 |
Characteristics of microRNS in intestinal mucosa, serum and urine of pediatric patients with inflammatory bowel disease .
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
105530 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Veres, Gábor |
| Title in Hungarian |
Karakterisztikus microRNS vizsgálatok gyermekkori gyulladásos bélbetegségben szenvedők bélmukózájában, szérumában és vizeletében. |
| Title in English |
Characteristics of microRNS in intestinal mucosa, serum and urine of pediatric patients with inflammatory bowel disease . |
| Keywords in Hungarian |
microRNS, diagnosztika, bélmukóza, szérum, vizelet, gyulladásos bélbetegség, gyermek |
| Keywords in English |
microRNA, diagnostic, mucosa, serum, urine, inflammatory bowel disease, pediatric |
| Discipline |
| Public health, health services, environmental and occupational medicine, epidemiology, medical ethics
(Council of Medical and Biological Sciences) | 70 % | | Ortelius classification: Gastroenterology | | Haematology, immunology, thrombosis, infectious diseases (Council of Medical and Biological Sciences) | 20 % | | Public health, health services, environmental and occupational medicine, epidemiology, medical ethics
(Council of Medical and Biological Sciences) | 10 % | | Ortelius classification: Gastroenterology |
|
| Panel |
Genetics, Genomics, Bioinformatics and Systems Biology |
| Department or equivalent |
1st Dept. of Pediatrics (Semmelweis University) |
| Participants |
Arató, András
Béres, Nóra Judit
Borka, Katalin
Győrffy, Hajnalka
Molnár, Kriszta
Szabó, Dolóresz
|
| Starting date |
2013-01-01 |
| Closing date |
2015-12-31 |
| Funding (in million HUF) |
12.240 |
| FTE (full time equivalent) |
3.84 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A gyulladásos bélbetegség (IBD) gyakorisága gyermekkorban is növekszik, patomechanizmusa részleteiben nem ismert, a kórismézésre nincsen megbízható nem invazív diagnosztikus marker. Ezen kívül az egyik legsúlyosabb szövődmény, a fibrostenotikus elváltozás jellemzői, prognosztikai tényezői jórészt ismeretlenek. A legújabb kutatások szerint bizonyos microRNS-ek (microRNA-7, -16, -20, -21, -22, -26, -29, -30, -31, -93, -106, -146, -155, -192, -195, -196, -215, -326, -335, -484) fontos szabályozó szerepet tölthetnek be egy gyulladásos vagy fibrotikus folyamatban, de ennek részletes elemzése IBD-ben még nem történt meg. A microRNS család egy olyan, általában 22 nukleotid hosszúságú RNS molekula, amely a genom „nem kódoló” régiójáról íródik, és a génexpressziót többnyire negatív módon szabályozza. Kutatásunk első részében meghatároznánk azokat a speciális microRNS-eket a fent felsoroltakból, amelyek az IBD-s gyermekek intesztinális mukózájában expresszálódnak és a gyermekek szérumában, vizeletében kimutathatók. Így a kutatásunk segítségével a különböző microRNS-eknek az IBD patomechanizmusában betöltött szerepe mellett egy noninvazív diagnosztikus biomarker mintázatot is nyerhetünk. Ezen kívül TGF-beta, TNF-alpha, IL-17, -22, -23 citokineket és TLR2 és -4 expressziót is meghatároznánk. Tanulmányunk másik felében az elmúlt 10 évben kialakított szövettani bankunkat felhasználva elemeznénk releváns microRNS biomarkereket olyan Crohn beteg gyermek diagnózis idején nyert biopsziáiban, akiknél később fibrózis alakult ki. Jelenleg ugyanis nem lehet megjósolni, hogy melyik gyermeknél fog a kezdeti gyulladás fibrostenózissá alakulni. Ennek terápiás konzekvenciája is lehet.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A gyulladásos bélbetegség (IBD) egyre gyakoribb gyermekkorban. Sajnos a patomechanizmus részleteiben nem ismert, nincsen megbízható, nem invazív diagnosztikus eljárás. A közelmúltban más immunmediált kórképekben olyan rövid szakaszú RNS molekulákat (microRNS) tanulmányoztak, amelyek génregulációs tulajdonsággal rendelkeznek. Feltételezzük, hogy a microRNS IBD-ben is fontos szerepet tölt be és vizsgálatainkkal sikerül meghatározni egy olyan microRNS mintázatot IBD-s gyermekek bélnyálkahártyájában, szérumában és vizeletében, amely számos kérdést meg tud válaszolni:
• Jellegzetes microRNS mukózális megjelenése nem csak az IBD patomechanizmusának a jobb megértését szolgálja, hanem diagnosztikus és terápiás konzekvenciával is járhat.
• A szérumban és a vizeletben validált microRNS mintázat diagnosztikus sajátossággal bírhat.
• A vizeletben történő meghatározás nem invazív tényező, amely különösen fontos a gyermekkorban.
A Crohn betegség egyik késői következménye lehet a fibrotikus stenosis. Sajnos jelenleg nem lehet megbízhatóan előre jelezni, hogy kiben alakul ez majd ki. Kutatásunk másik felében ezeket a lehetséges prognosztikai markereket szeretnénk meghatározni microRNS szinten. Így az adekvát terápiával esélyünk van megelőzni ezt a folyamatot. Szövettani bankunkat felhasználva elemeznénk olyan microRNS biomarkereket, amelyeket korábban olyan Crohn beteg gyermekek diagnózisakor vettünk, akiknél később, évek múlva fibrózis alakult ki. Így az adott microRNS elemzés segítségével a fibrózis biomarkereit lehetne feltérképezni, melynek diagnosztikus és terápiás jelentősége is lehet.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Amennyiben jelen kutatási tervünket sikerülne megvalósítani, akkor egy olyan jellegzetes a microRNS mintázatot tudunk megalkotni, melynek szerepe van az IBD patomechanizmusában, így diagnosztikus és terápiás konzekvenciája is lehet. Első lépésként IBD-ben szenvedő gyermekek bélmukózájában meghatározzuk azokat a microRNS-eket, amelyek a gyulladásos bélszegmensben fokozott mértékben expresszálódnak (alapvizsgálat). Ebből kiindulva determináljuk azokat a microRNS-eket, amelyek az IBD-ben szenvedő gyermekek szérumában, vizeletében megjelennek. Utóbbinak azért lehet kiemelt jelentősége, mert különösen gyermekkorban a megbízható, nem fájdalmas diagnosztikus és prognosztikai markereknek kiemelt jelentősége lehet nem csak az IBD kezdeti diagnosztikájában, hanem a kórkép aktivitásának karakterizálásában (remisszió vagy relapsus). Ennek jelentős orvosdiagnosztikai szerepe lehet. Kutatásunk másik felében az elmúlt 10 évben kialakított szövettani bankunkat felhasználva elemeznénk olyan microRNS biomarkereket, amelyeket korábban olyan Crohn beteg gyermekek diagnózisakor vettünk, akiknél később, évek múlva fibrózis alakult ki. Ezeknek a korai, kezdeti mintákban végzett microRNS elemzés segítségével a fibrózis biomarkereit lehetne feltérképezni. Jelenleg ugyanis nem lehet megjósolni, hogy melyik gyermeknél fog a kezdeti gyulladás fibrostenotikus formává alakulni. Terveink teljesülése esetén komplex vizsgálataink segítségével a gyulladás progressziójának és a fibrogenesis kialakulásának legfontosabb biomarkerei meghatározhatók lesznek, melynek diagnosztikus és terápiás jelentősége is lehet. Vizsgálataink segítségével a korai, adekvát kezeléssel a súlyos, nagy költséggel kezelhető szövődményeket meg lehetne előzni, amelynek komoly társadalmi jelentősége lehet.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A gyulladásos bélbetegség (angol rövidítése: IBD) egyre gyakoribb hazánkban, különösen gyermekkorban nő az előfordulása. A betegség pontos oka nem ismert, a szervezet immunrendszere a saját bélnyálkahártyája ellen támad, gyulladást, bélvérzést és fekélyt generál. A gyermeknél hasfájás, fogyás és növekedési zavar jelentkezhet. Sajnos a kórismézéshez nem állnak rendelkezésre olyan eszközök, amelyek segítségével megbízhatóan, könnyen és fájdalommentesen lehetne diagnózishoz jutni, például vizeletben kimutatott speciális biomarkerrel. Jelenleg altatásban végzett béltükrözéssel és szövettani vizsgálattal lehet a gyulladásos bélbetegséget kórismézni. A közelmúlt kutatási egy olyan rövid szakaszú RNS-eket (microRNS) határoztak meg, amely más, gyulladásos kórképekben az immunreakció szabályozásában fontos szerepet töltenek be, de IBD-ben még alig ismert a szerepük. Ezek a microRNS-ek nem csak a gyulladt bélnyálkahártyában, hanem a vérben és a vizeletben is kimutathatók, utóbbi vizsgálat fájdalommentes. Kutatásunk egyik célja éppen az, hogy meghatározzunk olyan microRNS mintázatot, amely ezeknek a feltételeknek megfelel. Kutatásunk másik célja az, hogy az IBD egyik szövődményének, a bélszűkületnek a kialakulását már a kezdetekben megjósolja, vagyis kezdeti, prognosztikai markereket találjunk. Az elmúlt 10 évben létrehoztunk egy olyan szövettani bankot, ahol az IBD-t kórisméző kezdeti mintákat, biopsziákat tároljuk. A gyermekek kb. 20%-ában később bélszűkület alakult ki ott, ahol kezdetben csak gyulladás volt. Ezekben a kezdeti mintákban szeretnénk meghatározni olyan jellemző microRNS-eket, amelyek előre megjósolják a szűkületet, így ennek komoly terápiás jelentősége is lehet.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The incidence of pediatric inflammatory bowel disease (IBD) is increasing worldwide. The pathomechanism of IBD is not well-known and there is no reliable noninvasive diagnostic marker. In addition, prognostic factors for one of the most severe form: fibrostenosis is not well defined. Based on the newest studies, some microRNAs (microRNA-7, -16, -20, -21, -22, -26, -29, -30, -31, -93, -106, -146, -155, -192, -195, -196, -215, -326, -335, -484) may have a deceases role in the inflammatory and fibrotic processes, however, analyzes of microRNAs are almost completely missing in IBD. The members of microRNAs family are usually 22 nucleotides in length that are transcribed from noncoding regions of the genome and are involved in the regulation of gene expression mainly in a negative way. The first part of our study characteristic microRNAs will be analyzed in the intestinal mucosa, serum and urine as well. In addition to miRNAs, TGF-beta, TNF-alpha, IL-17, -22, -23, TLR2 and TLR4 will be determined in the intestinal mucosa of patients with IBD. Previous studies, conducted in other immune-mediated disorders, suggest there is a possibility to get nonivasive diagnostic biomarker patter for pediatric patients with IBD. In the second part of our study these special microRNAs will be analyzed in biopsies of patients with Crohn’s disease (CD) taken at diagnosis who later showed fibrosis. At present, there is no reliable prognostic marker for fibrogenesis at the diagnosis what is one of the most important late consequence of IBD. To define this special subgroup of patients at diagnosis would be paramount importance to start more appropriate therapy.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The incidence of inflammatory bowel disease (IBD) is increasing in children. Unfortunately, the pathomechanism is not known in details and there are no reliable, noninvasive methods in the diagnostic procedure. In the past few years there has been growing interest for a type of short RNAs called micoRNAs, which are involved in the regulation of gene expression in immune mediated disorders.
We hypothesized that our study will characterize a novel characteristic expression pattern of microRNAs (miRNAs) in the intestinal biopsies, serum and urine in pediatric patients with inflammatory bowel disease (IBD). Based on our expected results we can earn several answers:
• Characteristic microRNAs in the intestinal biopsies serve data about the pathomechanism of IBD which may have not only diagnostic but therapeutic consequences.
• Validated pattern of microRNA in serum and urine may have diagnostic properties.
• Urine analyzes has a paramount importance in pediatrics due to noninvasive nature.
One of the late consequences of CD is stenosis caused by fibrosis. At present, there is no reliable prognostic marker at diagnosis. Therefore, second part of our study is to find these markers at diagnosis to start more appropriate therapy in order to prevent fibrogenesis.
To fulfill this task, we would use our tissue bank. At present, we have many patients with some grade of fibrosis who had no fibrosis but only inflammation at the diagnosis. Using our unique tissue bank we will analyze these microRNAs in the first intestinal biopsies of patients who subsequently developed fibrosis to find prognostic markers.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
With fulfilling our plans we can get more information about the role of microRNAs in the pathomechanism of pediatric patients with IBD what may have diagnostic and therapeutic consequences. To find characteristic microRNAs pattern in the intestinal mucosa of patients with IBD (primary aim: basic study in the intestinal mucosa) it may serve a basis for future diagnostic tests not only in the intestinal mucosa but in serum and urine also. To find a relevant miRNA in urine of pediatric patients with IBD as a consequence of basic study it may serve a noninvasive diagnostic help not only in the differential diagnostic procedure of IBD (Crohn’s disease: CD, ulcerative colitis: UC) but to depict activity levels of IBD (remission or relapse). Noninvasive-taken biomarker is an important issue in pediatrics and may have a well-accepted role in the diagnostic process. Second part of our study is dedicated to the pathomechanism of fibrosis which is one of the most important complications of IBD despite adequate therapy including biological agents (infliximab). Using our unique longitudinal-time frame taken tissue bank samples collected in the last 10 years early pattern of microRNAs, markers of innate and adaptive immunity will be analyzed in biopsies of CD patients who had subsequently diagnosed fibrostenosis (even after years). This may serve relevant prognostic factors for fibrogenesis what is unknown in pediatric CD. In addition, our results may also help to understand the mechanism of fibrogenesis in pediatric patients with CD what may open new possibilities for the pharmaceutical intervention. Based on our study, prevention of fibrotic process using early, adequate therapy may have beneficial financial effect in health care system.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The incidence of inflammatory bowel disease (IBD) is increasing in Hungary especially in children. The trigger factor is unknown, however, the abnormal immune system attacks the intestinal mucosa causes inflammation, hematochezia and ulcers. The presenting signs are abdominal pain, weight lost and failure to thrive. Unfortunately, there are no reliable, noninvasive methods in the diagnostic procedure. The gold standard of IBD diagnosis is endoscopy and histology. Recent studies have shown that microRNAs have an important role in the regulation of immune reaction. Nevertheless, analyzes of microRNAs in IBD is almost unknown. These microRNAs can be detected not only in the intestinal mucosa but in serum and urine also. The primary aim of our study to find a characteristic microRNA pattern in pediatric IBD which fulfills these criteria. The second part of our study is to find early prognostic markers for fibrogenesis. Fibrostenosis is a late consequence of IBD requiring surgery in most cases. In the last 10 years we collected intestinal biopsy material from IBD patients at diagnosis. In the follow-up about 20% of patients developed fibrostenosis. We would like to determine a special microRNA pattern in these early biopsies taken at diagnosis of patients’ who later showed intestinal fibrosis. To find these microRNAs it will serve not only prognostic markers for fibrosis but important therapeutic consequences also.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Dorottya Kocsis, Nóra Béres, Gábor Veres, Dolóresz Szabó, Katalin Eszter Müller, András Arató, Márk Juhász.: A coeliakia genetikai és epigenetikai vonatkozásai, Orv Hetilap, 2014 | | Szűcs Dániel, Várkonyi Ágnes, Béres Nóra, Szabó Dolóresz, Boros Kriszta, Arató András, Veres Gábor.: Mikro-RNS-ek diagnosztikai jelentősége gyulladásos bélbetegségekben., Gyermekgyógyászat, 2014 | | Nóra Béres, Dolóresz Szabó, András Arató, András Kiss, Gábor Lendvai, Gábor Veres.: Increased expression of miR-122, miR-146a and miR-155 in intestinal mucosa in children with Crohn’s disease, J Crohn's colitis, 2014 | | Nóra Béres, Dolóresz Szabó, András Arató, András Kiss, Gábor Lendvai, Gábor Veres.: Characteristics of specific microRNA expression in colonic mucosa in pediatric patients with Crohn’s disease, J Crohn's colitis, 2014 | | de Ridder L, Turner D, Wilson DC, Koletzko S, Martin-de-Carpi J, Fagerberg UL, Spray C, Sladek M, Shaoul R, Roma-Giannikou E, Bronsky J, Serban DE, Cucchiara S, Veres G, Ruemmele FM, Hojsak I, Kolho KL, Davies IH, Aloi M, Lionetti P, Veereman-Wauters G, Braegger CP, Trindade E, Wewer AV, Hauer A, Levine A.: Malignancy and Mortality in Pediatric Patients with Inflammatory Bowel Disease: A Multinational Study from the Porto Pediatric IBD Group., Inflamm Bowel Dis., 2014 | | Levine A, Turner D, Pfeffer Gik T, Amil Dias J, Veres G, Shaoul R, Staiano A, Escher J, Kolho KL, Paerregaard A, Martin de Carpi J, Veereman Wauters G, Koletzko S, Shevah O, Finnby L, Sladek M.: Comparison of outcomes parameters for induction of remission in new onset pediatric Crohn's disease: evaluation of the porto IBD group "growth relapse and outcomes, Inflamm Bowel Dis., 2014 | | Szabó D, Kökönyei G, Arató A, Dezsőfi A, Molnár K, Müller KE, Lakatos PL, Papp M, Lovász BD, Golovics PA, Cseh A, Veres G.: Autoregressive cross-lagged models of IMPACT-III and Pediatric Crohn's Disease Activity indexes during one year infliximab therapy in pediatric patients with CD, J Crohns Colitis, 2014 | | Lovasz BD, Lakatos L, Horvath A, Pandur T, Erdelyi Z, Balogh M, Szipocs I, Vegh Z, Veres G, Müller KE, Golovics PA, Kiss LS, Mandel MD, Lakatos PL.: Incidence rates and disease course of paediatric inflammatory bowel diseases in Western Hungary between 1977 and 2011., Dig Liver Dis., 2014 | | Kovács M, Müller KE, Papp M, Lakatos PL, Csöndes M, Veres G.: New serological markers in pediatric patients with inflammatory bowel disease., World J Gastroenterol., 2014 | | Eszter Müller K, Laszlo Lakatos P, Papp M, Veres G.: Incidence and Paris Classification of Pediatric Inflammatory Bowel Disease., Gastroenterol Res Pract., 2014 | | Ruemmele FM, Hyams JS, Otley A, Griffiths A, Kolho KL, Amil Dias J, Levine A, Escher JC, Taminiau J, Veres G, Colombel JF, Vermeire S, Wilson DC, Turner D.: Outcome measures for clinical trials in paediatric IBD: an evidence-based, expert-driven practical statement paper of the paediatric ECCO committee., Gut, 2014 | | Ruemmele FM, Veres G, Kolho KL, Griffiths A, Levine A, Escher JC, Amil Dias J, Barabino A, Braegger CP, Bronsky J, Buderus S, Martín-de-Carpi J, De Ridder L, Fagerberg UL, Hugot JP, Kierkus J, Kolacek S, Koletzko S, Lionetti P, Miele E, Navas López VM, Paerregaard A, Russell RK, Serban DE, Shaoul R, Van Rheenen P, Veereman G, Weiss B, Wilson D, Dignass A, Eliakim A, Winter H, Turner D.: Consensus guidelines of ECCO/ESPGHAN on the medical management of pediatric Crohn's disease., J Crohns Colitis., 2014 | | Sziksz E, Pap D, Veres G, Fekete A, Tulassay T, Vannay A.: Involvement of heat shock proteins in gluten-sensitive enteropathy., World J Gastroenterol., 2014 | | Sziksz E, Molnár K, Lippai R, Pap D, Onody A, Veres-Székely A, Vörös P, Szabó D, Győrffy H, Veres G, Tulassay T, Vannay A, Arató A.: Peroxisome proliferator-activated receptor-γ and thymic stromal lymphopoietin are involved in the pathophysiology of childhood coeliac disease., Virchows Arch., 2014 | | Szabó D, Kökönyei G, Arató A, Dezsőfi A, Molnár K, Müller KE, Lakatos PL, Papp M, Lovász BD, Golovics PA, Cseh A, Veres G.: Autoregressive cross-lagged models of IMPACT-III and Pediatric Crohn's Disease Activity indexes during one year infliximab therapy in pediatric patients with CD, J Crohns Colitis, 2014 | | Ruemmele FM, Veres G, Kolho KL, Griffiths A, Levine A, Escher JC, Amil Dias J, Barabino A, Braegger CP, Bronsky J, Buderus S, Martín-de-Carpi J, De Ridder L, Fagerberg UL, Hugot JP, Kierkus J, Kolacek S, Koletzko S, Lionetti P, Miele E, Navas López VM, Paerregaard A, Russell RK, Serban DE, Shaoul R, Van Rheenen P, Veereman G, Weiss B, Wilson D, Dignass A, Eliakim A, Winter H, Turner D.: Consensus guidelines of ECCO/ESPGHAN on the medical management of pediatric Crohn's disease., J Crohns Colitis., 2014 | | Béres NJ, Szabó D, Kocsis D, Szűcs D, Kiss Z, Müller KE, Lendvai G, Kiss A, Arató A, Sziksz E, Vannay Á, Szabó AJ, Veres G.: Role of Altered Expression of miR-146a, miR-155, and miR-122 in Pediatric Patients with Inflammatory Bowel Disease., Inflammatory Bowel Disease, 2016 | | Szabó D, Hosszú É, Arató A, Müller KE, Béres N, Lakatos PL, Papp M, Dezsőfi A, Szabó AJ, Szűcs D, Veres G.: Seasonal variability of vitamin D and bone metabolism in infliximab-treated paediatric Crohn's disease., Dig Liver Dis, 2015 | | Ruemmele FM, Hyams JS, Otley A, Griffiths A, Kolho KL, Dias JA, Levine A, Escher JC, Taminiau J, Veres G, Colombel JF, Vermeire S, Wilson DC, Turner D.: Outcome measures for clinical trials in paediatric IBD: an evidence-based, expert-driven practical statement paper of the paediatric ECCO committee., Gut, 2015 | | Sipeki N, Davida L, Palyu E, Altorjay I, Harsfalvi J, Szalmas PA, Szabo Z, Veres G, Shums Z, Norman GL, Lakatos PL, Papp M.: Prevalence, significance and predictive value of antiphospholipid antibodies in Crohn's disease., WJG, 2015 | | Nóra Judit Béres, Erna Sziksz, Ádám Vannay, Dolóresz Szabó, Domonkos Pap, Apor Veres-Székely, András Arató, Attila J. Szabó, Gábor Veres: Role of the Microbiom in Celiac Disease., International Journal of Celiac Disease, 2014 | | Müller KE, Lakatos PL, Kovacs JB, Arato A, Varkonyi A, Nemes E, Tarnok A, Toth G, Papp M, Solyom E, Horvath A, Guthy I, Kovacs M, Veres G; Hungarian Pediatric IBD Registry Group.: Baseline Characteristics and Disease Phenotype in Inflammatory Bowel Disease., JPGN, 2016 | | Kovacs M, Papp M, Lakatos P, Jacobsen S, Nemes É, Polgar M, Solyom E, Bodi P, Horvath Á, Molnar K, Szabo D, Cseh Á, Muller KE, Dezsofi A, Arato A, Veres G.: Low mannose-binding lectin (MBL) is associated with paediatric inflammatory bowel diseases and ileal involvement in patients with Crohn disease., Journal of Crohn's Colitis, 2013 | | K.E. Müller, P.L. Lakatos, A. Arató, J. B. Kovács, Á. Várkonyi, D. Szűcs, E. Szakos, E. Sólyom, M. Kovács, M. Polgár, É. Nemes, I. Guthy, I. Tokodi, G. Tóth, Á. Horváth, A. Tárnok, N. Csoszánszki, M. Balogh, N. Vass, P. Bódi, A. Dezsőfi, L. Gárdos, É. Micskey, M. Papp, Á. Cseh, D. Szabó, P. Vörös Hungarian IBD Registry Group (HUPIR), G. Veres.: Incidence, Paris Classification and follow-up in a nationwide, incident cohort of pediatric patients with inflammatory bowel disease., J Ped Gatro Nutrition, 2013 | | Papp M, Sipeki N, Vitalis Z, Tornai T, Altorjay I, Tornai I, Udvardy M, Fechner K, Jacobsen S, Teegen B, Sumegi A, Veres G, Laszlo Lakatos P, Kappelmayer J, Antal-Szalmas P.: High prevalence of IgA class anti-neutrophil cytoplasmic antibodies (ANCA) is associated with increased risk of bacterial infection in patients with cirrhosis., J. Hepatology, 2013 | | Müller KE, Arató A, Veres G.: Foreign body mimicking Crohn’s disease – a twenty-euro bet., World J Gastroent, 2013 | | Molnár K, Pintér P, Győrffy H, Cseh Á, Müller KE, Arató A, Veres G.: Characteristics of allergic colitis in breast-fed infants in the absence of cow’s milk allergy, World J Gastroent, 2013 | | Vörös P, Sziksz E, Himer E, Ónody A, Pap D, Frivolt K, Győrffy H, Fekete A, Molnár K, Veres G, Arató A, Tulassay T, Vannay A.: Involvement of PARK 7 in coeliac disease., Virhows Archive, 2013 | | Patrick Bontems, Nicolas Kalach, Jean Vanderpas, Barbara Iwanczak, Thomas Casswall, Sibylle Koletzko, Giuseppina Oderda, Maria José Martinez-Gomez, Pedro Urruzuno, Angelika Kindermann, Josef Sykora, Gabor Veres, Eleftheria Roma-Giannikou, Ender Pehlivanoglu, Francis Megraud, Samy Cadranel.: Helicobacter pylori infection in European children with gastro-duodenal ulcers and erosions., Pediatric Infectious Disease Journal, 2013 | | Levine A, Koletzko S, Turner D, Escher JC, Cucchiara S, de Ridder L, Kolho KL, Veres G, Russell RK, Paerregaard A, Buderus S, Greer ML, Dias JA, Veereman-Wauters G, Lionetti P, Sladek M, Carpi JM, Staiano A, Ruemmele FM, Wilson DC.: The ESPGHAN Revised Porto Criteria for the Diagnosis of Inflammatory Bowel Disease in Children and Adolescents., J Pediatr Gastroenterol Nutr., 2013 | | Veres G: Az intesztinalis mukóza és a laktóz intolerancia aktuális kérdései, Háziorvos Továbbképző Szemle, 2013 | | Tory K, Veres G: Egy generáció genetikája, Orvostovábbképző Szemle, 2013 | | Tory K, Veres G: Egy generáció genetikája – Rezidens Szalon a Kogartban, Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 2013 | | Szabó D, Veres G: Crohn-betegség vagy valami más? Pyogen granuloma!, Gyermekgyógyászat, 2013 | | Szabó D, Arató A, Béres N, Veres G: Epigenetika: a géneken túli öröklődés. Micro RNS, hiszton modifikáció és DNS metiláció, Gyermekgyógyászat, 2013 | | Müller KE, Lakatos PL, Papp M, Veres G: Granulomák előfordulási gyakorisága és szerepe 368 Crohn-beteg gyermekben, Orvosi Hetilap, 2013 | | Müller KE, Szabó D, Béres N, Boros K, Veres G: A csecsemőkori hematochezia, Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 2013 | | Lovasz BD, Lakatos L, Horvath A, Pandur T, Erdelyi Z, Balogh M, Szipocs I, Vegh Z, Veres G, Müller KE, Golovics PA, Kiss LS, Mandel MD, Lakatos PL: Incidence Rates and Disease Course of Pediatric IBD in Western Hungary Between 1977 and 2011, Digestive and Liver Dieseas, 2013 | | Lippai R, Veres-Székely A, Sziksz E, Szebeni B, Ónody A, Pap D, Veres G, Arató A, Tulassay T, Vannay Á: A hõsokk fehérjék szerepe coeliakiában, Orvosképzés, 2013 | | Leiszter K, Galamb O, Sipos F, Krenács T, Veres G, Wichmann B, Kalmár A, Patai AV, Tóth K, Valcz G, Molnár B, Tulassay Z: Sporadic Colorectal Cancer Development Shows Rejuvenescence Regarding Epithelial Proliferation and Apoptosis, Plos One, 2013 | | Hajósi-Kalcakosz Sz, Müller KE, Rudas G, Szabó D, Cseh Á, Arató A, Veres G: A mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) alsó endoszkópiával történő összehasonlító elemzése gyermekkori gyulladásos bélbetegségben, Gyermekgyógyászat, 2013 | | Golovics PA, Lakatos L, Nagy A, Pandur T, Szita I, Balogh M, Molnar C, Komaromi E, Lovasz BD, Mandel M, Veres G, Kiss LS, Vegh Z, Lakatos PL: Is early limited surgery associated with a more benign disease course in Crohn’s disease?, World Journal Of Gastroenterology, 2013 | | Béres NJ, Szabó D, Veres G: Mikro-RNS pontenciális szerepe a kutatásban és a klinikumban, Gyermekgyógyászat, 2013 | | Sziksz E, Vörös P, Himer L, Ónody A, Pap D, Lippai R, Frivolt K, Szebeni B, Győrffy H, Fekete A, Molnár K, Veres G, Arató A, Tulassay T, Vannay Á: A Parkinson’s disease 7 (PARK7) szerepének vizsgálata gyermekkori cöliákiában, Magyar Gasztroenterólógiai Társaság 55. nagygyűlése program és előadáskivonatok, 2013 | | K Muller, Hungarian Pediatric IBD, M Papp, P Lakatos, G Veres: A nation-wide registry of paediatric inflammatory bowel disease: improvement of diagnostic workup and Paris Classification, 8th Congress of ECCO the European Crohn’s and Colitis Organisation. Abstracts, 2013 | | Levine A, de Bie CI, Turner D, Cucchiara S, Sladek M, Murphy MS, Escher JC, Veres G: Atypical disease phenotypes in pediatric ulcerative colitis: 5-year analyses of the EUROKIDS Registry, Inflammatory Bowel Diseases, 2013 | | E Sziksz, P Vörös, L Himer, A Ónody, D Pap, K Frivolt, H Gyorffy, A Fekete, K Molnár, G Veres, T Tivadar, Á Vannay, A Arató: Role of Parkinson’s disease 7 in childhood coeliac disease, 46th Annual Meeting of ESPGHAN, 2013 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
