 |
INFERTILITY AND THE SOCIO-TECHNICAL PRACTICE OF ASSISTED REPRODUCTIVE TECHNOLOGIES
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
108981 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Vicsek, Lilla Mária |
| Title in Hungarian |
Meddőség és az asszisztált reproduktív technológiák gyakorlata |
| Title in English |
INFERTILITY AND THE SOCIO-TECHNICAL PRACTICE OF ASSISTED REPRODUCTIVE TECHNOLOGIES |
| Keywords in Hungarian |
orvosi biotechnológiák társadalmi aspektusai, Cselekvő-Hálózat-Elmélet, meddőség |
| Keywords in English |
Science and Technology Studies, social aspects of medical biotechnologies, Actor-Network-Theory, infertility, |
| Discipline |
| Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 95 % | | Ortelius classification: Social shaping of technology | | Philosophy (Council of Humanities and Social Sciences) | 5 % | | Ortelius classification: Ethics |
|
| Panel |
Society |
| Department or equivalent |
INSTITUTE OF SOCIAL AND POLITICAL SCIENCES (Corvinus University of Budapest) |
| Participants |
Bauer, Zsófia
Király, Gábor
Paksi, Veronika
Sándor, Judit
|
| Starting date |
2013-10-01 |
| Closing date |
2018-09-30 |
| Funding (in million HUF) |
5.961 |
| FTE (full time equivalent) |
7.75 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A magyar népesség nem elhanyagolható része szembesül meddőségi problémákkal, és azzal a döntéssel, hogy részt kíván-e venni asszisztált reproduktív technológiát (ART) alkalmazó orvosi ellátásban (pl.lombikbébi eljárások), amely hozzájárulhat a sikeres fogantatáshoz, ugyanakkor jelentős anyagi, fizikai, pszichológiai megterhelésekkel járhat. A technológiához kapcsolódó döntéseket Magyarországon még nem vizsgálták, s a korábbi külföldi kutatások is hagytak számos nyitott, megválaszolatlan kérdést. A kutatás egyik célja megérteni, hogy a meddő párok döntéseit milyen tényezők befolyásolják, s választásaik milyen további következményekkel járhatnak.
A kutatás másik fókuszában az ART alkalmazásának rendszere áll (rendszer alatt nem zárt struktúrát értünk). Célja feltárni, hogyan működik ez a rendszer. Hazánkban ebben a témakörben sem születtek szociológiai vizsgálatok. A kutatás megközelítésmódja a külföldi gyakorlathoz képest is újdonságnak számít, és több korábban figyelmen kívül hagyott kérdésre is választ adhat. A kutatás dominánsan a Cselekvő-Hálózat-Elméletre támaszkodik, ezt kombinálja megközelítésében a társadalmi kapcsolatháló elemzés egyes elgondolásaival. A Cselekvő-Hálózat-Elmélet szemléletére építve az ART rendszerére olyan hálózatként tekint, amelyben egyszerre vannak jelen emberi (pl.orvosok) és nem emberi (pl.laboratóriumi eszközök) elemek. Vizsgálja a heterogén entitások között kialakuló komplex kapcsolatokat, hogy egymásra gyakorolt hatásuk révén miként módosítják, vagy stabilizálják egymást. A rendszer működéséhez kapcsolódóan kutatja az egyenlőtlenségeket, illetve, hogy a szereplők milyen etikai,morális dilemmákkal szembesülnek, és hogyan kezelik ezeket.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A feltáró kutatás két szakaszból áll.
Az első szakasz az alábbi, az asszisztált reprodukciós technológiák (ART) gyakorlatának rendszerével kapcsolatos kulcskérdéseket vizsgálja Magyarországon:
a. Milyen elemek alkotják az ART gyakorlatának hálózatát és ezek az elemek milyen jellemzőkkel bírnak?
b. A hálózati elemek és kapcsolataik milyen szerepet töltenek be az ART hálózatának fenntartásában és újratermelésében?
c. A hálózat miként teremt egyenlőtlen helyzeteket a technológiát igénybe vevők számára?
A második szakasz a meddő párok döntéshozatalával kapcsolatos kulcskérdéseket vizsgálja:
a. Milyen tényezők és hogyan befolyásolják a meddőséggel küzdő párokat abban, hogy igénybe veszik-e az asszisztált reproduktív technológiákat?
b. A meghozott döntések milyen következményekkel járhatnak az egyénre és családi kapcsolatokra nézve?
A két szakasz viszonya: a kutatás második szakaszának vizsgálati tárgya azok a döntések, amelyek alapján a meddő párok eldöntik, hogy belépnek, visszalépnek, kilépnek, vagy elkerülik az első szakaszban feltárandó rendszert. Az egyének a hálózat egyes elemeivel (pl. nőgyógyászok) már a döntéshozás előtt is kapcsolatba kerülhetnek, ebben az esetben, ha a technológia alkalmazása mellett döntenek, az azzal jár, hogy a hálózat további entitásaival is felveszik a kapcsolatot.
A kutatás a Cselekvő-Hálózat Elmélettel (Actor-Network Theory) összhangban elsősorban kvalitatív lesz, ennek megfelelően kvalitatív, nyitott, rugalmas, és feltáró kutatási design-t alkalmaz. Ezt fogja kiegészíteni az első szakaszban egy, a társadalmi kapcsolatháló elemzés módszereire építő kvantitatív elemzés.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Célunk egy úttörő kutatás megvalósítása, melynek eredményei egyszerre lehetnek relevánsak a nemzetközi tudományos közösség számára, miközben gyakorlati jelentőséggel bírhatnak Magyarországon, hasznos információt nyújtva szakpolitikusok, törvényhozók, társadalmi szervezetek és meddőségi központok részére.
Tudományos relevancia: A kutatás fontos, eddig feltérképezetlen társadalmi problémát vizsgál. Célja, hogy újszerű megközelítési módjával meghaladja a kurrens nemzetközi szakirodalmat, és ezáltal hozzájáruljon az asszisztált reprodukciós technológiák (ART) rendszeréhez kapcsolódó mechanizmusok mélyebb megértéséhez. Ide köthető a Cselekvő Hálózat Elmélet (Actor-Network-Theory) és a társadalmi kapcsolatháló elemzés együttes alkalmazása. A kutatás ezen kívül számos olyan kérdésre keresi a választ, amelyre a külföldi kutatások nem fordítottak figyelmet. A projekt tágabb tudományos célja hozzájárulni a Science and Technology Studies fejlődéséhez Magyarországon. E kutatási terület a magyar szociológia elhanyagolt része, ugyanakkor a nyugati országokban virágzó tudományterületnek számít.
Társadalmi relevancia és hasznosíthatóság: Az alacsony termékenység a magyar társadalom egyik súlyos problémája. A jelenség mögött rejlő okok egyike a meddőség. Friss becslések szerint az évente született gyermekek 1,5-2%-a lombikbébi eljárások révén fogan, a magyar társadalom egy ennél szignifikánsan nagyobb és egyre növekvő része küzd meddőségi problémákkal. Az egyéni döntéseket befolyásoló tényezők és a reprodukciós technológiákat igénybevevők tapasztalatainak vizsgálata, valamint a technológia használatának rendszerében felmerülő problémák feltárása hozzájárulhat annak feltérképezéséhez, hogy a jelenség milyen társadalmi támogatást igényel, valamint milyen módosításokra lenne szükség az aktuális szakpolitikában és az elavult törvényi szabályozásban. A kutatási eredmények széles körű publikálása növeli a meddőségi problémákkal kapcsolatos társadalmi tudatosságot, és felhívja a figyelmet az ART társadalmi szerepére ebben a folyamatban.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A magyar társadalom egyik fontos problémája a születések alacsony száma. A jelenség mögött rejlő okok egyike a meddőség. Friss becslések szerint az évente született gyermekek 1,5-2%-a lombikbébi eljárások révén fogan. A magyar társadalomnak egy ennél jóval nagyobb és egyre növekvő része küzd meddőségi problémákkal. A kutatás célja választ találni újszerű megközelítéssel olyan kérdésekre, amelyet még nem vizsgáltak hazánkban, a meddőséghez és a lombikbébi eljárásokhoz, illetve egyéb a gyermekáldást elősegítő ún. asszisztált reprodukciós technológiákhoz kapcsolódóan.
A kutatás egyik célja feltérképezni a meddő párok technológiával kapcsolatos döntéseit: Miért választják egyesek a kezelést, míg mások miért utasítják vissza? Milyen tényezők befolyásolják a döntéseiket, s azok milyen következményekkel járnak az egyének és a családok számára? A kutatás másik része új megközelítésből vizsgálja a fent említett technológiák egészségügyi rendszeren belüli alkalmazását. Célja a rendszer működésének megértése, és a benne rejlő egyenlőtlenségek (pl. anyagi helyzet kapcsán) feltérképezése.
Az egyéni döntéseket befolyásoló tényezők és a reprodukciós technológiákat igénybevevők tapasztalatainak vizsgálata, valamint a technológia használatának rendszerében felmerülő problémák feltárása hozzájárulhat annak feltérképezéséhez, hogy a jelenség milyen társadalmi támogatást igényel, valamint milyen módosításokra lenne szükség az aktuális szakpolitikában és az elavult törvényi szabályozásban. A kutatási eredmények széles körű publikálása növeli a meddőségi problémákkal kapcsolatos társadalmi tudatosságot.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
A not inconsiderable segment of the Hungarian population is dealing with infertility problems and is faced with the decision whether or not to take part in treatments employing assisted reproductive technologies (ART) which could potentially help them to conceive, which at the same time can carry financial, physical, psychological and other costs. However, decision-making on engaging with these technologies has so far not been explored in Hungary. Many open questions remain based on previous research in other countries as well. One component of the research aims to understand this decision-making, the factors that influence the decisions and the consequences of the decisions for infertile couples.
The other component of the research focuses on the system of practice of employing ART (by system we do not mean a closed structure). It strives to understand how this system works. This too, has not been investigated in Hungary by sociologists. The research utilizes an approach that is novel compared to previous international research and aims also to address several new issues. It will apply a dominantly Actor-Network Theory approach, supplemented to a small extent with a social network analysis approach. Building on the perspective of Actor-Network Theory, we will understand the system as a network consisting of both human (e.g.doctors) and non-human elements (e.g.laboratory equipment) and study the complex interrelationships between these heterogeneous elements and their effects in mutually modifying or stabilizing each other. We will also investigate the inequalities in the system, and what ethical, moral dilemmas are identified by the actors and how they deal with them.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The exploratory research project consists of two phases.
Phase 1 will investigate the following key questions in relation to the system of practice of employing assisted reproductive technologies (ART) in Hungary:
a. What elements constitute the network of the practice of ART and what characterizes these elements?
b. What role do these elements of the network and their relations play in maintaining and reproducing the practice of ART?
c. How does the network create unequal positions for the users of the technology?
Phase 2 will investigate the following key questions in relation to decision-making by couples with infertility problems:
a. What factors influence the decisions of people with infertility problems on whether to engage in or bypass ART treatments, and how?
b. What are the consequences of the decisions on the individual and on family relations?
Relationship of Phase 2 to Phase 1: Phase 2 of the research project involves decisions by the infertile couples to enter, re-enter, leave, or not enter at all the network that we plan to study in Phase 1. They may already have been in contact with part of the network (such as gynecologists) prior to the decision-making, in this case the decision to go ahead with ART involves entering into contact with other entities of the network as well.
The research will be dominantly of qualitative nature in accordance with the applied Actor-Network Theory perspective, which is characterized by a qualitative, open, flexible, and explorative research design. This will be supplemented to a smaller degree in the case of Phase 1 with quantitative analysis of the network using social network analysis measures.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research aims to conduct cutting edge research, the results of which are relevant for the international social scientific community, whilst at the same time being of practical relevance in Hungary and providing useful information for policymakers, legislators, civic organizations, and infertility centers.
Scientific relevance: The research investigates important issues which have so far gone completely unexplored within Hungarian sociology. The research aims to advance beyond the current international sociological literature by using novel approaches in order to contribute to a better understanding of the mechanisms in connection with practice of assisted reproductive technologies (ART). These include employing a combined Actor-Network Theory – social network analysis approach. The project aims to address several issues that international research has neglected. A wider scientific goal of the research project is to contribute to the further development of Science and Technology Studies in Hungary, to the field of the study of social aspects of science and technology, which is a very neglected area within Hungarian sociology while it is a burgeoning academic field in many Western countries.
Relevance for society and usefulness: The low fertility rate has been identified as one of the important problems of Hungarian society. One of the causes behind this phenomenon is infertility. According to recent estimates, around 1.5-2 % of the babies born each year in Hungary are conceived through in-vitro-fertilization cycles, and a significantly greater and increasing segment of the Hungarian society faces infertility problems. Exploring the factors that influence individuals’ decisions on and experiences with engaging with reproductive technologies, and uncovering problems in the system of practice of these technologies can contribute to the knowledge of how social support can help, and what needs to be changed in the current policies and outdated legal regulation. It is expected that the dissemination of research findings will increase the level of awareness of the problems that infertile couples face and of the role of ART in society.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The low number of children born has been identified as one of the important problems of Hungarian society. One of the causes behind this phenomenon is infertility. According to recent estimates, around 1.5-2 % of the babies born each year in Hungary are conceived through in-vitro-fertilization cycles, and a significantly greater and increasing segment of the Hungarian society faces infertility problems. The research aims to answer important questions in connection with infertility and in-vitro fertilization and other assisted reproductive technologies which help in achieving pregnancy, questions which have not been investigated in Hungary.
One component of the research aims to understand the decision-making of infertile couples in connection with these technologies: why do some couples engage in these treatments, why do others decline them and what are the factors that influence them? What are the consequences of these decisions on the individuals and the families? The other component of the research focuses on analyzing the system of how these technologies are employed in health care from a novel and unique perspective. It strives to understand how this system works and what the inequalities in the system are (e.g. based on the financial background of the infertile couple). Exploring the experiences and decision-making of the infertile couples, and uncovering problems in the health care system can contribute to the knowledge of how social support can help, and what needs to be changed in the policies and outdated laws and regulations.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
