 |
Apartment, house and housing in Budapest: built forms and discoursive spaces, 1870–1945 (The exploration and database of sources of housing in Budapest)
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
105953 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Sipos, András |
| Title in Hungarian |
Lakás, ház, lakhatás Budapesten: épített formák és diszkurzív terek, 1870–1945 (A budapesti lakásügy forrásainak feltárása és adatbázisa) |
| Title in English |
Apartment, house and housing in Budapest: built forms and discoursive spaces, 1870–1945 (The exploration and database of sources of housing in Budapest) |
| Keywords in Hungarian |
Lakhatás, társadalomtörténet, városkutatás, szociálpolitika, diskurzuselemzés, történeti lakástipológia |
| Keywords in English |
Housing, social history, urban studies, social policy, discourse analysis, historical typology of apartments |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Social history |
|
| Panel |
History |
| Department or equivalent |
Budapest City Archives |
| Participants |
Bódy, Zsombor
Nagy, Ágnes
Valló, Judit
|
| Starting date |
2012-09-01 |
| Closing date |
2015-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
8.412 |
| FTE (full time equivalent) |
4.14 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Tervezett kutatásunk tárgya a lakhatásról való 19–20. századi gondolkodáson belül a nagyvárosi lakáskérdés problémájaként elkülönülő budapesti lakhatás-diskurzusnak a hosszú távú vizsgálata az 1870-es évek és 1945 között. Azokat a folyamatokat helyezzük középpontba, ahogyan a lakásügy, mint szociálpolitikai téma megszületett, majd egyes időszakokban – elsősorban a két világháború alatt – a szabad piacot korlátozó hatósági beavatkozás, ellenőrzés és szabályozás tárgyává vált. E folyamatokon keresztül, amelyeket a lakásügyi szereplők érdekérvényesítésében, a szakmai és politikai vitákban, döntéshozásban, szabályozásban, valamint a sajtó és a szépirodalom révén a hétköznapi reflexiókban ragadunk meg, a magánszféra és a közszféra viszonyának változó, a vizsgált időszakon belül eltérő társadalmi és politikai közegekbe illeszkedő szerveződését vizsgáljuk. Ebbe az összefüggésrendszerbe illesztve vizsgáljuk a lakhatás épített kereteinek alakulását is. Feltevésünk szerint e viszony a diskurzusközpontú megközelítés révén a lakhatással, a lakással és a lakóházzal kapcsolatos, a kutatásban gyakran egymástól külön kezelt képzetek közötti összefüggésekben, a gondolkodásmód azonos előfeltevéseiben fog megmutatkozni. Vizsgálatunk eredményeként egyrészt tanulmányokat tennénk közzé 2014-ben a Korall – Társadalomtörténeti folyóirat tematikus számában, valamint egy budapesti lakásügyi adatbázist és honlapot készítenénk, amelyet Budapest Főváros Levéltárának honlapján keresztül is elérhetővé tennénk.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Azt térképeznénk fel időbeli változásban, milyen csatornákon keresztül jelent meg és milyen tematikus palettán helyezkedett el a lakásügy tárgyalása a különböző szakmai és nyilvános fórumokon, kik, milyen intézmények voltak e diskurzus alakítói. Feltárnánk, hogy milyen képzetek ütköztek össze az e szereplők között folyó lakásügyi vitákban, miként alakult maga a diskurzus az érdekérvényesítést szolgáló érvek harcában, és miként objektiválódott a lakhatás épített kereteinek kialakításában. Azonos vagy eltérő problémákat észleltek-e az egyes szereplők, s hogyan közelítették meg eltérő érdekeik mentén, eltérő fogalmi eszközeikkel ugyanazokat a kérdéseket? Kezdőpontunk az a folyamat, ahogyan a nagyváros kiépülésével maga a lakásügy megjelent és intézményesülni kezdett, ahogyan az újonnan létrejövő épített környezetben a lakhatás újfajta, mint igazságosan vagy igazságtalanul eloszló lehetőségnek a jelentéseivel telítődött. A két világháború alatti kötött lakásgazdálkodás kapcsán vizsgálatunk tárgya lenne, milyen új képzetekre, logikára és jogi terminológiára épültek ezek a rendszerek, mennyiben alakították át a lakhatásról való gondolkodást, miként s minek a nevében minősítették igazságtalannak a lakások piaci elvű elosztását és milyen korrekciós mechanizmusokat tartottak szükségesnek. Miként csiszolódott egymáshoz a korábbi társadalomkép és a javak elosztásáról a háborús helyzetben kialakult újfajta felfogás? Végül a lakhatás-diskurzus két olyan pólusaként elemeznénk a szélsőjobboldali és a baloldali (szociáldemokrata) képzetrendszert, mint a lakhatásnak a javak társadalmi méretű újraosztását hirdető és a „társadalmi igazság” megteremtésének igényével fellépő elgondolását.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A Budapest-kutatásban nem egy területnek hiányoznak máig is a módszertani és időbeli kereteket tekintve is szélesebb, módszeres feltárásra épülő alapjai. Magának a lakhatás problémájának sincs meg sem a kérdésfeltevések, sem az elemzési módszerek, sem pedig az időbeli keretek tekintetében a már kialakított vizsgálati terepe. A fővárosi lakhatás problémája elsősorban a lakásügy szociálpolitikai döntéshozásként való, a lakásépítést érintő politikai döntéseket, a lakástermelést középpontba állító megközelítésére, a lakáskultúrára irányuló művészettörténeti értelmezésre, valamint az építészeti tervekből épületeket rekonstruáló építészettörténeti kutatásokra szűkül. A budapesti lakhatás diskurzusa viszont máig sem vált vizsgálati tárggyá, legyen szó akár szociálpolitikai, akár a tér építészeti alakításával kapcsolatos vonatkozásairól. A hosszú időtartamra kiterjedő diskurzuselemzés az eddigi megközelítésektől eltérően a lakhatással kapcsolatos szakmai és hétköznapi gondolkodásmódok és cselekvésminták felől teszi értelmezhetővé a lakásügy problémáját. A lakhatással kapcsolatos mentális konstrukciók vizsgálata egyben ahhoz is alapot jelenthet, hogy az 1945 utáni lakásmobilitási folyamatok a társadalmi igényeket és magatartásformákat hosszabb időtartamban meghatározó minták felől váljanak megmagyarázhatóvá, ami azért is fontos, mert az 1945 utáni budapesti lakáspolitika és lakásviszonyok témája az utóbbi években a kutatás előterébe került. Mindemellett alapvetően fontos lenne az is, hogy a történetírás (társadalomtörténet) meglévő kutatási tapasztalatokra támaszkodva be tudjon kapcsolódni a budapesti lakhatásról való társadalomtudományos gondolkodásba. Ezt a célt szolgálhatja a lakásügyi honlap és adatbázis, mint a lakásügyre irányuló történeti kutatás intézményesülésének első lépése. Az adatbázis ugyanis kapcsolódási pontot jelenthet az e témában folyó, de egymástól elszigetelt történeti kutatások számára, és egyúttal a bibliográfiai és egyéb források feltárásának integrálását is szolgálhatja. A történet lakástipológia pedig a nemzetközi kutatásban bevett ház- és lakástipológiák egyik hazai képviselője lehet.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Budapest nagyvárossá válásától 1945-ig a fővárosi lakhatásról alkotott elképzeléseket, a gondolkodást meghatározó képzeteket vizsgálnánk, egyrészt a politikai döntéshozás, illetve lakásügyi szakmai körök megnyilatkozásain keresztül, másrészt a téma hétköznapi emberek tapasztalatához közelebb álló sajtóbeli és szépirodalmi tárgyalása révén. Milyen előfeltevéseken alapult, milyen fogalomkörben mozgott a jogi szabályozás, a szociálpolitikai döntéshozás és az építészeti megoldások, illetve hogyan reflektált erre a hétköznapi tapasztalatok felől a sajtó és a szépirodalom? Hogyan ütköztek össze és formálódtak ezek az elgondolások a lakásügyi szereplők érdekharcaiban és kik voltak egyáltalán ezek a szereplők? A mai budapesti lakásviszonyoknak, a ma is mindennapi használatban lévő épített kereteknek a tudatosítása végett alapvetően fontos e formák kialakulásának, a kialakulásuk mögötti társadalomképeknek, gondolkodásmódoknak, érdekharcoknak a megismerése. Egyrészt a lakásügyi problémák eltérő társadalmi és politikai közegbe illeszkedő megfogalmazási és kezelési módjainak bemutatása a ma is fellépő problémák megértéséhez nyújthat támpontokat. Másrészt a korábbi időszakból származó építészeti keretek szervezőelveinek bemutatása az azokhoz mint értékekhez való viszony kialakítását, a lakókörnyezet alakításának tudatosságát segítheti elő. Egy budapesti lakásügyi forrásgyűjtemény internetes közzététele ezeket a célokat szolgálhatja, szakmai és hétköznapi szempontból egyaránt lehetővé téve tematikus kereséseket, mint például a társasház, lakóközösségi konfliktusok, a lakóhelyi érintkezés szokásai, lakástípusok, illetve lakás- és háztörténetek társadalmi és építészeti szempontból.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The objective of our research is to conduct a long-term investigation of the discourses on the problem of housing conditions in Budapest between 1870 and 1945. This discourse had a special place in the general thinking on apartment and housing problems in the 19th and 20th centuries. We aim to present the process how the housing question emerged as an autonomous field of social policy, and became in certain periods the object of the public regulation and public inspection restricting the free market. We would like to reveal this process in the fight of interests of the agents of the housing question, in the professional and political debates, decision-making and regulations, as well as in the everyday experiences expressed in the press and literature. We would like to investigate the changing relation between the private and public spheres, embedded into various social and political situations of the period. We also aim to investigate the built forms of the housing in this system of interdependence. According to our hypothesis, the discursive approach can reveal the relationship of interdependence between the imaginations (that have generally been investigated separately) concerning the questions of the apartment, house and housing, as well as the identical presuppositions of the thinking on housing. As an expected result of our research, we aim to write studies for publication in a thematic issue in 2014 in the journal Korall – Journal of Social History, and we would like to set up a database and a home page of the collection of archival sources of the housing question in Budapest, which we will be available through the home page of Budapest City Archives as well.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We aim to observe in temporal change in which thematic issues and through which channels the housing question emerged on different professional and public forums. We aim to show how the discourse itself is formed in the fight of the interests and of the arguments, and how the discourse became objectified in the new builded frameworks. Our starting point is the process through which the housing question emerged and started to institutionalize, and as in the newly built environment the housing is getting entirely new meanings concerning the concepts of just or unjust possibilities of dwelling. As for the changes followed World War I and II, namely the problem of the so-called controlled housing management, we would like to investigate on which imaginations, logic and legal terminology this system was built. How and in the name of what they considered as unjust the dwelling-distribution based on the market principle, and what kind of remedial mechanisms they considered as necessary? How were the pre-war social image concerning the distribution of the common goods and the new interpretation generated by the war concerning the housing issue adjusted to each other? Finally, we aim to analyze the different mindsets on the housing discourse of the extreme right political wing in the contemporary press, as a counterweight of the well defined left-wing (social democrat) discourse on the housing question. According to our hypothesis, both the right-wing and the left-wing discourses represented an idea of housing that argued for the necessity of the redistribution of social common goods and aimed to establish “social justice”.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In the historical research of Budapest, there is still a lack of investigating numerous fields based on systematic research in respect of methodology and a broader time frame. The comprehensive, methodologically new investigation of the housing question in Budapest, (extended in time as well) also has to be conducted. The problem of housing of Budapest is confined partly to the decision making of social policy and to the dwelling-production; partly to the investigation of the housing culture by art historians; and partly to the field of the architecture history. Nevertheless, the discourses on the housing problem in Budapest has still not became an autonomous field of investigation, neither from the social-political aspect, nor from point of view of the architectural shaping of the space. The analysis of the discourses in long-term can explain the problem of housing on the basis of the professional conceptions on the one hand, and of the common concepts and patterns of action in the field of housing on the other. The investigation of the mental construction of the city housing conditions could underlie the interpretation of the residential mobility after 1945 on the basis of the patterns forming the social claims and modes of action in the long run. This way of interpretation is of great importance, since the question of the housing policy and of the housing conditions has come to the foreground of the researches in the last few years. Moreover, it would be of primary importance that the (social) history could complete (relying on already existing researches) the thoughts and methods of social sciences concerning the housing question in Budapest. The database of the housing question in Budapest – published on the Internet – could be used for this goal as the first step in the institutionalization of the historical research of this question. The database could be an important element of the connection to the isolated historical researches in this field, as well as an aid used for the integration of the bibliographical and other various sources. The apartment typology could be a representative of the well-known housing typologies in international research.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
We would study the conceptions about housing in the capital in the period of Budapest becoming a great city until 1945, through the impacts of the political decision making and the actions of the experts of housing, as well as through the expression of the housing question in the press and literature that are closer to the everyday experience of people. What kind of preconceptions and terminology did the legal regulation have, and how did the press and the literature reflect to that from the aspects of everyday experiences? How did those concepts clash and take form in the struggles of interests? It is of vital importance to have a closer look on the development of the built forms and social ideas, struggles of interests behind these forms in order to understand the housing conditions today and the conscious use of the newly built frames. The presentation of the formulation and managing methods of the housing problems in different social and political situations enables us to understand today’s problems. The presentation of the organizing principles of the housing conditions in the earlier period may help us develop a relationship to these conditions as real values, and it can provide us with more consciousness in shaping our place of residence. Publishing a Budapest housing source material on the Internet may serve the above mentioned goals. Moreover, it can make possible thematic searches (both from ordinary and professional aspects) e.g. the institution of the owner-occupied block, the conflicts of the inhabitant community, the habits of residence communication, various flat types, or apartment- and house-stories from social and architectural aspects as well.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
