 |
Radicalism, Post-materialism, Apathy - New trends of Hungarian university students’ political thoughts and social participation
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
105100 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Szabó, Andrea |
| Title in Hungarian |
Radikalizmus, posztmaterializmus, apátia - A magyar egyetemisták és főiskolások közéleti aktivitásának és politikai gondolkodásmódjának új trendjei |
| Title in English |
Radicalism, Post-materialism, Apathy - New trends of Hungarian university students’ political thoughts and social participation |
| Keywords in Hungarian |
politikai szocializáció, radikalizmus, értékek, részvétel, politikai magatartás |
| Keywords in English |
political socialization, radicalism, values, participation, political behavior |
| Discipline |
| Political Science (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Youth studies |
|
| Panel |
Political Science, Law and Govemment Sciences |
| Department or equivalent |
Institute for Political Science (Center for Social Sciences) |
| Starting date |
2012-09-01 |
| Closing date |
2014-03-31 |
| Funding (in million HUF) |
3.504 |
| FTE (full time equivalent) |
1.26 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
1. A kutatás célja bemutatni, feltárni, másrészt megérteni a felsőoktatásban hallgatók közügyekkel kapcsolatos felfogását, e korcsoport politikához fűződő viszonyát, pártválasztásuk mögöttes okait, ideológiai kötődését és politikai aktivitását. Ehhez olyan ismeretek, információk rendszerezése, amelyek egyfelől tükrözik a gazdasági világválság hatását a fiatalok gondolkodásában, másfelől pedig a 2010-es országgyűlési választások után kialakult új politikai szituációra is reflektálnak.
2. A poszt-materializmus politikai vetületének vizsgálatával az ingleharti értelemben vett poszt-materiális értékek hallgatók körében való megjelenésének a politikai értékrendszerre vonatkoztatható empirikus összefüggéseit vizsgálja.
3. A radikális szimpátia kialakulása kapcsán szélsőjobboldali szubkultúra szerepére, a politikai szocializáció hatására, a médiafogyasztás, és különösen az internethasználat szerepére, valamint a cigányellenességre és a tekintélyelvűségre kérdezünk rá kutatásunkban.
4. A hallgatók részvételét vizsgáló altéma az ifjúságpolitikában való részvétel terén a kormányzat által biztosított kínálat felől kérdez rá az alacsony társadalmi részvétel kialakulásának okaira.
5. A kutatási programunk célja összességében az összegyűjtött tapasztalatok minél szélesebb disszeminációja, amely nem kizárólag szakértőknek, hozzáértőknek készítendő „paper”-ek formájában perfektuálódik, hanem a hallgatói szervezetekkel együttműködve közvetlenül az érintettekkel is diskurzust kívánunk folytatni az eredményekről.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
1. Kutatásunkban választ keresünk arra, hogy milyen kép él a magyar egyetemisták és főiskolások fejében a politikával kapcsolatban, hogyan alakul a strukturált politikai ideológia és miként viszonyulnak hozzá?
Álláspontunk szerint kutatásunk eredményei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy feltérképezhetővé váljon a XXI. századi magyar egyetemi ifjúság politikához fűződő viszonyrendszere, illetve az ezzel kapcsolatos reprezentáció.
2. Ennek segítségével világossá válhat, milyen összefüggések mutathatók ki az egyéni érdekek érvényesítése és a demokratikus lehetőségek között.
3. Végső soron arra keressük a választ, hogy a rendszertranszformációt követően felnőtt-e egy olyan fiatal nemzedék, amely demokratikusan gondolkodik, amely ismeri és használja a demokrácia intézményrendszereit, vagyis – kizárólag szocializációs értelemben – sikeres volt-e a rendszertranszformáció? Azaz a demokratikus politikai viszonyok között felnőtt fiatalok képesek-e a demokratikus politikai kultúra újratermelődését elősegíteni?
4. Beszélhetünk-e arról, hogy a magyar főiskolás és egyetemista fiatalok értékstruktúráját – hasonló korú külföldi kortársaihoz hasonlóan – a posztmaterialista értékek dominálják?
5. És végül kétségtelenül vizsgálnunk kell azt a hipotézist, mely szerint a magyar egyetemistákra eklektikus politikai gondolkodásmód jellemző, amelyben hangsúlyos a radikalizmus, ugyanakkor külföldi társaikhoz képest inaktívabbak és apatikusabbak. A fenti kutatási kérdéseket 3 altémából álló kutatási program megvalósítása révén kívánjuk megválaszolni.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
1. Kutatásunk eredményei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy feltérképezhetővé váljon a XXI. századi magyar egyetemi ifjúság politikához fűződő viszonyrendszere, illetve az ezzel kapcsolatos reprezentációk.
2. A Radikalizmus, Posztmaterializmus, Apátia: A magyar egyetemisták és főiskolások közéleti aktivitásának és politikai gondolkodásmódjának legfontosabb dimenziói című kutatási program hozzá kíván járulni a hazai politikai szocializációs vizsgálatok megerősödéséhez, a társadalmi ismeretek elmélyüléséhez, valamint az ifjúságszociológiai kérdésfeltevésének bővüléséhez.
3. A poszt-materializmus politikai vetülete alprojekt eredményei nagy eséllyel járulnak hozzá ahhoz, hogy egy újabb lehetséges narratívával gyarapodjon a magyar pártrendszer 2010-es, jelentős átalakulásáról létező tudás. Ezen túl új típusú következtetéseket is le lehet vonni a magyar demokrácia minőségi változásaival kapcsolatban a jövőre nézve
4. A Radikalizmus alprojekt eredményei (amellett, hogy pontosabb és mélyebb ifjúságszociológiai látleletet adnak) olyan szakpolitikai, ifjúságpolitikai döntésekhez is segítséget nyújthatnak, mint például a fiatalság társadalmi részvételének, elitbe vetett bizalmának erősítése, radikalizmusának visszaszorítása.
5. A hallgatói részvétel alprojekt eredményeként a hallgatói érdekegyeztetés, valamint a hallgatókkal való kapcsolattartás és a minőségbiztosítás terén új, innovatív lehetőségek azonosítására és gyakorlatban való alkalmazhatóságának feltételeinek tisztázására nyílik lehetőség.
Reményeink szerint a kutatás nemcsak a szűk szakmai közvéleményhez jut el, hanem a hallgató szervezetekkel együttműködve magukkal az érintettekkel is folytatható deliberáció.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás hozzájárul ahhoz, hogy nemcsak a tudományos közvélemény, hanem a szélesebb közönség, így maguk az érintettek is lássák:
1. milyen társadalmi folyamatok mutatkoznak a fiatalok értékrendjében, a politikához való hozzáállásuk kapcsán.
Így nemcsak azt a már sokak számára ismert tényt fogja tudni a kutatás megerősíteni, hogy a fiatalok nem érdeklődnek a politika iránt, hanem azt is, hogy
2. milyen dimenziók miatt utasítják el nagy számban a közéleti-politikai ügyekben való részvételt.
3. A kutatás választ ad arra is, hogy azok a fiatalok, akiket valamelyest vonz a politika világa, miért kötődnek akár egy-egy szervezethez, eseményhez, eszmeáramlathoz.
4. A magyar demokratikus berendezkedés jövőjéről, a politika jövőbeni minőségéről, a meghatározó politikai szervezetek fiatalok körében mért népszerűségéről, annak okairól kaphat széles képet minden, a kutatás iránt érdeklődő állampolgár.
5. A legfontosabb tehát az, hogy ne csak a már ismert jelenséget azonosítsa a kutatás újra, hanem a miértekre is választ adjon.
A projekt szerkezete, a kutatás irányai, a résztvevő kutatók szakmai tapasztalatai hozzájárulnak ahhoz, hogy a tudomány eszközeivel végzett, mélyben gyökerező társadalmi folyamatok feltárásra kerüljenek, az így kapott eredmények pedig a szélesebb közvélemény számára is közérthetőek, interpretálhatóak legyenek.
6. Mindent egybevetve: a kutatás új dimenziókkal kívánja tágítani a fiatalok politikához fűződő viszonyát, reflektálva a legújabb jelenségekre. A projekt speciálisan az egyetemistákra és főiskolásokra fókuszál, így a szokványos kutatásokhoz képest koncentráltabban képes megjeleníteni az erre a korosztályra jellemző társadalmi folyamatokat.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
1. The research aims to chart the political attitudes, preferences, ideological orientations and party choice of Hungarian university students. The primary aim of our research is to discover how much is the youth affected by the economic crisis and how youngsters react to the new political situation developed in 2010.
2. By examining political consequences of postmaterialist values, we shall delineate the ideological profile of the young generations.
3. Reasons behind the formation of radical sympathies will be in examined, such as the role of right-wing subculture, the political socialization effects, the media consumption, the internet usage, and in particular the role of the Gypsy and non-conformity and authoritarian opportunities.
4. The hypothesis of the research is that the low participation level of university students in the field of youth policy is caused by insufficient governmental supply.
Wide dissemination of our empirical results is of great importance for us: apart from producing an edited volume we plan to organize several conferences, workshops. Only this way can a permanent discourse with civil and scientific organizations be ensured.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic aim of the research is to chart the political knowledge and ideology of Hungarian university students. This may also shed light on the relationships between their self-interests and sociotropic commitments. Eventually we seek to answer the fundamental questions of the youth in a new democracy: Are Hungarian youngsters knowledgeable about the democratic system? Do they take advantage of their opportunities provided by the new institutions? Do they attach as great importance to the postmaterialist values as their Western counterparts do? Finally, we intend to outline the reasons behind the growing radicalization of the younger generations. We shall answer the abovementioned questions by a structure of three subtopics.
The primary aim of our research is to unravel the great puzzles of the Hungarian youth: how much are youngsters affected by the economic crisis, why is their attitudes ambiguous toward the democratic system, why are they more susceptible to radicalism, why are they more likely to take part non-conventional forms of political participation (signing petitions, attending demonstration, etc.) and which factors play crucial role in their socialization process. We will test the hypotheses that youngsters acquire political information mainly by using internet, that they tend to share postmaterialist values as opposed to their older counterparts, that their trust in the established elite – and the entire political system, front that matter – has shrunken.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Three connected area shall be investigated:
• Value preferences
• Political radicalism, the appeal of the extreme right
• Social participation of the Hungarian youth.
These topics provide significant results on their own as well. Yet, our joint approach leads to a comprehensive and – in our opinion – better understanding of the political preferences of the young generation.
The corroboration of the postmaterialist hypothesis would provide a new narrative to the understanding of Hungarian political transformation in 2010. This would open new perspectives in researching the quality of democracy in Hungary.
The results of our research hopefully delineate a more precise and detailed picture of the Hungarian youth. Moreover, our findings may encourage and justify a more proactive youth policy decision-making that encourages social participation, enhances trust in the political elites and prevents further success of the radical parties.
Results of our research will enable the emergence of new, innovative means of youth interest arbitration and quality assurance. Moreover, we intend to clarify the conditions of their successful implementation.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research shall demonstrate what kind of social processes (e.g. regarding value structures, attitudes towards politics) are working among young people in Hungary – not only for academic community, but also the wider public.
Therefore, this project will be able to confirm not only the well-known facts (e.g. about disparagement towards politics among young people) but also the dimensions causing lower level of political participation. Additionally, the research will highlight the reasons which can explain the young people’s bonding to an organization, event or ideology. All the inquiring citizens would have a big picture about the future of the Hungarian democratic polity, the quality of politics in the future, the popularity of relevant movements and organization among young people.
The most important aim is not only recognizing well-known phenomenon again, but also getting answers about reasons. The structure and pillars of the project, scientific and practical experiences of researchers contribute to discover inherent, deep social processes by the help of academic instruments – therefore the results will be easy to understand and interpret.
All in all, the aim of this research is showing new dimensions considering the relationship of young people towards politics and reflecting on the latest political changes. The project is focusing on 18-29 years old young people especially, therefore it can present social processes (which are typical in this ages) more concentrated than standard surveys.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
