 |
A Chronology of Mihály Babits's Life and Work Part 3, 1915-1920
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
111099 |
| Type |
PUB-F |
| Principal investigator |
Róna, Judit |
| Title in Hungarian |
Babits Mihály életének kronológiája 1915-1920 (Babits-kronológia 3.) |
| Title in English |
A Chronology of Mihály Babits's Life and Work Part 3, 1915-1920 |
| Keywords in Hungarian |
Babits Mihály, életrajzi kronológia |
| Keywords in English |
Mihály Babits, chronology |
| Discipline |
| Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 70 % | | Ortelius classification: Hungarian literature | | Literature (Council of Humanities and Social Sciences) | 30 % | | Ortelius classification: Philology |
|
| Panel |
Publications Panel |
| Department or equivalent |
Balassi Kiadó |
| Starting date |
2014-01-01 |
| Closing date |
2015-03-31 |
| Funding (in million HUF) |
1.800 |
| FTE (full time equivalent) |
0.00 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Babits-kronológia műfajából következően a bibliográfiától a művek datálásán át a levelezés földolgozásáig az életmű minden aspektusát magába foglalja. Az eredeti forrásokra, valamint a szakirodalom legújabb eredményeire támaszkodva – a micro-történetnek megfelelően – napokra lebontva tárja föl a költő magánéletének, közéleti szereplésének, elsősorban írói-költői-szerkesztői-kurátori működésének eseményeit. Az életrajzi kronológia, melyet a nyugat- és kelet-európai kutatás régóta elismer és használ – a magyar irodalomtudomány eleddig alig élt. Az életrajzi kronológia az alkotó és az olvasó közötti kapcsolat megteremtésének egyik lehetősége: a „pillanatfelvételek” megörökítésével a fejlődéstörténet legapróbb, legrejtettebb mozzanatait világítja meg. Benne a viselkedés és gondolkodás folyamatait és az események láncolatát lehet követni, azaz: honnan hová jutott az ember. Az egész embert, a teljes személyiséget – a tanárt, a költőt, a folyóirat-szerkesztőt, az irodalmi kurátort, a gondolkodó, a kétkedve-hívő embert állítja elénk; egyén és környezet kölcsönhatását dokumentálja. Irodalomtudományi (s egyes elemeiben művelődéstörténeti) szakkönyv, kézikönyv.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az életrajzi kronológia műfajával – melyet a nyugat- és kelet-európai kutatás régóta elismer és használ – a magyar irodalomtudomány eleddig alig élt. Benne a viselkedés és gondolkodás folyamatait és az események láncolatát lehet követni, azaz: honnan hová jutott az ember. Az egész embert, a teljes személyiséget – a tanárt, a költőt, a folyóirat-szerkesztőt, az irodalmi kurátort, a gondolkodó, a kétkedve-hívő embert állítja elénk; egyén és környezet kölcsönhatását dokumentálja.
A Babits-mikrotörténet kor- és kultúrtörténetbe ágyazva az ember/a művész életének eseményeire, az emberre és életművére összpontosítja a figyelmet, s újabb ösvényeket kíván nyitni a kutatás számára. A tájékoztatás két – a valós és a kikövetkeztetett tények – síkján valósul meg. A valós tény pontos adatokat tartalmaz, amelyek többé-kevésbé hitelesek, ám mégis fölvethetnek ellentmondásokat, amelyeket nem minden esetben lehet megnyugtatóan megoldani, csupán jelezni. A kikövetkeztetett tény, illetve kikövetkeztetett dátum természetesen átmeneti érvénnyel bír, s elsősorban jelzésértéke van.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az életrajzi kronológia a hagyományos filológiai, mikro-történeti adatgyűjtéssel az első lépcsőfoka a kutatásnak, egy helyre gyűjti az összes adatot (ezt egyetlen tudományos munka sem képes teljességében megragadni, csupán egyes aspektusait tünteti ki), majd pedig, ugyanezen oknál fogva a hagyományos életrajz fölé merészkedik, hiszen az életrajz a legfontosabb élettényeket tendenciózusan kiemelve vezet végig a művész pályáján, értelmezi a műveket, esetleg korszakokra bontja az életművet, bizonyos eseményeket, műveket kiemel, másokat homályban hagy (különböző okokból, amelyek értelemszerűen lehetnek terjedelmi, politikai vagy egyéb megfontolásoknak alárendelve). Tehát az életrajzíró bizonyos prekoncepcióval, letisztult, általa „lezárt” kép bemutatására törekszik. Ezzel szemben az életrajzi kronológia célirányossága tágabb, ha tetszik parttalanabb, nem szűkít, mindent rögzíteni akar, lényegi célja nem a „lekerekítés”, hanem éppen a föltárás, a mindenre-nyitottság, s adatait semmiféle előre elgondolt elképzelésnek nem rendelheti alá.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A Babits életrajzi kronológia az alkotó és az olvasó közötti kapcsolat megteremtésének egyik lehetősége, benne a viselkedés és gondolkodás folyamatait és az események láncolatát lehet követni, azaz: honnan hová jutott az ember. Az egész embert, a teljes személyiséget – a tanárt, a költőt, a folyóirat-szerkesztőt, az irodalmi kurátort, a magányos gyermeket, a zárkózott, szorongó fiatalembert, a barátot, a gondolkodó, a kétkedve-hívő embert állítja elénk; egyén és környezet kölcsönhatását dokumentálja. A legnagyobb pontosságra törekvő jegyzetapparátus tipográfiai megoldásával az elsősorban a szakmának készülő irodalomtudományi, s művelődéstörténeti kézikönyv az olvasói igényeket is ki akarja, s ki tudja elégíteni, a tudományos szempontokat figyelembe véve stílusában tárgyszerű, tartózkodik bármiféle sommás értékeléstől, csupán egy-egy jelzővel utal a levelek, cikkek hangulatára, s legtöbbször éppen e tárgyszerűség érdekében idéz belőlük, mégis egyben érdekfeszítő – egyes kritikák szerint „lebilincselő” - olvasmány is. Azoknak az érdeklődésére is számot tart, akik betekintést kívánnak nyerni Babits életútjának, családjának, barátságainak, vonzalmainak, ellenszenveinek, és személyén, alkotóművészi munkásságán keresztül kora szellemi életének világába.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
This biographical chronology of Mihály Babits’s life and work attempts in an unusual literary genre, a ‘microhistory’, to explore the abundant complexity of a creative personality. The chronology was begun with the critical edition of Babits’s works at the Institute for Literary Studies and served as additional material, a background study to the critical work. Its genre provided an opportunity to collect data from every field of the critical work (bibliography, letters, works etc.). On the basis of original sources and the results of contemporary literary studies as well as the most recent ones, the chronology follows day by day the events in Babits’s life, his public appearances and the significant moments of his literary career as a poet and novelist, as an editor of the literary journal Nyugat, as a literary leader, as the curator of the Baumgarten Foundation, and in doing so reveals the background to his poems, his essays and his novels. These ‘snapshots’ create a train of events in which the motives for his behaviour and his thinking processes are made perceptible.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The nature and objectives of literary studies in general are hotly debated, and works based on the biographical aspect are in some respects considered a waste of time. If literary theory accepts that there is no limit to the different understandings and approaches to literary works, then it should accept the idea that the biography of authors and the process of their creating their works are an important contribution to the question.
Literary chronology like historical chronologies is a practical genre and can be considered a special historical, literary and biographical narrative. Its author’s creative work is based on consciously compiled and reflected ‘loan texts’ and ‘loan thoughts/ideas’.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Biographies usually focus on the main biographical events and works of an author, determine different periods in their literary career and emphasize certain works and events, omitting others. Biographers present their authors according to a certain concept or preconception and try to give a clear, ‘finished’ picture about them. A biographical chronology has a different approach, it has no preconception, it tries to record every possible data available concerning its author without any selection.
Naturally the results of literary studies on the theme are also recorded, which in a way are of insufficient consequence, as those periods, events and works which literary studies have dealt with on a large scale appear much more developed in detail than the periods that have not been in the focus of scholarly work (the author of a biographical chronology has little time for intensive academic study, only for correcting, if possible, false data).
The Babits micro-history flashes before us the historical and cultural events of his time, but focuses on the biographical events of a man and a poet and tries to open new paths for research. Information is realized on two levels, the real level and on a deduced level. Real facts are based on exact data, which are generally valid but may exhibit contradictions which sometimes cannot be resolved, just noted. Deduced facts or dates are naturally provisional or temporary and only function as indications. Events marked with a definite date are open to different interpretations or explanations, therefore if there exist several sometimes controversial sources on the ‘critical’ points, literal quotations are given, on which the author of the chronology has had to make (critical) comments.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The author’s main aim in writing a Babits chronology was to find a special approach to understand and interpret his life and work. Still, when the chronology registers the background to Babits’s works and events in his life, it does not presume a ‘direct’ contact between his life and his work: when a real life event becomes part of a literary work, it ceases to be relevant as a biographical event and vice versa. ” Everything that a writer says in his novel is picked out from reality by an invisible frame: once he has given form to things, they have no relation to reality, as a picture has nothing in common with the wall even though the wall gives it support and a position. Inside the frame a different space deepens and a particular time flows.” (Mihály Babits)
Hopefully this Babits chronology is more than just a reference book. It also provides an exciting reading experience for those who are interested in one of the outstanding authors of the 20th century, and through his life and work can give an insight into the intellectual life of his time.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
