 |
Minority Hungarian Communities in the Twentieth Century (the publication of historical sources and chronologies)
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
109173 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Bárdi, Nándor |
| Title in Hungarian |
Kisebbségi magyar közösségek a 20. században (történeti források és kronológiák) |
| Title in English |
Minority Hungarian Communities in the Twentieth Century (the publication of historical sources and chronologies) |
| Keywords in Hungarian |
határon túli magyarok; kronológia; forrásfeltárás, forráskiadás |
| Keywords in English |
Ethnic Hungarians Living Beyond the Borders of Hungary; chronology; |
| Discipline |
| History (Council of Humanities and Social Sciences) | 90 % | | Ortelius classification: Political history | | Political Science (Council of Humanities and Social Sciences) | 10 % | | Ortelius classification: International relations |
|
| Panel |
History |
| Department or equivalent |
Institute for Ethnic and National Minority Studies (Center for Social Sciences) |
| Participants |
Fedinec, Csilla
Marchut, Réka
Simon, Attila
Szeghy-Gayer, Veronika
|
| Starting date |
2014-01-01 |
| Closing date |
2017-12-31 |
| Funding (in million HUF) |
25.479 |
| FTE (full time equivalent) |
5.20 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kisebbségi magyar közösségek történetére vonatkozólag, az utóbbi két évtizedben egymással párhuzamosan, egy-egy kisebbségi közösség vonatkozásában folytak egymástól eltérő mélységben alapkutatások. A projekt célja, hogy egységes módszertannal a meglévő hiányokat pótolja a források kiadásával és részletes kronológiák összeállításával. Ezzel alapozva meg az összefoglaló szintézisekben és a monográfiákban a külhoni magyarok integrálását a magyarországi és a szomszédos országok történetírásába.
Az eddigi kutatások középpontjában főként a művelődéstörténet, az intézménytörténet, a kényszermigráció, a megtorlások egyes szegmensei álltak. Ugyanakkor nem állnak rendelkezésre szisztematikus intézménytörténetek és az átfogó, a mindennapok változását regisztráló eseménytörténetek, amelyek a közösség működésének, a közösségi viszonyok átalakulásának megértéséhez szükségesek. Ezeket a hiányokat régiónként tisztázzuk és a feltárandó forráscsoportokat „térképét” is összeállítottuk.
A szomszédországi levéltári anyag feltárásakor nem lehet pusztán „mechanikus” gyűjtőmunkát végezni, tapasztalt kutatónak kell az összefüggések, a teljesség, és hiteles tájékozódás érdekében a feltáratlan anyagokat végignézni és hasznosítani.Vannak sokszorosan kutatott hazai anyagok, amelyek iratszintű feldolgozása azonban elmaradt (pl. MOL K 26, K 28, K 437).
Magyar kisebbségtörténet szempontjából fontos, szlovákiai, ukrajnai, romániai és szerbiai, magyarországi levéltári, kézirattári és hírlapi források feltárása, tematikus iratgyűjtemények és iratkataszterek összeállítása valamint jól mutatózott, forráshelyet megadó kronológiák, adatbázisok készítése a célunk.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunk alapkérdése, hogyan intézményesülnek a külhoni magyar kisebbségi közösségek? 1. A szükséges szemléleti keret egyik értelmezési módja egy négyes viszonyrendszer (a kisebbségi elit saját társadalmának szervezése; az anyaországhoz való viszony; az adott ország politikai illetve nemzeti többségi intézményességéhez való integráció; és a nemzetközi ideológiai, hatalmi viszonyokhoz való kapcsolódás).
2. A magyar kisebbségi közösségek történeti értelemben kényszerközösségek, amelyek sorsközösségét önálló elitjeik tudatosították. Ezek az elitek a belső és a külső modernizációs kihívásokra és az ettől elválaszthatatlan (anyaországi és a többségi társadalom képviselte) nemzetépítő törekvésekre adott válaszok nyomán vállalt-regionális közösségekké váltak. Ennek kulcsa a kisebbségi elitek párhuzamos intézményépítése, amely társadalmi igényeket próbál kielégíteni. Ezt az intézményesülési folyamatot nem lehet az alapdokumentumok és az eseménytörténet nélkül értelmezési keretbe elhelyezni.
3. Tipológiai szempontból a magyar kisebbségi közösségek őshonos kisebbségek. Az új helyzetben nemzetkisebbségként szeretnék közösségi életüket megszervezni, párhuzamos társadalmat alkotva. Ehhez igénylik az önálló entitásuk intézményes elismerését. Ugyanakkor a többségi közgondolkodás számára birodalmi kisebbségként léteznek, mert társadalmi pozícióikat a történeti Magyarországon betöltött szerepüknek tulajdonítják. Ezt az „ötödik hadoszlop” előítéletet erősíti a budapesti kormányzatok magyarságpolitikája és az a tény, hogy a kisebbségi önazonosság újratermelésében mindenkor meghatározószerepe volt a magyarországi emancipáció igényének.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A tudástermelés szempontjából programunk tényanyagot biztosít további kutatásokhoz. Ugyanakkor egy szisztematikus tudás-háttérbázis kialakításában komoly regionális biográfiai és intézményi ismeret hiányokat pótol. S reményeink szerint a további hiányokkal való szembenézésre ösztönöz másokat is.
Ezen túl a két világháború közti csehszlovákiai és romániai kronológia illetve két társadalom- valamint politikatörténeti forráskiadvány épp úgy, mint az államszocializmus különböző formaváltozataiban, a Jugoszláviában és a Szovjetunióban élő magyarságról szóló forrásfeltáró munkák, a kisebbségi magyarságról szóló ideologikus, gyakran legitimációs érdekeket szolgáló diskurzusokkal szemben, tudományos módszertannal rekonstruálják az adott történeti változásokat. Tervezett munkáink nem csak magyar és etnopolitikai szempontból fontosak. A kárpátaljai és a vajdasági magyar elitek épp úgy, mint az erdélyi és felföldi egy-egy ország és korszak regionális érdekviszonyainak is részesei. Kronológiáinkban a magyar probléma beágyazódik az adott régió társadalomtörténetébe. Így mind a titói-rendszer konfliktuskezelésének
működése, mind a két világháború közt megerősödött kárpátaljai ukrán mozgalom szovjetizált továbbélése terén valamint a királyi Románia és a „masaryki-demokrácia” sokféle egységesítő folyamatáról új képet kapunk. Mindez annak köszönhető, ha az adott országon belül hiányzó szisztematikus jogszabály-, politikai dokumentáció-, napi hír feltárását elvégezzük. Az adott korszakok és országok magyarságpolitikája egyúttal az igen különböző két világháború közti romániai és csehszlovákiai illetve a szocialista Szovjetunió és Jugoszlávia államépítésének működésébe is betekintést ad.
A tudásszervezés szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyarországi és a külföldi források – megfelelő forráskritikával –együtt kerülnek feldolgozásra. Egy másik fontos előrelépés, hogy forráskatasztereket és digitális gyűjteményeket hozunk létre. Mindkét dolog közép-európai újdonság.
A tudásmegjelenítés szempontjából az adatbázis építést szorgalmazzuk első lépésben az intézeten belül, új dokumentumkezelő-keresőprogramokat alkalmazva, majd lehetőség szerint ezt az interneten nyilvánosan is megjelenítjük.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Magyarország és a szomszédos népek viszonyában meghatározó toposz, hogy a magyar kisebbségi közösségek egyfajta „ötödik hadoszlop” államépítésük folyamatában, amely akadályozza azt. A magyar identitáspolitikának pedig része a külhoni veszteségnarratíva, miszerint a környező országok nemzetépítéseinek legfőbb célja a történeti Magyarország „hírmondóinak” beolvasztása, migrációra kényszerítése. Mindez egy hanyatlástörténetben összegződik, amelyben Trianon mint sorsélmény és ennek kibeszélése mint közösségteremtő trauma jelenik meg. A „nagy történet” mögött azonban 90 éve a túlélés, az ellenállás, az önépítkezés, az emancipáció és intézményi integráció sokféle alternatívája működik. A tervezett 4 kronológia és 7 szöveggyűjtemény ennek tényanyagát hozza átfogó értelmező tanulmányokkal. Forrásokat teszünk elérhetővé, részproblémák jelennek meg az eseménytörténetben, ami további lehetőséget ad egy detrianonizáló (a trauma toposzokat lebontó) szemlélet kialakítására. Kutatásunk a magyar identitáspolitika szempontjából több vonatkozásban is fontos. Egyrészt szembesít a magyar kisebbségi közösségek tagoltságával. Másrészt a magyar és nem magyar források együttese a tárgyilagos önszemléletet segíti.
Mindez egy olyan helyzetben történik, amikor Magyarországon a határon túl élő magyarok problémakörére a szimbolikus beszéd, a retorikai megfelelésigény telepszik rá. Ilyen helyzetben a közbeszéd mindent a szimbolikus értéke szerint kezel és nem a dolgot önmagát, annak történelmi, társadalmi, gazdasági összefüggéseit vizsgálja. A tényfeltárás, fogalomtisztázás a meghatározó összefüggések alapján történő értelmezéshez való visszajutást segíti.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Until now, research focused mainly on certain segments of cultural history, the history of institutions, on forced migration, retaliations. However, there are no systematic histories of institutions and comprehensive histories of events that present the changes in everyday life – topics necessary for the understanding of the transformations that have occurred in the interpersonal relationships within communities, in the way these ethnic groups function. We have already mapped these gaps in our knowledge and the sources to be explored in order to fill them in. When exploring archival material in neighbouring countries one cannot settle for a “mechanical” collection of documents: one should be an experienced researcher, who is able to examine and make use of the new sources for the sake of a complete, authoritative analysis that brings forth the correspondences among the different elements. There are in Hungary archival materials that have been investigated several times – however, they are still not processed (e. g. MOL K 26, K 28, K 437).
Our goal is to bring forth from archives, manuscript repositories, journal archives sources that are important for studying the history of Hungarian minorities; to compile thematic collections of documents, inventories of records; to elaborate well indexed chronologies that reveal their sources.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The project centred around the following question: what is the motive force behind the self-organisation of minority communities? The theoretical framework relies on the relationship of four elements: how the minority elite organises its own society; the relationship to the parent state; integration within the political and national institutional system of the majority; the relationships to the international ideological, political power structures. Another approach considers the Hungarian minority communities – from a historical standpoint – as communities that came into existence by constraint. The key to understanding this is the construction of parallel institutions by the minority elites. On the one hand, these institutions try to satisfy social needs. The third approach concerns the investigation of the experiments aiming at the reconciliation of the duality of the ethnocultural community vs. the state community. From a typological point of view, Hungarian minority communities are native communities. Within the new conditions, they would have liked to organise their public lives as a national minority, by creating a parallel society. In order to achieve this, they have demanded the institutional recognition of their autonomous entity. At the same time, the public opinion of the majority regards them as an imperial minority, because their social positions are considered to derive from the role they used to play in historical Hungary.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
As far as the production of knowledge is concerned, this programme provides on the one hand factual material for further research. Concomitantly, by developing a systematic foundation for knowledge, it compensates for the lack of information concerning regional biographies and institutions. And we hope that this will inspire others to look for other uncharted territories. Beside all this, the publications of sources and chronologies will reconstruct the historical changes according to a scientific methodology, as opposed to the ideological, nation building discourses that serve the legitimation of the minority’s political elite. Our project is relevant not only from a Hungarian and an ethnopolitical point of view. The Hungarian elites of Transcarpathia, Vojvodina, Transylvania and the Upland are also part of different countries and regional interest relationships. In our chronologies the Hungarian issue is embedded into the social history of a given region. Thus, a new perspective will emerge of the conflict management techniques applied during Tito’s regime; of the survival during the Soviet period of Ukrainian national movements that gathered momentum during the inter-war period; the various unifying processes implemented by the Romanian Kingdom and Masaryk’s democracy. This is possible only through the – until now missing – systematic exploration of the legal regulations, political documents, and daily news. The analysis of the policies concerning Hungarians in these states, in the respective periods, will also give us a glimpse of the state building processes within inter-war Romania and Czechoslovakia, respectively in the socialist Soviet Union and Yugoslavia.
From the point of view of knowledge organisation it is particularly important that sources from Hungary and the neighbouring states are presented together – accompanied by proper source criticism. Another step forward is the creation of resource inventories and digital collections. Both techniques are novelties in East European scholarship. The presentation of knowledge will involve the creation of an internet database first within the institute.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Within the nations around Hungary there is a common idea that the Hungarian minority communities living in their countries are a sort of a “fifth column”. This idea has defined their relationship to Hungary for the past decades. On the other hand, part of the Hungarian identity politics is under a “demographic stress”: a narrative referring to losses suffered abroad, having as a premise that the major goal of the surrounding countries’ state building is the assimilation of minorities. All this is woven into a story of decline, in which the treaty of Trianon, as a fateful experience, the discussions surrounding it, is the trauma that reproduces the community. However, behind the “grand narrative” one can see 90 years with multiple alternatives for
survival, opposition, self-building, emancipation and institutional integration. The plan contains 4 chronologies and 4 collections of documents, these new problems that will allow for the deconstruction of narratives centred around Trianon. First, because it confronts us with the diversity of the Hungarian ethno-cultural community. Second, because the joint usage of Hungarian and non-Hungarian sources provides a more objective image of oneself both in Hungary, and in the Hungarian minority communities. In the latter case, nowadays the local elites are “obliged” to build their regional politics of memory and heritage without knowing how such policies should be developed. A methodologically, politically and professionally informed
research would enhance the appearance of a discourse devoid of any ideology, scientifically separating social transformation and the interpretation of the past.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Bárdi Nándor, Zahorán Csaba össezáll. bev. tanulmány, jegyzetek: BárdiA szupremácia és az önrendelkezés igénye.: Javaslatok, tervek az erdélyi kérdés rendezésére 1918-1940. Csíkszereda: Pro Print Könyvkiadó, 2014. 506 p. (ISBN:978-606-556-074-1), Csíkszereda: Pro Print Könyvkiadó, 2014. 506 p. kézirat, 2014 | | Csilléry Edit: A nemzethűség jelentése a felvidéki és kárpátaljai igazolási eljárások során, Magyar Kisebbség, 2014. 1. sz. 7-39., 2014 | | Szavári Attila: A Minerva Biztosító Rt ügye, Magyar Kisebbség, 2014. 1. sz. 37-72., 2014 | | Sárándi Tamás: Sárándi Tamás Nemzetiségpolitikák mérlege. A magyar és a román lakosságot 1940–1944 között ért sérelmek vizsgálata a német–olasz tiszti bizottságok működésének tükrében., Magyar Kisebbség, 2014. 1. sz. 73-127., 2014 | | Nagy József: A m. kir. 32. székely honvéd határvadász-zászlóalj története a visszaemlékezések tükrében., Magyar Kisebbség, 2014. 1. sz. 128-146., 2014 | | Csilléry Edit; Sárándi Tamás; Szavári Attila; Tóth-Bartos András; Nagy József: Ötven hónap Észak-Erdélyben: a Horthy-rendszer integráló készségének próbája (1940–1944). (Szerk. Bárdi Nándor), Magyar Kisebbség, 2014., 2014 | | Filep Tamás Gusztáv, Szendrei Zsuzsa (szerk.): Esterházy Lujza. Sorskérdések margójára: Tanulmányok, cikkek, dokumentumok., Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány; Osiris, Budapest, 354 p., 2014 | | Filep Tamás Gusztáv (szerk.): Kemény Zsigmond: Eszmék és jámbor óhajtások: Válogatott publicisztikai írások., Kolozsvár: Kriterion Könyvkiadó, 2014. 366 p. (Téka) (ISBN:978-973-26-1104-3), 2014 | | Gayer, Veronika: Az eperjesi Városi Polgári Párt és Flórián Károly az 1920-as években, In: GABZDILOVÁ, Soňa – SIMON, Attila (Eds.).: Prístupy k riešeniu národnostnej otázky v medzivojnovo Československu. Komárno, Univerzita J. Selyeho, 2014, 124–136., 2014 | | Meister Róbert: Domokos Géza életmű bibliográfia., http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/uploads/files/Domokos_eletmubibli.pdf, 2014 | | Bárdi Nándor: Sziklay Ferenc kéziratos hagyatékának katalógusa., [http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/uploads/files/SZIKLAYkatalous.pdf], 2014 | | Fodor János: Bernády György kézirathagyatékának katalógusa., http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/uploads/files/Bernady_hagyatek_1.pd, 2014 | | Meister Róbert: Regio repertórium 1990-2010., regiorepertorium.adatbank.transindex.ro, 2014 | | Bárdi Nándor: Romániai magyar történetírás válogatott bibliográfiája a két világháború között., http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/uploads/files/Rom_magy_tort_1920_1940-libre.pdf, 2014 | | Dippold Péter; Sándor Annamária; Bárdi Nándor: Magyarságkutató Intézet / Teleki László Alapítvány könyvtárának kéziratkatalógusa 1986--2006, hhtp://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/adatbazis/tlakat, 2014 | | Szerk. Bárdi Nándor, Filep Tamás Gusztáv, Lőrincz D. József,: Népszolgálat. A közösségi elkötelezettség alakváltozatai a magyar kisebbségek történetében., http://real.mtak.hu/17411/, 2015 | | Szeghy-Gayer Veronika: Veronika Szeghy-Gayer Forum Historiae, 2015, roč. 9, č. 2. ISSN 1337-6861.: "Vráťme si mesto!" Prejavy nespokojnosti "mestského občana" v politickom diskurze v Prešove 1918 - 1938., Forum Historiae, 2015, roč. 9, č. 2. ISSN 1337-6861., 2015 | | Nagy Botond: Háromszék közigazgatása 1918–1940 között, Aeropolisz XIV. köt. Székelyudvarhely, 2015. 159-194. ISSN 2248-0226ISSN-L 2248-0226, 2015 | | László Márton: Maros-Torda/ Maros megye közigazgatása 1918–1938 között., Areopolisz, Történelemi- és társadalomtudományi tanulmányok XIV. 2014, 195-224., 2015 | | Gidó Csaba: Udvarhely megye közigazgatás-története impériumváltástól impériumváltásig (1918–1940)., Areopolisz, Történelemi- és társadalomtudományi tanulmányok XIV. Székelyudvarhely, 2015. 225-276, 2015 | | Szabó Csongor: Csík megye közigazgatása (1918-1940). Magyar Kisebbség, 2015. 3-4. sz, Magyar Kisebbség, 2015. 3-4. sz 221-270., 2015 | | Bárdi Nándor, Tóth Bartos András: A Székelyföldre vonatkozó fejlesztési tervek (1879-2011), Erdélyi Magyar Adatbank :158 dokumentumot közlő digitális szövegtár az adatbank.ro portálon publikálva. (2016), 2015 | | Bárdi Nándor: DIGITÁLIS SZÖVEGTÁR AZ 1989 ELŐTTI ERDÉLYI MAGYAR HUMÁN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOK TÖRTÉNETÉNEK TANULMÁNYOZÁSÁHOZ, A 103 dokumentumot közlő digitális szövegtár az adatbank.ro portálon publikálva., 2015 | | Szeghy-Gayer Veronika: Felvidékből Szlovenszkó. Magyar értelmiségi útkeresések Eperjesen és Kassán a két világháború között., Kalligram, 2016, 284 p. (ISBN 978-80-8101-945-6), 2016 | | Sárándi Tamás: Levezényelt visszacsatolás. A magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben, 1940., Pro-Print, 2016, 623 p. (ISBN 975-606-556-091-8), 2016 | | Bárdi Nándor, Pál Judit szerk.: Székelyföld története III. köt., Székelyudvarhely: MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet; Erdélyi Múzeum-Egyesület; Haáz Rezső Műzeum, 2016. 859 p. (ISBN:978-606-739-043-8), 2016 | | Bárdi Nándor: Közigazgatási rendszerváltás., Székelyföld története III. kötet, Szerk. Bárdi Nándor, Pál Judit, MTA BTK–EME–HRM, Székelyudvarhely, 2016. 395–440., 2016 | | Csernicskó István, Fedinec Csilla International Journal on Minority and Group Rights, 2016. 23:(4) pp. 560-582. MTMT: 3140005; MTA Real: 42441: Four Language Laws of Ukraine., International Journal on Minority and Group Rights, 2016. 23:(4) pp. 560-582. MTMT: 3140005; MTA Real: 42441, 2016 | | Szeghy-Gayer Veronika Modern Magyarország, 2016. 1. sz. 37–61.: Sziklay Ferenc és a csehszlovákiai magyar pártok Kultúrreferátusa (1922–1938)., Modern Magyarország, 2016. 1. sz. 37–61., 2016 | | Gayer Veronika Regio, 2015. 1. sz. 109–135.: Spányi Artúr és az „eperjesi középosztály” a két világháború között., Regio, 2015. 1. sz. 109–135., 2015 | | Gayer Veronika Gabzdilová, Soňa – Simon, Attila (szerk.).: Prístupy k riešeniu národnostnej otázky v medzivojnovom Československu. Komárno, Univerzita J. Selyeho, 2014. 124–136.: Az eperjesi Városi Polgári Párt és Flórián Károly az 1920-as években., Gabzdilová, Soňa – Simon, Attila (szerk.).: Prístupy k riešeniu národnostnej otázky v medzivojnovom Československu. Komárno, Univerzita J. Selyeho, 2014. 124–136., 2014 | | Szerk. Bárdi Nándor, Filep Tamás Gusztáv, Lőrincz D. József,: Népszolgálat. A közösségi elkötelezettség alakváltozatai a magyar kisebbségek történetében., http://real.mtak.hu/17411/, 2015 | | László Márton: Maros-Torda/ Maros megye közigazgatása 1918–1938 között., Areopolisz, Történelemi- és társadalomtudományi tanulmányok XIV. 2014, 195-224., 2015 | | Gidó Csaba: Udvarhely megye közigazgatás-története impériumváltástól impériumváltásig (1918–1940)., Areopolisz, Történelemi- és társadalomtudományi tanulmányok XIV. 2014, Aeropolisz Egyesület, Székelyudvarhely, 2015, 225–276., 2015 | | Szabó Csongor: Csík megye közigazgatása (1918-1940)., Magyar Kisebbség, 2015. 1-2. 221-270.; 3-4. sz. 209-231., 2015 | | Bárdi Nándor: Erdélyi kisebbségtörténeti naplók, emlékiratok, önéletírások, visszaemlékezések, 250 tétel, 47 p., http://adatbank.transindex.ro/belso.php?k=28#alk99, 2016 | | György Béla: Bethlen György irathagyatéka, kéziratkatalógus, 48 p., http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/uploads/files/BethlenGyorgy_hagyatek_katalogus_GyorgyBela.pdf, 2016 | | Novák Zoltán Csaba Pro-Print, Csíkszereda, 2017, 432. ISBN 978-606-556-093-2: Holtvágányon. A Ceausescu-rendszer magyarságpolitikája II. 1974–1989., Pro-Print, Csíkszereda, 2017, 432. ISBN 978-606-556-093-2, 2017 | | Kránitz Péter, Sárándi Tamás, Szudó Eszter, Kletter Csilla,: Miniszterelnökség, Nemzetiségi és Kisebbségi osztály iratai (MNL OL K 28) ügyiratszintű jegyzéke, a nyilvánossá tétel engedélyezés alatt van, https://file.tk.mta.hu/public.php?service=files&t=95b85e2fc6e6acebfdc8ca4ac152737a, 2017 | | Szeghy-Gayer Veronika: Felvidékből Szlovenszkó. Magyar értelmiségi útkeresések Eperjesen és Kassán a két világháború között., Kalligram, 2016, 284 p., 2016 | | Filep Tamás Gusztáv, Szeghy-Gayer Veronika: Szlovenszkó magyar anyanyelvű zsidósága 1918–1938. Dokumentumválogatás., kézirat, 2017 | | Sárándi Tamás: Levezényelt visszacsatolás. A magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben, 1940., Pro-Print, 2016, 623 p., 2016 | | Bárdi Nándor: Bárdi Nándor: Közigazgatási rendszerváltás. 2016. 395–440., Székelyföld története III. kötet, Szerk. Bárdi Nándor, Pál Judit, MTA BTK–EME–HRM, Székelyudvarhely,, 2016 | | Szeghy-Gayer Veronika: Sziklay Ferenc és a csehszlovákiai magyar pártok Kultúrreferátusa (1922–1938)., Modern Magyarország, 2016. 1. sz. 37–61., 2016 | | Gayer Veronika: Spányi Artúr és az „eperjesi középosztály” a két világháború között., Regio, 2015. 1. sz. 109–135., 2015 | | Gayer Veronika: Az eperjesi Városi Polgári Párt és Flórián Károly az 1920-as években., Gabzdilová, Soňa – Simon, Attila (szerk.).: Prístupy k riešeniu národnostnej otázky v medzivojnovom Československu. Komárno, Univerzita J. Selyeho, 2014. 124–136., 2014 | | Szerk. Bárdi Nándor, Éger György,: Magyarok Romániában 1990-2015. Tanulmányok az erdélyi magyarságról., Károli Gáspár református Egyetem -- L’Harmattan, Budapest, 2017. 416 p. ISBN 978-963-414-357-4, 2017 | | Szerk. Antal Róbert, Főcze János, Kovács Szabolcs, rendezte, a jegyzéket összeállította, 2016, 107 p.: A romániai Országos Magyar Párt Elnökségi iratok 1922-1938,, MTA TK Kisebbságkutató Intézet, 2016, 107 p., 2016 | | György Béla: A romániai Országos Magyar Párt története 1922-1938. Pro-Print, Csíkszereda, 2017. 356 p. ISBN 978-606-556-095-6, Pro-Print, Csíkszereda, 2017. 356 p. ISBN 978-606-556-095-6, 2017 | | Péter Mihály (írásait válogatta, bevezető, jegyzetek Filep Tamás Gusztáv): A szlovenszkói és ruszinszkói református egyház három nagy kérdése., MTA TK Kisebbségkutató Intézet, kézirat, 2017, 274. p., 2017 | | Petrogalli Oszkár ( Összeáll, bevezető tanulmány, jegyzetek, Filep Tamás Gusztáv) kézirat, 2017, 335 p.: Mankón járó demokrácia. Válogatott írások és beszédek., MTA TK Kisebbségkutató Intézet, kézirat, 2017, 335 p., 2017 | | Vincze Gábor: Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség és a magyar – román kapcsolatok történeti kronológiája, 1944–1989, kézirat, 2017, 193 p., MTA TK Kisebbségkutató Intézet, kézirat, 2017, 193 p., 2017 | | Szüllő Géza (Összeáll. Filep Tamás Gusztáv): A gasteini üzenet. Válogatott cikkek, beszédek, tanulmányok., MTA TK Kisebbségkutató Intézet, kézirat, 2017, 257 p., 2017 | | Szerbhorváth György összeáll., bevezető: Vajdasági magyar társadalomtörténeti szöveggyűjtemény 1945-1991. kézirat, 2017, 393 p., MTA TK Kisebbségkutató Intézet, kézirat, 2017, 393 p., 2017 | | Mák Ferenc (összeáll., bev. tanulmány, jegyzetek): Veremidő. Magyarok a királyi Jugoszláviában (1918–1941) kézirat, 2017, 356 p., MTA TK Kisebbségkutató Intézet, kézirat, 2017, 356 p., 2017 | | Várady Tibor: A szerbiai Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának iratai (26 tematikusan rendezett iratgyűjtő, eredeti és digitalizált, Várady Tibor adománya), 26 tematikusan rendezett iratgyűjtő, eredeti és digitalizált, Várady Tibor adománya, MTA TK Kisebbségkutató Intézet, 2017 | | Bárdi Nándor: Romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1918-1940. kézirat, 2017, 220 p., MTA TK Kisebbségkutató Intézet, kézirat, 2017, 220 p., 2017 | | Boér Krisztina: Határon túli magyar sajtószemle 1999-2017,, MTA TK Kisebbségkutató Intézet, kézirat, 2017, kb. 71 ezer oldal, napi bontásban elektronikusan, időrendben., 2017 | | Udvardy Frigyes: Romániai magyar sajtószemle 2010-2017,, MTA TK Kisebbségkutató Intézet, kézirat, elektronikus formátum, egész publikációk, 2017., 2017 | | Bárdi Nándor: A Magyar Kisebbség 21 éve (1922-1942) Folyóiratválogatás,, MTA TK Kisebbségkutató Intézet, kézirat, 2017, 840 p., 2017 | | Bárdi Nándor összeállította: Ahogy lehetett… A romániai magyarság társadalomrajza 1920-1940. kézirat, 2017, 866 p., MTA TK Kisebbségkutató Intézet, kézirat, 2017, 866 p., 2017 | | Filep Tamás Gusztáv: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája a Prágai Magyar Hírlap (1922–1938) alapján, kézirat, 2017. 710 p., MTA TK Kisebbségkutató Intézet, kézirat, 2017. 710 p., 2017 | | Bárdi Nándor: Problemele de bază şi periodizarea istoriei minorităţii maghiare din România,, Studia Universitatis Cibiniensis. Series Historica, vol. XIV / 2017, p. 121 – 133., 2017 | | Csernicskó István, Fedinec Csilla: The people of the “five hundred villages”: Hungarians, Rusyns, Jews and Roma in the Subcarpathian region in Austria–Hungary, Markian Prokopovych, Carl Bethke and Tamara Scheer eds. Multilingualism in the Late Habsburg Empire (forthcoming with Brill, 2018), 2018 | | Bárdi Nándor: A népszolgálat genezise és tartalomváltozása, In: Bárdi Nándor, Filep Tamás Gusztáv, Lőrincz József (szerk.) (szerk.) Népszolgálat: A közösségi elkötelezettség alakváltozatai a magyar kisebbségek történetében. Pozsony: Kalligram, 2015. pp. 11-48. (Regio könyvek), 2015 | Bárdi Nándor: Románia magyarságpolitikája 1918-1989, In: Bárdi Nándor, Éger György (szerk.) (szerk.) Magyarok Romániában 1990-2015: Tanulmányok az erdélyi magyarságról. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem; L'Harmattan Kiadó, 2017. pp. 9-128. (Károli Könyvek)
Magyarok Romániában 1990-2015, 2017 | | Szerk. Bárdi Nándor, Pál Judit: Székelyföld története 1867-1990, III. kötet, Székelyudvarhely: MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet; Erdélyi Múzeum-Egyesület; Haáz Rezső Múzeum, 859 p. 3, 1867-1990, 2016 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
