|
Comparative ecological study of riverine reed stands
|
Help
Print
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
|
Details of project |
|
|
Identifier |
106177 |
Type |
K |
Principal investigator |
Engloner, Attila |
Title in Hungarian |
Folyóvízi nádasok összehasonlító ökológiai vizsgálata |
Title in English |
Comparative ecological study of riverine reed stands |
Keywords in Hungarian |
folyóökológia, váltakozó vízjárás, nád kolonizáció, genetikai és fenetikai diverzitás, víz- és üledékkémia, többváltozós adatelemzés |
Keywords in English |
river ecology, changing water regime, reed colonisation, genetic and phenetic diversity, water and sediment chemistry, multivariate data analysis |
Discipline |
Environmental biology, ecotoxicology (Council of Complex Environmental Sciences) | 60 % | Ortelius classification: Aquatic ecology | Hydrobiology, ecological status assessment, applied ecology (Council of Complex Environmental Sciences) | 40 % |
|
Panel |
Ecology and evolution 1 |
Department or equivalent |
Institute for Aquatic Ecology, Centre for Ecological Research, Hungarian Academy of Sciences (Centre for Ecological Research) |
Participants |
Ágoston-Szabó, Edit Sára Dinka, Mária Krizsik, Virág Podani, János
|
Starting date |
2013-01-01 |
Closing date |
2017-12-31 |
Funding (in million HUF) |
10.841 |
FTE (full time equivalent) |
8.95 |
state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A projekt célja dinamikusan változó, különböző vízhozamú és áramlási sebességű víztestekben fejlődő nádasok kialakulásának, strukturális és funkcionális különbségeinek, ezen állományok mint élőhelyek sokféleségének különböző élőlénycsoportokra gyakorolt hatásának feltárása. Vizsgálatainkat a Duna mentén kiválasztott mintavételi helyeken végezzük: áramló, de mesterségesen szabályozott víztestekben, ahol a vízszint kevésbé ingadozik; természetes úton lefűződött mellékágakban, amelyek vízszintje a Duna meghatározott magasságú árhullámai következtében jelentősen ingadozik; illetve olyan Duna holtágban, amely belvízgyűjtő tóvá alakult. Vizsgáljuk a nádasok genetikai diverzitását, morfológiai és anatómiai különbségeit, a nádszervek biomasszáját és C, N S és P tartalmát, a bazális internódiumok szabadaminosav tartalmát, illetve in situ mérjük a nádszárakon belüli gázáramlás mértékét. Az élőhely abiotikus paramétereinek feltárására részletes víz- és üledékkémiai vizsgálatokat folytatunk. A projekt során nyert genetikai, fenetikai és termőhelyi jellemzők, valamint korábbi kutatásoknak köszönhetően rendelkezésre álló zooplankton diverzitás adatok térben explicit mintázatait elemezzük keresve a lehetséges összefüggéseket és a biológiai mintázatokra illetve folyamatokra ható háttérváltozókat.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A folyók különböző vízhozamú és áramlási sebességű víztesteiben, ahol dinamikusan változhatnak a csírázás, a csíranövények megmaradásának és a rizóma fragmentumokból való kifejlődés feltételei, hogyan történik a nádasok kialakulása, milyen a genetikai diverzitás, a klónok térbeli mintázata? Milyen fenetikai diverzitás (morfológia, anatómia, elem- és szabad aminosav összetétel) jellemzi ezeket a nádasokat? A fenetikai különbözőségek mennyire függenek a klonális összetételtől? A vizsgált nádasok környezetükre gyakorolt hatásaiban vannak-e jelentős különbségek, vagyis mennyire jelentenek különböző élőhelyeket ezek a folyóvízi állományok? Hogyan változnak az adott víztér hőmérséklet- és áramlási viszonyai, fényklímája és üledékösszetétele? Található-e összefüggés a nádas strukturális különbségei és a víz Rotatoria, Crustacea (Cladocera, Copepoda, Ostracoda) együtteseinek fajkompozíciója, denzitásviszonyai, produkciója között?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A nádasok a vizes-nedves területek gyakori, nagy ökológiai, természetvédelmi és gazdasági jelentőségű élőhelytípusai, mégis nagyon kevés az ismeret a folyóvízi környezetben kialakult és fejlődő állományokról. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a folyóvízek kutatására (Európában kiemelten a Duna-kutatásra), ezért még nagyobb igény van a folyóvízi élőhelyek alapos megismerésére. Tervezett kutatásaink hiánypótlóak, nemzetközi szinten is új ismereteket eredményezhetnek. Azt várjuk, sikerül feltárni a folyóvízi nádasok sajátos, a taviakétól eltérő kolonizációs folyamatait és genetikai diverzitását. Rámutathatunk a fenetikai sokféleséget befolyásoló leginkább hatóképes élőhelyi háttérváltozókra, illetve a genetikai meghatározottság mértékére. Kimutathajuk, hogy a nád a folyóvizek dimanikusan változó vízjárás viszonyainak kimutatására is felhasználható indikátornövény. Feltárjuk, hogyan függ a nádasok strukturális különbségeitől az adott élőhely abiotikus környezete. Sikerül előzetes, alapozó jellegű eredményeket kapnunk arra vonatkozóan, hogy a nádasok hogyan befolyásolják élőlényegyüttesek fajkompozícióját, denzitásviszonyait és diverzitásmintázatát. Hozzájárulhatunk a többváltozós analízisek általános metodológiai fejlesztéséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A nádasok a vizes-nedves területek gyakori, nagy ökológiai, természetvédelmi és gazdasági jelentőségű élőhelyei, amelyek befolyásolják a vízminőséget, szerepet játszanak a partvédelemben, élőhelyet biztosítanak különböző élőlényeknek. Világszerte nagyszámú kutatás foglalkozik nádasokkal, mégis nagyon kevés az ismeret a folyók mentén fejlődő állományok kialakulásáról, sokféleségéről, a környezetükre gyakorolt hatásaikról. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a folyóvízek kutatására (Európában kiemelten a Duna kutatására), ezért még nagyobb igény van a folyóvízi élőhelyek alapos megismerésére. Munkánk során azt vizsgáljuk, hogy a dinamikusan változó vízjárás (vízhozam és áramlási sebesség) hogyan befojásolja a nádasok kialakulását, genetikai, morfológiai, anatómiai és kémiai különbségeit. Feltárjuk, hogy a folyóvízi nádasok mennyire változatos élőhelyek, hogyan hatnak élettelen környezetükre, hogyan befolyásolhatják más élőlények életfeltételeit. Tervezett kutatásaink hiánypótlóak, nemzetközi szinten is új ismereteket eredményezhetnek.
| Summary Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The main goal of the project is to reveal the establishment, structural and functional differences of reed stands developed in running waters where the runoff and velocity of water dynamically changes. Investigations are carried out at several study sites chosen along the Danube River: in artificially controlled running waters with slightly variable water regime; in oxbows with significant water level fluctuations related to the flood events in the main river channel; and in a totally separated oxbow that became a lake and is supported by inland inundation. In the selected reed stands, the genetic diversity, the morphological and anatomical differences, the biomass and the C, N, S and P content of reed organs and also the ventilation capacity of culms are studied. In order to reveal the environmental conditions, water and sediment chemistry is also investigated in detail. Evaluation of the spatially explicit diversity of the genetic, phenetic and habitat characteristics, and previously assessed zooplankton density and abundance data allows revealing the possible correlations and also the effective background variables behind the biological patterns and processes.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. How do reed stands establish, what is the genetic diversity and what kinds of colonization processes occur in rivers where the conditions of germination and seedling development considerably change due to variable water level and water flow velocity, and the clone settlement from rhizome fragments drifted from other areas may be significant? What is the phenotypic (morphological, anatomical and chemical) diversity in these stands? Internal (genetic) determinacy or external constraints (and what sort of them) have stronger effects on reed structure and growth? How the investigated stands affect their biotic and abiotic environments? How these habitats differ in the incident light, temperature, flow velocity, sediment deposition, substrate conditions, etc.? Can we reveal relationships between the structural differences of reed stands and the distribution and abundance of planktonic rotifer and microcrustacean (Cladocera, Copepoda, Ostracoda) assemblages?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Although reed stands are widespread wetland habitats with high ecological, economical and nature conservation importance, we have little or no information on the establishment and development of stands grown in running waters. The increasing attention recently paid to river researches also enhances the demand on ecological studies of these habitats. This project may fill a gap in the international reseach and provide new, valuable outcomes. It is expected that colonization processes and genetic diversity in riverine reed stands differ from those found in stands of lakes. Studies on the phenotypic diversity of stands help to select the most relevant background variables of habitats and reveal the importance of genetic determinacy in reed structure and growth. The results of the project may demonstrate that reed can be used as an indicator of dynamically changing water regime. We expect to gain preliminary results on the possible correlations between the structural differences of reed stands and the distribution and abundance of zooplanktonic organisms. The project is supposed to contribute to improving the methodology of multivariate analysis.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. Reed stands are widespread wetland habitats with high ecological, economical and nature conservation importance. They affect water quality, play significant role in riverbank and lakeshore protection and provide habitats for many living organisms. In spite of the huge amount of studies focusing on reed, we have little or no information on the establishment and variety of stands developed in running waters. The increasing attention recently paid to river researches also enhances the demand on ecological studies of these habitats. The project reveals how the dynamically changing water level and flow velocity affect the establishment and the genetic, morphological, anatomical and chemical diversity of reed stands. It is also studied that how varied the riverine reed stands are, and how they affect the environment and influence the life conditions of other living organisms. This project may fill a gap in the international reseach and provide new, valuable outcomes.
|
|
|
|
|
|
|
Back »
|
|
|