 |
Legal Culture in Hungary - Theory and empirical research
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
105552 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Gajduschek, György |
| Title in Hungarian |
A magyar lakosság jogtudata – elméleti és empirikus elemzés |
| Title in English |
Legal Culture in Hungary - Theory and empirical research |
| Keywords in Hungarian |
jog, jogtudat, jogi kultúra, empirikus vizsgálat, attitűdök, bizalom |
| Keywords in English |
law, legal culture, survey, attitudes towards and turust in law and legal institutions |
| Discipline |
| Low and Government Sciences (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Juridical sciences |
|
| Panel |
Political Science, Law and Govemment Sciences |
| Department or equivalent |
Institute for Legal Sciences (Center for Social Sciences) |
| Participants |
Boda, Zsolt
Fekete, Balázs
Róbert, Péter
Szilágyi, István
|
| Starting date |
2012-10-01 |
| Closing date |
2016-09-30 |
| Funding (in million HUF) |
16.128 |
| FTE (full time equivalent) |
6.80 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Társadalomtudományi oldalról: a kutatás alapvetően deskriptív jellegű (nem hipotézis-tesztelésre irányuló). Jogtudományi szempontból a kutatás a jogszociológia, a jogi antropológia területére sorolható (nem a hatályos joganyagra irányuló jogpozitivista, vagy jogdogmatikai szemléletű).
A kutatás fő célkitűzése, hogy meghatározza a hazai jogtudat, illetve – általánosabban, és a nemzetközi tudományos életben jobban alkalmazható fogalommal – a jogi kultúra legfontosabb jellemzőit. Első lépésben a téma elméletét tekintjük át. Ezután társadalomtudományi módszerekkel (kérdőív, fókusz csoportos elemzés, számítógépes dokumentumelemzés) megkíséreljük a jogtudat empirikus jellemzőinek mérését, majd az adatok értelmezését.
A jogtudat, a jogi kultúra meghatározza az egyének, társadalmi csoportok joghoz való viszonyát, magatartását és ezen keresztül meghatározó módon kihat a jog érvényesülésének módjára és mértékére. A nemzetközi tudományos életben, az utóbbi évtizedekben a jogi vizsgálódások homlokterébe került a jogi kultúra vizsgálata. Kutatásunkkal be kívánunk kapcsolódni ebbe a folyamatba is.
A kutatás a tények egyszerű feltárása mellett, összehasonlítást, és ezzel értelmezést is lehetővé tesz, az alábbi három dimenzióban:
• Nemzetközi összehasonlítás;
• Időbeli összehasonlítás: a korábbi, elsősorban a rendszerváltás előtti adatfelvételekkel való összevetés;
• Nagyobb társadalmi csoportok (pl. fizikai dolgozók, értelmiségiek; kor és nem szerinti csoportok) jogtudatának összevetése.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás elsősorban arra irányul, hogy empirikusan feltárja, és értelmezze a magyar társadalom jogtudatának jellemzőit, azon szempontok (dimenziók) alapján, amelyek a nemzetközi és a hazai szakirodalomban a jogtudat és jogi kultúra kutatásában kialakultak.
A kutatás első, elméleti szakasza tehát e dimenziók pontos, elméletileg megalapozott, ugyanakkor társadalomtudományilag operacionalizálható meghatározására irányul. A kutatás második szakasza e jellemzők empirikus mérését szolgálja. Végül a mért adatokat elemezzük és értelmezzük, elsősorban az előző pontban jelzett három összehasonlítási lehetőségre, valamint az elméleti háttérre támaszkodva.
Bár az empirikus kutatás meglehetősen költséges, ám ez esetben elengedhetetlennek látszik, mivel a jogtudat területén, ahogyan azt a kutatási tervben részletesen is bemutatjuk, évtizedek óta nem történt átfogó (a jogtudat minden releváns elemére kiterjedő, a lakosság egészét megcélzó) adatfelvétel. Így pl. kérdőíves adatfelvétel hiányában alig tudható valami arról, hogy miként változott az emberek, az egyes társadalmi csoportok jogismerete, joghoz (és a jogalkotó, jogalkalmazó államhoz) való viszonyulása, attitűdje a rendszerváltás óta.
A kutatás ezekre a kérdésre keresi a tudományosan megalapozott, nemzetközi szakmai érdeklődésre is számot tartó, ugyanakkor jelentős gyakorlati relevanciával is bíró válaszokat.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás célkitűzése szerint kettős feladatot kíván ellátni.
1.a) Tudományos szempontból célunk egyfelől a téma (jogtudat, jogi kultúra) alapos elméleti áttekintése, és rendszerezése, jelentős mértékben a nemzetközi szakirodalomra alapozva. Az elméleti eredményeket egy egységes logikát követő, tematikus (nem egymástól független tanulmányokat egybegyűjtő) kötetben kívánjuk megjeleníteni a hazai szakmai közvélemény számára.
1.b) Másfelől, célunk a hazai jogtudat, jogi kultúra releváns elemeinek feltárása (mérése), az eredmények értelmezése, összehasonlító metszetben történő interpretálása. Ezekkel az eredményekkel meg kívánunk jelenni a nemzetközi tudományos diskurzusban; elsősorban folyóiratcikkek és nemzetközi konferenciákon történő előadások formájában. Reményünk szerint ezzel hosszabb távú nemzetközi tudományos együttműködés kialakítására is lehetőség nyílik.
2.) Másfelől azonban a kutatásnak gyakorlati, a jogalkotásban és jogalkalmazásban egyaránt hasznosítható eredményei születnek. A jogtudat, jelentős mértékben meghatározza a magatartást, ez utóbbi pedig a jog érvényesülését. A jogtudatra vonatkozó ismeretek tehát jól hasznosíthatóak lehetnek mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó állami szervek szempontjából.
Csak néhány példát említve: A jogismeretre vonatkozó adatok segíthetik a lakosság hatékonyabb tájékoztatását egyes jogterületeken. A jogkövetéssel kapcsolatos attitűdök ismerete kihathat a szabályozás módjára. Így pl. az ún. ex-lege típusú szabályozás helyett szerencsésebb lehet a tevékenység előzetes engedélyhez kötése, ha a jogkövetésre a hajlam kevéssé van meg. Hasonló okokból az ellenőrzés gyakoriságának növelésére is szükség lehet.
Általános, a nemzetközi, de a hazai szakirodalomban is már a hatvanas évektől hangsúlyozott felismerés, hogy a jogi szabályozás nem önmagában áll. Annak hatékonysága meghatározó módon a jogrendszer és annak társadalmi környezete közötti összhang, avagy diszkrepancia függvénye. Azzal, hogy a társadalmi környezet talán legfontosabb elemének, a tudati-kulturális elemnek legfontosabb jellemzőit feltárjuk, alapvetően járulhatunk hozzá a magyar jogrendszer hatékonyabbá tételéhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatásban megkíséreljük megmérni, hogy a magyar társadalom tagjai mennyire ismerik azokat a jogszabályokat, amelyek rájuk vonatkoznak. Azt is fel kívánjuk tárni, hogy az emberek, az egyes társadalmi csoportok, hogyan gondolkodnak, miként vélekednek a jogról, a jogot alkotó és a jogot alkalmazó állami szervekről. Mindenekelőtt: mikor és milyen mértékben hajlamosak a jogszabályokat betartani, avagy éppen megszegni azokat?
Ezekről a kérdésekről viszonylag keveset tudunk, mert több évtizede nem volt olyan kutatás Magyarországon, amely megkísérelt volna általánosságban (a magyar társadalom egészére nézve) választ adni ezekre az alapvető kérdésekre.
Kutatásunk egyfelől tudományos értékkel bír a hazai és a nemzetközi tudományban egyaránt. Másfelől azonban gyakorlati jelentősége is meghatározó lehet, amennyiben hozzásegíthet a magyar jogrendszer hatékonyabbá tételéhez, pl. az emberek jobb tájékoztatása útján, vagy olyan technikák kialakításával, amely a vétlen jogsértőket a megfelelő útra tereli, míg másokat a szankció erejével kényszerít jogszerű magatartásra.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
From the aspect of social sciences, this research project is a descriptive one (vs. hypothesis testing type). From the aspect of legal sciences, the study can be classified under sociology and/or anthropology of law (vs. legal positivist, or legal dogmatic approach).
The aim of the project is to identify crucial elements of the Hungarian legal culture (or legal consciousness; hereinafter: legal culture). This includes the theoretical investigation for major dimensions, empirical measurement of these dimensions (relying on questionnaire and focus group surveys, computer-based analysis of texts, etc.) and finally analysis and interpretation of empirical data.
Legal culture to a great extent determines behavior of individuals and social groups in legal settings, which in turn, has a major impact on the extent and way of implementing laws. This indicates both the theoretical and practical importance of the research. Furthermore, the project allows us participate in the international research networks that discuss legal culture as a topic that gained special attention in the past years.
The research, as it is designed, allows comparison in at least three main ways, as follows:
• International: to other countries;
• Historical, time-series (to previous research results in Hungary, e.g. that of the one in 1965)
• Major social groups (like blue and white collar, age and gender groups, etc.)
Comparative analysis will deepen our understanding and improve interpretation of available empirical data.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The central element of this research is to empirically determine the characteristics of Hungarian legal culture measured on dimensions identified by the international and Hungarian literature.
The first period of the project is devoted to an in depth theoretical analysis of these dimensions as well as the operationalization of them for empirical purposes. During the second stage various types of empirical research methods will be applied to determine the characteristics of Hungarian legal culture. Finally, we analyze and interpret empirical data, reflecting the theoretical views and hypotheses and relying on comparative aspects, indicated above.
Though empirical research is undoubtedly costly, it seems inevitable as, to the best of our knowledge, such survey generally addressing the issue on a sample representative for the Hungarian society has not been carried out for several decades. Thus, unfortunately, we hardly have any information on how people’s knowledge of and attitudes towards law and government (adopting and implementing laws) has changed since transition took place in 1990.
The research addresses these questions, relevant both from and academic and from a practical point of view.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The aim of the research project is twofold:
1.a) From an academic point of view, it provides and in depth theoretical overview on the issue of legal culture that may induce and improve scholarly discussion on this somewhat neglected topic in the Hungarian legal research community. We plan to sum up results of our theoretic research in a systematically edited comprehensive book.
1.b) Furthermore, we also plan to empirically identify (measure) major dimensions of the Hungarian legal culture, as well as analyze and interpret the findings. We envisage that we will be able to participate – via presentations at international conferences and via publications in relevant periodicals – in the international scholarly discussion by presenting how our findings reflect to major hypothesis in the field.
2. The proposed research may have a major practical, policy impact too, as it may assist drafting of laws and effective implementation of those laws as well. Legal culture has a direct impact on people’s behavior relevant from legal point of view. Due to this fact, a better understanding of legal culture may improve both the quality of laws and the effectiveness of their implementation. For instance, dissemination of legal knowledge, or law enforcement may be improved if we understand better how people are informed about regulation and what is their attitude towards them. (E.g. if a tendency to breaching rules are general, more frequent on the spot scrutiny by authorities may be necessary.)
It is a generally shared view that laws function in a social environment. Effectiveness of laws greatly depend on the adequacy (or inadequacy) of rules and the legal system generally to the social environment. Perhaps the most relevant element of this social environment is the legal culture. We believe that a better understanding of the – so far largely unexplained – national legal culture may greatly improve the effectiveness of the legal system, most of all implementation of laws.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
We attempt to measure how well citizens of Hungary know the legal regulations that they should follow. We also try to understand how people and various social groups think and feel about laws and the government creating and implementing these laws. First of all, we are interested in how much ordinary people are ready to follow legal rules or, on the contrary, infringe them.
Unfortunately, we do not have reliable answers to these questions, as there has not been an empirical survey to test these questions on a representative sample of citizens.
Thus, our proposed research serves two purposes. On one hand, we initiate a research that has an academic relevance for both the Hungarian and international research community. On the other hand, the project serves practical, policy goals as well. It may assist decision makers to inform the public more effectively on relevant laws, it may also support them to differentiate between intentional and unintended misconduct, in order to warn the latter and possible punish more harshly the first one.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
