 |
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
 |
Details of project |
|
|
| Identifier |
109333 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Csizmady, Adrienne |
| Title in Hungarian |
Lakáshitellel eladósodott családok helyzetének vizsgálata |
| Title in English |
Families in mortgage crisis |
| Keywords in Hungarian |
lakás, bérlakászektor |
| Keywords in English |
housing, rental market |
| Discipline |
| Sociology (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Urban sociology |
|
| Panel |
Society |
| Department or equivalent |
Institute of Sociology (Center for Social Sciences) |
| Participants |
Csanádi, Gábor
Ferencz, Zoltán
Hegedüs, József
Kőszeghy, Lea
Schmidt, Andrea
Tausz, Katalin
|
| Starting date |
2013-10-01 |
| Closing date |
2017-09-30 |
| Funding (in million HUF) |
15.852 |
| FTE (full time equivalent) |
5.44 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az utóbbi időben egy új, létszámában gyorsan növekvő krízis-csoport jelent meg a magyarországi településeken: a jelzáloghiteleiket fizetni képtelen, így jelenlegi lakhatásukban veszélyeztetett háztartások. Az elmúlt években több, eszközeiben, célzottságában, célcsoportjában jelentősen eltérő szakpolitikai intézkedés irányult erre a csoportra. A közbeszédben, (szak)politikában erre irányuló jelentős érdeklődés, a helyzet kezelésére fordított jelentős közösségi- és magánerőforrások ellenére az látható, hogy az elmúlt években nem született szisztematikus elemzés a lakossági jelzáloghitel-problémáról.
A kutatás ezért a jelzáloghitel-válság, ezen belül (a lakáshitelesek) strukturált vizsgálatát célozza, mikro-és makroszinten. Vizsgálni kívánja a devizahitel kapcsán előállt krízishelyzetek kialakulásának jellegzetes típusait, arra is keresve a választ, milyen társadalmi mechanizmusok határozzák meg a „rossz” adóssá válást és annak mértékét. A kialakult helyzetből a krízisben lévők mely csoportjai tudnak könnyebben kiutat találni, és melyek azok, akik kevésbé képesek érdekeik érvényesítésére. Ennek kapcsán megvizsgáljuk, hogy a hivatalos akciók milyen hatásokkal járnak az egyes krízis-csoportok esetében, azok mennyire konzisztensek az érintettek adottságaival.
Emellett a kutatás vizsgálni kívánja, hogy az eladósodottak helyzetét hogyan ítéli meg a többségi társadalom, milyen sztereotípiák kapcsolódnak (ha egyáltalán) ezekhez a csoportokhoz, különösen annak fényében, hogy az elmúlt években a jelzáloghitel-probléma jelentős szakpolitikai érdeklődést kapott.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Milyen társadalmi mechanizmusok határozzák meg a krízishelyzetbe kerülést – jelen esetben a jelzálog-alapú lakáshitelen keresztüli eladósodást? Mi okozza, hogy egyes csoportok esetében ezek a kockázatok fokozottabbak, mint mások esetében? Mely csoportok azok, amelyek a kialakult helyzetből könnyebben és melyek azok, amelyek nehezebb tudnak kiutat találni? Mindezt hogyan befolyásolják a helyi és országos szintű policy-k, illetve az egyes csoportok érdekérvényesítő képessége? A hivatalos akciók milyen hatásokkal járnak az egyes krízis-csoportok esetében, azok mennyire konzisztensek az érintettek adottságaival? A lakosság véleményeiben (előítéleteiben) milyen helye van a „lakáshiteles” krízisben lévőknek?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás eredményeképp a tudományos szféra szereplői, a szakpolitika-alakítók és a szélesebb közvélemény strukturáltabb képet kap a magyarországi jelzáloghitel-válságról az egyes háztartások szintjén, valamint makroszinten is: a kilábalás esélyének egyenlőtlenségeiről, ennek tényezőiről ideértve a szociodemográfiai és regionális különbségeket is, és a válság lakásmobilitásra gyakorolt hatásairól. A kutatás hasznos háttérinformációt szolgáltat továbbá a jövőbeli szakpolitikák tervezéséhez is, társadalmilag differenciáltan elemezve az elmúlt évek vonatkozó szakpolitikáinak adekvátságát és hatását.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Mint közismert, a 2000-es évek első felétől az elérhető forint- majd devizaalapú jelzáloghitelek megjelenésével lakásvásárlási hullám bontakozott ki. Sok család vásárolt lakást nagy összegű és hosszú futamidejű hitellel, akkor kedvezőnek tűnő feltételekkel. Ezeknek a családoknak egy része mára válsághelyzetbe került, nem tudja fizetni tartozásait. Az elemzők adatai szerint a tartósan fizetésképtelen (90 napon túl nem fizető) háztartások száma 140 ezer fölött van. A helyzet okairól folyó vitákból az is jól látható, hogy nincs tiszta képünk arról, hogy milyen utak vezettek az egyes érintett csoportok esetében ahhoz, hogy válsághelyzetbe kerültek. A kutatás ezért a jelzáloghitel kapcsán előállt válsághelyzetek kialakulásának jellegzetes típusait kívánja megvizsgálni, és arra keresi a választ, milyen tényezők határozzák meg, hogy egyes csoportok esetében a kockázatok fokozottabbak, mint mások esetében, mitől függ az, hogy egyes háztartások ki tudnak-e kerülni a válsághelyzetből, tudnak-e élni a válságkezelést célzó intézkedések-adta lehetőségekkel, vagy éppen reménytelen helyzetbe kerülnek.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Recently, a new, rapidly growing crisis-group emerges in Hungarian settlements: households unable to pay their mortgage instalments and threatened by losing their home. In the last few years, a series of policy measures tried to address the problems of this group, with very different tools, goals, aiming at different target groups. Despite the great deal of interest towards the issue in the public discourse, in politics and policy debates and the significant amount of public and private resources spent to deal with the situation, we see a lack of a systematic analysis of the residential mortgage problems. Our research examines both the macro- and micro-level effects of the crisis from a social-spatial point of view.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our main research questions are: What mechanisms drove families to crisis situation what factors lead to recovery or losing ground? Which groups are targeted, and reached by relevant policy measures? To what extent are relevant policies consistent with the capabilities of the households involved, what effects do they have for the different crisis-groups, and how all this is determined by the different lobbying abilities of these groups? What are public attitudes towards families in mortgage crisis? We also examine the residential mobility processes that were induced by mortgage landing, and by the reactions to the inability to pay instalments.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research would provide a more structured picture about the mortgage crisis in Hungary, both on the households’ and on the macro level: about the inequalities in the chances of recovery, and the factors determining these like socio-demographic and regional differences, about the effects of policies, and also about the effects of the crisis on residential mobility. The main findings of our research would be useful for researchers, policy makers and also for the wider public, to obtain a clearer view on an issue now in the forefront of public attention
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
From the beginning of the 2000s, the development of (firstly, forint, later foreign currency denominated) mortgage lending in Hungary , many families had bought an apartement with mortgage loans. By now, many of these families are in a crisis situation, unable to pay their duties. The reasons for this are, among others, the economical crisis followed by rising unemployment and the increased monthly instalments of foreign currency denominated loans due to changes in the international currency exchange rates. The number of these families is above 140.000.
Debates on the reasons of this situation show that there is no clear picture on the emergence of the problem. The research intends to examine the typical paths leading to the debt trap for families, reveal what groups face more serious risks than others. It also investigates which households could recover from the crisis situation and how, and who are those who are left in a hopeless situation? What social mechanisms influence if a household is able to recover or not?
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
