 |
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
 |
Details of project |
|
|
| Identifier |
109456 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
Zemplén, Gábor |
| Title in Hungarian |
Integrált érvelés tanulmányok |
| Title in English |
Integrative Argumentation Studies |
| Keywords in Hungarian |
érvelés, racionalitás, pragmatika, retorika, dialektika, szociálpszichológia |
| Keywords in English |
argumentation, rationality, pragmatics, rhetorics, dialectics, social psychology |
| Discipline |
| Philosophy (Council of Humanities and Social Sciences) | 55 % | | Ortelius classification: Epistemology | | Linguistics (Council of Humanities and Social Sciences) | 30 % | | Ortelius classification: Rhetoric | | Psychology (Council of Humanities and Social Sciences) | 15 % | | Ortelius classification: Social psychology |
|
| Panel |
Culture |
| Department or equivalent |
Department of Philosophy and History of Science (Budapest University of Technology and Economics) |
| Participants |
Csordás, Hédi Virág
Danka, István
Elek, Nikolett
Forgács, Gábor
Forrai, Gábor
Grünczeisz, Kata
Illés, Zsófia
Kertész, Gergely
Kovács, Gábor
Markovich, Réka
Petschner, Anna
Pintér, Dániel Gergő
Reich, Orsolya
Szabó, Krisztina
Szemere, Alexandra
Tanács, János
Tihanyi, Katalin
Ziegler, Zsolt
Zvolenszky, Zsófia
|
| Starting date |
2013-09-01 |
| Closing date |
2017-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
19.648 |
| FTE (full time equivalent) |
15.65 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A modern érveléstudomány lényegét tekintve multidiszciplináris. A kutatók közti közös elköteleződések kifejlesztését a tudományterület korai divergens fejlődése motiválja. Az utóbbi években számos empirikus tudomány produkált jelentős eredményeket, melyek egyaránt befolyásolják a kutatási területet. Ez szükségessé teszi olyan konszenzusok kimunkálását, melyek képesek integrálni a különböző szakterületek eredményeit.
Kutatásunk az empirikusan motivált kutatási irányok (retorikai elemzések, szociálpszichológia) integrációjának lehetőségét vizsgálja a normatív elköteleződésű pragmadialektikával. Feltevésünk szerint a pragmadialektikai tradíció kísérlete a területek integrációjára egyoldalú és elégtelen az érvelés mint komplex társas folyamat megragadására.
A pragmadialektika szemüvegén keresztül vizsgálva a retorika csak az egyéni érdekérvényesítés eszközeként kerül értelmezésre. Ez a megközelítés konzervatív, amennyiben a retorikai dimenzió megjelenését a vitában csak a racionális diszkusszió kisiklásának lehetőségeként veszi számításba. Nem tud számot adni azonban: (1) Arról, hogy a retorikai dimenzió leválaszthatatlan az érvelésről, hogy az álláspontok megfogalmazásának nem képzelhető el valamilyen nem befolyásoló, tisztán informatív formája. (2) Arról, hogy retorikai dimenzió akár hozzá is járulhat a racionális diszkusszió fenntartásához.
A kutatás legfontosabb teoretikus célja az, hogy a modern szociálpszichológiai és pragmatikai kutatások felhasználásával utat találjon e két jelenség integrálására a pragmadialektikai elméletbe. Az pedig előre látható, hogy ez a törekvés erősen szétfeszíti a bevett elmélet kereteit.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás elsődleges célkitűzése, hogy a retorika konstruktív szerepéről a racionális diszkusszióban számot adjon. A pragmadialektika keretein belül gondolkodva ehhez arra van szükség, hogy feladjuk azt a szemléletet, miszerint egy normatív pragmatikai elmélet csak a beszélők nyilvános elköteleződéseit vizsgálhatja. Ez jelentősen megbolygatja a pragmadialektikai keretelméletet, bár nem feltétlenül teljesen idegen tőle. A klasszikus elmélet is beszél arról, hogy a racionális vitának vannak pszichológiai előfeltételei.
Kutatásunk legfontosabb kérdése az, hogyan, milyen keretek között adhatunk számot a vitát alkotó beszédaktusoknak a racionális vita pszichológiai előfeltételeit érintő hatásáról a normatív pragmadialektikán belül.
A vizsgálódás először azokra az empirikus pszichológiai kutatásokra koncentrál, amelyek megragadhatóvá teszik az ilyen hatásokat, legyenek azok akár pozitív, akár negatív hatással a racionális vita előfeltételeire. Szerintünk a jelenlegi elmélet pragmatikai szabályrendszerében nincs helye ezeknek a jelenségeknek. A pragmadialektika már a racionális vita célját negatívan befolyásoló beszédaktusokról sem ad kielégítően számot. Csak annyit mond, hogy ezek hosszabb távon is hátráltatják a véleménykülönbség feloldását. Azonban a pszichológia felől nézve az is világos, hogy rontják az értelmes vita esélyeit is. A pozitív hatásokat pedig teljességgel figyelmen kívül hagyja. Ahhoz, hogy ezekről számot adjunk, új, a vitázók belső állapotaira vonatkozó normákkal kell kiegészítenünk az elméletet. A projekthez szervesen kacsolódó pragmatikai, nyelvfilozófiai kutatások feladata, hogy ezeket a belátásokat elhelyezhetővé tegyék a normatív elméleten belül.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az érvelés tanulmányok integrációjának nehézségei felvetik a kérdést, hogy mint önálló szakértői terület milyen normatív igényekkel léphet fel a társadalmi és tudományos diskurzusok elemzése kapcsán? Az évtizedek óta fejlesztett elméleteknek a nyelvfilozófiai hagyomány kontingens fejlődése és a szakterület specifikus hangsúlyeltolódások miatt olyan inherens korlátai vannak, amelyek nehezítik a további fejlődést és diszciplináris integrálódást. Kutatásunk célja az integrációs problémák feltárása és - ahol lehetséges –az akadályok eltakarítása, ezzel az elmélet alkalmazási területének bővítése. A pragmadialektikai elmélet nemzetközi beágyazottsága miatt egy ilyen irányú előrelépés az egész területre komoly hatást gyakorolhat, de jelentősen erősítheti a hazai kutatók nemzetközi pozícióit is.
A kutatás fundácionalista szempontból is releváns. Általa a pragmadialektika alapját képező kritikai racionalizmus mellett szociálkonstruktivista keretben is legitimálhatóvá válhat az elmélet, további perspektívákat és kapcsolódási lehetőségeket nyitva meg ezzel pl. a tudomány tanulmányok és a tudomány társadalmi megértésével foglalkozó kutatások irányába.
Nem kevésbé fontos, hogy a kutatás az érveléssel fogalakozó elszórt műhelyek integrálásán és a fiatal kutatók bevonásán keresztül jelentősen erősítheti a hazai kutatási és oktatási potenciált is. Ezzel pedig különösen az oktatáson keresztül hozzájárulhat a vitakultúra fejlesztésének és terjesztésének fontos társadalmi és pedagógiai céljához is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatásunk célja az érveléselmélet két nagy megközelítésének, a retorikai és a pragma-dialektikai modellek kapcsolódási lehetőségeinek vizsgálata. Míg a retorikai megközelítések a meggyőző szövegek megkomponálását és általában a meggyőzést állítják előtérbe, addig a pragma-dialektikai modellek az interakcióra, annak normatív szabályozására teszik a hangsúlyt. Ebből adódóan számos ponton mást javasolnak és mást írnak elő az érvelők számára az érvelési szituációk kezelésére.
Kutatásaink során egyrészt az elméleti modellek integrálhatóságát vizsgálnánk: mennyiben mondanak ellent egymásnak, és mennyiben egészítik ki egymást, mennyire életképes a pragmadialektika jelenlegi koncepciója a retorika és pragmatika összeházasítását illetően? Ezen kívül a jog, a média és az oktatás kontextuásból vett esettanulmányokon és empirikus kutatásokon keresztül a pragmadialektikai modell és a modell általunk kidolgozott fejlesztéseinek gyakorlati alkalmazhatóságát tanulmányoznánk.
Az alapozó kutatások eredményeit felhasználva konkrét szituációkra vonatkozóan szeretnénk olyan gyakorlati alkalmazási lehetőségeket mutatni, amelyek világossá teszik a továbbfejlesztett, integrált pragmatikai elmélet előnyeit.
A kutatás segíti a hazai kutatói utánpótlás biztosítását az argumentáció területén, továbbá a magyar egyetemeken az érveléselmélethez kapcsolódó területeken szétszórtan és elkülönülten dolgozó csoportok együttműködését hivatott katalizálni közös workshop-ok, konferenciák és a három részprojekt közös megvalósításával.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Modern argumentation studies is a multidisciplinary field of study. The advancement of mutual commitments among researchers is motivated by the early divergent developments in the field. In the last couple of years many empirical sciences have developed significant results that influence the field. This makes necessary further developments in the field to find a consensus that is capable to integrate the key results on the different fields.
Our research investigates possibilities for the integration of descriptive and empirically motivated strands of research (e.g. a traditional rhetorical analyses, social psychology) with the strongly normative pragma-dialectical approach. Our presupposition is that the pragma-dialectical attempt to integrate the mentioned fields is one-sided and insufficient to grasp argumentation as a complex social process.
from the perspective of pragma-dialectics rhetoric is just a means for fulfilling individual self-interests. This approach is too conservative. It considers the rhetorical dimension of argumentation only as something that leads to derailments in rational discourse. It cannot account for at least two facts: (1) the rhetorical dimension is ineliminable, which means that a purely informative way of formulating a standpoint that is free of any extra influence is meaningless. (2) The rhetorical dimension of argumentation, contrary to the received view, might also facilitate rational discussion.
The most important theoretical aim of the research is to find a way to integrate these phenomena into pragma-dialectics by relying on results from modern pragmatics and social psychology. This certainly will burst the boundaries of the theory.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The primary concern of our research is to account for the constructive role of rhetoric in rational discussion. In the pragma-dialectical framework this implies that we have to give up the view that normative pragmatics can investigate only the externalized commitments of speakers. This touches the foundations of pragma-dialectics, although this is not totally alien to it. Even the classical version of the theory speaks of psychological prerequisites for rational debate.
The most important question of our research is how are we able to account in the pragma-dialectical framework for the effect that speech acts have on the psychological prerequisites of rational debate.
At first the inquiry concentrates on those psychological investigations that might help us to grasp such effects, having either a positive, or a negative impact on the psychological prerequisites of rational debate. We think that there is no room for these phenomena in the pragmatical system of the present theory. Pragma-dialectics is unable to account even for the negative effects in a sufficient way. The only thing it says that these are obstacles for the resolution of the difference of opinions. A more psychology centered approach makes clear, that these also worsen the chances of rational debate in the longer run. Positive factors are totally omitted. To account for these we have to extend the theory with norms regarding the internal states of the debaters.
It is the duty of our systematic research on pragmatics and philosophy of language, to help fit these insights into a normative theory.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The troubles of integrating argumentation studies are raising a fundamental question: as a field of expertise with its own internal and separate developmental history what normative requests can it raise concerning the analysis of social or scientific discourses? Because of the contingent development of the traditions of the philosophy of language and the shifts in emphasis in certain field specific questions all the different theories of argumentation developed for decades have such inherent barriers that make further development and disciplinary integration very difficult. The aim of our research is to investigate these problems, where possible devise solutions and by doing this extend the scope and applicability of the theory. A step towards this direction would have a significant effect on the whole field and would also strengthen the international positions of domestic researchers, because today pragma-dialectics is the best known systematization of argumentation and it is well embedded internationally.
The research is also relevant from a foundational point of view. If it proves to be successful instead of the expectations of the critical rationalism providing the foundations for pragma-dialectics, the theory can be legitimized within a social constructivist framework. This opens many channels in the direction of science studies and research concerning the public understanding of science.
We also aim at strengthening the relevant domestic research and teaching potential in the field and to provide supplies for a faster institutionalization of the field via the integration of the few researchers at present working independently on argumentation studies. The project would also embed junior researchers and graduate students in the international professional community. Through strengthening the domestic teaching potential the project might help to develop and disseminate debate culture which is important not only socially but also pedagogically.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The aim of our research is to connect two approaches to argumentation theory: the rhetoric and the pragma-dialectic model. While rhetoric approaches focus on composing convincing pieces of text, pragma-dialectics focus on the normative regulation of interactions. As a result these theories prescribe different norms to handle argumentative situations. In our research we would like to investigate the possibility of the integration of these theoretical models: in what features do they accord, in what features do they contradict each other and in what ways do they complement one another. How viable is the present solution to integrate the two approaches in the pragma-dialectical model?
Furthermore, through case studies and empiric research we would investigate the practical applicability of the model and its developments. Using results from fundamental research supplemented with insights from philosophy of language we would like to show discrete methods of practical application, touching on the area of legal argumentation, the media and the context of education.
The research helps to provide for a new generation of researchers in the field of argumentation, as well as to focus the synergies of research groups operating individually at different university faculties with the help of mutual workshops and the completion of the three joint projects.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Zemplén Gábor: Az elhúzódó tudományos viták és a véleménypolarizáció episztemikus megértése felé, REPLIKA : (99) 27-41, 2016 | | Zemplén Gábor: Törékeny Spektrum, Budapest: Typotex Kiadó, 244 p., 2015 | | Tanács, J. and G. Á. Zemplén: Sajtó-helyreigazítási perek és stratégiai manőverezés: A felperesi szerepválasztás hatása a jogi értelmezés mechanizmusára., Iustum Aequum Salutare XIII(2), 2017 | | Zemplén Gábor: Most akkor vannak sötétségsugarak? Az aluldeterminált elméletek drámájának új felvonásáról, MŰÚT Kiskáté, 2017 | | Zemplén, G. Á.: Hárs-hegyi avatós, Éden Hotel botrányos: Aktus-individuálás és -kategorizálás, Performa, 2016 | | Szabó K.: Digital and Visual Literacy: The Role of Visuality in Contemporary Online Reading, In the Beginning was the Image: The Omnipresence of Pictures: Time, Truth, Tradition. Series Visual Learning 6.Frankfurt am Main: Peter Lang GmbH, Internationaler Verlag, 2016 | | Illés, Zs., Szabó K., Szemere A.: Társasjátékok alkalmazása az érveléstechnika oktatásban, In Közbeszéd-Aktusok. A 2015-ös Argumentor Műhelykonferencia Kötete. Nagyvárad: Partiumi Kiadó. Debrecen: Debreceni Egyetem Kiadó, 2016 | | Ziegler. Zsolt: Manipulation Argument and the Trap-Intuition,, PHILOSOPHIA-INTERNATIONAL JOURNAL OF PHILOSOPHY, 18: (2), 2017 | | Ziegler, Zsolt: Two Dimensional Modal Ontological Argument for the Existence of God, European Journal of Science and Theology, 13(1), 2017 | | Csordás Hédi Virág: Visual Arguments: Moving vs. Still Images in WWF’S Campaigns, OPUS ET EDUCATIO: MUNKA ÉS NEVELÉS, 2016 | | Csordás Hédi, Forrai Gábor: Visual Argumentation in Commercials: the Tulip Test, OPUS ET EDUCATIO: MUNKA ÉS NEVELÉS, 2017 | | Csordás Hédi: Eltérő színterek, eltérő bizonyítási eljárások, A GVH döntése a Dove vs. Nivea összehasonlító reklám ügyében, IUSTUM AEQUUM SALUTARE, 2017 | | Csordás Hédi Virág: Reklámfilmek argumentációs problematikái, JEL-KÉP, 2015 | | Forrai, G.: Clarifying our Ideas in Persuasion Dialogue, Informal Logic 36(4), 2016 | | Forrai, G.: Statements of Facts v. Statements of Opinion. An Argumentation-Theoretic Perspective, In: Mens Sana: Rethinking the Role of Emotions, Proceedings of the Fourth Argumentor Conference, eds. Gizella Horváth, Rozália Klára Bakos, Oradea/ Debrecen: Partium Pre, 2016 | | Forrai, G.: A tényállítás–vélemény megkülönböztetés dialógus-játék modellje, Iustum Aequum Salutare 13(2), 2017 | | Pintér, D. G., Kárpáti, A., Palugyai I.: European Need for Independent Science Journalism, In: Spring Wind 2016. Conference Book II, 2016 | | Pintér D. G.: A rendőrség kommunikációja a 2016-os budapesti robbantás kapcsán: az első hivatalos megszólalás jelentősége a krízismenedzsmentben, Információs Társadalom, XVI.évf. 4. szám, 2017 | | Danka I.: 'Disruption by Word Usage' as Rationally Emotional Argumentation, In (Bakó, R.K. and Horváth, G. eds.) Mens Sana: Rethinking the Role of Emotions. Proceedings of the Fourth Argumentor Conference. Oradea-Debrecen: Partium Press-Debrecen, 2016 | | Danka I.: Mit tanulhatunk a trolltól? Adalékok a trollkodás retorikájához, In (Bakó R. - Horváth G. szerk.), Közbeszéd-aktusok. A 2015-ös Argumentos műhelykonferencia kötete. Nagyvárad-Debrecen, Partiumi Kiadó-Debreceni Egyetemi Kiadó, 2016 | | Danka I.: Dialektikai/retorikai szerepek és stratégiai manőverezés bírósági tárgyalásokon, Iustum Aequum Salutare 13(2), 2017 | | Danka, I.: What Socio-Historicism and Naturalism Can Learn from One Another, Human Affairs 27 (3), 2017 | | Zemplén, G. Á.: Diagrammatic Carriers & The Acceptance of Newton's Optical Theory, Synthese, 2017 | | Zemplén Gábor Áron: Zohar Livnat: Dialogue, Science and Academic Writing, JOURNAL OF ARGUMENTATION IN CONTEXT (ISSN: 2211-4742) (eISSN: 2211-4750) 4: (3) pp. 317-319., 2015 | | Zemplén Gábor Áron: A Novel Framework for Argumentation: Harald R. Wohlrapp (2014) The Concept of Argument: A Philosophical Foundation, SCIENCE AND EDUCATION (ISSN: 0926-7220) (eISSN: 1573-1901) 25: (3) pp. 465-467. , 2016 | | Zemplén Gábor Áron: Polarisation in Extended Scientific Controversies: Towards an Epistemic Account of Disunity, Paradoxes of Conflicts. Editors: Scarafile, Giovanni, Gruenpeter Gold, Leah; Springer (Logic, Argumentation & Reasoning) ISBN 978-3-319-41978-7, 2016 | | Zsolt Ziegler: A Relational Theory of Moral Responsibility, Prolegomena, 2016 | | Danka István: Which Way to Argue (For): The Visual, the Linguistic and the Symbolic, Opus et educatio, 2016 | | Danka István: Reconciling Constructivism with Realism: How Far Non-dualism Should Be Followed, Constructivist Foundations, 2015 | | Zvolenszky Zsófia: Fictional Characters, Mythical Objects and the Phenomenon of Inadvertent Creation, Res Philosophica, 2/93 311–333. Special issue Philosophy of Fiction, Joshua T. Spencer (ed.)., 2016 | | Zvolenszky Zsófia: Authors Creating Fictional Characters, either Intentionally or Inadvertently, From Philosophy of Fiction to Cognitive Poetics. Issues in Philosophy of Language and Literature. (Series: Studies in Philosophy of Language and Linguistics) Piotr Stalma, 2016 | | Zvolenszky Zsófia: Inferring Content: Metaphor and Malapropism, Croatian Journal of Philosophy 55/44, 163–182. A special issue on Dan Sperber and Deirdre Wilson’s Philosophy of Language, Dunja Jutronic (ed.), 2015 | | Zvolenszky Zsófia: An Argument for Inadvertent Authorial Creation, Organon F 22/4, 461–487., 2015 | | Zvolenszky Zsófia: Artifactualism and Inadvertent Authorial Creation, Proceedings of the European Society for Aesthetics vol. 7/201, 579–593, Fabian Dorsch and Dan-Eugen Ratiu (eds.), 2015 | | Zvolenszky Zsófia: Relevance Theoretic Comprehension Procedures: Accounting for Metaphor and Malapropism., AISB Convention 2015 Proceedings (University of Kent, Anglia), 2015 | | Zvolenszky Zsófia: Inadvertent Creation and Fictional Characters, Organon F 22/Supplementary Issue 1, 169–184. Supplementary Issue for Petr Kot’átko’s 60th birthday, Juraj Hvorecký (ed.), 2015 | | Zvolenszky Zsófia: A relevanciaelmélet szó szerinti–laza–metaforikus kontinuumára vonatkozó érv, Metafora, Relevancia, Jelentés.. Bárány Tibor, Zvolenszky Zsófia, Tőzsér János (szerk.), Budapest: Loisir, 61–76., 2016 | | Zvolenszky Zsófia, Bárány Tibor: Relevanciaelmélet és a szó szerinti–metaforikus kontinuum – A magyar nyelvű szövegek tükrében., Metafora, relevancia, jelentés. Bárány Tibor, Zvolenszky Zsófia, Tőzsér János (szerk.), Budapest: Loisir, 11–28., 2016 | | Zvolenszky Zsófia: Lehetséges világok és deontikus modalitás: Érv a leibnizi bikondicionális elemzés ellen., Magyar Filozófiai Szemle 59/1 55–77. Különszám: Monadológia, Schmal Dániel (ed.)., 2015 | | Zvolenszky Zsófia: Gombóc Artúr mint emberalkotta absztrakt tárgy 2: Egy érv a szerzői alkotás mellett, Megértés, magyarázat, realizmus, Márton Miklós, Molnár Gábor, Tőzsér János (szerk.), Budapest: L’Harmattan, 193–208., 2015 | | Bárány Tibor, Zvolenszky Zsófia, Tőzsér János (szerk.): Metafora, relevancia, jelentés., Budapest: Loisir. 225 oldal, 2016 | | Bárány Tibor, Zvolenszky Zsófia, Tőzsér János: Előszó a Metafora, relevancia, jelentés c. kötethez, Metafora, relevancia, jelentés. Budapest: Loisir, 2015, 7–9., 2015 | | GÁ Zemplén: A Novel Framework for Argumentation, SCI EDUC-NETHERLANDS 25: (3) 465-467, 2016 | | Gábor Zemplén: Zohar Livnat (2012). Dialogue, Science and Academic Writing, J ARGUMENT CONTEXT 4: (3) 317-319, 2015 | | Zemplén G: Newton párhuzamos nyalábjai és a perspektivista hagyomány, In: Pavlovits Tamás, Schmal Dániel (szerk.) (szerk.) Perspektíva és érzékelés a kora újkorban. Budapest: Gondolat Kiadó, 2015. pp. 190-213. (Észlelet), 2015 | | Zemplén Gábor: Törékeny Spektrum, Budapest: Typotex Kiadó, 244 p., 2015 | | Zemplén Gábor Áron: From Theoretical Concepts to Behavioural Trait-Analysis: Utilizing Tacit Knowledge and Transmuted Expertise in Facebook-Coordinated Courses on Rhetoric and Dialectic, In: Horváth Gizella, Bakó Rozália Klára, Biró-Kaszás Éva (szerk.) (szerk.) Ten years of Facebook. Proceedings of the Third International Conference on Argumentation and Rhetoric, held in Oradea, Romania. Partium Press, Oradea.. Nagyvárad: Partium Press, 2014. pp. 263-276., 2014 | | Zemplén Gábor: Analitikus szivárványfilozófia és Newton végtelenül egyszerű színelmélete, KÜLÖNBSÉG 13: (1) 57-81, 2013 | | Zemplén Gábor: Newton's Strategic Maneuvering with Simple Colours, Categories, and Descriptions, In: Demeter, Zittel, Murphy (szerk.) Conflicting Values of Inquiry: Ideologies of Epistemology in Early Modern Europe. Boston: Brill, 2015. pp. 223-245., 2015 | | Forrai Gábor: A csoportos ismeretelmélet felé, Műút, 2016 | | Réka Markovich: Order of Norms and Deontic Modality, South American Journal of Logic Special Issue Carlos Alchourrón Vol. 1, n. 2, pp. 435–445, 2015 | | Réka Markovich: No Match-making but Biconditionals – Agents and the Role of the State in Legal Relations, Proceedings of JURIX’2015. IOS Press, 2015, pp. 161-164, 2015 | | Markovich Réka: Tilalom és kötelesség – a számítógép szemével, Szabó Miklós (szerk): A jog nyelvi dimenziója, 2015 | | Pintér Dániel Gergő: Nyilvános önmegsemmisítés a gyakorlatban: a Gyermekrák Alapítvány válságkommunikációjának PR-tanulságai, JelKép 2015/2 73-83.o., 2015 | | Pintér Dániel Gergő: Civil szervezet krízisben: a kommunikációs keret jelentősége a válságmenedzsmentben, Civil Szemle XII. évfolyam 2015/3. szám 35-57., 2015 | | Pintér Dániel Gergő: Public Self-Demolition in Practise: The Conclusions of the Crisis Communication of the Children Cancer Foundation from the Perspective of Public Relations, Period. Polytech. Soc. Man. Sci., Vol. 24, No. 1., pp. 41-51., 2016 | | Pintér Dániel Gergő: Bezzeg az én időmben": Tudománykommunikáció a Z-generációnak., Székely Levente-Rab Árpád szerk. Fókuszpontok. Budapest: Gondolat -INFONIA - Óbudai Egyetem DKHT 149-189.o, 2016 | | Pintér Dániel Gergő: A vállalat felelősségvállalásától az érdekgazdák észleléséig: a Szituációs Kríziskommunikációs Elmélet és a Kommunikációs Keretezés Elmélet kapcsolódási pontjainak feltár, JelKép 2016/3, 2016 | | Pintér Dániel Gergő: Various Challenges of Science Communication in Teaching Genaration Z: an Urgent Need for Paradigm Shift and Embracing Digital Learning, Opus et Educatio, 2016 | | Markovich, Réka; Syi; Hamp, Gábor: Elliptical Lists in Legislative Texts., Proceedings of the Fifteenth International Conference on Artificial Intelligence and Law., 2015 | | Markovich, Réka; Syi; Hamp, Gábor: Elliptikus listák jogszabályszövegekben., Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia 2015 konferenciakötete. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport, 2015. pp. 273-280., 2015 | | Markovich, Réka; Syi; Hamp, Gábor: Jogszabályszövegek gépi elemzésének tanulságai, Jogelméleti Szemle 2015/2. pp. 64-73, 2015 | | Ziegler, Zsolt: Social Media Epistemology, Argumentor Conference, Ten years of Facebook, Conference Proceedings, Oradea, 2014 | | Grünczeisz, Kata: Rejtett buktatók, avagy az implicit premisszák és konklúziók jelentősége a sajtóperekben., A Tudomány szolgálatában című IX.. Ph.D. Konferencia, II. Kötet, Budapest, 2014., 2014 | | Grünczeisz, Kata: Tárgyalótermi helyzetek tűzkeresztben – Jogi érvelések argumentációelméleti kutatása, Élet és Tudomány, 2015/23, 726-728 oldal., 2015 | | Grünczeisz, Kata: A bíró szerepe a jogi eljárásokban argumentációelméleti nézőpontból, Absztraktkötet, Tavaszi Szél, Doktoranduszok Országos Szövetsége 2015., 2015 | | Grünczeisz, Kata: A vörösiszap-katasztrófa válságkommunikációs tanulságai, Jelkép Válságkommunikáció különszám. 2015/2. szám, 2015 | | Grünczeisz, Kata: Sajtóperek érveléstechnikai vizsgálata, avagy találkozik-e a bírói gyakorlat az argumentációelmélettel?, Tavaszi Szél Konferenciakötet, Doktoranduszok Országos Szövetsége, 2014., 2014 | | Danka, István: Constructivism and Realism: How to Take Constructions to Be Real and Reality Not to Be Constructed Yet, (Ch. Kanzian, J. Mitterer & K. Neges eds.) Proceedings of the 38th Wittgenstein Symposium. Kirchberg am Wechsel: AWLS, 2015 | | Zemplén, G. Á.: Törékeny spektrum: Newton érvei és az autoritás képződése hálózatokban., Budapest: Typotex., 2015 | | Tanács János, Zemplén Gábor Áron: V álság, kommunikáció, érvelés,, JEL-KÉP 2: 1-13, 2015 | | Zemplén Gábor: Newton's Strategic Maneuvering with Simple Colours, Categories, and Descriptions, In: Tamás Demeter, Claus Zittel, Kathryn Murphy (szerk.) (szerk.) Conflicting Values of Inquiry: Ideologies of Epistemology in Early Modern Europe. Boston: Brill Academic Publishers, 2015. pp. 223-245. (Intersections; 37.), 2015 | | Zemplén Gábor: Newton párhuzamos nyalábjai és a perspektivista hagyomány, In: Schmal Dániel, Pavlovits Tamás (szerk.) (szerk.) Perspektíva és észlelés a kora újkorban. Budapest: Gondolat, 2015. pp. 95. (Észlelet, Kora Újkori Filozófiatörténeti Műhely), 2015 | | Zemplén, Gábor: From theoretical concepts to behavioural trait-analysis: utilizing tacit knowledge and transmuted expertise in Facebook-coordinated courses on Rhetoric and Dialectic, Argumentor: The Third Argumentor Conference: Ten Years of Facebook, in: Horváth, Gizela, Bakó, Rozália, Bíró-Kaszás, Éva (eds.) Partium Press, Debrecen UP. pp. 263-276, 2014 | | Ziegler, Zsolt: Social Media Cognition, Argumentor: The Third Argumentor Conference: Ten Years of Facebook, in: Horváth, Gizela, Bakó, Rozália, Bíró-Kaszás, Éva (eds.) Partium Press, Debrecen UP pp. 239-261, 20, 2014 | | Forrai, Gábor: Argumentation without Arguments Proper, Argumentor: The Third Argumentor Conference: Ten Years of Facebook, in: Horváth, Gizela, Bakó, Rozália, Bíró-Kaszás, Éva (eds.) Partium Press, Debrecen UP. pp. 219-238., 2014 | | Forgács, Gábor: Strategic Manoeuvring and the Selection of Starting Points in the Pragma-Dialectic Framework, Studies in Logic, Grammar and Rhetoric 36 (49) Special Issue on the Pragmatics and Dialectics of Argument, 2014 | | Forgács, Gábor: Stratégiai manőverezés a Pragma-dialektikai elméletben: implikációk a dialektikai és retorikai elemzés számára, Argumentor Műhely - Érvelés és retorika konferencia kiadvány, in: Bakó Rozália Klára, Horváth Gizella, Bíró-Kaszás Éva (szerk.), 2014 | | Zvolenszky, Zsófia: Conditionals, Dispositions, and Free Will, Hungarian Philosophical Review 2014/4, 58, angol nyelvű különszám: Are We Free After All? in: Huoranszki, F. Bárány, T. and Szigeti, A. (eds.), 2014 | | Zvolenszky, Zsófia: Egy filozófiai mítosz John Searle névelméletéről, Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI, Kelemen János (szerk.), Akadémiai, Budapest, 2014 | | Zvolenszky, Zsófia: Egy szöveg saját szemmel, A megértés mint hivatás. Köszöntő kötet Erdélyi Ágnes 70. születésnapjára, Bárány Tibor, Gáspár Zsuzsa, Margócsy István, Reich Orsolya, Vér Ádám (szerk.) Bp: L’Harmattan, 2014 | | Forrai, Gábor: „Harminc év érvelés” (recenzió J. Anthony Blair Groundwork in the Theory of Argumentation c. könyvéről), Műút 49. 77-80., 2015 | | Pintér, Dániel Gergő: "Nyilvános önmegsemmisítés a gyakorlatban: a Gyermekrák Alapítvány válságkommunikációjának PR-tanulságai.", Jel-Kép 2015/2. szám, ISSN 0209-584X. 73-85. o., 2015 | | Zvolenszky, Zsófia: Relevance Theoretic Inferential Procedures: Accounting for Metaphor and Malapropism., AISB Convention 2015 Proceedings (University of Kent, England), http://www.cs.kent.ac.uk/events/2015/AISB2015/proceedings.html, 2015 | | Zvolenszky, Zsófia: Inadvertent Creation and Fictional Characters., Organon F 2015/22, Supplementary Issue for Petr Kot’átko’s 60th birthday, Juraj Hvorecký (ed.), 169–184., 2015 | | Zvolenszky, Zsófia: Artifactualism and Authorial Creation., Proceedings of the European Society for Aesthetics, vol. 6/2014, Fabian Dorsch and Dan-Eugen Ratiu (eds.) 457–469., 2015 | | Tanács, János; Zemplén, Gábor: Válság, kommunikáció, érvelés: Kríziskommunikáció argumentáció-elméleti nézőpontból, Jel-Kép: Kommunikáció, közvélemény, média 2: pp. 1-13., 2015 | | Tanács, János; Zemplén, Gábor (szerk.): Válságkommunikáció különszám., Jel-Kép: Kommunikáció, közvélemény, média. 2015/2. szám, A Magyar Kommunikációtudományi Társaság folyóirata, Budapest, 2015 | | Forgács, Gábor: Az érvelés, mint lehetséges tudomány - Az integrálás nehézségei, Élet és Tudomány – OTKA kiadvány, 2015 | | Forgács, Gábor: Visual Rhetoric Used in Mapping Natural Language Arguments, Beyond Words: Pictures, Parables, Paradoxes. Proceedings of the 5th Visual Learning Conference, 2015 | | Forgács, Gábor: On the difficulties of saying what an inference is., Conference Abstracts of the 15th CLMPS, 2015 | | Szabó, Krisztina: A szavak hatalma. A 2010-es vörösiszap-katasztrófa az üzenet-befogadási folyamatok szemszögéből., Jel-Kép. Kommunikáció, Közvélemény, Média. Válságkommunikációs különszám. 2015/2, 25-43., 2015 | | Illés, Zsófia: Válságos érvelés. Az érvelési sémák szerepe a válságkommunikációban., Jel-Kép. Kommunikáció, közvélemény, média különszám 2015/2: 15-25., 2015 | | Bárdos, D. and G. Á. Zemplén: The Shape of Biology to Come? The Account of Form and Form of Account in Hoffmeyer’s Biosemiotics, TRADITION AND DISCOVERY 43(1), 2017 | | Szabó K.: Reading from Screen – About the Problem of Developing Online Educational Texts Regarding the Special Ways of Online Reading Strategies, In Beseda, J. (Ed.): DisCo 2016. Towards Open Education and Information Society. 11th Conference Reader. Prague: Center for Higher Education Studies., 2016 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
