeti jellegű elemzésére fókuszált, vagy a kora középkori településhálózat feltérképezését tűzte ki célul. Az utóbbi három évtized kora középkori kerámiakutatásának köszönhetően mára már kellő megalapozottsággal különíthetünk el telephorizontokat, s keltezhetjük őket rövidebb intervallumra (mind egy telepen, mind egy régión belül). E kutatási eredmények figyelembevételével, s a projekt keretein belül feldolgozandó nagy kiterjedésű lelőhelyek (ezen keresztül régiók) összehasonlító elemzésével kutatócsoportunk egyfajta hiánypótló munkát végez azáltal, hogy túllép az önmagában egyetlen lelőhelyet vizsgáló szemléleten. Az interdiszciplináris vizsgálati eredményekre alapozva lehetővé válik ugyanis olyan jellegzetességek megfogalmazása, amelyek magyarázatot adhatnak a kora középkori telepstruktúrák jellemzőire, a szűkebb természeti környezetükhöz való alkalmazkodására, ugyanakkor támpontot adva az egyes objektumtípusok és jellemzők időrendjéhez is. A szintézis alapfeladata az összehasonlító és kontrasztív elemzés elvégzése a tárgyalt területeken, amely egy térinformatikai rendszer kialakításán alapul majd. Az összes összegyűjtött adat egyetlen földrajzi információs rendszerbe való integrálásával szeretnénk láttatni és elemezni a településtopográfiai struktúrákban megfigyelhető törvényszerűségeket, illetve az azoktól eltérő jelenségeket, s mindezek okai. Ezen adatokra alapozva és tájkarakterizációt alkalmazva igyekszünk rekonstruálni a Kárpát-medence kora középkori településhálózatának dinamikus átalakulását és a települési stratégiát befolyásoló tényezőket. Reményeink szerint a Balkán félsziget egyes tájegységeivel való összevetés a telepszerkezet és településhálózat kontrasztív elemeinek minél pontosabb megértését szolgálja majd.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Mintegy fél évszázada kutatja a magyar régészet a Kárpát-medence honfoglalás előtti s utáni évszázadainak településtörténetét. A korszak településeinek kutatása során mindig is kulcsfontosságú volt e tárgyalt négy évszázad jelentős politikatörténeti mozzanatai tükrében (az Avar Kaganátus bukása a 9. század elején, a magyar honfoglalás 894-900 között és a magyar államalapítás 1000 vagy 1001-ben) vizsgálni a 8-11. századi települések háztípusait, a települések belső szerkezetét éppúgy, mint az egykori településhálózatot. Kutatásunk jelentősége abban áll, hogy az időrendi kérdések pontosodásával, a régészet hagyományos kutatási módszerei mellett most már természettudományos és műszaki tudományok bevonásával kívánunk komplex időbeli és térbeli összehasonlító elemzést végezni. Azon kérdésekre igyekszünk választ adni, milyen tájalakító szerepe volt a késő avar és kora Árpád-kori népesség megtelepedésének és fordítva, milyen módon hatott ki a településekre azok környezete és az őket körülvevő táj. A megtelepedést befolyásoló tényezőket összegezve törekszünk rekonstruálni az ember tájra gyakorolt hatását, a kora középkori tájhasználatot (az erdők, legelők, szántóföldek használatát). A feltárt leletek elemzésével, illetve egyéb, a lelőhelyek közvetlen környezetét érintő vizsgálatokkal rekonstruálhatóvá válik az egykori vízrajz, domborzat, növényzet és állatvilág; feltérképezhetjük az egykori nyersanyaglelőhelyek, a szomszéd falvak, fontos kereskedelmi utak elhelyezkedését az elemzendő településektől; közelebb kerülvén azok kulturális és természeti környezetben való értelmezhetőségéhez.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the proposed research is twofold: in the archaeological analysis of settlement structure and settlement pattern, on the one hand we will integrate two settlement research trends related to the 8th-11th c. in one system, on the other hand we will introduce a new approach and interpret the settlement strategies in an interdisciplinary way involving archaeometrical and environmental investigations. We plan to carry out this complex research in different regions of the central parts of the Carpathian Basin (NW Hungary, Central Hungary, NE Hungary). We intend to complete a comparative and contrastive analysis to show settlement topographical regularities and irregularities in and between the given regions.
In our research analyzing the interaction between the settlement and its surrounding landscape, the mapping of the chosen regions with a special focus on the raw material resources, the geological and the paleoecological conditions plays an important role. To understand early medieval settlements in their factual complexity, it is necessary to collect geomorphological, paleoclimatological, geohydrological, soil analytical and paleovegetation results, i.e. to determine the ecological potential of the focused microregions by adopting a range of so-called on and off site investigation techniques. Summarizing these factors, we will try to detect the human adaptation to ancient landscape, by constructing settlements, growing plants and animal husbandry. Another research aim is to study the character and function of the single settlements, the traces of agricultural and industrial activity within the settlement structure as well as the settlements hierarchy.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main questions of the research concern the transformation of early medieval settlement structures and settlement patterns in the 8th–11th c. in the Carpathian Basin. In this context, we intend to investigate basically four archaeological and one historical research question:
- Creation of a classification of early medieval settlement structures and analysis of their temporal changes.
- Study of the relationship between the investigated sites and their microregion by an environmental archaeological approach.
- Investigation of the structural parameters of settlement patterns, in which the analyzed sites are located, in a landscape archaeological approach. Exploration of how a particular society used the available resources in its region.
- Complex comparative analysis of the North Balkan Peninsula (Northern Croatia and Northeast Bulgaria) and the central part of the Carpathian Basin.
- In addition, the relevant historical events of the researched period (the collapse of the Avarian Khaganate at the beginning of the 9th c., the Hungarian Conquest between 894 and 900 and the foundation of the Hungarian State in 1000 or 1001) lead to the hypothesis that there were differences between the ways of sedentarization and settlement structures among the various communities in the early medieval Carpathian Basin.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In the traditional Hungarian research, analyses concerning village-like settlements dated back to the 8th–11th c. focused either only on a single feature, on the examination of individual sites especially in connection with their settlement structure, or on mapping the early medieval settlement pattern. Regarding the results in the chronology of early medieval ceramic finds in the last three decades, we presently have a sufficient basis to establish settlement horizons (both in a single site and in a region), separating and dating them to shorter intervals. After this previous research the project team will be able to overcome the limits of analysing the results of only one excavation and thus fill a gap in the early medieval settlement research in Hungary. Based on the results gained from the interdisciplinary investigations we will manage to point out characteristics that may explain the inner structural speciality of early medieval village-like settlements, and their integration into the narrower natural surroundings, and even give information about the chronological aspect of the demonstrated features and characters. The basic task of the synthesis should be a comparative and contrastive analysis. This will be carried out applying GIS: integrating all collected data in a single geographical information system we can visualise and analyse the settlement topographical regularities and irregularities.
Based on these data and applying historical landscape characterization we can give a much more realistic image about the influencing factors of settlement strategy and the dynamic transformation of the early medieval settlement pattern of the Carpathian Basin than before. The comparison with single landscape regions of the Balkan Peninsula will serve the emphasising and the more accurate understanding of the contrastive elements of settlement structure and settlement pattern.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
There have been investigation of the settlement history of the centuries before and after the Hungarian Conquest in the Carpathian Basin for fifty years. In the course of the settlement researches of this period, in view of the considerable moments of the political history of these four centuries (the collapse of the Avarian Khaganate at the beginning of the 9th c., the Hungarian Conquest between 894 and 900 and the foundation of the Hungarian State in 1000 or 1001), it was always a key question to analyse the house types of the settlements in the 8th-11th c., the inner structure of the settlements and the former settlement pattern. The significance of our research is that with the more exact dating possibilities due to involving natural sciences and technology besides the traditional archaeological research methods, we intend to carry out spatial and chronological comparative analyses. We strive to explore the role that the establishment of the population of the Late Avar period or of the Árpádian Age played in shaping landscapes, and vica versa, the effects of the environmental surrounding and landscape on the settlements. Through the analyses of the excavated archaeological finds and with the help of other environmental researches regarding the narrower surroundings of the sites it will be possible to reconstruct the former hydrography, topography, flora and fauna. We will also be able to map the raw material resources, the position of the neighboring village-like settlements and the trade routes from the investigated settlements, in order to interpret them in their cultural and natural context.




 

Final report

  
Results in Hungarian
Régészekből és természettudósokból álló kutatócsoportunk az előzetesen vállalt 22 helyett 39 kora középkori telepfeltárás elemzését végezte el, illetve kezdte meg. Nagy lépést tettünk a 8-11. sz.-i települések régészeti hagyatékának a megismerésében, Magyarország számos régiójában. Projektünk első súlypontja a kerámia és az időrend elemzése volt. Edényelemzéseink bizonyították, hogy a formai spektrumot csak kisebb régiók szerint érdemes leírni, valamint azt is, hogy csak az ilyen regionális keretek alkalmasak az időrend pontosítására. A projekt keretei között elvégzett C-14 méréseknek köszönhetően mintegy 70 mintával gyarapodott a magyarországi, kora középkori telepkutatásban eddig még ritkán alkalmazott radiokarbon mérések száma. A telepszerkezeti elemzések jelentettek a projekt egy további súlypontját, bizonyítva: a látszólagos rendszertelenség ellenére is megvoltak a telepszerveződés súlypontjai. Fontos eredmény volt a kora középkori falusias települések távolra nyúló nyersanyag-beszerzési kapcsolatainak a bizonyítása is a grafitos importkerámia, a kövek és a vastartalmú salakok származási helyének természettudományos vizsgálata által. Az archaeozoológiai vizsgálatok adataiból, a húsfogyasztás százalékos megoszlásából fontos következtéseket lehetett levonni eltérő állattartási stratégiákról. Végül az is bebizonyosodott, hogy a Kárpát-medence turbulens 8-11. sz.-i történetének általában nincs nyoma a korszak falusias településeinek a leletanyagában.
Results in English
Our research team composed of archaeologists and scientists began and partly also finished the analysis of 39 early medieval settlement sites – instead of the previously planned 22. We considerably succeeded in understanding the 8th-11th-century settlement system in many regions of Hungary. Priorities of our project were the analysis of ceramics and of chronology proving the importance of regional approach. The analysis of ceramics proved that the description of the formal spectrum makes sense only in smaller regions and the chronology, too, can be made more accurate on that level. The C-14 measurement of about 70 samples were made within project. Such amount of research was not yet done in the context of early medieval settlements. The analysis of the settlement structure was another focus of the project, proving that despite the seemingly irregular shape, the settlements had their priorities in spatial organization. Scientific study of the composition of graphite import ceramics, grinding stones and ferrous slags proved the far-reaching relations of early medieval village-like settlements in the supply of raw material which was another important achievement of the project. Important conclusions on the different strategies of animal husbandry could be deduced from the percentage of meat consumption. Finally, it also has been shown that the turbulent history of the 8th-11th-century Carpathian Basin was usually not reflected in the archaeological remains of rural settlements.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104533
Decision
Yes





 

List of publications

  
Takács Miklós: Az átalakulás évszázadai. Egy kora középkori telepkutatási projekt bemutatása, Magyar Régészet, http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uploads/2013/12/Forum_Takacs_13T.pdf, 2013
Takács Miklós: Az átalakulás évszázadai: Települési struktúrák és stratégiák a Kárpát-medence központi részein a VIII-XI. században, Természet Világa, I. különszám, 68-71., 2016
Bajkai Rozália: Avar kori teleprészletek a Nyírségben. Kísérlet a Kántorjánosi -- Homoki-dűlő nyugati pereme (M3-52) lelőhely avar kori kerámiájának statisztikai szempontú elemzésére, Hadak útján XXII. A népvándorlás fiatal kutatóinak XXII. konferenciája. Szerk.: Merva Szabina. Altum Csatrum 9, 289-321, 2017
Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában., A Déri Múzeum Évkönyve 85. kötet, 29–60., 2014
Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)., A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 86. 7-61., 2015
Bajkai Rozália: The Latest Findings of the Research of Avar Age Settlements in the Region of Hajdúság., Ziridava Studia Archaeologica 29. 227-254., 2015
Bajkai Rozália: On the agrarian technology of the Avar Period in Hungary. Grinding stones and quern-stones from Hajdúnánás – Mácsi-dűlő., Ruralia X. Agrarian technology in the medieval landscape. Szerk.: Jan Klápště. 417-427, 2016
Bajkai Rozália; Kolozsi Barbara: Az abszolút kormeghatározás lehetőségei, avagy a 9. századi keltezés nehézségei egy debreceni lelőhely tükrében, Az Alföld a 9. században 2. Szerk.: Takács Melinda. Monográfiák a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékéről 4. 103-137., 2017
Merva, Szabina: : Potential Husbandry Strategies in 10th-Century Settlements in the Carpathian Basin. A Case Study: Two Early Medieval Sites along the River Danube., Ruralia X. Agrarian technology in the medieval landscape. Szerk.: Jan Klápště. Turnhout, Belgium. 395-406, 2016
Merva Szabina: Adatok a IX. és X–XI. századi fazekasság működéséhez. Néhány északnyugat–magyarországi lelőhely kerámiájának archaeometriai elemzéséből levonható tanulság, In: Beatus homo qui inventit sapientiam. Ünnepi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára. Szerk.: Csécs Teréz – Takács Miklós – Merva Szabina közreműködésével. Győr, 2016
Pap Ildikó Katalin: Sárvár-Faképi dűlő Karoling kori kerámiaanyaga., Savaria 37, 2014, 113-158., 2015
Takács Melinda: A Felső-Tisza-vidék és a Nyírség 9. századi edényművességének problémás kérdéseiről, „A cserép igazat mond, ha helyette nem mi akarunk beszélni”. Szerk.: Simonyi Erika – Tomka Gábor. Opuscula Hungarica IX. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 45-58, 2016
Takács Miklós: Az átalakulás évszázadai: Települési struktúrák és stratégiák a Kárpát-medence központi részein a VIII-XI. században, Természet Világa, I. különszám, 68-71., 2016
Takács Miklós: The archaeological investigation of medieval agrarian tools and techniques in Hungary: – an overview of some rarely quoted analyses, Ruralia X. Agrarian technology in the medieval landscape. Szerk.: Jan Klápště. Turnhout, Belgium., 2016
Pap Ildikó Katalin: Karoling-kori telepnyomok Sárvár határában -- Sárvár -- ERTI-telep és Sitkei-erdő lelőhelyek, Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete. Szerk.: S. Dr. Perémi Ágota. Veszprém, 258-275, 2016
Rácz Tibor Ákos: 9-11. századi kerámialeletek a váci püspöki székhelyről, „A cserép igazat mond, ha helyette nem mi akarunk beszélni”. Szerk.: Simonyi Erika – Tomka Gábor. Opuscula Hungarica IX. Budapest, 103-114., 2016
Pap Ildikó Katalin: Továbbélő és új elemek Vas megye kora Árpád-kori kerámiaanyagában, „A cserép igazat mond, ha helyette nem mi akarunk beszélni”. Szerk.: Simonyi Erika – Tomka Gábor. Opuscula Hungarica IX. Budapest, 11-168., 2016
Takács Miklós: Az átalakulás évszázadai: Települési struktúrák és stratégiák a Kárpát-medence központi részein a VIII-XI. században, Természet Világa, I. különszám, 68-71., 2016
Takács Miklós: The archaeological investigation of medieval agrarian tools and techniques in Hungary: – an overview of some rarely quoted analyses, Ruralia X. Agrarian technology in the medieval landscape. Szerk.: Jan Klápště. Turnhout, Belgium, 2016
Takács Miklós: Egy Szőny -- Duna-parti ép Árpád-kori edényről, Beatus homo qui inventit sapientiam. Ünnepi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára. Szerk.: Csécs Teréz – Takács Miklós – Merva Szabina közreműködésével. Győr. 721-726., 2016
Takács Miklós: A honfoglalás kor és a településrégészet., In: Magyar őstörténet. Szerk.: Sudár B. – Szentpéteri J. et alii. Bp. 2014, 137-149., 2015
Takács M: A honfoglalás kor és a településrégészet, In: Sudár Balázs, Szentpéteri József, Petkes Zsolt, Lezsák Gabriella, Zsidai Zsuzsanna (szerk.) (szerk.) Magyar Őstörténet – Tudomány és hagyományőrzés. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014. pp. 137-149. (MTA BTK MŐT Kiadványok; 1.), 2014
Pap Ildikó Katalin: Sárvár-Faképi dűlő kora Árpád-kori kerámiaanyaga – Régészeti adatok a fogas-kerékminta Vas megyei megjelenéséhez, Savaria 36, 223-257, 2013
Takács Miklós: A honfoglalás kor és a településrégészet., In: Magyar őstörténet. Szerk.: Sudár B. – Szentpéteri J. et alii. Bp. 2014, 137-149., 2015
Pap Ildikó Katalin: Késő népvándorlás kori leletek Körmend belvárosából., In: Beatus homo qui inventit sapientiam. Ünnepi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára. Szerk.: Csécs Teréz – Takács Miklós – Merva Szabina közreműködésével. Győr. 549-555, 2016
Pap Ildikó Katalin: Továbbélő és új elemek Vas megye kora Árpád-kori kerámiaanyagában, „A cserép igazat mond, ha helyette nem mi akarunk beszélni”. Szerk.: Simonyi Erika – Tomka Gábor. Opuscula Hungarica IX. Budapest, 151-168., 2016
Pópity Dániel: Egy késő avar teleprészlet Makó keleti határában., A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014, 219–242., 2014
Pap Ildikó Katalin: Sárvár-Faképi dűlő kora Árpád-kori kerámiaanyaga – Régészeti adatok a fogas-kerékminta Vas megyei megjelenéséhez, Savaria 36, 223-257, 2013
Takács Miklós: Takács Miklós: Az átalakulás évszázadai. Egy kora középkori telepkutatási projekt bemutatása, Magyar Régészet, http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uploads/2013/12/Forum_Takacs_13T.pdf, 2013
Takács Miklós: Die Frage der Herrschaft in der mittelalterlichen Siedlungsarchäologie Ungarns. Überblick über eine selten analysierte Problematik in drei zeitlichen Abschnitten., RURALIA IX. (Brepols, Turnhout) 407-422., 2013
Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában., A Déri Múzeum Évkönyve 85. kötet, 29–60., 2014
Pópity Dániel: Egy késő avar teleprészlet Makó keleti határában., A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014, 219–242., 2014
Rácz Tibor Ákos: Az Árpád-kori települési formák változásai és terminológiája, Studia Comitatensia, Új. Folyam. 1, 161–184., 2014
Takács Melinda: Megjegyzések a X – XI. századi telepkerámia keltezési lehetőségeiről egy nyírségi település kapcsán., A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve LV (2013) 41–87., 2014
Buzás G. – Boruzs K. – Merva Sz. – Tolnai K.: A kora középkori kontinuitás kérdése a visegrádi későcsászárkori erődben a legújabb régészeti kutatások tükrében. Magyar Régészet online, 2014 tavasz., Magyar Régészet online, 2014 tavasz., 2014
Pap Ildikó Katalin: Sárvár-Faképi dűlő Karoling kori kerámiaanyaga., Savaria 37, 2014, 113-158., 2015
Pópity Dániel: Avar kori teleprészlet Csanádpalota-Országhatár lelőhelyen, Archaeologiai Értesítő 140, 91-112., 2015
Takács Miklós: : A honfoglalás kor és a településrégészet., In: Magyar őstörténet. Szerk.: Sudár B. – Szentpéteri J. et alii. Bp. 2014, 137-149., 2015
Takács Miklós: A Medium Regni falusias településeinek anyagi kultúrája az Árpád- és Anjou-korban., n medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások "az ország közepén" . Szerk.: Benkő E. – Orosz K. Budapest, 171-190., 2015
Merva Szabina -- Bajkai Rozália (szerk.): Abstract book, Conference on How long is the 9th century A. D. in the Carpathian Basin? New Data – New Approaches. Budapest, 8-9th December, 2015, 2015
Takács Miklós: Egy Szőny -- Duna-parti ép Árpád-kori edényről., Beatus homo qui inventit sapientiam. Ünnepi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára. Szerk.: Csécs Teréz – Takács Miklós – Merva Szabina közreműködésével. Győr 721-726, 2016
Bajkai Rozália: On the agrarian technology of the Avar Period in Hungary. Grinding stones and quern-stones from Hajdúnánás – Mácsi-dűlő., Ruralia X. Agrarian technology in the medieval landscape. Szerk.: Jan Klápště. 417-427, 2016
Bajkai Rozália: Újabb adatok az ún. sütőtálak és agyagtepsik kérdésköréhez., Beatus homo qui inventit sapientiam. Ünnepi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára. Szerk.: Csécs Teréz – Takács Miklós – Merva Szabina közreműködésével. Győr. 31-44, 2016
Bajkai Rozália: The Latest Findings of the Research of Avar Age Settlements in the Region of Hajdúság., Ziridava Studia Archaeologica 29. 227-254., 2015
Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)., A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 86. 7-61., 2015
Rácz Tibor Ákos: Az Árpád-kori települési formák változásai és terminológiája, Studia Comitatensia, Új. Folyam. 1, 161–184., 2014
Merva Szabina: Adatok a IX. és X–XI. századi fazekasság működéséhez. Néhány északnyugat–magyarországi lelőhely kerámiájának archaeometriai elemzéséből levonható tanulság, In: Beatus homo qui inventit sapientiam. Ünnepi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára. Szerk.: Csécs Teréz – Takács Miklós – Merva Szabina közreműködésével. Győr, 2016
Merva, Szabina: : Potential Husbandry Strategies in 10th-Century Settlements in the Carpathian Basin. A Case Study: Two Early Medieval Sites along the River Danube., Ruralia X. Agrarian technology in the medieval landscape. Szerk.: Jan Klápště. Turnhout, Belgium. 395-406, 2016
Takács Melinda: Megjegyzések a X – XI. századi telepkerámia keltezési lehetőségeiről egy nyírségi település kapcsán., A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve LV (2013) 41–87., 2014
Pap Ildikó Katalin: Késő népvándorlás kori leletek Körmend belvárosából., In: Beatus homo qui inventit sapientiam. Ünnepi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára. Szerk.: Csécs Teréz – Takács Miklós – Merva Szabina közreműködésével. Győr. 549-555, 2016
Takács Miklós: : A honfoglalás kor és a településrégészet., In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. Szerk.: Sudár B. – Szentpéteri J. et alii. Budapest, 137-149., 2014
Takács Miklós: The archaeological investigation of medieval agrarian tools and techniques in Hungary: – an overview of some rarely quoted analyses, Ruralia X. Agrarian technology in the medieval landscape. Szerk.: Jan Klápště. Turnhout, , 385-394., 2016
Takács Miklós: Egy Szőny -- Duna-parti ép Árpád-kori edényről, Beatus homo qui inventit sapientiam. Ünnepi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára. Szerk.: Csécs Teréz – Takács Miklós – Merva Szabina közreműködésével. Győr. 721-726., 2016
Takács Miklós: The archaeological investigation of the settlements of the 7th-13th C. in Hungary in the last three decades, Srednjovjekovna naselja u svijetlu arheoloških izvora. Szerk.: Tajana Sekelj Ivančan; Tatjana Tkalčec; Siniša Krznar; Juraj Belaj. Zbornik Instituta za arheologiju 6., 2017
Takács Miklós: Changing political landscapes in the ninth-century central Carpathian basin: Interpreting recent settlement excavation data, Imperial spheres and the Adriatic: Byzantium, the Carolingians and the Treaty of Aachen (812). Szerk.: Ančić M.; Shepard J.; Vedriš T. Routledge, London-New York, 225-239, 2018
Takács Miklós; Pópity Dániel: Felfüggesztésre alkalmatlan cserépbográcsok különböző variánsairól, Hadak útján XXII. A népvándorlás fiatal kutatóinak XXII. konferenciája. Szerk.: Merva Szabina. Altum Csatrum 9. 393-416., 2017




 

Events of the project

  
2014-03-25 21:17:03
Résztvevők változása



Back »