 |
Economic analysis of biological diversity
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
109177 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Benedek, Zsófia |
| Title in Hungarian |
A biológiai sokféleség gazdasági szempontú vizsgálata |
| Title in English |
Economic analysis of biological diversity |
| Keywords in Hungarian |
biodiverzitás, globális, lokális, erdők, agrár ökoszisztémák, biogazdálkodás |
| Keywords in English |
biodiversity, global, local, forests, agro-ecosystems, organic farming |
| Discipline |
| Economics (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Agricultural economics |
|
| Panel |
Economics |
| Department or equivalent |
Institute of Economics, (Centre for Economic and Regional Studies) |
| Starting date |
2013-09-01 |
| Closing date |
2018-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
4.428 |
| FTE (full time equivalent) |
2.07 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a biodiverzitás és a gazdaság kapcsolatát vizsgálja globális és lokális szinten, két kiemelt ökoszisztémában. A pályázat három egységből épül fel.
Az első rész erdőkre fókuszál. Központi kérdése, hogy mely makrogazdasági-társadalmi-intézményi hajtóerők állhatnak az erdőborítás növekedése hátterében. Ehhez szükséges egy új erdősülési mutató kidolgozása, amely tekintettel van a különböző erdőtípusok szerkezeti és biodiverzitás-beli különbségeire. A kivitelezés OLS-modellek, kvantilis regressziós modellek, valamint térbeli ökonemetriai eljárások alkalmazásával történik. A módszertani finomítás mellett a vizsgálat újszerűsége abban rejlik, hogy az erdőborítás növekedést helyezi a középpontba – a korábbi, erdőpusztulással foglalkozó tanulmányokkal szemben.
A második egység központjában az agrobiodiverzitás áll: a magyar Tesztüzemi Rendszer és az agrárcenzus alapján felépített frontier modellekkel a hazai szakirodalomban elsőként arra keres választ, hogy a gazdák biodiverzitásra és környezeti tényezőkre vonatkozó döntései (fajválasztás, műtrágya-használat, stb.) mennyiben befolyásolják az üzemek gazdasági teljesítményét.
A harmadik egység is agrobiodiverzitás-központú. Alapját egy korábbi, biogazdák körében végzett attitűdvizsgálat, illetve az eredményeket bemutató tanulmány képezi. A kutatás célja részben a biogazdálkodók biodiverzitásra és környezeti tényezőkre vonatkozó döntéseinek elemzése, részben a biogazdálkodásra történő áttérés nem gazdasági jellegű hajtóerőinek vizsgálata. A kérdőív újrafelvétele révén azt is vizsgálom, hogy a különböző attitűdök mennyiben változtak az elmúlt időszakban.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás a biodiverzitás és gazdaság kapcsolatának alapvető jellemzőit próbálja feltárni, megérteni. Mivel ez a kapcsolat (már csak a biodiverzitás komplexitása miatt is) rendkívül összetett, kölcsönös, ráadásul különböző térléptékekben eltérő lehet, ezért szükséges a problémakörök lehatárolása, ezt a kutatás egy elméleti keret felállításával (globális-lokális léptékek szerepeltetésével, valamint bizonyos ökoszisztémák kiemelésével) oldja meg. A fő cél annak a megértése, hogy melyek a fő (gazdasági és nem gazdasági) hajtóerők, amelyek a biodiverzitás figyelembe vételét (vagy mellőzését) okozhatják. Milyen különbségek vannak a tekintetben, hogy egyes országok, vagy egyes egyének döntenek, valamint eltérőek-e a fő hajtóerők attól függően, hogy mely ökoszisztémát vizsgáljuk?
A kérdések megválaszolásához a kutatás megfigyelhető mintázatokat ökonometriai módszerekkel elemez. Az adatok részben szabadon hozzáférhetőek különböző intézmények honlapjain (FAO, Világbank, IMF, stb.), részben a magyar Tesztüzemi Rendszerből, illetve az agrárcenzusból származnak, ezek mellett sor kerül hazai biogazdálkodók kérdőíves megkeresésére is.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A bemutatott kutatás alapkutatás, az eredmények közvetlen felhasználása elsősorban a döntéshozatalban valószínűsíthető.
A globális, erdőkkel kapcsolatos vizsgálatok eredményei nemzetközi politikai akciók, egyezmények és irányok kijelöléséhez szolgáltathatnak igen fontos alapot. A hazai agrár-ökoszisztémákkal kapcsolatos elemzések eredményei hozzájárulhatnak célzott agrárpolitikai intézkedések kidolgozásához, a mezőgazdaság hatékonyság-növekedését célzó országos és/vagy térségi stratégiák, vidékfejlesztési programok tervezéséhez, továbbá inputot jelenthetnek a természetvédelmi célú támogatási rendszerek kialakításához is.
A kutatás elméleti jelentősége újszerűségében rejlik, amely számos szempontból megnyilvánul. Nemzetközi szempontból is kiemelkedően újszerű az erősüléssel összefüggő kérdések felvetése, vagyis a hagyományosan erdőpusztulással kapott eredmények kiegészítése a pozitív oldal vizsgálatával. Fontos módszertani újítást jelent a tervezett erdősülési index.
Agrár-ökoszisztémák tekintetében a tervezet a korábbi, klasszikus összefüggések vizsgálatát a hazai szakirodalomban úttörőként a biodiverzitás- és környezetközpontú kérdések felvetésével, a szempontok modellekbe építésével egészíti ki. Fontos kiemelni továbbá, hogy korábban a biogazdálkodással kapcsolatos attitűdök elsősorban fogyasztói oldali vizsgálata volt jellemző, a tervezet azonban a termelői oldalra helyezi a hangsúlyt.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás a biodiverzitás és a gazdaság kapcsolatát vizsgálja. Ez azért fontos, mert a biodiverzitás pusztulása miatt a gazdasági-társadalmi szempontból is fontos „ökoszisztéma szolgáltatások” (élelem-termelés, szén-dioxid-elnyelés, árvízvédelem, stb.) is veszélybe kerülhetnek, így a probléma nem csupán természetvédelmi jellegű. A biodiverzitás nehezen definiálható, ráadásul a gazdasággal való kapcsolata oda-vissza ható, különböző térléptékben más és más jellegű lehet. A komplexitás kezelésére a kutatás egy elméleti keretet állít fel: globális és lokális szinten, két kiemelt (hazánkban is jelentős) ökoszisztémában (erdők és agrár-ökoszisztémák) vizsgálja a biodiverzitás-gazdaság viszonyt.
A kutatás első része egy globális vizsgálat, amely az erdősülés hátterében álló makrogazdasági-társadalmi-intézményi hajtóerőket vizsgálja. Módszertani újítást vezet be: kidolgoz egy új erdősülési mutatót, amely tekintettel van a különböző erdőtípusok szerkezeti és biodiverzitás-beli különbségeire. További jelentősége abban áll, hogy pozitív példákra fókuszál, ezáltal kiegészítheti a hagyományosan az erdőpusztulás vizsgálatával kapott eredményeket.
A kutatás további részei agrár-ökoszisztémákkal foglalkoznak. A fő kérdések a következők. 1. A gazdák biodiverzitásra és környezeti tényezőkre vonatkozó döntései (fajválasztás, műtrágya-használat, stb.) mennyiben befolyásolják az üzemek gazdasági teljesítményét? 2. Biogazdák esetében milyen hatásai lehetnek a biodiverzitásra és környezeti tényezőkre vonatkozó döntéseknek? Milyen nem gazdasági jellegű hajtóerők állnak az biogazdálkodás elkezdése hátterében, és ezek hogy változtak az elmúlt időszakban?
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research focuses on the relationship between biodiversity and economy both at global and local levels; in two specific ecosystems. The proposal involves three main parts.
The first part is about forests. The key question is that which macroeconomic-social-institutional factors may lie behind the increase in forest cover. Development of a new Forestation Index is needed that accounts for the differences in structure and biodiversity in case of different forests. Implementation includes the application of OLS and quantile regression models as well as spatial econometric techniques. Besides methodological advances, the proposal is highly innovative as it focuses on forestation instead of forest loss, so it may supplement previous knowledge on ongoing trends.
The second part is about agro-escosystems: it constructs frontier models to analyse the data of the Hungarian FADN and Agricultural Census. In the Hungarian literature the proposal is pioneer as it analyses how farmers’ decisions on biodiversity and environment (choices on species, fertilizer-use, etc.) influence farm economic performance.
The third part is about agro-biodiversity, too. It is based on a previous survey (and a related paper) that was carried out among organic farmers. My aim is to analyse the decisions on biodiversity and environment as well as the non-market drivers that may influence the adaption of organic techniques. I also plan to repeat the survey to analyze the changes of different (market and non-market) attitudes.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research aims to reveal and understand the basic characteristics of the biodiversity-economic relationship. As this relationship, partly due to the complexity of biodiversity is multi-layered (mutual, bidirectional and varies through different scales); therefore, it is important to choose and keep the focus. That is why I introduce a theoretical framework involving global and local scales as well as specification of key ecosystems. The main questions: which are those (market and non-market) drivers that may result in the involvement (or drop) of biodiversity-related considerations? What are the differences with that respect if countries or individuals have to make decisions, or if we focus on specific ecosystems?
In order to answer the questions, I will employ diverse econometric tools to analyse observable patterns. Data are partly freely available from institutional websites (FAO, World Bank, IMF, etc.) or they can be derived from the Hungarian FADN and Agricultural Census. Besides, I plan an additional survey within organic farmers by means of personal interviews.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The proposed research is basic research; direct use of results is expected primarily in policy making.
Results of the global, forest-centred study may be used during the preparation of international political actions, treaties, targets, agreements.
Results of the local analyses focusing on agro-ecosystems may contribute to the development of specific agropolitical measures and actions aiming the improvement of agricultural efficiency and performance at national or sub-national levels. They also may be used as inputs during the preparation of rural development programs as well as PES schemes.
Theoretical importance of the proposal lies in the several innovations it presents. The focus on forestation instead of deforestation is a new perspective even in the international literature. A related methodological innovation is the introduction of the Forestation Index.
With regard to agro-ecosystems, too, the proposal introduces new directions. Previous Hungarian literature dealt with traditional factors (farm size, form of organisation, etc.), which are supplemented now by aspects related to biodiversity and environment. Furthermore, in the Hungarian literature, motivations about organic farming is typically analysed from consumers’ viewpoints. The proposal, however, places the emphasis on the producers.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research focuses on the relationship of biodiversity and economy. Societies and economies benefit from “ecosystem services” (food production, carbon sequestration, flood control, etc.), but they may be threatened due to the loss of biodiversity, so this issue is not only a conservational one, but connected to economic interests, too. Biodiversity is hard to be defined, and its relationship with economy is mutual, bidirectional and may vary through different scales. In order to handle this complexity, a theoretical framework is set: global and local aspects are analysed in the context of the two most significant ecosystems in Hungary in terms of their cover (forests and agro-ecosystems).
The first part of the study is a global one that focuses on the macroeconomic-social-institutional drivers lying behind forestation. A methodological innovation is introduced by means of a new Forestation Index that acknowledges the structural and biodiversity-related differences of certain forest types. Additional novelty of the proposal is that it focuses on the positive side in order to supplement the results of studies dealing typically with deforestation.
Further parts of the study are about agro-ecosystems. The main questions are: 1. How do decisions of Hungarian farmers on biodiversity and environment (choice on species, fertilizer use, etc.) influence the economic performance of farms? 2. What are the possible effects of the decisions about biodiversity and environment in case of Hungarian organic farmers? What are the market and non-market drivers that may influence the adaption of organic techniques and how have they changed in the last period?
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
