 |
Political cultures and types of crisis management during the period of the post-Stalin era (1953-1968). An East-Central European comparative study
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
105866 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Mitrovits, Miklós |
| Title in Hungarian |
Politikai kultúrák és válságkezelések a poszt-sztálini korszakban (1953-1968). Kelet-közép-európai összehasonlító vizsgálat |
| Title in English |
Political cultures and types of crisis management during the period of the post-Stalin era (1953-1968). An East-Central European comparative study |
| Keywords in Hungarian |
kommunizmus, sztálinizmus, desztalinizáció, szocializmus, történelem, kultúra, Kelet-Közép-Európa |
| Keywords in English |
communism, stalinism, de-stalinization, socialism, history, culture, East-Central-Europe |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Contemporary history |
|
| Panel |
History |
| Department or equivalent |
Institute of History (Research Centre for the Humanities) |
| Starting date |
2012-09-01 |
| Closing date |
2015-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
5.120 |
| FTE (full time equivalent) |
3.00 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A cél Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia kommunista berendezkedéseiben bekövetkezett változások és állandóságok átfogó összehasonlító kutatása a poszt-sztálini korban. A kutatás ezen országok belső politikai, gazdasági és kulturális viszonyrendszerei változásainak feltárására törekszik. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy a poszt-sztálini átmeneti korban felmerülő problémákra és kialakuló válságokra milyen válaszokat adtak az egyes országok vezetői, és ezek a válaszok mennyiben adódtak az eltérő politikai kultúrából, s mennyiben az adott ország realitásaiból. Új értelmezésben vizsgálja a térség államainak egymáshoz való viszonyát is: a politikai kultúrára, a gazdasági és kulturális transzferre helyezi a hangsúlyt. Emellett természetesen vizsgálja az átmeneti kor dinamikáját is. A kutatás kifejezetten a történelemtudomány keretein belül folyik, a politikai kultúra vizsgálata is a történelemtudomány módszereivel, források alapján történik.
A szocialista országok kapcsolata a sztálini időszakhoz képest folyamatos átalakulásban van. A vizsgálat tárgya az is, hogy a kapcsolatokban hogyan jelennek meg szövetségi jegyeket mutató tendenciák, milyen minőségben változik az országok cselekvési tere, ebben milyen szerepe van a desztalinizációnak, mint politikai-ideológiai jelenség-együttesnek, a kis országok egymásra-hatásának, továbbá a kapitalista világ impulzusainak? Léteznek-e valódi szövetségek, ezeknek milyen az erejük és befolyásuk? A projekt eredményeként a régió történetét komplex módon ismerhetjük meg, így az elkészült művek felhasználhatóak lesznek az oktatásban, hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyarországi történelmi látószög kibővüljön.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Alapkérdés, hogy az egyes országok kommunista vezetőinek politikai kultúrája, a politikai szocializációjukból adódó eltérő mentalitásuk, valamint az egyes társadalmak történelmi hagyományai miben és milyen mértékben befolyásolták a Sztálin utáni korszakban felmerülő problémák, válságok kezelését? A spontán, majd az irányított desztalinizációs folyamat eltérő módon ment végbe a tárgyalt országokban, de gyakran eltérőek voltak azok a problémák is, amelyeket éppen a desztalinizáció időszaka váltott ki, erősített fel, vagy hozott felszínre. Mennyiben voltak ezek a problémák sajátos nemzeti problémák, és mennyiben a rendszer általános problémái? Milyen válaszokat adtak az egyes országok vezetői és társadalmai az új kihívásokra, hogyan kezelték a konfliktusokat? Egyúttal azt is vizsgálni kell, hogy miben változott ezen “szövetséges” államok közötti kapcsolatrendszer, mennyiben tudtak a sztálinizmustól örökölt Moszkva-függéstől szabadulni és egymással valódi multilaterális kapcsolatokat kialakítani?
A kutatás kiinduló tézise, hogy ezen országok Európa azonos alrégiójához tartoztak, majd azonos szövetségi rendszerbe tömörítették őket, mégis számos területen különböztek, s együttműködéseik még Sztálin halála után sem volt problémamentes. Az is kérdés, hogy melyek voltak a változások határai; milyen szerepük volt ebben az egyes társadalmak szerkezeti és kulturális-mentalitásbeli sajátosságainak, illetve azok figyelembe vételének? Az országok kölcsönhatásai hogyan befolyásolták a fejleményeket? Volt-e és ha igen, meddig terjedt a fejlődési-modernizációs potenciál ezekben a rendszerekben; hogyan működtek azok az immanens korlátok, amelyek behatárolták a reformok lehetőségeit?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás jelentősége abban áll, hogy nem az egymás mellett élő (cseh, lengyel, magyar, szlovák) társadalmak párhuzamos történelmi narratíváit adja elő, hanem komplexitásában ragadja meg a történelmet. A módszertanát tekintve kétféle megközelítést alkalmaz: egyfelől a komplexum redukcióját, másfelől az esettanulmányok elemezését és kiterjesztését az egész komplexumra. Így kétirányúvá válik az elemzés és teljessé válik a történelmi kép, de egyúttal a történelem dinamizmusa is megragadhatóvá válik. A kutatás társadalom-központú: a társadalom mindig viszonyítási pontként szolgál a politikai vizsgálódásoknál is. A kutatás eredményei jelentősek lehetnek az egyetemi oktatásban, illetve a további kutatások alapjaivá válhatnak.
Az eddig kutatásaim és nemzetközi kapcsolataim alapján az is világossá vált, hogy az ilyen komparatív vizsgálatok eredményei a nemzetközi historiográfiában is érdeklődésre tarthatnak számot (pl. A KGST-ben zajló integrációs törekvések, vagy az egymás belügyeibe való beavatkozások okait vizsgáló írások).
Az eredmények megmutathatják, hogy a régió alávetettsége ellenére nem volt homogén, s időről-időre belső tagoltságának jellege is változott. E kutatás eredménye csökkentheti a történelmi ismereteinkben az térség többi országaival, illetve az együttműködéssel kapcsolatban létező „fehér foltokat”, s ezáltal csökkenhetnek a sztereotípiák, megismerhetővé válnak az események valódi mozgatórugói, a döntések hátterei. A sok esetben máig ható következményekkel bíró események, illetve társadalmi változások megértése segít abban a szakértőknek – de a laikusoknak is –, hogy a mai folyamatokat is jobban megértsék, megismerjék. A kutatás ugyan a történelemtudományhoz tartozik, de eredményeinek publikálása hozzájárulhat más tudományágak képviselőinek munkájához is.
Mivel a kutatás elsősorban a levéltári kutatásokon alapul, jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy újabb forráscsoportok váljanak széles körben ismertté, a történelem e korszakának még alaposabb megismerése érdekében még több részlet váljon köztudottá. Végül pedig megválaszolandó kérdés, hogy az új kutatások tükrében alkalmazhatóak-e a historiográfiában elterjedt rendszert leíró (totalitariánus, modernizációs) paradigmák?
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A “kommunista korszakról” mindenkinek van véleménye. E vélemények azonban nagyon gyakran nem valós ismereteken alapulnak. Vannak, akik erre az időszakra nosztalgiával tekintenek, felemlegetik a szociális biztonságot, a teljes foglalkoztatást, a társadalmi különbségek csökkentésére való törekvéseket; mások kizárólag a totalitariánus diktatúrát látják, amely lépten-nyomon megsértette az emberi és polgári szabadságjogokat, bebörtönözte azokat, akik a demokráciáért küzdöttek, s azt is állítják, hogy a rendszer változatlan és reformálhatatlan volt. A mélyebb, levéltári forrásokon alapuló kutatások azonban ennél sokkal árnyaltabb képet nyújtanak a korszakról. Éppen az ilyen összehasonlító vizsgálatok által válik világossá, hogy mi volt a korszak sajátossága, mi volt benne a haladó és mi a regresszív. Hogyan próbálták megoldani a „kommunista politikusok” az eléjük tornyosuló problémákat, válságokat; hogyan gondolkodtak a társadalom egyes rétegeiről, a katolikus egyházról; kivel, miért és milyen okokból folytattak ideológiai harcokat; mi befolyásolta őket az egyes döntések meghozatalában? E vizsgálatok azt is megmutatják, hogy a Sztálin halála utáni átalakulásban melyik ország milyen utat választott és miért pont azt. A társadalmi és a politikai kérdések iránt érdeklődő olvasó talán analógiákat is vonhat a térség történelmének más, hasonló átmeneti korszakaival, de megértheti, hogy mitől volt más a magyar, a lengyel és a csehszlovák szocialista korszak. E hatások a rendszerváltásig, s talán még az után is érezhetőek. Egy ilyen összehasonlító elemzés hozzájárul a mai társadalmi és politikai problémák megértéséhez, eloszlathat tévhiteket, előítéleteket, erősítheti a toleranciát.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim is comparative research of the changes and the stable features of the communist regimes of Hungary, Poland and Czechoslovakia in the post-Stalinist period. The project will identify the changes in the internal political, economic and cultural relations of these countries. The focus is on the responses that leaders of the various countries offered to the problems and crises which emerged in the transition period following Stalin’s death and on how far these answers sprang from their divergent political cultures and how far from the realistic circumstances of these countries. I take a new approach on the relations of the states to each other, with a focus on political culture, economic and cultural transfer. I also study the dynamics of this transition period. I work within the frames of historical scholarship, and political culture is examined with the methods of the historian, in a source-based fashion.
The attitude of socialist countries to the Stalinist period is in constant transformation. A further subject is how tendencies toward an alliance appear in these relationships, how the space in which the different countries could manoeuvre changed over time, what sort of role was played in all of this by de-Stalinisation as a complex of political and ideological phenomena, by the mutual influences of small countries upon each other and by the impulses coming from the capitalist world.
Were there genuine alliances and what influence did they have? The project describes the history of the region in a complex fashion and the works produced will mean a valuable resource for education and contribute to broadening the historical outlook of Hungarian society.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The basic question is in how the political culture of the communist leaders of the countries of the region, their divergent mentality springing from different political socialisation and the historical traditions of the individual countries influenced the way in which problems and crises were handled in the period after Stalin’s death. The process of de-Stalinisation took a different course in these countries, but often the problems which the very period of de-Stalinisation provoked, enhanced or brought to the surface were also different. How far were these problems unique to the individual nations and how far were they the general to the system? What responses did leaders and societies of these countries offer to the new challenges and how did they handle the conflicts? It must also be examined how the system of relationships between these ‘allied’ states changed, how well they broke free of their dependence on Moscow and shape genuine multilateral relations with each other?
My point of departure is that these countries belonged to the same sub-region of Europe which were then comprised in one system of alliance and yet differed in a number of ways and their co-operation was not problem free even after Stalin’s death. The limitations of change were also a question, as is the role played by the structural, cultural and mentality type characteristics of the individual societies and the extent to which they were taken into consideration. How did the mutual interactions of these countries influence the events? Was there any potential for improvement and modernisation in these regimes and if so, how far did it go? What were the immanent limitations on reform?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
This work presents not a set of parallel historical narratives of these neighbouring nations (Czechs, Poles, Hungarians and Slovaks) but grasps history in its complexity. It uses two approaches: on the one hand it reduces the entire complex of material and on the other it analyses cases and expands the results to the entire complex. This way, analysis becomes two-sided and a full historical picture is presented, where, at the same time, the dynamism of history also becomes plausible. I use a focus on society, meaning that society always serves as a point of reference even for the political analyses.
The output can provide a valuable resource for university instruction and serve as a basis for further research.
Comparative studies tend to attract the attention of international historical scholarship (e.g. studies of the attempts at integration which took place within the Comecon or writings which explore the interference of these countries with each other’s domestic affairs). Results may well show that despite its subjugation the region was not homogeneous and even its internal dividedness altered from time to time. Research output will enhance historical understanding regarding countries of the region and their co-operation, and will help us dissolve stereotypes by identifying the genuine motors of events, and the background to decisions.
Coming to understand the events and social changes whose consequences affect us even today can help the professional and even the lay reader to gain a more profound knowledge and understanding of today’s processes, too. Although this research takes place within the bounds of historical scholarship, the publication of its results will also contribute to the work of representatives of other disciplines.
Since this piece of research is mostly based on archive studies, it will contribute significantly to disclosing new groups of sources to the general public and uncovering a whole range of details to afford a deeper understanding of this period in our history. Eventually, a question which is waiting to be answered is whether the descriptive paradigms (totalitarian and modernisation-based) remain applicable in the mirror of the new research.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Everyone has some sort of an opinion about ’the communist period’. Very often, however, these opinions are not based on genuine knowledge. Some people look back on this period nostalgically, talk about social security, full employment and attempts to reduce distances in society, others can see nothing but a totalitarian dictatorship which kept infringing on human and civil liberties, imprisoned people fighting for democracy and they also claim that the system was unalterable. More profound analyses based on archive research, however, offer a far more nuanced image of the period. Comparative work can clarify what were the unique characteristics of the age, what was progressive and what was regressive about it. How did ‘communist politicians’ try to resolve the problems and crises that towered up before them, how did they think about the various strata of society or, say, about the Catholic church, what were the reasons and aims of their ideological struggles, what influenced them in their various decisions. These investigations can also show us what path each of the countries took in the transformation after Stalin’s death and why. Readers interested in social and political questions may even draw analogies with similar transition periods in the history of the region, and will also be able to sense in what ways the socialist period differed in Hungary, Poland and Czechoslovakia. These influences remained noticeable up until the end of these regimes and even after. This comparative analysis will contribute to understanding current social and political problems and can help disperse false beliefs and prejudices and strengthen tolerance.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
