Nemek közötti egyenlőtlenség a nemzedékek közötti transzferekben: mikro és makroszociológiai elemzés
Title in English
Gender inequality of intergenerational support in Hungary: a micro and macro perspective with time transfers
Keywords in Hungarian
Nemzedék közötti transzfer, nemek közötti egyenlőtlenség, jóléti állam, összehasonlító kutatás, SHARE, NTA
Keywords in English
Intergenerational support, Gender inequality, Welfare state, European comparison, SHARE, NTA
Discipline
Sociology (Council of Humanities and Social Sciences)
70 %
Ortelius classification: Socio-economic research
Demography (Council of Humanities and Social Sciences)
30 %
Ortelius classification: Demography
Panel
Society
Department or equivalent
TARKI
Participants
Vargha, Lili
Starting date
2014-01-01
Closing date
2017-09-30
Funding (in million HUF)
6.573
FTE (full time equivalent)
1.61
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás a nemzedékek közötti transzferek nemek közötti eltéréseit vizsgálja mikor és makro-szociológiai nézőpontból. Vizsgáljuk egyéni szinten a nemzedékek közötti privát transzferek jellemzőit és a transzfereknek a korosztályok közötti jövedelemáramlásban játszott szerepét és ezek nemek közötti különbségeit makro-társadalmi szinten. Figyelembe vesszük mind a pénzbeli transzfereket, mind pedig a nem pénzbeli segítségnyújtást (pl. idős-gondozás). Mivel a háztartásban végzett nem fizetett munkát, beleértve a gyermekgondozást és idős-gondozást elsősorban nők végzik, a nem pénzbeli transzferek figyelembe vétele pontosabb képet fest a transzferek nemek közötti eltéréséről. A nemzedékek közötti transzferek előfordulásával és intenzitásával kapcsolatos magyar eredményeket más jóléti állami modellt követő országok mintázatihoz hasonlítjuk, így képet kapunk az állami redisztribúció és a családi transzferek valamint a nemek közötti különbségek összefüggéséről.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A mikro-szintű vizsgálat a felnőtt gyermektől idős szülők felé irányuló segítségnyújtás mintázatait vizsgálja Magyarországon, a nemek közötti eltérésekre fókuszálva. Hipotézisünk szerint az idősgondozásra fordított idő mértékében jelentős különbség várható férfiak és nők között, hiszen Magyarországon lényegesen alacsonyabb a nők foglalkoztatottsága, mint a férfiaké és az idősgondozási intézményrendszer fejletlen. Az eltérő jóléti állami modellt követő országok közötti összehasonlítás lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk, a nemzedékek közötti segítségnyújtás mintázatai és a privát transzferek nemek közötti különbségei mennyiben függnek össze a jóléti programokkal. Az elemzést a Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe (SHARE) kutatás adatain végezzük, amely 20 európai országra kiterjedő multidiszciplináris komparatív vizsgálat az 50 éven felüli népesség egészségügyi, munkerőpiaci, jövedelmi helyzetével és társadalmi viszonyaival kapcsolatban.
A nemzedékek közötti transzferek nemek közötti különbségeinek makroszintű vizsgálatához a Nemzeti Transzfer Számlák (National Transfers Accounts) módszertanára fogunk támaszkodni. Ezek a számlák a különböző korosztályok közötti jövedelem-áramlást mérik fel társadalmi szinten, a Nemzeti Számlák rendszerével összhangban. Kutatásunk a NTA módszertan keretein belül a nem pénzbeli transzfereket is felméri. A nem pénzbeli transzferek figyelmen kívül hagyása azt jelenté, hogy a nők hozzájárulását az inaktív korosztályok (gyermekek, idősek) fogyasztásának fedezéséhez a valóságosnál sokkal kisebbnek látnánk.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatás fontosságát az adja, hogy mind mikro-, mind makro-társadalmi nézőpontból vizsgálja a nemzedékek közötti privát transzfereket és ezeknek nemek közötti eltéréseit. A nemzedékek közötti transzferek magyarországi jellemzőit más országokhoz hasonlítva képet kaphatunk az állami transzfereknek a családi segítségnyújtásra való hatásáról. A kutatás fontosságát erősíti, hogy mind a mikro- mind a makro-szintű elemzés új adatokon vizsgálja a kérdést. A mikroszintű elemzéshez használni tervezett SHARE kutatás adatait 2010-bven rögzítették és az idősek helyzetével kapcsolatos rendkívül gazdag, eddig még nem elemzett adatbázis. A makroszintű elemzés esetében pedig éppen a projekt célja a pénzbeli és nem pénzbeli transzfereket is felmérő adatbázis összeállítása, amely révén a nemzedékek közötti jövedelem-áramlás és a nemek közötti különbségek teljesebb számba vételét biztosítja. A pénzbeli és nem pénzbeli transzferek együttes figyelembe vétele fontos a nemek közötti egyenlőtlenségek pontosabb megragadásához, ugyanis a nőkre a nem fizetett háztartási munkából jellemzően nagyobb része hárul.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatás a családon belüli segítő kapcsolatokban megjelenő nemek közötti egyenlőtlenséget vizsgálja mind egyéni, mind háztartási szinten.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. Our research studies the gender pattern of intergenerational solidarity in Hungary from both a microsociological and macrosociological perspective. We study patterns of intergenerational private transfers at the individual level and the role that these transfers play in reallocation of resources between generations at the aggregate level. We take into account both monetary transfers (eg. money transfers to parents, bequests etc.) and also time transfers, such as care of elderly parents. As housework and caring for children or the elderly is predominantly done by women, by taking into account time transfers we provide a more accurate picture of the gender differences. By comparing the occurrence and intensity of private intergenerational transfers in Hungary to countries with different welfare regimes we also study how the pattern of transfers and gender differences are related to welfare state arrangements.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The micro-sociological analysis will describe patterns of support between older parent and their adult children in Hungary focusing on differences by gender. According to our hypothesis the gender gap in time devoted to elderly care should be substantial in Hungary since there is an important difference between employment rates between men and women and institutions providing care services are underdeveloped. We will also assess the importance of structural explanations for this gender gap. By comparing countries with different welfare state arrangements we will assess whether differences in family support and gender differences in private transfers are related to the characteristics of public programs. The analysis will be based on data from the Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe (SHARE), which is a database of micro data on health, socio-economic status of individuals from 20 European countries aged 50 or over.
To study the difference between men and women in their role in the reallocation of economic resources by age at the aggregate level, we will rely on the National Transfer Accounts (NTA) methodology. These accounts measure reallocations of economic resources between persons of different ages at the societal level, consistently with the System of National Accounts. The basic idea is that for any given time period if an individual consumes more than he/she produces, the deficit must be matched by age reallocations. Taking into account unpaid work is important for the analysis of reallocations by gender, since women are generally more heavily involved in unpaid work in the household than men.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The importance of the research is that it provides a picture of intergenerational private transfers on both micro and macro-level in a comparative framework. By comparing patterns of intergenerational support in Hungary with other countries the analysis provides information about the links between welfare states and family solidarity. The importance of the research is also enhanced by the fact that both the micro and the macrosociological analyses use new data. The SHARE survey which has been fielded in Hungary in 2010 is a very rich dataset about health, incomes and social relations of the elderly, which has not been exploited so far. In the case of the macrosocial analysis, it is precisely the aim of the research is to build up a new dataset regarding reallocation of economic resources between age groups at the aggregate level. By taking into account both time and money transfers, the research is an important input to a full assessment of gender inequalities in the society. Women tend to take a disproportional share of unpaid housework and care activities. Without taking this into account we would bias downwards the contribution of women in financing consumption of the inactive age groups (the children and the elderly).
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The research investigates a specific aspect of gender inequality, namely inequality in the provision of transfers to elderly parents.
Final report
Results in Hungarian
A kutatás mind mikro-, mind makro-társadalmi nézőpontból vizsgálta a nemzedékek közötti privát transzferek nemek közötti eltéréseit. A kutatás mindkét részében eddig fel nem tárt adatokat dolgozott fel, amelyek mind az anyagi, mind a nem anyagi transzferekre kiterjedtek.
A kutatás eredményei megmutatták, hogy hipotézisünknek megfelelően Magyarországon számottevő a gyermek nemének hatása a szülők felé irányuló segítség esetében: a leánygyermekek nagyobb valószínűséggel segítenek szüleiknek. Összességében a szülők és leánygyermekeik között mindkét irányban intenzívebbnek bizonyult a (nem anyagi) segítségnyújtás, ami a reciprocitás szerepére utalhat. A nemzetközi összehasonlítás eredményei szerint Magyarországon, hasonlóan a többi „familialista” gondozási rezsimmel jellemezhető országhoz, az idős szülők felé irányuló rendszeres segítség előfordulásának szintje magas.
A kutatás makroszociológiai vizsgálata alátámasztotta, hogy a háztartásban végzett munka értékében jelentős különbség mutatkozik nők és férfiak között. A háztartásgazdaság nettó finanszírozói elsősorban az aktív korú nők, akik majdnem egész felnőtt életük során nettó időtranszfert nyújtanak, ami elsősorban a gyermekek felé irányul, de az idősek és a férfiak is részesednek belőle. A dolgozó korú nők munkája értékéről valamint a végzett munka értékének nemek közötti különbségéről lényegesen pontosabb képet kapunk, ha a háztartásban végzett munkát is figyelembe vesszük.
Results in English
This research investigated gender differences in intergenerational support from both a micro- and macrosociological perspective. The project was based on previously unexplored data which covered both monetary and non-monetary transfers.
Results show that – confirming our expectations – the gender of the child has a significant effect on support to elderly parents: daughters provide support more often. Overall, support between parents and daughters was more likely to occur in both directions, which suggests that these transfers are embedded in a relationship of reciprocity. Comparative analysis showed that in Hungary, similarly to other countries with a „familialistic” care regime, regular support to elderly parents is relatively more frequent.
From a macrosociological point of view our results show that there is a huge difference between women and men in the value of household production. Active age women are net donors in the household economy, which means that the value of their household production exceeds their consumption of goods and services produced in the household throughout their adult life. Recipients of this time transfer are mainly children but also the elderly and men benefit from it. The value of work done by women and the gender gap in production is much more accurately assessed when household work is also taken into account, since household work is predominantly done by women.
Medgyesi Márton: Help and care from children to elderly parents: Hungary in European context, 3rd Transforming Care Conference, Milánó, 2017 június 26-28., 2017
Medgyesi Márton: Szülőknek nyújtott gondozás és segítség: Magyarország európai összehasonlításban., „Megöregedni ma” konferencia KSH, 2016.06.08., 2016
Medgyesi Márton: Transfers between adult children and elderly parents: Hungary in European context,, European Society for Family Research Conference, Dortmund 2016.08.31.-2016.09.03., 2016
Medgyesi Márton: Transfers between adult children and elderly parents: Hungary in European context,, Mid-term Conference of ESA RN1 Research Network on Ageing, Frankfurt 2016.09.14-2016.09.16., 2016
Medgyesi Márton: Szülőknek nyújtott gondozás és segítség: Magyarország európai összehasonlításban., Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája, Pécs, 2016.10.20.-2016.10.22., 2016
Vargha Lili: Láthatatlan transzferek. Ki adja és ki kapja a háztartási munkát?, Mennyit ér a láthatatlan munka? Konferencia Központi Statisztikai Hivatal, 2016. április 5., 2016
Medgyesi Márton: Az idős szülőknek nyújtott nem anyagi segítség: Magyarország európai összehasonlításban, Demográfia, vol. 59(1) pp. 59-87., 2016
Gál, R.I.; Szabó E.; Vargha, L.: Láthatatlan transzferek: ki adja, és ki kapja a háztartási munkát 2010-ben?, megjelenés alatt: Szép K. (szerk.) A láthatatlan munka mérése. KSH, 2017
Medgyesi Márton; Orbán Annamária: Country Report of Hungary, megjelenés alatt Albert; Trummer; Emirhafizovic; Spiegelman; Kelleher(szerk.): Families and Family Values in Society and Culture. Information Age Publishing., 2018
Medgyesi Márton: Help and care from children to elderly parents: Hungary in European context, „Ageing under lowest-low fertility and high emigration" konferencián előadott tanulmány Varsó, 2017 június 5-7., 2017
Medgyesi Márton: Családi szolidaritás, mint a közösségi transzferek helyettesítője, MTA TK Tudomány napi konferencia, 2014
Vargha Lili és Gal Robert I.: Four levels of intergenerational indicators, Tenth Meeting of the Working Group on Macroeconomic Aspects of Intergenerational Transfers: Beijing, China, 10 - 14 November 2014, 2014
Medgyesi Márton: Care by children to elderly parents: Hungary in European context., NEUJOBS workshop "Care chain: care regimes, migration and gender equality in an enlarged Europe", 2015 Január 26., 2015
Medgyesi Márton: Transfers between adult children and elderly parents: Hungary in European context, European Sociological Association Conference, Prague 2015.08.26-28, 2015
Vargha Lili: A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek., Fókuszban a család c. konferencia, Pécsi Tudományegyetem, 2015. május 14-15., 2015
