publisher's device, printer's device, graphic arts, history of printing, history of publishing
Discipline
Literature (Council of Humanities and Social Sciences)
100 %
Ortelius classification: Hungarian literature
Panel
Publications Panel
Department or equivalent
Balassi Kiadó
Starting date
2013-08-01
Closing date
2014-06-30
Funding (in million HUF)
1.100
FTE (full time equivalent)
0.00
state
closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kiadói és nyomdászjelvények kutatása nagy hagyományokra tekint vissza főként a német, a francia, az angol és az olasz nyelvű szakirodalomban. Ezzel szemben a magyar kutatás későn és rendszertelenül indult meg. A lemaradás egy részét mára már ledolgoztuk, hiszen a forrásközlés terén komoly eredményeket értünk el (1800-ig minden magyar jelvény publikálva van). Jelen kötet immár az elméleti feldolgozásra koncentrál: számba veszi és kritikusan elemzi a teljes eddigi szakirodalmat (bármely nyelven, bárhol is jelent meg, a kezdetektől máig) és rendszerbe foglalja a téma magyar terminológiáját is. A szakmai háttér felmutatásán kívül – előremutató és Európában is újszerű jelleggel – a 20. századi jelvényhasználatra vonatkozó, rendkívül alapos és részletes mikroelemzéseket is bemutat.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kiadói és nyomdászjegyekre vonatkozó eddig napvilágot látott magyar nyelvű szakirodalom főként a korai jelvényhasználókra koncentrált. Viszonylag sokat publikáltak például a budai könyvkereskedők jelvényeiről vagy a magyarországi Elzevir-utánzatokról. Ahogy azonban a forrásközlés egyre jobban halad előre (már az 1900–1920 közötti anyag feldolgozása folyik), az elméleti kutatások is tudományos igényű alapozást kívánnak. Ennek egyik igen fontos része a külföldi elődök munkásságának részletes megismerése, ám nem kevésbé jelentős a hazai szakirodalom rendszerszemléletű összesítése sem. Mivel ezek a publikációk igen elszórtan, sokszor ma már nehezen elérhető helyeken jelentek meg, több évi kutatást igényelt a feltárásuk. Figyelemre méltó eredmény, hogy – a kezdeti feltevéssel szemben – viszonylag sok írást (és szakírót) sikerült számba venni ezen a területen. A 20. századi kiadók (Erdélyi Szépmíves Céh, Nyugat) jelvényeinek, illetve egy jelvénytípusnak (képzőművészeti alkotások, mint jelvények) monografikus feltárása egyúttal mintát is szeretne adni a hasonló jellegű további kutatások számára.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A tervezett kötet az egyre professzionálisabbá váló magyar jelvénykutatás elméleti alapjait kívánja megteremteni. Részletesen feltárja az eddigi szakirodalom tendenciáit és kedvelt témáit – ezzel mintegy utat is mutatva az újabb területeket keresőknek. A könyv végén közlendő teljességre törekvő bibliográfia a témával foglalkozó kutatók számára szolgálhat majd segédeszközül a tájékozódásban. Ezen irodalmak alig néhány darabja érhető el Magyarországon, de sokszor sajnos még a létezésükről sincs tudomása a magyar szakmának – ezzel az összesítéssel remélhetőleg megszűnik ez a hiányosság. A szerző szándéka szerint elemzései abban is segítséget nyújtanak a magyar szakembereknek, hogy mely idegen nyelvű szakkönyvet érdemes egyáltalán beszerezni és tanulmányozni. A kiadói és nyomdászjelvények magyar nyelvű megnevezésére az eddigiekben szintén nem történt egységesítési próbálkozás – a kutatók nyelvérzékük fejlettsége vagy tájékozottságuk mértéke szerint használtak számtalan szakszerű és kevésbé pontos megfogalmazást. A kötetben közlendő terminológiai elemzés ebben próbál rendet tenni.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A modern könyvek címlapjának alján (esetleg a gerincükön) ma is gyakran találkozhatunk a kiadó logójával, amelyet a cég minden termékén egységesen feltüntetnek. Ennek használata igen régi időkre nyúlik vissza, hiszen közvetlenül a nyomtatás feltalálása után már alkalmazták. Akkor is, most is ugyanaz volt a szerepe: egyrészt védeni a könyveket az illetéktelen utánzástól, másrészt reklámot csinálni a kiadónak vagy a nyomdásznak. A kiadói és nyomdászjelvények különböző korokban eltérő stílusúak és méretűek voltak, és más-más technikával készültek. Az is eltérő, hogy Európa egyes területein milyen mennyiségben fordulnak elő – nyilvánvalóan a fejlett könyviparral rendelkező német nyelvterületen óriási számban használták őket, míg Magyarországon sokkal kevesebbet készíttettek koraújkori nyomdászaink, illetve kiadóink. A jelvények alkalmasak arra, hogy egy könyv (meg nem nevezett) kiadóját azonosítsuk, hogy egy könyv (fel nem tüntetett) kiadási évét meghatározzuk, hogy egy nyomdász (eddig ismeretlen) tartózkodási helyét megjelöljük stb. Ezen kívül természetesen az esztétikai színvonaluk miatt is fontos számba vennünk és kutatnunk őket. Ehhez nyújt szakmai hátteret és tájékozódási segítséget a tervezett kötet.
Summary
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The research on printers’ and publishers’ devices has great traditions mainly in the German, French, English and Italian specialised literature. As against to this the Hungarian research started belatedly and inordinately. The leeway has been partly made up as we achieved serious results in the field of source material (every Hungarian device used before 1800 has already been published). This volume concentrates on their theoretical processing: it reviews and analyses the entire specialised literature (written in whatever language, published wherever and whenever) and it also sets a system of terminology for this field. Besides mapping the professional background – as a European novelty – it presents three highly elaborate and circumstantial analyses of some 20th century publishers’ marks, too.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The hitherto existing Hungarian specialised literature on printers’ and publishers’ marks concentrated mainly on the early users of devices. Quite a few articles were published e.g. on the publishers’ marks of the booksellers of Buda or on the Hungarian imitations of the devices of the Elzevir family. However, as the publication of source material progresses (we are already processing the devices between 1900–1920) the theoretical research also demands foundations with scientific standards. In this framework it is very important to become acquainted in details with the work of our foreign predecessors but the system approach of the Hungarian specialised literature is none the worse important. As these publications appeared sporadically and they are not within reach of everyone collecting them required several years of research. It is noteworthy that – contrary to the assumption – we have managed to round up a relatively high number of writings (and specialist authors) in this field. The monographic analysis of the devices of some publishers from the 20th century (e.g. the „Erdélyi Szépmíves Céh” or the „Nyugat”) or the description of a specific type of device (artworks used as devices) also intends to serve as a pattern for similar research in the future.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The proposed volume is to establish a theoretical basis for the more and more professional Hungarian research in printers’ and publishers’ marks. It examines in detail the trends and predilections of the specialised literature published so far – quasi showing the way for those looking for new fields of research. The comprehensive bibliography at the end of the book can serve as an orientating tool for those specialists who treat this subject. Very few of these volumes can be found in Hungary but unfortunately it is very frequent that Hungarian researchers are not even aware of their existence – with this cumulative list that deficiency can hopefully be solved. It is the intention of the author that her analyses should serve as a guidance for Hungarian specialists in deciding which foreign books should be procured and studied. So far there has not been any attempt to standardise the Hungarian designation of printers’ and publishers’ marks – researchers used several different phrasings, better or worse, depending on their linguistic or professional awareness. The terminology to be published in this volume intends to settle this, too.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. At the bottom of the title-pages of modern books (and sometimes on their spines) we can often find the logo of the publisher which is represented in a uniform way on every product of the firm. Their use dates back very long-ago since they were applied quite shortly after the invention of printing. Then and now their role was the same: to protect the book from pirated editions and to promote the publisher or the printer. Depending on the era the printers’ and publishers’ marks were different in size and in style and they were made using different techniques. Their prevalence is also varying across Europe – naturally they were used in high numbers in Germany where the book industry was highly developed while in Hungary quite few were commissioned by our printers and publishers in the early modern ages. Devices can be used to identify the publisher of a book, to determine the date of publication of a volume, to stipulate the presence/residence of a printer in a specific place etc. Furthermore, their aesthetic quality is also important to be registered and to be investigated. The proposed volume intends to provide a professional background and a tool for orientation in this field.
Final report
Results in Hungarian
A tervezett kötet 2014 februárjában megjelent, táblakötésben, színes illusztrációkkal. Eddig az alább felsorolt intézményektől, közgyűjteményektől kaptuk meg a visszaigazolást, hogy átvették a tiszteletpéldányokat:
Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár
7622 Pécs, Universitas u. 2/A.
Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
6722 Szeged, Ady tér 10.
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar
Felnőttképzési Intézet Könyvtára
6723 Szeged, Szilléri sgt. 12.
MTA Könyvtára, 1051 Budapest, Arany János u. 1.
Results in English
The volume appeared in February 2014, paperback, with color illustrations. Since now we have got receipts about receiving from institutes and libraries. The following public libraries received a copy:
University of Pécs
University Library
7622 Pécs, Universitas street 2/A.
University of Szeged
Klebelsberg Library
6722 Szeged, Ady place 10.
University of Szeged
Library of the Institute of Andragogy
6723 Szeged, Szilléri street 12.
MTA Könyvtára, Library of Hungarian Academy of Sciences, 1051 Budapest, Arany János u. 1.
