 |
The Social Recruitment of the Hungarian Arrow Cross Party. Database and Historical-Sociological Analysis.
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
106277 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Karsai, László |
| Title in Hungarian |
A magyarországi Nyilaskeresztes Párt társadalmi összetétele. Adatbank és történelmi-szociológiai elemzés. |
| Title in English |
The Social Recruitment of the Hungarian Arrow Cross Party. Database and Historical-Sociological Analysis. |
| Keywords in Hungarian |
nyilas, nyilaskeresztes párt, társadalmi összetétel, társadalmi rekrutáció, szélsőjobb |
| Keywords in English |
Arrow Cross Party, social composition, social recruitment, extreme right |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 50 % | | Ortelius classification: Social history | | Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 50 % | | Ortelius classification: Societal behaviour |
|
| Panel |
History |
| Department or equivalent |
Department of Contemporary History (University of Szeged) |
| Starting date |
2012-09-01 |
| Closing date |
2014-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
9.673 |
| FTE (full time equivalent) |
1.20 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Pártba belépők társadalmi hátterét és belépésük körülményeit vizsgálva elemzi a magyarországi szélsőjobboldali mozgalom tagságának társadalmi összetételét. Egyúttal megkísérli feltárni azokat az okokat, amelyek a mozgalomnak az 1930-as évek második felében tapasztalt fellendülése mögött állnak, összefüggéseket keresve a belépők társadalmi-gazdasági körülményei, a belépések konjunktúrái, valamint a történelmi környezet, magyar és nemzetközi politikai és gazdasági tényezők között. Az 1990 előtti történetírás ezekre a felvetésekre egyoldalú válaszokat adott, az újabb történészgeneráció tagjai pedig megfelelő források, adatok hiányában csak részben tudták árnyalni a magyarországi nyilas mozgalomról a szakirodalomban és a köztudatban élő hiányos képet. A kutatás alapvető forrása a Nyilaskeresztes Párt mintegy 23.000 tagfelvételi-nyilvántartó kartonja, az egyetlen olyan fennmaradt irategyüttes, amelynek történeti-társadalomtörténeti és kvantitatív, szociológiai elemző módszerekkel történő vizsgálata a szakirodalmi feltevéseket tisztázná. A forrás egészen napjainkig el volt zárva a kutatók elől, a betekintésre az irategyüttest jelenleg őrző Magyar Országos Levéltár jelen projekt vezetőjének adott először engedélyt. A projekt célja az elsődleges forrásokat képező párttagsági kartonokon szereplő adatokból adatbank létrehozása, majd az adatsorok többszempontú elemzését, a kutatás elméleti hátterét adó társadalomtörténeti-szociológiai elméletek, hipotézisek tesztelését követően a kutatás eredményeit tanulmányok formájában kívánja közzétenni.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése, hogy kik voltak a nyilasok, milyen szociális-gazdasági vagy egyéb individuális tényezők vezethettek valakit a szélsőjobboldali mozgalomba, meg lehet-e rajzolni az adatsorok segítségével a „tipikus” nyilas(ok) portréját. Tartható-e a történeti szakirodalomban és a köztudatban elterjedt vélekedés, miszerint a párttagok zöme bűnöző, lumpen elem volt? E leegyszerűsítő nyilas-képpel szemben milyen árnyaltabb és társadalomtörténeti-szociológiai szempontból jobban hasznosítható értékelés adható? A két világháború közötti magyar és más (német, olasz, stb.) szélsőjobboldali mozgalmak társadalmi összetételének különböző szempontok szerinti összehasonlítása szintén a projekt feladata. Tisztázandó, hogy melyek voltak a nyilas pártba történő belépések konjunkturális szakaszai, ezek milyen összefüggésben álltak a mozgalom történetének korszakaival csakúgy, mint magyar bel- és külpolitikai tényezőkkel. Fontos a párttagok születési és belépési helyének vizsgálata, amely főleg a falvakból, vidéki városokból a fővárosba irányuló belső migrációval, az „elgyökértelenedés” társadalmi jelenségének a szélsőjobboldali mozgalom felduzzasztásában játszott szerepével kapcsolatban szolgálhat érdekes adatokkal.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A projekt alapvető jelentősége abban áll, hogy a kutatás elől 2011 végéig elzárt forrásanyag elsőkénti feldolgozásával, nagy mennyiségű értékes személyes adat (születési hely és időpont, vallás, foglalkozás, családi állapot és családnagyság, lakhely, belépés helye és időpontja, kereseti viszonyok stb.) elemzése révén átfogó képet adhat a magyarországi nyilaskeresztes mozgalom társadalmi összetételéről. Az iratanyag hozzáférhetetlensége és egyéb megfelelő forrás híján társadalomtudósok mindeddig érdemben nem vállalkozhattak erre a feladatra. Míg az NSDAP-vel, az olasz fasiszta párttal, illetve más „kortárs” nyugat-európai szélsőjobboldali mozgalmakkal kapcsolatos szakirodalom igen bőséges, a magyar történettudomány máig adós a Nyilaskeresztes Párt rekrutációjának, társadalmi beágyazottságának feltárásával. A projekt eme hiány pótlására vállalkozik, egyszersmind lehetővé téve, hogy a szélsőjobboldal jelenségének magyarországi sajátosságai nemzetközi összehasonlításban is megismerhetővé váljanak. A kutatás érdeme, hogy kérdésfeltevéseiben, elemzési szempontjaiban és módszereiben ötvözi a hagyományos történeti, társadalomtörténeti és szociológiai szemléletmódot és ezen diszciplínák eszköztárát. A projekt során olyan adatbank készül, amely további kutatások kiindulópontjául szolgálhat: a belépők születési adatai alapján egyházi és világi anyakönyvek segítségével feltárhatóak például származásuk (szüleik, nagyszüleik vallása, foglalkozása, lakóhelye), amely társadalmi hátterükről, osztályhelyzetükről ad értékes kiegészítő információt. Az adatbank kiegészíthető a megyei és városi levéltárakban a helyi nyilas pártszervezetekkel, azok vezetőivel kapcsolatos közigazgatási és csendőri-rendőri iratanyagban található információkkal, mely további értékes információt szolgáltat a Nyilaskeresztes Párt működéséről, a párttagok szakmai és politikai pályafutásáról.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A jelen kutatás azon ritka esetek közé tartozik, amikor történészek és szociológusok széles körű érdeklődésre számot tartó témakörben, kutatás elől évtizedekig elzárt, kvantitatív elemzésre is alkalmas nagy mennyiségű levéltári anyag alapján új eredményeket tudnak publikálni. Még ma sem tudjuk pontosan, kik voltak a nyilasok, mikor, miért csatlakoztak Szálasi Ferenc pártjához. A Nyilaskeresztes Párt népszerűségét valószínűleg nem vezére szónoklatainak, programjának köszönhette: Szálasi a kortárs leírások alapján kifejezetten rossz szónok volt és írásműveit még a hozzá legközelebb álló, sok esetben művelt vezető társai sem értették. A hazai történetírás sokáig, a közvélekedés jórészt máig a nyilasok zömét politikai kalandorokból, bűnözőkből és a társadalom perifériájára szorult elemekből álló társaságnak tartotta. Kérdéses, hogy ez a kép alkalmas-e arra, hogy megértsük azokat a társadalmi, gazdasági és politikai tényezőket, amelyek a hazai szélsőjobb két világháború közötti megerősödéséhez vezettek. Tudjuk, hogy ebben volt szerepe a náci Németország bel- és külpolitikai, valamint (1941-ig) katonai sikereinek. Kevesebbet tudunk arról, hogy a kor hazai gazdasági-társadalmi problémák, például a földkérdés megoldatlansága, a városi munkásság nyomora milyen szerepet játszott a párt megerősödésében. A párt az 1930-as évek második felében néhány év alatt a Horthy-rezsim leghatalmasabb ellenzéki tömegmozgalma lett, még úgy is, hogy vezetőit rendszeresen zaklatták, internálták, börtönbe vetették. A kutatás célja magyarázatokat keresni a két világháború közötti magyar szélsőjobboldal példátlan népszerűségének jelenségére.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Proposed research investigates the social recruitment of the Hungarian extreme-right wing movement's membership, examining the demographic and social-economic composition, as well as entering circumstances of those joined the Arrow Cross Party led by Ferenc Szálasi. At the same time, it attempts to reveal the reasons behind the rapid expansion of the movement in the late 1930's by investigating the interplay between national and international political and economic factors and time trends in party membership. Pre-1990 historical writing gave no satisfying answers to these questions, and for a lack of sources and data new generations of historians could not make a more thorough assessment of the Hungarian Arrow Cross movement than what currently exists in the scientific literature and common knowledge. Proposed research would make a very important contribution by digitizing ca. 23 000 membership files of the Arrow Cross Party, which is the only remained archival material of the parties´ popular constituting body. Using these data, and a combination of historical and quantitative sociological methods, we aim to provide new and relevant insights into the history of the most important Hungarian far-right movement. Up to now, research in this source was not possible. The leader of the proposed research has lately been granted permission by the Hungarian National Archives, holder of the archival material. The main goals of the project are to process data of the primary source into a databank, and secondly, analyzing the data from different aspects to test social-historical, sociological theories and hypotheses and to publish the results of the research in scientific articles.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Main research questions are: who were the Arrow Cross men, which social-economic or other individual factors could lead someone to the far-right movement, can be the “tipical” Arrow Cross man portrayed with the help of the databank? Is the prevalent notion of the scientific literature and public image about the party valid that the majority party members were criminals and ragged elements of the society? Can we give a more nuanced socio-historical and sociological assessment instead of this somewhat simplistic view? It is also a task for the research to compare the social composition of the Arrow Cross Party in the inter-war Hungary to far-right movements in other countries (Germany, Italy, etc.). Which were the booming periods of entries to the Arrow Cross Party, how these periods relate to the history of the party, as well as to Hungarian domestic and foreign political factors? It is interesting to examine to what extent village migrants are represented among party members to assess whether rootlessness has played a role in the popularity of the far-right movement.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The significance of the project lies by processing and analyzing this unique historical source which contains valuable personal information on new members, such as place and date of birth, religion, occupation, marital status and family size, residence, place and date of entry, wage conditions. With these data, we can provide a general overview on the social composition of the Hungarian Arrow Cross movement, a task which have not yet been undertaken by social scientists because of the unavailability of this archival material and lack of any other suitable source. While scientific literature on the NSDAP, the Italian Fascist Party and other “contemporary” Western European far-right movements is abundant, Hungarian history has yet to explore the recruitment and social embeddedness of the Arrow Cross Party. The proposed project aims to fill this gap, and, at the same time, it also tries to compare the extreme right movements of the 1930s and 1940s in Hungary with movements in other countries. The research is multi-disciplinal insofar as it combines historical, social-historical and sociological theoretical and empirical work on this field, and utilizes the methodology of these disciplines in analyzing the data. The database of party members could pave the way for a multitude of future research possibilities: based on the entrants' birth data their origin (religion, occupation and residence of parents and grandparents) could be explored in church and state registers, which provides valuable information about their social backgrounds. Complementing the data with information from administrative and gendarmerie as well as police records relating to the local Arrow Cross organizations could give more insight in the functioning of the party and the occupational and political career of its members.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Seldom happens that historians and sociologists are given the opportunity to publish new results in a topic of great public interest, with large amount of newly discovered archival material at their disposal for quantitative analyses. At the current state of the research field we do not know who were the Arrow Cross men, when and why they joined Ferenc Szálasi's party. The popularity of the Arrow Cross Party could certainly not be ascribed to the speeches or the program of its leader. Szálasi was a bad orator in particular, and often even the closest, in many cases educated leadership did not understand his writings. Szálasi, the leaders of his party and the majority of the membership were regarded for long as a company composed of political adventurers, criminals and marginalized elements. The question is whether this picture is in itself useful to understand the social, economic and political factors that led to the strengthening of the Hungarian far-right? It is known that Nazi Germany's domestic and foreign policy as well as military successes (until 1941) certain played a role in this. Much less known whether social-economical problems, the unresolved land-question, working class poverty also played a role in the success of the party. The party within a couple of years became the most powerful opposition mass movement of the Horthy regime, in spite of that its leaders were systematically persecuted, interned and imprisoned. The research aim is to find explanations for the inter-war Hungarian extreme right-wing phenomenon.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
