 |
Fine metalwork between two periods - tracing changes in goldsmithing tradition and craft organisation in the Carpathian Basin by the archaeometric investigation of mid-to-late 5th century goldsmith works
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
109234 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Mitcsenkov-Horváth, Eszter |
| Title in Hungarian |
Ötvösművesség két korszak határán – kézműves hagyományok és szervezeti változások a Kárpát-medencében, a germán törzsi királyságok korából származó ötvösmunkák archeometriai kutatása alapján |
| Title in English |
Fine metalwork between two periods - tracing changes in goldsmithing tradition and craft organisation in the Carpathian Basin by the archaeometric investigation of mid-to-late 5th century goldsmith works |
| Keywords in Hungarian |
Kárpát-medence, archeometria, ötvösség, 5. század második fele, germán törzsi királyságok kora |
| Keywords in English |
Carpathian Basin, archaeometry, fine metalwork, mid-to-late 5th century, period of the Germanic kingdoms |
| Discipline |
| Archeology (Council of Humanities and Social Sciences) | 80 % | | Ortelius classification: Archaeology | | Mineralogy, Petrology (Council of Complex Environmental Sciences) | 20 % | | Ortelius classification: Mineralogy |
|
| Panel |
Archeology |
| Department or equivalent |
Institute of Archeology (Eötvös Loránd University) |
| Starting date |
2014-06-01 |
| Closing date |
2019-05-31 |
| Funding (in million HUF) |
21.499 |
| FTE (full time equivalent) |
2.40 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a késő antik világ átalakulási időszakához köthető ötvöstevékenység hagyományait és szervezeti kereteit vizsgálja, közvetlen régészeti adatok hiányában indirekt módon, a kész termékek alapján. A Kárpát-medence 5. századának második feléből származó ötvöstárgyak archeometriai elemzése a térség politikai, gazdasági és kulturális változásainak jobb megértését szolgálja. A kutatás választ keres arra a kérdésre, hogy a Késő Római Birodalomban működő műhelyek gyakorlata és termékei hogyan hatottak a barbár közösségek anyagi kultúrájára. A Barbarikum területén mivel bővült, illetve hogyan szegényedett ez az örökség? Tisztázásra vár, mi vezetett egyes korábbi, a hun kortól érvényben lévő ötvöshagyományok továbbéléséhez, átalakulásához, illetve eltűnéséhez.
Az archeometriai kutatás célja a Kárpát-medencén kívül eredő, illetve a helyben kialakult ötvöshagyományok elkülönítése, és az innovatív technológiai megoldások azonosítása. További célja a korabeli ötvösök szakmai tudásának értékelése, valamint a kézműves munkák kivitelezését és technológiai fogásait érintő változások nyomon követése térben és időben. Néhány újabb műszeres vizsgálat alapján feltételezhető, hogy a tárgyalt polikróm ötvösmunkák ásványi és fémes nyersanyagainak típusában, illetve azok beszerzési forrásaiban is történtek változások. A kutatás meghatározza e változások megjelenési formáit, mértékét, és vizsgálja egy-egy alapanyag bevezetésének, illetve eltűnésének okait, hatásait. Végül rekonstruálja az ötvösművesség szervezeti kereteit érintő folyamatokat, köztük az ötvösök és kőcsiszolók közötti specializáció, illetve kooperáció szintjeinek, valamint a tárgykészítés szabványosodásának kialakulását.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése, hogy a késő római világ és annak ókori gyökerű berendezkedése hogyan alakult át az Óvilág területein és elsősorban a Kárpát-medencében. A politikai események milyen összefüggésben álltak a gazdasági és kulturális élet, a kézműves iparágak és technológiák, valamint a kapcsolatrendszerek változásaival? Milyen szerepet játszott az átalakulás folyamatában a Kárpát-medence, amely egykori birodalmi és barbár területeket egyaránt magába foglalva jól tükrözi a kora középkori Európa kettősségét? A változások nyomon követésében kiemelt fontosságú az 5. század második fele. A kutatás a korszak anyagi kultúrájának impozáns képviselőit, a kései Hun Birodalom és a megerősödő germán királyságok elitrétegeihez köthető ötvösmunkákat vizsgálja. A vizsgált fél évszázad egy átmeneti időszak az ötvösség történetében; az egyedi kivitelezésű luxustárgyakban bővelkedő hun kort, valamint az egyen vonásokban gazdagabb tömegárut képviselő langobard és gepida kort választja el egymástól. A tárgyak készítését érintő egyszerűsödés, szabványosodás folyamatának első jelei tehát ebben az időszakban foghatók meg legjobban. A leletek szisztematikus archeometriai feldolgozása megalapozza a térség gazdasági és kereskedelmi viszonyainak, a kézművesek szaktudásának és tevékenységük szervezeti kereteinek hiteles értékelését. Az ásványtani, geokémiai elemzés tisztázza, hogy az ásványi nyersanyagok lokális vagy a vizsgált régión kívüli forrásokból származnak. Az ötvözetek azonosítása a fémes alapanyagok korábbi felhasználási fázisainak megismerését segíti. A technológiai jegyek összehasonlításával rekonstruálható a kézművesek specializációjának és a munkafolyamat szabványosodásának mértéke.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A tudományos együttműködések révén interdiszciplináris témájú szakmai és ismeretterjesztő előadások, tanulmányok születnek mind a népvándorlás kor kutatói, mind a széles nyilvánosság számára. Az új eredményeket a leleteket őrző múzeumi gyűjtemények tovább hasznosíthatják; a jövőben többek között a Magyar Nemzeti Múzeum tervezi kiadni népvándorlás kori aranytárgyainak újabb, a modern feldolgozás szempontjait követő katalógusát. Az elvégzett archeometriai vizsgálatok mind a tárgyleíró, mind az értékelő, összefoglaló fejezetek hiteles anyagát képezik majd.
A tervezett vizsgálatok emellett újabb perspektívát nyitnak a Kárpát-medence más korszakából származó ötvöstárgyak szisztematikus archeometriai feldolgozása előtt is. A kutatómunka során szerzett tapasztalatok mind az 5. század első feléből (hun kor), mind a 6. századból (gepida, langobard és avar kor) származó polikróm díszítésű ötvösmunkák elemzésekor kamatoztathatók. A műszeres technológiai- és anyagvizsgálatok, valamint összehasonlító elemzések korszakokon átívelő kiterjesztése új lehetőségeket is kínál; a késő antik világ átalakulási folyamatához köthető további fázisok megismerését szolgálja.
A kutatás több szempontból hasznos lehet a honi archeometria és szélesebb körben az interdiszciplináris bölcsészettudomány számára. A kutatómunka során hazánkban nyílik lehetőségünk a Kárpát-medencei polikróm ötvösmunkák átfogó vizsgálatára. A kutatás támogatása komoly hozzájárulás az archeometria hazai műhelyeinek erősítéséhez, a megfelelő kompetenciák kiépítéséhez. A tervezett vizsgálatok pedig a befogadó Intézményben komoly ráfordítással kialakított labor lehetőségeinek kiaknázását is jelentik. A megvalósításra váró elemzések jelentőségét és rangját növeli, hogy a külföldi előzményekkel versenyképes eredményeket ígérnek, így a nemzetközi szakma figyelmét is magukra vonják. Mindez elősegíti a hazai kutatók, illetve kutatócsoportok bekapcsolódását nemzetközi léptékű projektekbe is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A Kárpát-medence történetében a Római Birodalom évszázadokon át tartó állandóságát a népvándorlás dinamikusan változó korszaka váltotta fel. A térség 5. századi régészeti leletei a birodalmi berendezkedés átalakulásáról tanúskodnak. Jelen kutatás tárgyát ennek az átalakulási időszaknak az ötvösművessége képezi. A kutatás sajátossága, hogy az ötvösség hagyományainak, szervezeti kereteinek vizsgálata indirekt módon, a kész termékek alapján valósul meg; a térségből ugyanis jelenleg egyetlen korabeli ötvösműhely vagy ötvöstevékenységhez köthető egyértelmű régészeti nyom sem ismert. Az 5. századi germán királyságok területéről származó ötvöstárgyak elemzése a térség politikai, gazdasági és kulturális változásainak jobb megértését szolgája. A kutatás választ keres arra a kérdésre, hogy a Késő Római Birodalom területén működő ötvösműhelyek gyakorlata hogyan hatott a szomszédos barbár törzsek anyagi kultúrájára. Mivel bővült, illetve hogyan szegényedett ez az örökség? A kutatás ötvözi a régészeti és természettudományos módszereket. Az így nyert eredmények alapján értékeli a korabeli ötvösök szaktudását, és azonosítja az ötvöstárgyak készítését meghatározó kézműves hagyományok eredetét. A leletek műszeres elemzésével rávilágít az egykor alkalmazott technikákban, illetve a kivitelezés színvonalában bekövetkezett változásokra, és értelmezi ezek időbeli és térbeli kereteit. Nyomon kíséri a felhasznált alapanyagok beszerzési forrásait érintő változásokat is, vizsgálva egy-egy nyersanyag megjelenésének, illetve eltűnésének okait, hatásait. Végül rekonstruálja a tárgykészítésben közreműködő kézművesek (ötvösök és kőcsiszolók) specializációjának és munkájuk szabványosodásának folyamatát.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The proposed research focuses on the traditions and organisational background of the goldsmith activity during the transformation of the Late Antique World. Due to lack of any direct archaeological data the project is realised indirectly, by the study of the products themselves. The archaeometric investigation of the fine metal works from the mid-to-late 5th century Carpathian Basin promotes a deeper understanding of the political, economic and cultural changes of the area. A question still under debate is how the practices and products of the Late Roman workshops influenced the material culture of different Barbarian tribes. How had the Roman heritage evolved or diminished in the Barbarian territories? The clarification of what led to the survival, transformation or disappearance of certain goldsmithing traditions traceable from the Hunnic Period is highly important. The archaeometric research aims to distinguish foreign and local goldsmith traditions as well as innovative technological solutions. It identifies the contemporary craftsmanship and outlines changes in time and space when examining the workmanship and materials of craft works. Previous results suggest that there were changes also regarding the set and source of metals and minerals used for the polychrome artefacts. The research identifies the character and degree of these changes and examines reasons and effects of the appearance or disappearance of certain raw materials. Finally it intends to reconstruct the organisational background of the handcraft; e.g. the level of specialisation and cooperation between the goldsmiths and gem-cutters as well as the degree of standardisation of the manufacturing process.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The fundamental problem of the research is to understand how the Late Roman World and its ancient institutions were transformed in the Old World, especially in the Carpathian Basin. What kind of relationship connects political affairs to economic and cultural life, handcraft and technologies, or trade and social networks? The Carpathian Basin included former Provincial and Barbarian regions and thus reflects the duality of the Early Medieval Europe to a great extent. So what was its role in these transformations? For the tracing of the changes, the second half of the 5th century plays an important role. The research investigates impressive fine metal works, which represent the elite of the Late Hunnic Empire and the Germanic kingdoms gaining power at the time. The mid-to-late 5th century is a transition period in the history of goldsmithing, separating the Hunnic Period rich in unique luxury objects, and the Langobardic and Gepidic Period, with rather mass products with common features. Thus, the initial marks of the standardisation of the goldsmith works are best noticeable here.
The systematic archaeometric study of the artefacts provides a solid basis for the accurate interpretation of the economic and trade relationships, the craftsmanship as well as the organisational background of the craft activity in the discussed area. The mineralogical and geochemical results clarify whether the provenance of mineral raw materials are local or foreign. The analyses of the alloys reveal the preceding uses of the metals. The comparison of the technological features supports the reconstruction of the specialisation between the craftsmen or the degree of workflow standardisation.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The scientific cooperation leads to interdisciplinary presentations and publications both in the academic and public sphere. Also museum collections that record the investigated fine metal works benefit from the new results. Among others, the Hungarian National Museum is going to publish a new catalogue of its Migration Period gold artefacts, incorporating results of modern processing works. Within this volume, the proposed archaeometric analyses contribute to the describing, interpreting and concluding chapters.
Apart from this, the proposed investigations open new perspectives for the systematic archaeometric study of goldsmith works also from other periods in the Carpathian Basin. Experiences gained from the project can be utilised during the examination of polychrome goldsmith works from both the first half of the 5th century (Hunnic Period) and the 6th century (Gepidic, Langobardic and Avar Periods). The extension of the scope of the instrumental as well as comparative analyses provide also new opportunities to explore the earlier and later phases of the transformation of the Late Antique World.
From several aspects, achievements of the proposed project may benefit for the Hungarian archaeometric community and in a broader sense for the interdisciplinary humanities. The project provides the opportunity for Hungarian research centres to carry out a comprehensive analysis of the polychrome fine metal works of the Carpathian Basin. Supporting the project will be a notable contribution to the enhancement of the Hungarian workshops of archaeometry and the establishing of respective competences. At the same time, the proposed examinations exploit the recently established specialised laboratory of the host Institute. The significance and scientific value of the analyses awaiting implementation is even greater as the expected results are competitive with the previous foreign related works, hence it will draw the attention of the international archaeology. This promotes Hungarian researchers and research-teams to join even international research projects in the future.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In the Carpathian Basin, the centuries with a stability ensured by the Roman Empire were followed by the dynamically changing Great Migration Period. The mid-5th century artefacts of this area reflect the transformation of the Late Roman institutions. The proposed research focuses on the fine metalwork of this epoch, the traditions and organisational background of the goldsmith activity. The research results are attained indirectly, by the study of finished products; since, at the present time we are not familiar with a single goldsmith workshop or with any archaeological remains related to some sort of goldsmith activity in the region. The examination of the fine metal works from the territory of the 5th century Germanic kingdoms promotes a deeper understanding of the political, economic and cultural changes of the area. A question still under debate is how the practices of the workshops in the Late Roman Empire influenced the material culture of the neighbouring Barbarian tribes. How had this Roman heritage evolved or diminished? The investigation applies a combination of archaeological and natural scientific methods to identify the contemporary craftsmanship and the origin of its traditions. By means of the instrumental analysis the project points out changes in the applied techniques and the workmanship, and interprets their chronological and spatial aspects. It traces differences also in the source of the used materials and studies the reasons and effects of the appearance or disappearance of certain raw materials. Finally it intends to reconstruct the process of the craft specialisation for goldsmiths and gem-cutters and how their work became gradually standardised.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
