Legal dogmatic analysis of collective arragements in labour law
Keywords in Hungarian
kollektív szerződés, üzemi megállapodás, európai kollektív szerződés és üzemi megállapodás, az állami és kontraktuális jogforrások a munkajogban, a kollektív megállapodások érvényessége, hatályosság
Keywords in English
collective agreement, works agreement, European collective agreement and works agreement, state and contractual sources of labour law, validity and enforceability of collective agreements
Discipline
Low and Government Sciences (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Labour law
Panel
Social Sciences Committee Chairs
Department or equivalent
Faculty of Law Department of Labour Law and Social Security Law (University of Pécs)
Participants
Bankó, Zoltán Kajtár, Edit Kiss, György Kovács, Erika Zeller, Judit
Starting date
2014-01-01
Closing date
2016-12-31
Funding (in million HUF)
17.100
FTE (full time equivalent)
4.87
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Noha a magyar munkajogi jogalkotás az elmúlt húsz évben kiemelt jogpolitikai célnak tekinti a kollektív megállapodások szerepének növelését a munkajogi szabályozásban, a kialakult gyakorlat e törekvés sikertelenségét mutatja. Ennek számos oka között alapvető jelentőségű, hogy a kollektív megállapodások jogi dogmatikája a magyar jogtudományban a mai napig kidolgozatlan. A kutatás célkitűzése az, hogy kidolgozza a kollektív megállapodások jogdogmatikájának alapjait a hazai jogtudományban. A kutatás megvizsgálja az ún. kontraktuális jogforrások helyét a jogforrási rendszerben, ideértve a nemzeti és nemzetközi (európai munkajogi) jogforrásokat is. A kollektív megállapodások alapkérdése azok alanyai jogállásának problémája. A kutatás vizsgálja az ún. koalíciós szabadság modern értelmezésének alkotmányjogi összefüggéseit is. Újszerű problémaként jelenik meg a kollektív autonómia és a kollektív szerződéskötési képesség viszonya és az európai integráció alapszabadságai és az alapjog jellegű koalíciós szabadság ütközése. A kutatás célkitűzése az, hogy rendszeres feldolgozását adja a kollektív szerződés tartalmi érvényességi és érvénytelenségi kérdéseinek, valamint hatályossága tanának. Az európai integráció élesen hozta felszínre az európai szintű (határokon átnyúló) kollektív megállapodások jogdogmatikai kérdéseit. A gazdasági válság kezelésében egyre több állam ad kiemelkedő szerepet a kollektív megállapodásoknak. A kutatás ezt a lehetőséget a hazai jogi és gazdasági környezetben vizsgálja.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás alapvető hipotézise az, hogy a munkajog kollektív megállapodásai jogdogmatikai alapkérdéseinek kidolgozatlansága a hazai jogtudományban az egyik alapvető oka annak, hogy e kollektív megállapodások nem képesek betölteni azt a szerepüket, amelyet a fejlett jóléti államokban betöltenek. A magyar jogtudományban évtizedek óta hiányzik az ún. kontraktuális jogforrások jogi természetével, jogforrási rendszerbeli helyével, érvényességével és hatályosságával foglalkozó átfogó munka. Ilyen igényű monográfia valójában a II. Világháború előtt született legutóbb (Perneczky Béla monográfiája), hiszen Hágelmayer Istvánné ilyen tárgyú dolgozata - szükségképpen - a szocialista munkajogi, gazdasági és politikai közeg körülményeire volt tekintettel. A kutatás alapkérdése tehát az, hogy lehetséges-e az elmúlt két évtizedben végbement társadalmi, jogi és politikai változások nyomán kialakult kollektív megállapodásos rendszer konzisztens dogmatikai feldolgozása. A kutatási hipotézis szerint igen és erre a kutatás kísérletet tesz. A kísérlet hozzájárul ahhoz, hogy a hazai kollektív megállapodásos rendszer segítse a korszerű és a gazdasági válság kezelését is elősegítő munkaerő-piaci eszközök kialakítását.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatás céljánál fogva tulajdonképpen jogtörténeti jelentőségűnek is tekinthető. Amint erre utaltunk, a kollektív szerződés rendszeres hazai jogdogmatikai alapjainak létrehozására az elmúlt mintegy negyven évben kísérlet sem történt és az utolsó valóban európai horizontú monográfia a tárgykörben a huszadik század negyvenes éveiben jelent meg Magyarországon. A kutatás a nagy tradíciójú országok munkajog-tudományában kialakult módszertani megoldások alkalmazásával tesz kísérletet a tárgykör teljes körű, monografikus igényű feldolgozására. Áttekinti a kapcsolódó jogterületekkel (alkotmányjoggal, magánjoggal, versenyjoggal) való érintkezési pontokat is. Tekintettel van arra, hogy a magyar jogalkotó a 2012. évi I. törvénnyel a kollektív megállapodások rendszerében szemléleti áttörést hozott. A törvény - általános szabályként - a kollektív megállapodásokkal szemben diszpozitív, azaz a jogalkotó széles teret kívánt biztosítani az ún. kollektív autonómiának. A kutatás e kollektív autonómia alapjaira is rá kíván mutatni az Alaptörvény fényében. A kollektív megállapodások gazdasági és munkaügyi politikai sikertelenségének egyik alapvető oka azok alanyai jogállásának tisztázatlansága. A kutatás fel kívánja tárni az egyes alanyi pozíciók mögött meghúzódó gyakorlati és tételes jogi ellentmondásokat. Az érvényesség- és hatályosságtani alaptanok kifejtésével hozzájárul a kollektív megállapodásos pragmatika alakításához és javaslatokat fogalmaz meg a jogalkotás számára is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Napjaink nagy társadalmi és gazdasági konfliktusainak hátterében rendszerint a munka világát érintő érdekellentétek húzódnak meg. A fejlett piacgazdaságokban (jóléti államokban) e konfliktusok megelőzésének, kezelésének alapvető eszközei a kollektív megállapodások. A munkavállalók és munkáltatók képviselőinek e megállapodásai a munkaerő-piac alapvető szabályozási faktorai. Általában megelőzik az állam szabályozó szerepét. E modell az európai országok gyakorlatában sikeresnek mutatkozik és ez különösen az utóbbi évek gazdasági válságában mutatkozik meg. A hazai kollektív megállapodásos szabályozás sem a köz-, sem a magánszférában nem képes sikereket felmutatni. A foglalkoztatottaknak csak csekély hányada dolgozik kollektív megállapodások hatálya alatt. Ennek alapvető oka az is, hogy a kollektív megállapodások jogtudományos alapkérdései kidolgozatlanok. A kutatás erre a rendszeres feldolgozásra tesz kísérletet.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. Although Hungarian labour law legislation has treated the reinforcement of collective agreements as high priority legal policy goal, this intention has been unsuccessful. One crucial amongst the many reasons of the failure is that up till now the legal dogmatic foundations of collective arrangements have not been established in Hungarian legal science. The aim of the research is to lay down the legal dogmatic foundations of collective arrangements in national legal science. The research studies the place of contractual law sources within the system of law sources, including national, international (and EU labour law) sources. It points out the special characteristics of labour law sources as opposed to traditional state law sources. A key question regarding contractual arrangements is the problematic nature of their legal status. The research examines the constitutional context of the modern interpretation of the so-called “coalition freedom”. The relationship between collective autonomy and the capacity to conclude a collective agreement as well as the collision between fundamental freedoms of European integration and the “fundamental right-like” coalition freedom arise as a novel problem. The research aims at systematic elaboration of the questions of validity -invalidity of collective agreement, as well as the theory of effectiveness. With the European integration the legal dogmatic questions on European-level (cross-border) collective arrangements resurfaced with intensity. To manage economic crisis, states increasingly give predominant role to collective arrangements. The research examines this possibility within the national legal and economic environment.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The main hypothesis of the research is that collective arrangements cannot fulfil the role they ordinarily play in developed welfare states mainly because the legal dogmatic background of collective arrangements is not developed in Hungary. In Hungarian legal science a comprehensive research on the legal nature of contractual law sources and their place within the law source system as well as their validity and effectiveness has been lacking since decades. In fact the last monograph of such nature dates back to pre second World War times (the monograph of Perneczky Béla), since the work of Mrs Hágelmayer István on the subject was - necessarily – made in such a way to match the requirements imposed by the socialist labour law, economic and political environment. Hence, the main question of the research is the following: is processing of the collective arrangements’ system formulated by the social, legal and political changes of the last two decades in a legal dogmatics context possible? According to the hypothesis of the research the answer is affirmative, and the research is an attempt to processing. The experiment supports the national system of collective arrangements in developing up-to-date labour market tools to facilitate, amongst others, the management of economic crisis.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Due to its aim the research may also be considered as one of legal historical value. As we have mentioned, during the last forty years not one attempt has been made to establish the systematic, national legal dogmatic basics of the scheme of collective arrangements, the last monograph with a genuine European outlook on the subject in Hungary was published in the ’40 of the last century. In attempting the overarching, monographic elaboration of the subject the research utilises the methodological tools of countries with big traditions in labour law science. It gives an overview of the contact points with neighbouring legal areas (constitutional law, private law, competition law). It bears in mind that with Act I of 2012 the Hungarian legislator brought about a substantial shift in terms of how the system of collective arrangements is viewed. As a general rule the Act applies the rule of dispositivity to collective arrangements, in other words the legislator grants wide space for the so-called collective autonomy. The research wishes to highlight the basic features of this collective autonomy in the light of the Basic Law. One of the reasons why collective arrangements are unsuccessful in terms of economics and labour law policy is the ambiguity of the legal status of its subjects. The research wishes to uncover the practical and theoretical discrepancies behind the individual positions. By displaying the dogmatic basics of validity and enforceability it contributes to the shaping of collective arrangements’ pragmatics and formulates recommendations for the legal practice.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. In the background of the excessive social and economic conflicts of our days commonly conflicts of interest influencing the word of work can be found. In developed market economies (welfare states) collective arrangements are the primary tools to prevent and handle these conflicts. Agreements of the employees’ and employers’ representatives are decisive factors of labour market regulation. Generally they precede the regulatory role of the state. This model appears to be successful in the practice of European states especially when it comes to the economic crises of the last years. In Hungary, regulation at collective agreement-level cannot demonstrate success neither in the public nor at the private sphere. Only a small percentage of the employees are working under the scope of collective agreement. This is so, mainly because the basic legal-scientific questions related to collective arrangements are not elaborated. The research is an attempt to provide systematic processing.
Final report
Results in Hungarian
A kutatás során feldolgozásra kerültek a kollektív szerződés hazai intézményének jelentős dogmatikai problémái. A kutatás ezt alapvetően két módszertani megközelítéssel valósította meg. Egyrészt a hazai kollektív szerződéses intézmény történeti áttekintésével (a XIX. századi kezdetektől a 2012. évi I. törvény hatályba lépéséig, illetve alkalmazásáig). Másrészt a kollektív szerződéses intézmény legutóbbi (2012. évi) hazai szabályozása jogdogmatikai kérdéseinek vizsgálatával. A kutatás eredménye a 2014. évi (első) monográfia 2017-re elkészült teljesen (történeti és rendszertani vonatkozásban) átdolgozott kéziratos változata.
Results in English
Az angol nyelvű összefoglaló közlését a kutatás hazai irányultsága okán mellőzöm. A kutatás az intézmény hazai történetére és dogmatikájára irányult, a felhasznált kutatási anyag elsődlegesen magyar és német nyelvű. Utóbbit a hazai intézmény eredete indokolja, közelebbről az, hogy a hazai szabályozás valamennyi lényeges intézményének (ak kollektív szerződés jogi természete, hatálya, a kiterjesztés stb.) eredete a német munkajogban van.
A kutatás során az angol nyelvű irodalom, illetve az angol munkajogi dogmatika feldolgozása szükségtelennek bizonyult. Megjegyzem, hogy a kutatáshoz kapcsolódóan angol nyelvű tanulmánykötet is napvilágot látott.
Berke Gyula; Bankó Zoltán; Kajtár Edit; Kiss György; Kovács Erika: Kommentár a munka törvénykönyvéhez: kommentár a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényhez, Budapest: Complex, 2014
Berke Gyula: A kollektív szerződés a magyar magánjogi gondolkodásban, Pécsi Munkajogi Közlemények 2014/1. 2-60. pp, 2014
Berke Gyula: A kollektív szerződés a magyar munkajogban, Pécsi Munkajogi Közlemények Monográfiák 2., 2014
Berke Gyula: The Collective Agreement in the New Labour Code, Kiss György (szerk): Trade Unions and Collective Agreements in the new Labour Code=Szakszervezetek és kollektív szerződések az új Munka Törvénykönyvében. Bp: Akadémia K., 2015
Berke Gyula: A kollektív szerződés az új Munka Törvénykönyvében, Kiss Gy. (szerk):Collective Agreements in the new Labour Code=Szakszervezetek és kollektív szerződések az új Munka Törvénykönyvében. Bp: Akadémia K., 2015
Berke Gyula: A kollektív szerződés az új Munka Törvénykönyvében, Nochta-Monori: IUS EST ARS: Ünnepi tanulmányok Visgrády Antal professzor 65. születésnapja tiszteltére. PTE ÁJK 89-100 pp., 2015
Berke Gyula: Ágoston Péter a munkajogász. Adalékok a magyar munkajog eszmetörténetéhez., Egyjobb világot hátrahagyni....Tanulmányok Korinek László professzor tistteletére, 2016
Berke Gyula: A munkáltatói hatalom korlátai., Bankó Zoltán (szerk.): A munkáltatói hatalom aspektusai, 2016
