 |
The modelling of connections and cultural interactions in the beginning of the Urnfield period in the Carpathian Basin
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
111939 |
| Type |
PD |
| Principal investigator |
Váczi, Gábor |
| Title in Hungarian |
Kapcsolatrendszerek és kulturális interakciók modellezése az urnamezős időszak kezdetén a Kárpát-medencében |
| Title in English |
The modelling of connections and cultural interactions in the beginning of the Urnfield period in the Carpathian Basin |
| Keywords in Hungarian |
Urnamezős kultúra kialakulása, kapcsolatrendszerek, kulturális interakciók, társadalmi hálózatelemzés |
| Keywords in English |
Emergence of the Urnfield culture, connection systems, cultural interactions, social network analysis |
| Discipline |
| Archeology (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Archaeology |
|
| Panel |
Archeology |
| Department or equivalent |
Institute of Archeology (Eötvös Loránd University) |
| Starting date |
2014-10-01 |
| Closing date |
2017-09-30 |
| Funding (in million HUF) |
22.696 |
| FTE (full time equivalent) |
2.40 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatási program elsődleges célja a késő bronzkori urnamezős kultúra kialakulását kísérő vagy előidéző társadalmi és gazdasági folyamatok modellezése. Cél a Kr. e. 13–12. századi dunántúli és Duna-Tisza-közi leletanyagok részletes és a legújabb leletanyag-elemzési módszerekkel történő feldolgozása.
A tipokronológiai kiértékelés mellett fontos szerepet kapnak azok a statisztikai módszerek, melyek a leletképződés (hulladékképződés, temetés, deponálás, elhasználódás) folyamatát befolyásoló tényezők jellegét segítenek meghatározni. A kutatás fontos irányvonala a hagyományos tipokronológiai elemzés nyújtotta adatok anyagvizsgálatokkal és AMS mérésekkel történő kiegészítése és a hagyományos régészeti rendszerezési módszer felülvizsgálata.
A teljes adatbázis lehetőséget ad a dunántúli és Duna-Tisza-közi régiók kapcsolatrendszereinek és interakciós hálózatainak a feltérképezésére. A régészeti leletek segítségével kimutatott kapcsolatok és interakciók hálózatelemző programokkal történő kutatása lehetővé teszi, hogy modellezzük azt a gazdasági és társadalmi rendszert, amely egységes anyagi kultúrát, azonos temetkezési rítusokat és gyorsan fejlődő fegyverkezési szokásokat eredményezett a Dunántúl és a Duna-Tisza-közének területén.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Alapvető probléma, hogy a kutatás az urnamezős kultúra kialakulása körüli kérdéseket csak részleteiben tárgyalta. A halomsíros és urnamezős kultúrák váltásakor megjelenő új anyagi kultúrát és szellemi környezetet senki sem vizsgálta társadalom- és gazdaságtörténeti szempontok szerint, egységes rendszerként. A korszak relatív kronológiai besorolása kutatónként változhat, és nem rendelkezik a korszak új típusú AMS mérésekből kapott radiokarbon dátumokkal sem.
A kutatás kiindulópontja annak a régészeti jelenségnek a kutatása, amely egységes anyagi kultúrát, temetkezési rítust és fegyverkezési szokásokat hoz létre a Kr. e. 13‒12. század fordulóján a Bakony-vidékétől a Közép-Tisza vidékéig, a Morva-medencétől a Dráva-Száva közéig.
Anyagvizsgálatokból származó adatokkal szeretném felülvizsgálni és tovább részletezni a tipokronológiai alapokra helyezett kulturális képet, melynek abszolút dátumokkal meghatározott időrendi kereteit az új AMS mérések jelölnék ki.
Választ szeretnék kapni arra, hogy milyen társadalomszerkezeti formák, milyen kapcsolattartási módok és milyen gazdasági rendszerek szükségesek ahhoz, hogy ez az egységesedési folyamat ilyen "rövid idő alatt" lejátszódjon egy erősen tagolt és változatos földrajzi környezetben.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás alapjellegét az adja, hogy első esetben történne meg a korai urnamezős korszak hazai leletanyagának összefoglalása, melyet a későbbiekben, monografikus formában is, közzé lehetne tenni. Ez információs alapot és irányt adna azoknak a kutatásoknak is, amelyek majd az urnamezős kultúra fiatalabb periódusainak vizsgálatát célozzák meg.
A társadalomrégészetben (főként temetőelemzéseknél) már régóta használt statisztikai alapú kutatási módszereket régészeti kultúrák átfogó elemzésénél is hasznosítani kell. Már csak a leletanyag gyorsan növekedő mennyisége miatt is. A statisztikai vizsgálatoknak az eredményei alapján lehet a korai urnamezős kultúra időszakára jellemző ékszer-, szerszám- és fegyverkészleteket, rítusokat, háztartási egységeket, vagyis a teljes kulturális csomagot tárgyilagosan meghatározni.
Az anyagvizsgálatok egy új szegmensét jelenthetik a korai urnamezős időszak kutatásának. Ezzel a hiánypótlással el lehetne indítani egy olyan mérési sorozatot, amely később lefedhetné a koravaskorig tartó, teljes urnamezős időszakot. A legújabb nyomelem és izotóp vizsgálatok eredményeit felhasználva a hazai késő bronzkor kutatása, kapcsolódhat a szomszédos országokban már régóta folyó hasonló kutatási programokhoz.
A vizsgált korszak abszolút keltezését új alapokra kell helyezni, mert a konvencionális 14C adatokat nem lehet összehasonlítani a környező országokban mért új AMS adatokkal. Az új mérési sorozat egyben egy új mintavételi eljárás hazai elterjedését is jelentené, mert a vizsgálat elsősorban a hamvasztott embertani leletanyagot célozná meg, amely eddig kutatatlan része volt a hazai AMS keltezésnek.
A projekt során keletkező adatok komplex társadalom- és gazdaságtörténeti kiértékelését hálózatelemzéssel lehet megvalósítani. A hálózatelemzés tudományának és módszerének integrálása a hazai régészetbe, kikerülhetetlen feladat, mert a régészeti, természettudományos és térinformatikai adatok mennyiségének gyors növekedése új adatkezelési és értelmezési módszereket követel meg.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A tervezett projekt arra keres válaszokat, hogy a Kr. e. 13–12. század fordulóján a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén élt emberek, hogyan alakítottak és használtak ki egy olyan szintű kommunikációs rendszert, melyben azonos ékszerviseleti, fegyverkezési, temetkezési és edénykészítési szokások léteztek egymástól több száz kilométer távolságra lévő falvakban is.
A hagyományos régészeti módszerek mellett természettudományos laboratóriumi vizsgálatok egészítik ki a kutatási programot. A tárgyak alapanyagait elemezve megállapítható az eredetük és készítésük módja és látható, hogy milyen messze került a tárgy előállítási helyétől. A radiokarbon kormeghatározással mérhetővé válik, hogy mikor jöttek létre a kutatott falvak és mikor néptelenedtek el, vagy milyen gyakran volt temetés a temetőjükben. A tárgyakat vizsgálva különbséget lehet megfigyelni a helyi és az idegen készítési módok között. A falvakról, temetőkről és kincsekről összegyűjtött adatok alapján lehet megérteni, hogy kik és hogyan tartottak fenn kapcsolatokat közeli vagy távoli személyekkel.
A projekt tudományos oldalát nézve: a tervezett kutatás lehetőséget ad arra, hogy a hazai régészet is bekapcsolódjon a világviszonylatban is új és gyorsan fejlődő hálózatkutatás tudományába.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The primary objective of the research project is the modelling of social and economic processes concomitant of or evoking Late Bronze Age Urnfield culture. The goal is the detailed processing of finds from Transdanubia and the Danube-Tisza Interfluve dating to 13th–12th centuries BC by the latest find material analyzing methods.
Besides typochronological evaluation, statistical methods which help to determine the character of phenomena influencing find formation processes (e.g. refuse formation, burials, deposition, wearing out) will also receive a significant role. An important direction of this research is the complementation of data provided by traditional typochronological analyses with materials testings and AMS measurements, as well as the re-examination of the traditional methods of archaeological systematization.
The complete database enables mapping of the connections and interaction networks of Transdanubian and Danube-Tisza Interfluve regions. The network analysis of connections and interactions revealed by the help of archaeological finds allows the modelling of an economic and social system which resulted in a uniform material culture, equal burial practices and quickly developing armament customs in the region of Transdanubia and the Danube-Tisza Interfluve.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
It is a fundamental problem that researchers have only discussed questions concerning the formation of the Urnfield culture in details. So far no one has examined the new material culture and clime appearing during the change of the Tumulus and Urnfield cultures from social or economic historical aspects, or as a unified system. The relative chronological position of the period varies by researchers, and no radiocarbon dates resulting from AMS measurements are available on the period.
The starting point of the research is the investigation of the archaeological phenomenon which created a uniform material culture, burial practices and armament customs in the turn of the 13th–12th centuries BC from the Bakony region to the Middle Tisza region, as well as from the Moravian Basin to the Drava-Sava Interfluve.
By the use of data originating from materials testing, I intend to revise and further specify the cultural image formed on typochronological grounds, the chronological frameworks of which would be determined by absolute dates known from new AMS measurements.
I expect to demonstrate what forms of social structure, means of connection maintenance, and kinds of economic systems are necessary for a unification to take place during such a ‘short” period of time in such a divided and various geographical environment.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The most significant element of the planned research is the summarizing of the Hungarian early Urnfield period finds for the first time, which could be published later in a monograph. This can give an information base and direction for researchers who aim to study the early period of the Urnfield culture.
Statistical-based research methods have long been used in social archaeology (especially when analyzing cemeteries), and they could also be used for the overall analysis of archaeological cultures, especially due to the quickly increasing amount of find material. Ornament, tool and weapons sets, as well as rituals and domestic units, thus the complete cultural package of the early Urnfield culture could be only determined objectively by the results of statistical analyses.
Materials testings may become a new segment of the research of the early Urnfield period. By supplying this deficiency, a series of measurements could be started which might later cover the complete Urnfield period until the Early Iron Age. Results of recent trace element and isotope analyses will allow researchers of the Hungarian Late Bronze Age to connect to similar research projects of neighbouring countries.
The absolute dating of the studied period has to be laid on new grounds, since conventional 14C dates cannot be compared to new AMS data measured in neighbouring countries. The acquisition of new measurement series would also mean the spread of a new sampling method in Hungary, since it would primarily target cremated anthropological remains, which have been an unstudied area of AMS dating in Hungary so far.
Network analysis enables the complex social and economic historical evaluation of the data collected on the course of the project. The integration of network analysis and its methods to Hungarian archaeology is an inevitable task, since the rapid increase of archaeological, natural scientific and GIS data requires new data processing and interpretation methods.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The main objective of the proposed project is to learn how people living in Transdanubia and in the Danube-Tisza Interfluve in the 13th–12th centuries BC developed and used a communication system, in which identical ornament wearing, armament, burial and pottery making practices existed even in settlements hundreds of kilometres from each-other.
Besides traditional archaeological methods, natural scientific laboratory tests complete the research project. By analysing the raw material of finds, their place of origin can be determined as well as how they were produced. In addition, it can also be seen how far an object moved from the place of its production. Radiocarbon dating helps to determine when the studied settlements were established and when they became abandoned, or how often burials took place in their cemeteries. By observing finds, local and foreign production techniques can be distinguished. Through data collected from settlements, cemeteries and hoards it can be understood who maintained connections with inhabitants of close or remote areas, and how they did it.
Concerning scientific aspects of the project: the proposed project provides possibility for Hungarian archaeology to join the study of network analysis, which is a new and quickly developing field of science even on a worldwide level.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
