 |
How to Study Western Liturgical Uses? Text Edition, History, Comparative Research, Methodology
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
109058 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Földváry, Miklós István |
| Title in Hungarian |
A nyugati liturgia változatainak kutatása. Szövegkiadás, történeti-összehasonlító elemzés, módszertan |
| Title in English |
How to Study Western Liturgical Uses? Text Edition, History, Comparative Research, Methodology |
| Keywords in Hungarian |
liturgia, vallás, szövegkiadás, középkor |
| Keywords in English |
liturgy, religion, text edition, Middle Ages |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 40 % | | Ortelius classification: History of the Christian church | | Musicology (Council of Humanities and Social Sciences) | 40 % | | Ortelius classification: Church music | | Linguistics (Council of Humanities and Social Sciences) | 20 % | | Ortelius classification: Historical linguistics |
|
| Panel |
Culture |
| Department or equivalent |
Institute of Ancient and Classical Studies (Eötvös Loránd University) |
| Participants |
Gossler, Károly
Horváth, Balázs
Jusztin, Péter
Mezei, Jánosné
Paulik, Péter
Paulus, Frigyes
Szaszovszky, Ágnes
Varga, Benjamin
|
| Starting date |
2013-10-01 |
| Closing date |
2017-09-30 |
| Funding (in million HUF) |
48.192 |
| FTE (full time equivalent) |
12.51 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja kettős: a középkori és kora újkori Magyarország liturgikus forrásanyagának megjelentetése és a latin liturgia változatainak rendszerezése.
Az első célt a Monumenta Ritualia Hungarica című sorozat folytatásával kívánjuk elérni. Ebben a sorozatban kritikai kiadásban közöljük az úgynevezett esztergomi úzus legfontosabb emlékeit, illetve gyűjteményes kötetekben azokat a liturgikus könyvtípusokat, amelyeknek – a fölösleges ismétléseket elkerülendő – több forrás alapján szintézisét lehet kialakítani. Fontosnak tartjuk, hogy a kodikológiai és filológiai igényességen túl áttekinthetővé és érthetővé tegyük a források liturgikus tartalmát, megvilágítsuk annak történeti és kulturális kontextusát. A jelen pályázatban a teljes rituále, a zsolozsmából pedig a pszaltérium és a temporále kerülne sorra.
A második célt egy távlati, Usuarium Ecclesiae Occidentalis című enciklopédiával kívánjuk elérni. Ennek előfeltétele egy esettanulmánnyal kísért módszertani monográfia, illetve a forrásoknak egy, az eddigieknél kiterjedtebb, szisztematikus gyűjtése és földolgozása. Ez utóbbit úgy kívánjuk elérni, hogy a középkori latin liturgia elterjedésének egész területéről arányosan gyűjtünk anyagot, azt részletesen kivonatoljuk és kereshetővé tesszük az interneten, majd a kellőképpen dokumentált ordók variánsait strukturális, történeti és földrajzi-intézményi megközelítésben elemezzük. Az úzusok nemzetközi szintű vizsgálatához azért jó kiindulópont az esztergomi úzus, mert kontinuitása a XI–XVII. századig bizonyítható, és az európai úzusok közül ez volt a legnagyobb területen érvényben.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az európai kultúra kreativitásának legfontosabb területe évszázadokig a keresztény liturgia volt, ezért a történelmi múlttal foglalkozó diszciplínák szinte mindegyike kapcsolatba kerül vele. E kultúra formatív periódusa a középkor, a középkori liturgiára pedig az egység és a változatosság keveréke jellemző. Kérdésünk arra irányul, hogy miben és hogyan nyilvánul meg ez az egység és változatosság, milyen történelmi folyamatok, az identitás milyen alakzatai [patterns], milyen alkotói technikák formálják a változatokat, illetve lehetséges-e a változatok rendszerezése.
Hipotézisünk az úzus fogalmára és a fordított kronológiára épül. Ez – komoly hazai előzmények ellenére – a nemzetközi kutatásban azért újszerű, mert a liturgia változatait általában családfa-módszerrel [stemma] közelítik meg, azaz kevés és szórványos, de igen régi forrásból próbálják levezetni a későbbi fejleményeket. Szerintünk az úzusokra nagyfokú kontinuitás a jellemző, a variánsok tudatosan őrzött, identitást hordozó különbségek, nem spontán differenciálódás eredményei. Ez azt jelenti, hogy az úzusoknak abból a legutolsó, de legjobban dokumentált, XV–XVI. századi állapotából kell kiindulni, amelyet az ősnyomtatványok és antikvák dokumentálnak, és ezt kell úzusonként visszakövetni a múltban, természetesen értelmezve közben a történeti módosulásokat is. Az eredmény egy inkább tipológiai, mint kronológiai osztályozás lesz.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás tudományos jelentősége, hogy folytatni és kiteljesedni enged egy világviszonylatban is kiemelkedő magyar kutatási irányt, iskolát. Biztosítva van az is, hogy a középkori egyházi kultúra föltárása, amely az egyházi tudományosság kapacitását mára meghaladja, felelős folytatókra találjon a világi intézményi szférában. Ennek révén mindazok a diszciplínák, amelyek a liturgiával kapcsolatba kerülnek, megbízható, rendszerezett és könnyen kezelhető információanyag birtokába jutnak. Pontos, hiteles képet kapunk arról is, hogy hogyan formálódtak és nyilvánultak meg a liturgia révén azok az identitások, amelyek Európa régióinak kulturális arculatát máig meghatározzák.
A hasznosíthatóság szempontjából a liturgia olyan közösségi tudás, készség és nem materiális kultúrkincs, amely az írott emlékeken kívül az élő hagyományozás folyamatában valósul meg. Spirituális vonatkozásain túl – ezekről itt nem feladatunk nyilatkozni – szövegek, dallamok, mozdulatok, tárgyak egyedülálló kompozíciója. Megbízható kutatásokra épülő őrzése, sőt fölelevenítése az európai kulturális örökség védelmének kiemelt területe kellene, hogy legyen.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kultúra az ember elemi késztetése. A jelenkor látszólag funkcionális szemlélete ellenére még a viszonylag nehéz gazdasági körülmények között élő társadalom is komoly anyagi és emberi erőforrásokat mozgat meg olyan kulturális javak érdekében, mint például a film vagy a sport. Akkor, amikor Európa mai képe kiformálódott, a keresztény liturgia volt az a terület, ahol az emberek társadalmi helyzetüktől, vagyonuktól, sőt műveltségüktől függetlenül felülemelkedtek a mindennapok nehézségein, és egy egyszerre spirituális és esztétikai módon tapasztalták meg közösségüket és identitásukat. Elsősorban a liturgiára irányult a kreativitásuk, és elsősorban ebből töltekeztek érzelmileg és intellektuálisan. Ezért a liturgia részben egész Európában azonos volt, részben viszont helyi változatai alakultak ki.
Az államalapítás után a magyar kultúra első jelentős alkotása a liturgia magyar változata volt. Ez lényegi vonásaiban nem változott a XI–XVII. századig, és ez volt az a liturgiaváltozat, úgynevezett úzus, amely egész Európában a legnagyobb területen érvényesült. Tudományos kutatása tehát hazai és külföldi szempontból is fontos. Másfelől magyar kutatók az úzusok elemzése terén olyan szemléletet és olyan eredményeket mutattak föl az elmúlt évtizedekben, amelyek az egész világon elismerésre találtak, és a magyar tudományt a nemzetközi élvonalba juttatták. Pályázatunk célja a nemzeti és az európai múlt e jelentős mozzanatának megértése, megismertetése és a magyar kutatók szellemi örökségének folytatása.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
We intend to achieve our first goal by continuing the Monumenta Ritualia Hungarica series within which we publish critical editions of the most important documents of the so-called "Esztergom Use". We would publish different types of liturgical books in collective volumes, creating a synthesis on the basis of several sources (in an attempt to avoid superfluous repetition). We consider it of the highest importance that in addition to the attention required by the codicological and philological details, we make the liturgical content of the sources perspicuous and understandable, shedding light on the relevant historical and cultural context. In the present tender we would deal with the entire Ritual, together with the Psalter and Temporale of the Divine Office.
The second goal is a long-term project: the publication of an encyclopaedic work entitled Usuarium Ecclesiae Occidentalis. The two preconditions for this project are (1) the compilation of a monograph with a proper demonstration based on a representative case study; (2) a systematic collection and analysis of the sources on a scale heretofore unprecedented. This latter we would like to accomplish by collecting material proportionally from the entire territory of the mediaeval Latin liturgy, by creating detailed extracts from these sources and making them available on the internet. The variants of the well-documented Ordos would then be analysed from a structural, historical and geographical perspective. The Esztergom Use serves as an excellent starting point because it existed in an unbroken continuity between the 11th and the 17th centuries, and in terms of geographical expansion it surpasses every other Use.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
For long centuries, the most important area for the creativity of European culture was the Christian liturgy, and for this reason every historical type of discipline has had to come into content with it. The formative period of this culture was the Middle Ages, and the most defining characteristic of the medieval liturgy was a balanced combination of essential unity and variability. Our question is how and in what concrete examples does this blend of unity and variability manifest itself? What historical processes, patterns of identity, and creative techniques formed these variants? Is it possible to create a taxonomy of these variants?
Our hypothesis is founded on the definition of a Use and on a reverse chronology. This – despite the promising results in Hungary – is rather novel in international scholarly circles because liturgical variants are usually approached from the perspective a “stemma-method”. This means that international scholars normally try to deduce later developments from rare and sporadic antique sources. in our opinion, liturgical uses are characterised by a great deal of continuity, and the variants are not spontaneous products but results of differences that are cultivated and preserved deliberately in an attempt to create an institution’s own identity. This means that our point of departure has to be the last, best documented 15-16th-century state of a given Use which is preserved in incunabula and antiquae. Then this has to be traced back to its historical origins, making sense of historical modifications along the way. The result is a classification that is more typological than chronological in nature.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The scientific/scholarly significance of the research is that it allows for the continuation and fulfilment of a specific Hungarian methodology and school which is capable of making some significant contributions even on an international level. It also ensures that the study of ecclesiastical culture (which is nowadays well beyond the capacity of ecclesiastical scholarship) continues to thrive in the context of responsible secular institutions. Through this activity all of the disciplines that have any relationship with the liturgy are provided with reliable, well organised and easily accessible information.
Through the liturgy, we can also formulate an accurate and authentic picture about the creation and manifestation of certain “identities” that for centuries have defined the cultural life of entire regions in Europe. From the point of view of usefulness, the liturgy is a kind of common treasure and non-material cultural good that is realised not only in written documents but also in a living process of tradition. In addition to its spiritual qualities – it is not our task here to deal with these sorts of benefits – it is a combination of texts, melodies, gestures and objects. Its preservation and even restoration based on reliable research should be a privileged area of protecting our European cultural heritage.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Culture is a fundamental human urge. Despite the all-pervading approach of functionalism and the increasing unavailability of material resources, our society still makes serious efforts to create new cultural goods, for instance, in the area of cinematography and sports. When Europe was created as we know it today, it was the realm of the Christian liturgy where people – no matter what their state of life, income or schooling were – could rise above their humdrum everyday life, and experience their own identity or community in a spiritual or aesthetic way. Their creativity was expressed first and foremost in the area of the liturgy from where they gained their emotional and intellectual sustenance.
For this reason, the liturgy was at once the same all over Europe and different from region to region.
After the creation of a stable Christian state at the turn of the 11th century, the first real product of Hungarian culture was the Hungarian variant of the Latin liturgy. In its essential characteristics, it remained unaltered until the 17th century, and among all the ritual variants of Europe, this Use has seen the widest geographical expansion. Its scholarly research is important not only for Hungary but for the entire continent. Furthermore, in the past few decades Hungarian scholars have developed a new methodology and obtained manifest results truly worthy of international esteem. The objective of our tender is the proper understanding and promulgation of this great aspect of Hungarian and European history by ensuring the survival and fulfilment of the intellectual heritage amassed by highly reputable Hungarian scholars.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Földváry Miklós István: A Liturgiatörténeti Kutatócsoport digitális forrásgyűjteménye, Magyar Egyházzene XXI 101–111, 2014 | | Földváry Miklós István: Régiók, történelem és önazonosság a középkori Európában: A liturgiatörténet tanúsága, In: Nemzet és Európa (Tanulmányok a 70 éves Martin József tiszteletére). Eger, Líceum, 91–105., 2014 | | Földváry Miklós István: A római rítus változatainak kutatása IV.: Virágvasárnap a középkori Európában I–II., Magyar Egyházzene XXI 115–147, 2014 | | Szoliva Gábriel: A középkori pálos kompletórium története rétegei, Magyar Egyházzene XXI 149–176, 2014 | | Szoliva Gábriel: Kései esztergomi antifónák az Oláh-pszaltériumban, Zenetudományi Dolgozatok 1978—2012: 35 éves jubileumi kötet. Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet. pp. 57-75., 2014 | | Szoliva Gábriel: Utólagos zenei bejegyzések a Budai pszaltérium-ban, Magyar Egyházzene XXI 11–20, 2014 | | Földváry Miklós (forráskiad.): Psalterium Strigoniense I. – Esztergomi zsoltároskönyv I., Budapest: Argumentum; ELTE BTK Latin Tanszék, 361 p., 2014 | | Földváry Miklós (forráskiad.): Psalterium Strigoniense II. – Esztergomi zsoltároskönyv II., Budapest: Argumentum; ELTE BTK Latin Tanszék, 425 p., 2014 | | Földváry Miklós (forráskiad.): Psalterium Strigoniense III. – Esztergomi zsoltároskönyv III., Budapest: Argumentum; ELTE BTK Latin Tanszék, 104 p., 2014 | | Földváry Miklós: A Liturgiatörténeti Kutatócsoport digitális forrásgyűjteménye, MAGYAR EGYHÁZZENE 21: (1) 101-111, 2014 | | Földváry Miklós: Régiók, történelem és önazonosság a középkori Európában, In: Széchenyi Ágnes, Buzinkay Géza (szerk.) (szerk.) Magyar Nemzet és Európa: Tanulmányok a 70 éves Martin József tiszteletére. Eger: Líceum Kiadó, 2014. pp. 91-105., 2014 | | Földváry Miklós István: A római rítus változatainak kutatása IV., MAGYAR EGYHÁZZENE 21: (2) 115-147, 2014 | | Földváry Miklós István: A római rítus változatainak kutatása V., MAGYAR EGYHÁZZENE 21: (2) 227-260, 2014 | | Földváry Miklós István: Az esztergomi benedikcionále, Budapest: Argumentum; ELTE BTK Vallástudományi Központ, Liturgiatörténeti Kutatócsoport, 102 p. (Műhelytanulmányok; 1.), 2014 | | Földváry Miklós István: A római rítus változatainak kutatása VI., MAGYAR EGYHÁZZENE 21: (4) 339-358, 2014 | | Földváry Miklós István: Esztergomi recitációs tónusok, In: Anon Földváry Miklós István (szerk.) (szerk.) Psalterium Strigoniense III. – Esztergomi zsoltároskönyv III.: Liber tonarius – Tonárius. Budapest: Argumentum; ELTE BTK Latin Tanszék, 2014. pp. 5-11., 2014 | | Földváry Miklós István: Prooemium – Előszó, In: Anon Földváry Miklós István (szerk.) (szerk.) Psalterium Strigoniense I. – Esztergomi zsoltároskönyv I.: Pars nocturnalis – Nokturnále. Budapest: Argumentum; ELTE BTK Latin Tanszék, 2014. pp. vii-xx., 2014 | | Szoliva Gábriel: Preface, In: Psalterium Strigoniense Venetiis 1523 (forráskiad.: Szoliva Gábriel), MTA ZTI, 71-130., 2015 | | Szoliva Gábriel: Előszó, In: Psalterium Strigoniense (forráskiad. Szoliva Gábriel), MTA ZTI, 9-65., 2015 | | Szoliva Gábriel (forráskiad.): Psalterium Strigoniense Venetiis 1523 cum notis musicis manuscriptis:, Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 435 p., 2015 | | földváry miklós: A „magyar” hamvazószerda változatai és eredete, MAGYAR EGYHÁZZENE 23: (2) 127-144, 2016 | | földváry miklós: Vízkereszti vízszentelés a görögök szokása szerint, MAGYAR EGYHÁZZENE 23: (1) 3-28, 2016 | | Földváry Miklós: Az Obsequiale Strigoniense, MAGYAR EGYHÁZZENE 22: 339-348, 2015 | | földváry miklós, Horváth Balázs: Beyond the Gradual, STUD MUSIC (2007-) 56: (2-3) 161-172, 2015 | | Anon: Breviarium Strigoniense, Proprium de Tempore Adventus, Budapest: Argumentum; ELTE BTK Latin Tanszék, 151 p. (Moumenta Ritualia Hungarica, Series Practica; IV/a.), 2016 | | Anon: Psalterium Strigoniense I. – Esztergomi zsoltároskönyv I., Budapest: Argumentum; ELTE BTK Latin Tanszék, 361 p., 2014 | | Anon: Psalterium Strigoniense II. – Esztergomi zsoltároskönyv II., Budapest: Argumentum; ELTE BTK Latin Tanszék, 425 p., 2014 | | Anon: Psalterium Strigoniense III. – Esztergomi zsoltároskönyv III., Budapest: Argumentum; ELTE BTK Latin Tanszék, 104 p., 2014 | | Földváry Miklós: A házasságkötés rítussora a magyar hagyományban, Magyar Egyházzene 23, 359-378, 2016 | | Földváry Miklós: A magyarországi zsolozsma-lekcionárium temporáléjának jellegzetességei III., Magyar Egyházzene 23, "in press", 2016 | | Földváry Miklós: Előszó, in: Dobszay László: A Bugnini-liturgia és a reform reformja, "in press", 2017 | | Földváry Miklós: Eine gattungsunabhängige liturgische Datenbank und die Libri ordinarii, "in press" CANTUS Network-Tagung: Libri ordinarii der Kirchenprovinz Salzburg, konferenciakötet, 2017 | | Földváry Miklós: Gyászszertartások a régi magyar liturgiában, "in press", A Pray-kódex kritikai kiadása tanulmányokkal, 2017 | | Földváry Miklós: Survival vagy revival? Zsidó elemek a római liturgiában I., in: Religio[nes] konferenciakötet, ELTE Vallástudományi Központ ("in press"), 2017 | | Földváry Miklós: The Blessing of Waters on the Eve of Epiphany according to a Greek Tradition, Archiv für Liturgiewissenschaft ("in press"), 2017 | | Földváry Miklós: Pauline Customs within the Esztergom Use Archaism, Variant or Usage?, Musica Claromontana - Studia ("in press"), 2017 | | Miklós Földváry: Rezension zu: Gyug, Richard F. (Hrsg.): Liturgy and Law in a Dalmatian City. The Bishop’s Book of Kotor (Sankt-Peterburg, Bran, F. no. 200). Toronto: Pontifical Institute of Mediaeval Studies 2016. ISBN: 978-0-88844-204-8; XXXII, 640 S., H-Soz-Kult, 25.01.2017, 2017 | | Horváth Balázs: Korai magyar szakramentáriumok nemzetközi összefüggésben. A középkori magyar liturgia nemzetközi kapcsolatai, MA-szakdolgozat, ELTE, 2016 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
