Psychology (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Experimental psychology
Panel
Psychology and Education
Department or equivalent
Institute of Psychology (Eötvös Loránd University)
Starting date
2012-09-01
Closing date
2014-08-31
Funding (in million HUF)
7.659
FTE (full time equivalent)
1.40
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A benyújtott pályázat két fő célja az, hogy egyéni szinten mérhetővé váljanak az emberi döntéshozatal általános, kognitív eredetű torzításai, valamint hogy kiértékelhetővé váljanak az ezek kijavítására kifejlesztett módszerek.
A vizsgálat első szakaszában összeállított új mérőmódszerrel azt vizsgáljuk, hogy az egyéni szinten milyen eltérések vannak a különböző kognitív torzításokra való hajlamban. Ez a módszer arra is alkalmas lesz, hogy az elemzéshez kiválasztott már létező döntésjavító eljárások hatékonyságát is kiértékelje. Célunk az, hogy tudományos ismereteinket bővítsük a téves egyéni döntési-stratégiákról, azok kijavíthatóságáról és ezeknek az ismereteknek az alapján új döntéshozási korrekciós technikák kifejlesztése váljon lehetővé. A konkrét tudományos ismeretek mellett a kutatás másik eredményeként azt várjuk, hogy a kifejlesztett új mérőeszköz az alapkutatás területein túl felhasználhatóvá lesz a döntéshozás-fejlesztés gyakorlati területein is.
A projekt egy további célja a nemzetközi tapasztalatok hazai megosztása a hallgatók és PhD kutatók egyes munkafeladatok elvégzésébe való bevonásával.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. Kutatási tervünk ahhoz a kísérleti pszichológiai irányzathoz csatlakozik, mely az emberi döntéshozás szisztematikus tévedéseit vizsgálja. Bár maguk a döntési torzítások széleskörűen feltártak, azok hosszútávú kijavítása az egyén döntéshozási szokásaiban még nem ért el igazi áttörést. A probléma tehát azoknak az intervenciós módszereknek a megtalálása, melyek alkalmasak lehetnek egy ilyen tartós viselkedésváltoztatási igény kielégítésére. A már korábban kifejlesztett számos 'debiasing' módszer hatékonysága nem összemérhető egy általános döntéshozatali mérőmódszer nélkül. Hipotéziseink: 1. A szakirodalomban leírt döntéshozási torzítások átfogó vizsgálatára készíthető olyan teszt, mely a személyek egyéni mintázatát tudja feltárni kritikus szituációs döntéseket mentén fel. 2. Ez a mérőeszköz alkalmas lesz a különböző döntéshozás korrekciós technikák hatékonyságának felmérésére. 3. A mérések eredményeire építve megállapítható, hogy mely torzításokra mely korrekciós eljárások a leghatékonyabbak. Az eredmények révén új, szakmailag alátámasztott döntés-korrekciós eljárás hozható létre.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Munkánk nemzetközi viszonylatban is új kutatási irányoknak tud utat nyitni egyrészről azáltal, hogy a kifejlesztendő teszt első alkalommal próbálkozik az egyéni döntéshozási torzítások átfogó vizsgálatára. Másodsorban a teszt által lehetővé válhat a döntési tévedések csökkentésére megalkotott technikák hatékonyságának mérése. Mindkét célunk sikeres elérése újabb tudományos kérdések megválaszolhatóságához vezethet az emberi döntéshozások vizsgálatában.
Döntéseink folyamatosan kognitív torzítások hatásai alatt állnak. Ezek a téves, vagy torzított döntések kihatással vannak attitűdjeinkre, ítéleteinkre, választásainkra. A döntésjavító eljárások arra törekednek, hogy viselkedésünk racionálisabbá váljék a társas életünktől kezdve a gazdasági világ működéséig. A téves sztereotípiák, a rossz pénzügyi döntések, a vezetői tévedések gyakorisága csökkenthető ezeknek az eljárásoknak az alkalmazásával. Ennek a kutatásnak az a motivációja, hogy a tudományos pszichológia módszereivel a személyeket és társadalmakat ehhez a célhoz hozzásegíthessük.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Mindennapi életünk kisebb, nagyobb döntések sorozata. A legtöbb ilyen döntésünk esetében nincsen időnk és lehetőségünk végiggondolni minden szempontot, ezért megérzéseinkre, intuícióinkra kell hagyatkoznunk. Intuícióink többnyire elég megbízhatóak és sikerre vivőek, mert felhalmozódott tapasztalatainkra, vagy általános bölcsességekre épülnek. A gyorsaságért azonban azt az árat kell fizetnünk, hogy néha akkor is jelentős tévedésekbe tudnak vinni bennünket, amikor úgy érezzük, hogy igazunk van. Ebben a kutatásban ezeket az intuíciós tévedéseket vizsgáljuk és azt próbáljuk elérni, hogy ezek a tévedések elkerülhetővé váljanak. A cél tehát az, hogy a pszichológiai kutatások eredményeképpen olyan technikák váljanak kifejleszthetővé, melyek hosszú távon javíthatják a döntéseket minőségét a társas élettől a vállalat-vezetésen át sok fontos területen.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The two key aims of the research proposal are: (1) to make the degree of cognitive decisional biases measurable on the level of individuals and (2) to evaluate the effectiveness of the decisional correcting techniques.
In the first part of the project a novel inventory will be developed to measure the susceptibility to cognitive biases on an individual level. This method should also be able to evaluate the effectiveness of the already existing decisional correcting techniques. This innovative part of the project is likely to open previously not addressed empirical questions in the field. Beyond the interest of the concrete scientific results another expected outcome of the project is that the new measuring technique would become a practical tool not just in basic research, but also in the fields of decision management.
An additional aim of this research project is to share experimenting know-how in the research team by including students and PhD candidates to the study.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. Our research follows that approach in experimental psychology which aims to explore the systematic human decision biases. Although these biases are well-described, there has been no breakthrough in their long-term correction yet. The problem, therefore, is the exploration of those intervention techniques which might be capable of the achievement of such expectations. The effectiveness of the previously developed debiasing methods cannot be assessed without a general measurement tool of the known cognitive biases. Our hypotheses are as follows: 1. The different decisional biases can be reformulated into critical questions within one domain (e.g., financial decisions) in a way that individual differences in susceptibility can be detected. 2. The assessment tool will be capable of reflecting the effectiveness of the different debiasing techniques. 3. From the results of the research implications can be made for the development of evidence-based decision debiasing methods.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Our work would open new perspectives internationally for the field from two aspects. On the one hand, the assessment tool will attempt for the first time to provide a comprehensive profile about the susceptibility of the individual to decisional biases. On the other hand, the assessment tool can make it possible to measure the effectiveness of the developed debiasing techniques. The successful completion of these two aims could help answer previously unexamined questions on human decision making.
Our decisions are constantly susceptible to cognitive biases. These faulty or biased decisions have significant effect on our attitudes, judgements and choices. The decision correction methods aim to make our everyday life more rational from the personal relationships to the control of the economical world. The frequency of erroneous stereotypes, the financial mistakes, the errors of the leadership can be decreased by these techniques. The aim of this research is to support the individuals and the society to reach this aim by the methods of scientific psychology.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. Our everyday life is a procession of smaller or larger decisions. Most of the time we do not have the time or the possibility to think through all the aspects of these decisions. These times we have to rely on our gut feelings, our intuition. Our intuitions are mostly very reliable because they are based on our personal experience or general common sense. Nevertheless, we will have to pay the price for this speed, sometimes these intuitions can lead as astray even if we feel very confident about their correctness. In this research we research these misleading intuitions and we are trying to find a way to avoid their mistakes. Therefore, our aim is to develop new techniques based on psychological research which can improve the quality of our decisions in social life, in business leadership and in many important areas of life.
Final report
Results in Hungarian
A kutatás során az emberi döntéshozási torzítások mérhetőségét vizsgáltuk egy döntésjavító tréning kifejlesztése és tesztelése mellett. A döntési torzításokra vizsgálatára számos módszer létezik a szakirodalomban, de csak pár próbálkozás történt eddig arra, hogy egy teszten belül mérjük a torzítások széles spektrumát. Egy ilyen teszt nagyon hasznos lehet a döntéshozásban megjelenő egyéni különbségek mérésére, valamint a döntésjavító intervenciós módszerek hatékonyságának vizsgálatára.
A tesztfejleszés eredményeként összeállt egy nemzetközileg is új mérőmódszer, mely először vett figyelembe számos módszertani igényt. A módszert több, mint 1200 fős mintán teszteltük és készítettük elő a tréningmódszer hatékonyságának vizsgálatára. A döntésjavító tréning egy analógiás tanulási elvre épül, melynek kifejlesztése a szakirodalom alapján ebben a kutatásban valósult meg. A fent leírt teszt lehetővé tette, hogy megbizonyosodjunk a tréning-módszer hatékonyságáról. Megállapítottuk, hogy a módszer hatékonyan alkalmazható az ún. valószínűségi torzítások kijavítására. A kétéves kutatás eredménye tehát egy új és hatékonynak bizonyuló döntésfejlesztő eljárás, valamint az ilyen fejlesztő eljárások hatékonyságára és más szakmai kérdések vizsgálatára alkalmas mérőmódszer is.
Results in English
During our project, we studied the methodological aspects of the decision biases besides the development and testing of a decision-mitigation method. There are several techniques described in the literature for the study of decision biases, but only a few attempts are known for assessing a broad spectrum of these biases. Such a survey can be useful not just for measuring individual differences in decision making. but also for the assessment of the effectiveness of the decision-mitigation methods.
As the result of the test-development a new method was devised for the internationally community which was the first to incorporate several new methodological considerations. We tested the method on a sample over 1200 participants and prepared it for the assessment of the effectiveness of the decision training method. The decision training method was based on an analogical learning principle following the relevant scientific literature. The above mentioned test made it possible for us to evaluate the effectiveness of the training method. The results showed that the training method is useful for the mitigation of the so called probability biases. In summary, the result of the two-year project is a new and effective decision-mitigation method and a test survey capable of the assessment of such interventions and the study of other related theoretical questions.
Aczel B; Bago B, Foldes A, Szollosi A: Measuring individual differences in cognitive biases, p. 3865 Proceedings of the 35th Annual Conference of the Cognitive Science Society, 2013
Szollosi A; Bago B; Foldes A; Aczel B: Gender Differences in Decision Biases, 24th Subjective Probability, Utility, and Decision Making Conference, 2013
Aczel, B., Bago, B., Foldes, A., & Szollosi, A.: Methodological questions in measuring individual differences in decision biases, Annual Conference of the Society for Judgment and Decision Making, Toronto, Canada, 2013
Bago, B., Szollosi, A., Foldes, A., & Aczel, B.: Assessing the effectiveness of an analogical debiasing technique., 34th Annual Conference of the Society for Judgment and Decision Making, Toronto, Canada., 2013
