Dimensional approach in externalisation disorders: aggression,suicidality and social aspects

Help

Back »

Details of project

Identifier

108336

Type

Principal investigator

Balázs, Judit

Title in Hungarian

Externalizációs zavarok dimenzionális megközelítése: agresszivitás, szuicidalitás és szociális aspektusok

Title in English

Dimensional approach in externalisation disorders: aggression,suicidality and social aspects

Keywords in Hungarian

externalizációs zavarok, küszöbalatti diagnózisok, agresszió, öngyilkosság, érzelem

Keywords in English

externalisation disorders, subthreshold disorders, agression, suicide, emotion

Discipline

Psychology (Council of Humanities and Social Sciences)	100 %
Ortelius classification: Clinical psychology

Panel

Psychology and Education

Department or equivalent

Institute of Psychology (Eötvös Loránd University)

Participants

Halász, József
Horváth, Lili Olga
Keresztény, Ágnes
Miklósi, Mónika Barbara
Pump, Luca
Rihmer, Zoltán
Varga, Máté Dávid

Starting date

2014-01-01

Closing date

2018-12-31

Funding (in million HUF)

27.684

FTE (full time equivalent)

10.71

state

closed project

Summary in Hungarian

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Háttér. A jelenlegi klasszifikációs rendszerekben a mentális zavarokat serdülőknél internalizációs és externalizációs zavarokra oszthatjuk. Azonban ezeket a klasszifikációs rendszereket (pl. DSM-IV) egyre több kritika éri kategorikus szemléletük miatt. Számos korábbi vizsgálat foglalkozott a küszöb alatti internalizációs zavarok leírásával (melynek tünetei nem merítik ki a klasszifikációs rendszerek diagnosztikus kritériumait, azonban jelentős funkcióromlással társulnak). Serdülőkori küszöb alatti externalizációs zavarok szisztematikus elemzésére korábban még nem került sor.
Célkitűzés. Tervezett vizsgálatunk célja a küszöb alatti serdülőkori externalizációs zavar multidimenzionális jellemzése: (1) funkciókárosodás és életminőség, (2) auto- és heteroagresszió, (3) érzelemfelismerés, (4) érzelemszabályozás tekintetében.
Módszer. Kétszáz klinikai ellátásban megjelenő és kétszáz illesztett kontroll 12-18 éves serdülő vizsgálatát tervezzük kategoriális és dimenzionális mérőeszközökkel. Kategoriális eszközként strukturált, átfogó diagnosztikus interjút használunk a jelenlegi klasszifikációs rendszerek által értelmezett, és a küszöb alatti állapotok felmérésére. Dimenzionális kérdőívekkel szeretnénk felmérni az életminőséget, a funkcionalitást, az agresszív viselkedés jellemzőit, illetve az érzelemszabályozási stratégiákat.
Várható eredmények és jelentőségük. Kutatásunktól részben módszertani kiterjesztés várható (serdülőkori küszöb alatti externalizációs zavar koncepcionális leírása), másrészt serdülők ezen csoportjánál még nem vizsgált pszichológiai jellemzők megértése, melyeknek révén primer és szekunder prevenciós eljárások kifejlesztése történhet.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunk alapkérdése serdülőknél a küszöb alatti externalizációs zavar jellemzése ("tünetei nem merítik ki a klasszifikációs rendszerek diagnosztikus kritériumait, azonban jelentős funkcióromlás áll fenn").

1. Megjelenik már a küszöb alatti externalizációs zavar diagnózisú serdülőknél is funkcióromlás, csökkent életminőség és magasabb arányú öngyilkos magatartás?
2. Milyen hatása van serdülőknél a küszöb alatti externalizásiós zavarnak az autoagresszív és heteroagresszív viselkedésre?
3. Milyen kapcsolat van serdülőknél a küszöb alatti externalizációs patológiák és az érzelemfelismerés között?
4. Megjelennek módosult érzelemszabályozási mintázatok küszöb alatti externalizációs zavar diagnózisú serdülőknél?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatásaink eredményei két szinten járulnak hozzá a további alapkutatásokhoz, melyeken keresztül közvetlen társadalmi hasznosságuk is van.
I. A jelenleg érvényben levő klasszifikációs rendszerek azért jöttek létre, amellett, hogy a klinikusoknak egységes nyelvet biztosítsanak, hogy kutatásokban jól definiált, magas homogenitású csoportok váljanak vizsgálhatóvá. Jelen kutatásaink a küszöb alatti diagnózisok pontosítását és externalizációs zavarokra vonatkozó kiterjesztését szolgálják. Ezen várható eredményeink a tudományterületünk alapkutatásainak módszertanát bővítik, ezáltal megteremtve a lehetőségét további célzott prevenciós és intervenciós eljárások kifejlesztésének.
II. A módszertani fejlesztés mellett vizsgálataink az externalizációs problémákkal küzdő serdülőkkel kapcsolatban már részben vizsgált auto- és heteroagresszív viselkedés mélyebb megértését szolgálják, melyek korábban nem vizsgált összefüggések feltárására irányulnak, és ezáltal új alapkutatási eredményeket ígérnek:
1. Várható eredmény: a klasszifikációs rendszerek kritériumait nem elérő, de klinikailag megjelenő externalizációs tünetek (küszöb alatti zavarok) együttjárása megemelkedett öngyilkossági rizikóval.
Társadalmi hasznosság: eredményeinek alapulva szűrése az érintett populációnak és szakellátásba irányítása.
2. Várható eredmény: a klasszifikációs rendszerek kritériumait nem elérő, de klinikailag megjelenő externalizációs tünetek (küszöb alatti zavarok) együttjárása agresszióval és a szociális kapcsolatok nehezítettségével.
Társadalmi hasznosság: érintett populáció szűrése és szakellátásba irányítása.
3. Várható eredmény: a klasszifikációs rendszerek kritériumait nem elérő, de klinikailag megjelenő externalizációs tünetek (küszöb alatti zavarok) együttjárása az érzelmek felismerésének és az alkalmazott érzelemregulációs mechanizmusok károsodásával.
Társadalmi hasznosság: eredményeinken alapuló célzott terápia kifejlesztése.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Vizsgálataink olyan serdülőkre irányulnak, akik agresszivitáshoz kapcsolódó problémákkal küzdenek, de tüneteik összességében nem érik el a gyermekpszichiátriai betegség szintjét. Ezek a serdülők feltételezésünk szerint nem egyszerűen agresszívek, de rosszabb az életminőségük, az arcon tükröződő érzelmeket nehezebben dolgozzák fel, lelkileg megterhelő helyzetekben hátrányos döntéseket hoznak, és összességében veszélyeztetettek az öngyilkosság irányában. Mind nemzetközileg, mind hazánkban a serdülőkori öngyilkosság kiemelt jelentőségű népegészségügyi probléma, vezető halálok ebben a korosztályban. Vizsgálatunk egyik fő célkitűzése, hogy a fiatalkori öngyilkosságok számát csökkentsük azáltal, hogy a magas rizikójú fiatalokat felismerjük és így időben megfelelő segítséget kaphassanak.
A kutatásban 400 serdülő vizsgálatát tervezzük, pszichológiai mérőeszközökkel. Ezen eredményeinkből fény derülhet arra, hogy a társadalomnak nem csak akkor kell odafigyelnie, amikor már kialakul a betegség, hanem egy korábbi stádiumban, amikor a probléma könnyebben, akár az egészségügy keretein kívül is kezelhető. Várhatóan vizsgálataink eredményei jelentősen hozzájárulnak a fiatalok lelki folyamatainak teljesebb megértéséhez, és a veszélyeztetett serdülők megfelelő támogatásához.

Summary

Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Background. Adolescent psychiatric disorders can be divided into internalization and externalization disorders according to the current classification systems. However, there is mounting criticism of the current classification systems (e.g. DSM-IV) due to their categorical approaches. Several previous studies described subthreshold internalization disorders (subjects with functional impairment, who do not meet diagnostic criteria according to the classification systems). There are no systematic literature data on adolescent subthreshold externalization disorders.
Aims. The proposed research aims a multidimensional assessment on adolescent subthreshold externalization disorders in terms of (1) functional impairment and quality of life, (2) auto- and heteroaggression, (3) emotion recognition, (4) emotion regulation.
Methods, Two-hundred adolescents searching for clinical assessment and two-hundred matched control aged 12-18 years will be studied with categorical and dimensional tools. As a categorical tool a structured diagnostic interview will be used, exploring full-syndrome and subthreshold conditions. Quality of life, functionality, aggressive behavior, and strategies applied during emotion regulation will be assessed by dimensional questionnaires.
Expected results and importance of the project. First, methodological development is expected (description of adolescent subthreshold externalization disorder). Second, understanding psychological measures described above can lead to primary and secondary prevention programs in affected adolescents.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main question of the present proposal is the description of subthreshold externalization disorder (subjects with functional impairment, who do not meet diagnostic criteria according to the classification systems) in adolescents.

1. Have adolescents with subthreshold externalization disorders already functional impairments and impaired quality of life and increased suicidality?
2. What is the impact of subthreshold externalization disorders in adolescents on auto-aggressive and heteroaggressive behavior?
3. What is the relationship between subthreshold externalization disorders and emotion recognition in adolescents?
4. Are there modified emotion regulation patterns in adolescents with subthreshold externalization disorders?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The results of our study have major importance in further basic research, and direct social utility can be established at two distinct levels.
I. The aims of the current classification systems are twofold: to provide a uniform language for practitioners and to circumscribe research groups with high level of homogenity. Our current proposal aims to have a better understanding of subthreshold disorders in general and to describe subthreshold externalization disorders in particular. These expected results enlarge the methodology of basic research applied by psychology and provide an opportunity to develop further specific prevention and intervention programs.
II. Beside the methodological development, our study provide a better understanding of auto- and heteroaggressive behavior in adolescents with externalization problems. The study aims to reveal new interrelations between the following measures, and additional basic research data can be acquired:
1. Expected result: externalization symptoms which do not meet the criteria of the classification systems, but appear clinically (subthreshold disorders) are associated with an increased risk of suicide.
Social utility: screening of the affected population and referring them to health care services, based on our results.
2. Expected result: externalization symptoms which do not meet the criteria of the classification systems, but appear clinically (subthreshold disorders) are associated to aggression and problems in social relations.
Social utility: screening of the affected population and referring them to health care services
3. Expected result: externalization symptoms which do not meet the criteria of the classification systems, but appear clinically (subthreshold disorders) are associated to impaired emotion recognition and emotion regulation.
Social utility: development of specific therapy based on our results.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Our study focuses mainly on adolescents who have problems related to aggression, but whose symptoms do not meet the criteria of any child psychiatric disorders. We assume that these adolescents are not only aggressive, but also have impaired quality of life, worse recognition of facial emotions, make adverse decision in stressful situations, and altogether have a higher risk for suicide. Adolescent suicide is a significant public health problem and it is one of the leading causes of death in this age group both internationally and in Hungary. One of the main objectives of the present proposal is to reduce suicide among young people by recognizing high risk adolescents, thus in this way they can get appropriate help in time.
We plan to investigate 400 adolescents with psychological tools. It is expected that our results significantly contribute to the better understanding of the mental processes of young people and support adolescents at risk.

Final report

Results in Hungarian

1) Szisztematikus irodalmi áttekintésünk alapján az externalizáló zavarok és az önsértés között erős asszociáció áll fenn. A szakirodalom az önsértő viselkedés terminológiáját nézve heterogén: legpontosabb meghatározása a nem-szuicidális önsértés (non-suicidal selfinjury: NSSI) kifejezésnek van. Fontos a további kutatásokban az internalizáló-externalizáló tüneteket egyaránt mutató csoportok minél pontosabb vizsgálata. 2) Saját adataink alapján: • az ADHD tünetei - mint externalizáló pszichopatológia, küszöb alatti szinten is - megnövekedett NSSI rizikóval járnak együtt, különösen lányok esetében, azonban az ADHD tünetei és az NSSI között nincs szignifikáns közvetlen összefüggés, a kapcsolatot szignifikánsan mediálják a komorbid mentális zavarok tünetei. Fontos az ADHD mellett megjelenő komorbid mentális zavarok felismerése és kezelése. • a szakiskolás serdülők több és súlyosabb stresszkeltő életeseményt élnek át, kevesebb szülői támogatást tapasztalnak, és gyakrabban számolnak be szándékos önsértésről a gimnazista kortársaikhoz képest. Mindez a szakiskolás diákok fokozott veszélyeztettségét jelzi. • az NSSI-t elkövető serdülők esetében szignifikánsan rosszabb a saját megítélésük szerint az életminőségük (quality of life: QoL) az NSSI-t nem elkövető serdülőkhöz képest. Fontos a pszichiátriai zavarok mielőbbi felismerése és kezelése, hiszen ezek jelentősen csökkentik a szubjektív QoL-ot. Mindezen eredményeink hozzájárulhat az önsértés megelőzéséhez.

Results in English

1) Based on our systematic review the association between externalizing psychopathology and self-injury has been proven. Confusion in terminology as noticed: non-suicidal self-injury (NSSI) is suggested for use as a distinct term. Further studies should investigate the role of comorbidity in NSSI, especially when internalizing and externalizing pathologies are both presented. 2) Based on our own data: • externalizing psychopathology, i.e. the symptoms of attention-deficit hyperactivity disorder (ADHD) - even subthreshold ADHD - are associated with an increased risk of NSSI in adolescents, especially in girls. Clinicians should routinely screen for the symptoms of ADHD and comorbidity, with a special focus on the symptoms of affective disorders and alcohol abuse/dependence psychotic symptoms to prevent NSSI. • vocational school students are a vulnerable population with a higher prevalence of direct self-injurious behavior (D-SIB) compared to high school students. Life events and their association with D-SIB also differ in vocational school students compared to high school students. • More emotional and peer problems were associated with lower self-reported quality of life (QoL), which in turn was related to higher level of suicidal risk. Clinicians should routinely screen the QoL of their patients, especially in adolescents with emotional and peer problems. Taking all these into account might contribute to the prevention of self-harm.

Full text

https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=108336

Decision

Yes

List of publications

Balázs J.: Öngyilkosság: Mentális rizikófaktorok és prevenciós lehetőségek, Különös tekintettel a gyermek- és serdülőkorra, MTA, Budapest, 2018

Farkas Brigitta (Supervisor: Peter Vida): A szívfrekvencia-variabilitás és az agresszió kapcsolatainak vizsgálata küzdősportoló fiataloknál, Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2018

Varga Krisztina (Supervisor: Peter Vida): A rideg-érzéketlen személyiségvonás mértéke a viselkedéses és kortárskapcsolati problémák tükrében, tipikusan fejlődő serdülőknél, Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2018

Vetle W. Opaas (Supervisor: Peter Vida): Connections Between Aggressive Behaviour and Emotion Recognition in a Mixed Clinical Population of Adolescents, Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2018

Saif Sameer Kamel Al-Arab (Supervisor: Peter Vida): Mood Disorders in Relation to Quality of Life in a Clinical Sample of Adolescents, Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2018

Schuster Réka (Supervisor: Dóra Szentiványi): Serdülőkori depresszió kapcsolata az életminőséggel, Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2018

Kocsis Petra (Supervisor: Dóra Szentiványi): Viselkedési zavar és életminőség, Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2018

Vágási Nikola Krisztina (Supervisor: Judit Balazs): A depresszió és a generalizált szorongásos zavar összefüggései serdülőkorban, Psychology Institute, ELTE, MA-final-dissertations, Budapest, 2018

Keszég Klaudia Anna (Supervisor: Judit Balazs): A szülői stressz összefüggései a gyermek életminőségével figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar diagnózisú és egészséges gyermekeknél, Psychology Institute, ELTE, MA-final-dissertations, Budapest, 2018

Eseková Erika (Supervisor: Judit Balazs): A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar és a társuló szorongásos zavarok, valamint az életminőség kapcsolatának vizsgálata serdülő mintán, Psychology Institute, ELTE, MA-final-dissertations, Budapest, 2018

Peter Vida, Jozsef Halasz, Lili O. Horvath, Dora Szentivanyi, Judit Balazs: Behavioral Correlates of Callous Unemotional Traits and Peer Relation Problems in Clinical and Community Sample of Adolescents., 4th International Congress of Clinical and Health Psychology on Children and Adolescents, Palma de Mallorca, Spain, November, 2018

Balázs J, Halász J, Ferenczi-Dallos Gy, Keresztény Á, Tárnokiné Törő K, Velő Sz, Szentiványi D, Mészáros G, Vida P, Horváth LO, Miklós M, Roszik-Volovik X, Győri D, Pump L, Lévai P: "Gyermekkori pszichés zavarok" Munkacsoport bemutatkozása: együttgondolkozás a gyermekek mentális egészségéért, MAGYIPETT 42. Kongresszusa: Gyermek - család - otthon. Konferencia helye, ideje: Galyatető, Magyarország, 2018.05.10-2018.05.12.p. 41., 2018

Barna Csilla, Lévai Petra, Galasi Zsófia, Simon Zsófia Eszter, Miklós Martina, Kakuszi Brigitta, Czobor Pál, Balázs Judit: Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar diagnózisú gyermekek vizsgálata nagy denzitású elektroenkefalográffal, MAGYIPETT 42. Kongresszusa: Gyermek - család - otthon. Konferencia helye, ideje: Galyatető, Magyarország, 2018.05.10-2018.05.12.p. 58. 1 p., 2018

Győri Dóra, Horváth Lili Olga, Mészáros Gergely, Szentiványi Dóra, Miklós Martina, Velő Szabina, Balázs Judit: A nem-szuicidális önsértés és a figyelemhiányos – hiperaktivitás zavar összefüggéseinek vizsgálata serdülőknél, Változás az állandóságban: A Magyar Pszichológiai Társaság XXVII. Országos Tudományos Nagygyűlése: Kivonatkötet. 328 p., 2018

Szentiványi Dóra, Halász József, Horváth Lili Olga, Mészáros Gergely, Miklós Martina, Miklósi Mónika, Velő Szabina, Balázs Judit: Az életminőség és az oppozíciós és viselkedési zavar küszöb alatti és teljes formáinak kapcsolata, PSYCHIATRIA HUNGARICA 33:(Supplementum I) p. 123. 1 p., 2018

Mészáros G, Horváth LO, Balázs J.: Önsértés és externalizáló zavarok: szisztematikus áttekintés, PSYCHIATRIA HUNGARICA 33:(Supplementum I), 2018

Győri Dóra, Horváth LO, Mészáros G, Szentiványi D, Balázs J: A nem-szuicidális önsértés és a figyelemhiányos – hiperaktivitás zavar összefüggéseinek vizsgálata serdülőknél, PSYCHIATRIA HUNGARICA 33:(Supplementum I), 2018

Horváth LO, Bálint M, Dallos G, Farkas L, Gádoros J, Keresztény Á, Mészáros G, Szentiványi D, Velő S, Sarchiapone M, Carli V, Wasserman C, Hoven C, Wasserman D, Balázs J .: Szándékos önsértés szakiskolás és gimnazista serdülõknél - a SEYLE projekt kiterjesztése., PSYCHIATRIA HUNGARICA 33:(Supplementum I), 2018

Strobl A: Association of Attention Deficit Hyperactivity Disorder and Quality of Life and Special Focus on Family Relation, Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2014

Király B: The association of Childhood depression and Quality of Life and Family Relation, Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2014

Pavovic T. (Supervisor: Miklósi M./Balázs J.): Kognitív érzelem-szabályozás és externalizáló zavarok serdülőkorban., Psychology Institute, ELTE, MA-final-dissertations, Budapest, 2015

Pulai D. (Supervisor: Balázs J.): Externalizáló és internalizáló zavarok és az életminőség kapcsolata., Psychology Institute, ELTE, MA-final-dissertations, Budapest, 2015

Soós A. (Supervisor: Vida P.): STRENGHTHS AND DIFFICULTIES QUESTIONAIRE SDQ, Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2015

Lencsés A. (Supervisor: Vida P): A Raven intelligenciateszt felhasználása a klinikai pszichológiai kutatásokban., Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2015

Eros V. (Supervisor: Horváah L): The link between suicidal behaviour and maniac/hipomaniac episodes in adolescents., Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2015

Csurgai Anna (Supervisor: Szentivanyi D.): Generalized anxiety disorder and attention processes in adolescents., Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2015

Patterman P. (Supervisor: Szentivanyi D.): How affect Obsessive-Compulsive Disorder (OCD) the Quality of life in childern? – comparsion patients and school-children., Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2015

Ritter S. A. (Supervisor: Szentivanyi D.): Suicide risk and suicidal behaviour in depression and bipolar disorder., Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2015

Rozsnyik B. A. (Supervisor: Szentivanyi D.): Social phobia and quality of life (Qol) in a clinical sample of adolescents., Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2015

Szilágyi J. Zs. (Supervisor: Szentivanyi D.): How affect the attention‐deficit/hyperactivity disorder (ADHD) and subthreshold ADHD the peer relations and the quality of life?, Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2015

Szlamka Zs. (Supervisor: Szentivanyi D.): Agreement between parent and child report of family relations and quality of life in children with attention‐deficit/hyperactivity disorder (ADHD)., Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2015

Zsigó V. (Supervisor: Szentivanyi D.): Obsessive-Compulsive Disorder (OCD) and quality of life (QoL) in a clinical sample., Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2015

Zsirai C. (Supervisor: Szentivanyi D.): Examining the comorbidity of Attention‐deficit/hyperactivity disorder (ADHD) and Social anxiety disorder (SAD)., Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2015

Á. Nagy (Supervisor: D. Szentiványi): The MINI KID Diagnostic Interview, Psychology Institute, ELTE, BA final assignments, 2016

R.Margetán (Supervisor: D. Szentiványi): Externalizing disorders and the DSM-5, Psychology Institute, ELTE, BA final assignments, 2016

E. Mára (Supervisor: D. Szentiványi): Externalizing disorders, Psychology Institute, ELTE, BA final assignments, 2016

K. Pék: Conducting the MINI KID Diagnostic Interview, Psychology Institute, ELTE, BA final assignments, 2016

Törő KT, Miklósi M, Horanyi E, Kovács GP, Balázs J.: Reading Disability Spectrum: Early and Late Recognition, Subthreshold, and Full Comorbidity., J Learn Disabil. 51(2):158-167., 2018

Balázs J, Győri D, Horváth LO, Mészáros G, Szentiványi D.: Attention-deficit hyperactivity disorder and nonsuicidal self-injury in a clinical sample of adolescents: the role of comorbidities and gender., BMC Psychiatry. 6;18(1):34., 2018

Szentivanyi D, Balazs J.: Quality of life in children and adolescents with symptoms or diagnosis of conduct disorder and/or oppositional defiant disorder: systematic review., Mental Health & Prevention 10:1-8., 2018

Balazs J, Miklosi M, Halasz J, Horváth LO, Szentiványi D and Vida P.: Suicidal Risk, Psychopathology, and Quality of Life in a Clinical Population of Adolescents., Frontiers Psychiatry 9:17., 2018

Horváth LO, Balint B, Ferenczi-Dallos Gy, Farkas L, Gadoros J, Gyori, D, Kereszteny Á, Meszaros G, Szentivanyi D, Velo Sz, Sarchiapone M, Carli V, Wasserman C, Hoven C, Wasserman D, Balazs J.: Direct self-injurious behavior (D-SIB) and life events among vocational school and high school students., IJERPH. Int. J. Environ. Res. Public Health, 15(6), 1068, 2018

Aspan N, Bozsik C, Gadoros J, Nagy P, Inantsy-Pap J, Vida P, Halasz J.: Emotion recognition pattern in adolescent boys with attention-deficit/hyperactivity disorder., Biomed Res Int. 2014:761340., 2014

Balázs J, Keresztény Á.: Subthreshold Attention Deficit Hyperactivity in Children and Adolescents: a Systematic Revie, European child & adolescent psychiatry 23 (6): 393-408, 2014

Halasz J, Aspan N, Vida P, Balazs J.: Output properties for validated static inputs in a facial affect recognition syste, In: Orosz Gábor Tamás (szerk.) 9th International Symposium on Applied Informatics and Related Areas - AIS2014. Konferencia helye, ideje: Székesfehérvár, Magyarország, 201, 2014

Strobl A: Association of Attention Deficit Hyperactivity Disorder and Quality of Life and Special Focus on Family Relation, Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2014

Király B: The association of Childhood depression and Quality of Life and Family Relation, Psychology Institute, ELTE, BA-final-dissertations, Budapest, 2014

Nyireti I, Szanto M, Halasz J.: Data collection and analysis of heart rate variability with the emWave2: a case study In: Orosz Gábor Tamás (szerk.), 10th International Symposium on Applied Informatics and Related Areas (AIS 2015): AIS 2015. Konferencia helye, ideje: Székesfehérvár, Magyarország, 2015.11.11 Székesfehér, 2015

Vida P, Halasz J.: Further ‘in silico’ validation of a facial affect recognition system In: Orosz Gábor Tamás (szerk.), 10th International Symposium on Applied Informatics and Related Areas (AIS 2015): AIS 2015. Konferencia helye, ideje: Székesfehérvár, Magyarország, 2015.11.11 Székesfehér, 2015