 |
Role of cleavages, values and identity in the development of Hungarian party system, 2000-2014
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
105445 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Fábián, Zoltán |
| Title in Hungarian |
Törésvonalak, értékek és az identitás szerepe a magyar pártrendszer átalakulásában, 2000-2014 |
| Title in English |
Role of cleavages, values and identity in the development of Hungarian party system, 2000-2014 |
| Keywords in Hungarian |
törésvonalak, értékek, identitás, pártrendszer |
| Keywords in English |
cleavages, values, identity, party system |
| Discipline |
| Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 70 % | | Ortelius classification: Social changes | | Political Science (Council of Humanities and Social Sciences) | 30 % | | Ortelius classification: Involving society |
|
| Panel |
Society |
| Department or equivalent |
TARKI |
| Participants |
Enyedi, Zsolt
László, Dávid
Tardos, Róbert
Várnai, Magdolna
|
| Starting date |
2012-09-01 |
| Closing date |
2016-02-29 |
| Funding (in million HUF) |
20.722 |
| FTE (full time equivalent) |
6.66 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Melyek a társadalom szerkezetéből adódó következmények a politika világára, a választók érték preferenciáira, attitűdjeire, szavazói viselkedésére és a pártrendszer formális jellemzőire? Ez az egyik legvitatottabb kérdés a hazai és nemzetközi szakirodalomban.
Az intézményi, magyarázatok terét nem kisebbítve, a fenti kérdésbe foglalt tágabb értelembe vett strukturális megközelítésre fókuszálunk. Annyiban is tágabb megközelítést fogunk érvényesíteni, hogy nem csak a társadalmi struktúra közvetlen, hanem – értékrendszeren és identitáson alapuló -közvetett hatásait is feltérképezni igyekszünk, mikor a politikai preferenciákat és viselkedés kauzális magyarázatát kíséreljük meg felvázolni. A megközelítésünk alapvetően longitudinális jellegű, a magyarországi politikai rendszerre jellemző ún. törésvonalak dinamikáját szeretnénk leírni, ami mind a nemzetközi, mind pedig a hazai politikai szociológiai szakirodalom egyik legkultiváltabb témája.
A rendszerváltást követően az alapvetően háromosztatú politikai rendszer az ezredfordulóra kétosztatúvá vált. 2010-ben pedig egy ún. földcsuszamlás-szerű, kritikus választásra került sor, amely gyökeresen megváltoztatta a korábbi pártrendszert. Pályázatunk célja annak feltárása, hogy a strukturális és értékalapú törésvonalak, valamint a pártrendszer egyéb jellemzői miként befolyásolták, ill. határozták meg a magyarországi pártrendszer fejlődését és vetítik előre a fejlődés jövőben bejárható útját. A kutatási projekt megvalósítása során a 2000 és 2014 között keletkezett (részben keletkező) empirikus hazai és nemzetközi politikai szociológiai adatbázisok másodelemzését végezzük el.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Pályázatunk célja annak feltárása, hogy a strukturális és értékalapú törésvonalak, valamint a pártrendszer egyéb jellemzői miként befolyásolták, ill. határozták meg a magyarországi pártrendszer fejlődését és jelölték ki a fejlődés jövőben bejárható útját.
A társadalmi strukturális dimenziók mellett külön hangsúlyt fektetünk a politikai ideológiai - érték alapú - törésvonalak leírására, többek között a választók bal-jobboldali, liberális-konzervatív, mérsékelt-radikális azonosulására, valamint a pártok észlelt pozíciójára az említett dimenziók mentén. Ezek mellett tanulmányozni fogjuk az egyéb politikai identitásformák kiterjedtségét és azok összefüggéseit a pártpreferenciákkal és társadalmi-demográfiai tényezőkkel. A kutatás egyik legnagyobb kihívása hogy már a 2010-es választást követő időszakban létrejövő új pártok, társadalmi mozgalmak társadalmi beágyazottságának vizsgálatára is kísérletet tegyen, különös tekintettel a magyarországi társadalmi tőke eloszlás sajátos mintázatára.
Fő kérdések:
1. Milyen tényezők játszottak szerepet a háromosztatú pártrendszer kétosztatúvá válásában?
2. Milyen generációs konfliktusok állnak az életkori különbségek félerősödése hátterében?
3. Milyen regionális eltérések, ezen belül területi konfliktusok fejeződnek ki az egyes pártok támogatottságának, s nem utolsó sorban a Jobbik szavazói táborának területi eloszlása hátterében?
4. Miként változott a vallásos-szekularizált és a nómenklatúra törésvonal magyarázóereje a pártpreferenciák magyarázatában a generációs, területi törésvonalak szerepének növekedésével?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Korábbi vizsgálatokból ismert, hogy Magyarországon alacsony az ún. formális társadalmi tőke mértéke azaz alacsony az általánosított bizalom, az intézmények iránti bizalom és a civil részvétel szintje. A jelenlegi gazdasági válság kedvezőtlen társadalmi hatásai (munkanélküliség, egyenlőtlenségek növekedése) fokozzák a radikális, szélsőséges eszmék (cigányellenesség, EU-ellenesség, stb) elterjedtségét. A kutatásunk során azt fogjuk vizsgálni, hogy mely társadalmi különbségek transzformálódnak politikai törésvonalakká és az egyes pártok szavazói miként helyezkednek el a törésvonalak mentén.
A politikai törésvonalak átalakulásának pontosabb megértése, a pártok társadalmi beágyazottságának feltérképezése elősegíti a politikai részvétel és a demokratikus képviselet közötti kapcsolat társadalmi, kulturális meghatározottságának feltárását.
A kutatás során egy új adatinfrastruktúrát hozunk létre meglévő (és a közeljövőben létrejövő) adatbázisokból. A TÁRKI integrált Omnibusz fájlok nagy elemszáma (n > 22000), az ezekhez kapcsolt települési kódok és a kistérségi makrogazdasági és makrotársadalmi mutatók mint kontextuális változók lehetőséget teremtenek arra, hogy a területi törésvonalak kialakulását jobban megérthessük, nem utolsó sorban a jobboldali radikalizmus társadalmi bázisának vonatkozásában.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A pártok a demokratikus intézményrendszerben képviselik az egyes társadalmi csoportokat, megjelenítik a csoportok közötti konfliktusokat. Politikai törésvonalaknak nevezik azokat a társadalmi különbségeket, melyek a politika világát megosztják, strukturálják. A törésvonalak lehetnek szerkezeti jellegűek és értékalapúak. Az külön kutatandó kérdés, hogy mely társadalmi és/vagy értékkonfliktusokból alakulnak ki politikai törésvonalak és a politikai aktorok miként befolyásolják a törésvonalak kialakulását. E kérdéskör kutatása azért fontos, mert ennek révén érthető meg a politikai rendszer társadalmi, kulturális meghatározottsága.
Magyarországon a kilencvenes évek közepére egy hármasosztatú politikai rendszer alakult ki, amelyben a vallás és a nomenklatúra (a korábbi kommunista rendszer politikai osztályába való integráltság) képezték a fő politikai törésvonalakat. E törésvonalak mentén a politikai mezőben három pozíció kristályosodott ki: () szocialista, (2) keresztény-nemzeti, (3) liberális. Ez a képlet az ezredfordulóra megváltozott. A politikai bal és jobboldal közötti értékdimenzió szerepe megnőtt, a korábbi törésvonalak egyirányban osztották meg a politika világát. Egy polarizált, kétpólusú rendszer jött létre, két domináns politikai erő vezető szerepével. 2010-ben azonban egy olyan parlamenti választásra került sor, amely alapvetően megváltoztatta a korábbi pártrendszer jellemzőit. Eközben új politikai törésvonalak látszódnak formálódni - illetve a korábbi jellegükhöz képest átalakulni - területi, nemi, életkori, gazdasági aktivitási különbségek szerint. Ennek a folyamatnak a tanulmányozása révén felmérhető a politikai rendszer jövőbeni változásának irányai.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
What are the consequences of social structural differences to our political aspects of life, to value preferences and attitudes of voters, to the behaviour of the electorate and to the formal characteristics of party system? These questions are widely discussed in the literature.
Not reducing the space for institutional approaches, we shall focus on structural explanation. However, we will apply a broader framework, insofar as we will not deal solely with direct effects of social structure, but shall investigate indirect impacts through value system and identity, when we are going to give causal account of political preferences and behaviour. Our approach is primarily longitudinal; we are going to explore the dynamics of cleavages' changes that characterize the Hungarian political system - an extensively studied subject in the literature of political sociology.
There was a threefold political division at the time of system change in Hungary, consisting of (1) socialist (2) liberal and (3) national-Christian positions. This scheme has turned to a bipolar, twofold party system by the millennium along the line of left-right ideological dimension. Moreover, a landslide, critical parliamentary election took place in 2010, which fundamentally changed the nature of the Hungarian party system. Primary aim of the current proposal to assess the role of structural and value cleavages in the transformation of the Hungarian political system, and how cleavage structure determine potential future paths. We shall carry out secondary analyses of already existing (or partly soon to be created) empirical datasets from Hungarian and cross-national political sociological studies.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Primary aim of the current proposal to assess the role of structural and value cleavages in the transformation of Hungarian political system, and how cleavage structure determine potential future paths.
A special emphasis will be put on the analysis of political ideological - value based - cleavages, including voters' identification and perceived party positions in ideological space defined by the left-right, the conservative-liberal, and the moderate-radical ideological dimensions. Besides these dimensions we shall also study the prevalences of other forms of political identities and their relationship with party choice and socio-demographic factors.
One of the greatest challenge for the research to assess socio-structural bases of new political movements and parties taking into account the special pattern of social capital in Hungary.
Main questions:
1. What structural factors fostered the polarization of Hungarian party system?
2. What type of generational conflicts amplified age differences in political behaviour and preferences.
3. What type of territorial, spatial conflicts manifest themselves in the regionally uneven distribution of extreme right voters?
4. How did the increased significance of generational and spatial aspects affect the importance of nomenclature (former communist political class) and religional cleavages?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
It is known from several previous studies that the level of formal social capital in Hungary is lower than in West-European countries. It means that people are tend to not trust in each others, nor in institutions and they are less willing to participate in civic organisations. The infavourable social effects of ongoing economic crisis like unemployment and rising inequalities enhance radical and extreme political views (like anti-Gypsy and anti-EU attitudes, etc). In the course of our research project we shall study which social differences are transformed to political cleavages and how voters are positioned along the lines of cleavages.
Better understanding changing political cleavages and exploration of social embedness of political parties enhance our understanding of the relationship between political participation and democratic representation, and its socio-cultural determination.
A new research data infrastructure will be created on the basis of existing (or soon to be created) datasets. Large number of cases in the integrated longitudinal TÁRKI Omnibus datasets with settlement codes supplemented with NUTS-4 level macro-economic and macro-social contextual variables would make possible the study of territorial, spatial cleavages. (This is important especially for assessing the social basis of extreme right radicalism.)
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Parties represent social groups in democratic political systems, and they canalize conflicts between them. The term of political cleavage denotes those social differences that make people vote differently and organize them into various voting blocks. Cleavages can be structural and value-based in nature. It is a basic research question that which social or value conflicts turn into political cleavages and how political actors influence them. The study of this political sociological issue is fundamental in understanding social and cultural determination of political stratification.
There was a threefold structure of the Hungarian political system at the middle of the nineties in which religion and nomenclature (integration to the political class of state socialist regime) were the main cleavages. Those cleavages defined (1) socialist, (2) national-Christian, (3) liberal positions in the political fields. This setting had changed by the turn of the millennium. The role of political left-right dimension just as the correlation of dominant cleavages tended to increase, leading to a more unanimous division of political camps. A polarized, bipolar system emerged with two main parties of the left and the right. In 2010, a landslide election took place which changed essentially the character of Hungarian political system. Meanwhile new political cleavages are seems to be arisen along territorial, generational, gender and employment differences between social groups. By studying this process one can assess the future path for changing democratic political system.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
