 |
Hungarian Generative Diachronic Syntax 2
|
Help 
Print 
|
Here you can view and search the projects funded by NKFI since 2004
Back »
|
| |
Details of project |
|
|
| Identifier |
112057 |
| Type |
K |
| Principal investigator |
É. Kiss, Katalin |
| Title in Hungarian |
Magyar generatív történeti szintaxis 2 |
| Title in English |
Hungarian Generative Diachronic Syntax 2 |
| Keywords in Hungarian |
mondattan, nyelvtörténet, ómagyar, középmagyar, nyelvtörténeti adatbázis |
| Keywords in English |
syntax, historical linguistics, Old Hungarian, Middle Hungarian, historical corpus |
| Discipline |
| Linguistics (Council of Humanities and Social Sciences) | 100 % | | Ortelius classification: Historical linguistics |
|
| Panel |
Linguistics |
| Department or equivalent |
HUN-REN Hungarian Research Centre for Linguistics |
| Participants |
Asztalos, Erika
Bácskai-Atkári, Júlia
Bárány, András
Bende Farkas, Ágnes
Bende Farkas, Ágnes
Bunth, Istvánné
Dékány, Éva
Egedi, Barbara
Farkas, Judit
Gáll, Erika
Gugán, Katalin Orsolya
Halm, Tamás András
Hegedűs, Veronika
Hegedűs, Veronika
Huszthy, Bálint
Kalivoda, Ágnes
Kalmár, Éva Júlia
Molnár, Roxána
Simon, Eszter
Tánczos, Orsolya
Tánczos, Orsolya
Vadász, Noémi
Varga, Diána
|
| Starting date |
2015-01-01 |
| Closing date |
2019-08-31 |
| Funding (in million HUF) |
73.032 |
| FTE (full time equivalent) |
24.41 |
| state |
closed project |
Summary in Hungarian A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az itt javasolt projekt az MTA Nyelvtudományi Intézetében 2009-2013 között futó Magyar generatív történeti mondattan c. 78074 sz. OTKA projekt folytatása. Célkitűzései egyrészt elméleti, másrészt számítógépes nyelvészeti jellegűek.
A most záruló projekt során sikeresen létrejött az ómagyar nyelvemlékek betűhű változatának elektronikus korpusza, amelyben a szövegek egy része normalizált és morfológiailag elemzett formában is szerepel. Az új projekt egyik elsődleges célja a meglévő ómagyar korpusz horizontális és vertikális bővítése: egyrészt további középmagyar forrásokkal növeljük az adatbázist, elsősorban újszövetségi szövegekkel (Károli Gáspár, Pesthi Gábor, Sylvester János, Heltai Gáspár és Káldi György magyar fordításaival), másrészt az ó- és középmagyar korszak összes Újszövetség-fordítását nyelvészeti annotációval látjuk el (normalizálás, morfológiai elemzés és egyértelműsítés). A nyelvészeti kutatások számára rendkívül fontos nyelvi adatok kinyerése és a hatékonyabb adatgyűjtés érdekében a már működő keresőfelületet (http://omagyarkorpusz.nytud.hu/) újabb funkciókkal bővítjük.
Az előző projekt elméleti kutatásai számos, a magyar nyelv történetét érintő mondattani változást rekonstruáltak és írtak le. Ezt a kutatást kívánjuk folytatni az ó- és középmagyar mondatszerkezet és a grammatikalizációs folyamatok vizsgálatával, mely során kiemelten foglalkozunk az információs szerkezet, a predikáció, az aspektusrendszer, az alárendelés, a determinálás és a kvantifikáció történetével. A feldolgozott szövegek forrásait és a tudományos eredményeinket egy nyilvános honlapon tesszük közzé.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A projekt fő kutatási kérdései a magyar nyelv mondattanának történetéhez, illetve bizonyos nyelvtechnológiai fejlesztésekhez kapcsolódnak. Az ómagyar szövegek nyelvtanára jellemző mondattani jelenségek sorát írtuk le az előző projekt során, amelyek elsősorban a magyar nyelv fejvégűből fejkezdetűvé való parametrikus változásából következtek. Ennek megfelelően egymást követő újraelemzések figyelhetők meg a különböző összetevők (pl. főnévi szerkezetek) bal perifériáján. A változások egyes jegyeit eredményesen teszteltük a korpuszon, hipotéziseinket számszerű adatokkal alátámasztva az ómagyar annotált kódexek alapján. Középmagyar adatok bevonásával a mondatszerkezeti változások további részletei azonosíthatók, és az összetett grammatikalizációs folyamatok egyes lépcsőfokai is megérthetők. A korpusz és a korpuszkereső fejlesztésével az ómagyarra javasolt hipotézisek is nagyobb biztonsággal igazolhatók. Egy olyan nyelvváltozat esetében, amely csak írott forrásokkal rendelkezik, különösen fontos az adatok körültekintő csoportosítása, valamint a kontextusra és a gyakoriságra vonatkozó statisztikai adatok figyelembevétele.
A szövegek digitalizálása komplex folyamat: a korpuszépítés, a normalizálás, a gépi morfológiai elemzés és egyértelműsítés módszereit már kidolgoztuk, de ezek folyamatos fejlesztésre szorulnak. Bár a középmagyar bibliafordítások már nyomtatásban jelentek meg, ma csak könyv- vagy képformátumban érhetők el, így a bennük található nyelvészeti információ nem nyerhető ki közvetlenül. Ezért a szövegeket be kell gépelni, vagy a beszkennelt anyagokat OCR-ezni, majd a betűhű változatot normalizálni, és minden szóhoz teljes morfológiai elemzést rendelni.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A történeti mondattani kutatásokhoz elengedhetetlen egy megfelelően nagy és gondosan annotált korpusz. Ugyanakkor a nyelvi adatokat feldolgozó számítógépes eszközök fejlesztéséhez szükség van elméleti és történeti nyelvészeti háttérre is. Ennek megfelelően az itt javasolt kutatás az elméleti és történeti nyelvészet, valamint a nyelvtechnológia interdiszciplináris együttműködését feltételezi.
Az utóbbi években egyre nő a korpuszalapú kutatások népszerűsége, amelyek kereshető történeti korpuszokból kinyert empirikus adatokra támaszkodva rekonstruálják és írják le a mondattani változásokat. A magyar nyelv írásban rögzített története körülbelül 800 évet ölel át (vagy akár még többet, ha a legkorábbi szórványemlékeket is tekintetbe vesszük), így az uráli nyelvcsalád leghosszabban adatolt nyelvének számít. A történeti korpusz és az erre támaszkodó elméleti eredmények nemcsak a magyar nyelv kutatásában hasznosak, de az összehasonlító uráli nyelvtudományban is. Továbbá rendkívül hasznosak lehetnek eredményeink az olyan kutatók számára is, akik a nyelvi változást az indoeurópai nyelvtudományra kidolgozott szempontrendszernél valamivel tágabb, inkább tipológiai perspektívából kívánják megközelíteni.
A meglévő korpuszt az első nyomtatásban megjelent bibliafordítások középmagyar szövegeivel kívánjuk bővíteni. Mivel ezek kizárólag könyv- vagy képformátumban őrződtek meg, a nyelvészetileg releváns információk kinyeréséhez a szövegemlékek digitalizálása és morfológiai elemzése rendkívül fontos. Az így előállított normalizált és annotált korpusz szabadon elérhető és kereshető lesz, amely nemcsak különböző jellegű nyelvészeti kutatások alapját teremti meg, de oktatási és számítógépes nyelvészeti célokra is használható lesz.
Az elméleti kutatások a magyar történeti mondattan egy átfogó leírását és elemzését eredményezik, amely hiánypótló a történeti nyelvleírásban, ez utóbbi ugyanis inkább a hangtani és alaktani változásokra helyezte a hangsúlyt. (Az előző projekt során egy ilyen tanulmánykötet már el is készült.)
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A projektnek alapvetően két fontos célkitűzése van. Egyrészt az ó- és középmagyar korpusz építését folytatja, amely egy történeti nyelvemlékeket tartalmazó, nyilvános, kereshető elektronikus adatbázis. Nemcsak a szövegek betűhű változata érhető így el, de a szövegek egy részében az egyes szavakat a mai formájukhoz hasonló alakra normalizáljuk, és szófajukról, valamint morfológiai felépítésükről is nyújtunk információt. Az adatbázis kiváló alapot teremt a magyar nyelv történetének jobb megértéséhez, és nemcsak a nyelvészeti kutatásokat segíti elő, de kiemelkedő funkciót tölthet be a közép- és a felsőoktatásban is. A felhasználókat egy honlap segíti majd a korpusz kezelésében, a sok funkcióval rendelkező keresőfelület pedig akár bonyolultabb nyelvészeti lekérdezéseket is lehetővé tesz.
A projekt másik célja a magyar nyelv írásos története során megfigyelhető mondattani változások leírása és elemzése, valamint a nyelvemlékeket megelőző kor alapvető nyelvi szerkezeti tulajdonságainak a rekonstruálása. Az előző, hasonló témájú projektet lezáró tanulmánykötetet egy újabb könyvvel egészítjük ki, amely az új projekt kutatási eredményeit tartalmazza. Az ilyen típusú elméleti kutatások hiánypótlóak a magyar nyelvtudományban. Reményeink szerint ezek a kötetek a magyar mondattan történetének alapvető kézikönyveivé válnak.
| Summary Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The project aims to continue the work of the Hungarian Generative Diachronic Syntax project (OTKA No. 78074) that was running at the Research Institute for Linguistics HAS between 2009-2013.
The preceding project successfully produced a digitized corpus of Old Hungarian records in their original orthographic forms, and some of the texts have also been normalized and morphologically annotated. One of the aims of the present project is to extend the Old Hungarian Corpus in horizontal and vertical dimensions. The database will be expanded by adding further Middle Hungarian sources, mainly New Testament translations. On the other hand, linguistic annotation (normalization, morphological analysis and disambiguation) will be provided for all New Testament translations from the Old and Middle Hungarian period. The already existing query interface (http://omagyarkorpusz.nytud.hu/) will be expanded with new features in order to enhance data access and the retrieval of relevant information in support of linguistic research.
Theoretical investigations carried out during the previous project have resulted in the description and reconstruction of several syntactic phenomena throughout the history of Hungarian. Diachronic linguistic research will continue, especially concerning syntactic change and grammaticalization processes: fundamental properties of information structure, predication, the aspectual system, subordination, determination, quantification, etc. in the earlier stages of Hungarian are to be described and explained.
Information about the primary source of the processed texts and the scientific results will be collected on a publicly accessible website.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research questions are concerned with the history of the Hungarian syntactic structure and with natural language processing methods for cultural heritage data. During the previous project several syntactic phenomena characterizing the grammar of Old Hungarian have been described, some of which have been shown to be a consequence of the parametric change of Hungarian from head-final to head-initial. Subsequent reanalyses on the syntactic left peripheries on various levels have been observed. Some of the phenomena have also been checked against the corpus by gaining numerical data of the already normalized and annotated Old Hungarian codices. By including Middle Hungarian data, even more details of syntactic changes can be identified and the micro-changes in complex grammaticalization processes can be explained. By the enrichment of the corpus and the improvement of the corpus query tool, the suggested hypotheses for Old Hungarian syntax can be tested and refined. Careful handling of data as well as statistical analyses are particularly important when investigating a language stage which has only written records.
Basic methods have already been developed for corpus building, normalization, and automatic morphological analysis, but these need further improvement. Although Middle Hungarian translations of the New Testament are the first printed materials in Hungarian, they are only available as scanned images or printed books, thus the embedded linguistic information is not retrievable. For this purpose, the texts will be typeset or scanned and processed by OCR software, then the original forms will be normalized and supplied with full morphological annotation.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Research on diachronic syntax is not feasible without a large and richly annotated corpus serving as a background for linguistic investigations. At the same time, the development of automatic language processing tools is constantly determined and shaped by general linguistic as well and language specific factors. The research proposed here, therefore, needs an interdisciplinary collaboration of computational and theoretical efforts.
The approach of gaining empirical linguistic data from searchable historical corpora in order to describe and reconstruct diachronic syntactic changes has recently become extremely popular and can be considered one of the mainstream trends in linguistics. Hungarian is the longest documented language of the Uralic language family, its recorded history spans more than 800 years. Consequently, the searchable corpus and the theoretical results based on it can be useful not only in the study of Hungarian, but also for comparative Uralic studies. Moreover, the results are extremely advantageous for researchers who are interested in approaching language change from a typological perspective broader than the well-established Indo-European one.
The Middle Hungarian texts with which the already existing corpus will be extended are the first Hungarian Bible translations in print, so far only available as scanned images or printed books. The linguistically relevant information embedded in the texts is not in a retrievable form, thus digitizing these records and enriching them with the relevant linguistic information and metadata are of particular importance. The normalized and annotated texts in the open access, digitized historical corpus can serve as a background not only for various types of linguistic research, but also for educational purposes in historical linguistics as well as in computational linguistics as a training dataset for further research projects.
The linguistic research will result in a more comprehensive description and analysis of the diachronic syntax of Hungarian, which fills a gap in the more phonologically and morphologically oriented description of the history of Hungarian. (The first volume has already been prepared by the previous project.)
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The project has two main objectives. First, it aims to continue building the Old and Middle Hungarian Corpus, which is a digitized and searchable database of historical linguistic records and will be available for public use. The texts are not only given in their original forms, but the individual words of some selected texts are also normalized to a modern form, and information about their category and morphological structure will be provided as well. The database offers an essential background for the study of the history of Hungarian: not only does it support theoretical research, but it is also particularly suitable for educational purposes. Users of the corpus will be guided by a website and will be able to perform various types of searches with a multi-functional corpus query tool.
The other aim of the project is to describe and analyze the syntactic changes that can be observed during the history of Hungarian. We also attempt to reconstruct what the basic structure of the language looked like before the appearance of its written records. The preceding project produced a book about several syntactic phenomena and will be complemented by a second volume containing the results of the new project. This research fills a gap in the description of Hungarian, and these volumes can serve as basic manuals of the history of Hungarian syntax.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
List of publications |
|
|
| Bácskai-Atkári Júlia, Dékány Éva: A vonatkozó névmások története az ómagyarban., Általános Nyelvészeti Tanulmányok 27: 47-69., 2015 | | Bácskai-Atkári Júlia: A kérdő modalitás jelölése a beágyazott poláris kérdésekben és viszonya a funkcionális bal perifériák történetéhez ., Általános Nyelvészeti Tanulmányok 27: 11-46., 2015 | | Bende-Farkas Ágnes: Az univerzális kvantifikáció típusai az ómagyarban., Általános Nyelvészeti Tanulmányok 27: 70-106., 2015 | | Egedi Barbara: Változó struktúrák, versengő stratégiák: a mutató névmási módosítók esete., Általános Nyelvészeti Tanulmányok 27: 107-132., 2015 | | Egedi Barbara: Határozottan dialektusfüggő: kopt nyelvjárások névelőrendszerei., In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.): Nyelvelmélet és dialektológia 3. Piliscsaba: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tans, 2015 | | Hegedűs Veronika: A predikátummozgatás megszilárdulása: Az ige-igekötő szórend és igemódosítók az ómagyarban., Általános Nyelvészeti Tanulmányok 27: 179-200., 2015 | | É. Kiss Katalin: A negative cycle in 12th-15th-century Hungarian., In: Theresa Biberauer, George Walkden (szerk.): Syntax over Time: Lexical, Morphological, and Information-Structural Interactions. Oxford: Oxford University Press. pp. 86, 2015 | | É. Kiss Katalin.: Negation in Hungarian., In: Tamm Anne, Miestamo Matti, Wagner-Nagy Beáta (szerk.): Negation in Uralic Languages. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company, 219-238., 2015 | | É. Kiss Katalin: Mondattani rekonstrukció nyevi kövületekből., Általános Nyelvészeti Tanulmányok 27: 179-200., 2015 | | É. Kiss Katalin: Magyar nyelvű kódexek digitális alapú feldolgozása, Magyar Nyelvjárások 52, 43-57., 2015 | | Bácskai-Atkári Júlia, Dékány Éva: Cyclic changes in Hungarian relative clauses, 17th Diachronic Generative Syntax Conference, Reykjavík, 2015 | | Dékány Éva, Tánczos Orsolya: Head last to head first and left peripheries: evidence from Eastern Khanty and Udmurt relatives, 22nd International Conference on Historical Linguistics, Naples, 2015 | | Egedi Barbara: The Hungarian definite article across time: an account of its spreading, 12th International Conference on the Structure of Hungarian, Leiden, 2015 | | Egedi Barbara: Competing strategies: demonstrative renewal in Hungarian, 17th Diachronic Generative Syntax Conference, Reykjavík, 2015 | | É. Kiss Katalin: Syntactic reconstruction from linguistic fossils., 17th Diachronic Generative Syntax Conference, Reykjavík., 2015 | | Hegedűs Veronika: Syntactic change in the licensing of prenominal PPs in Hungarian, 22nd International Conference on Historical Linguistics, Naples, 2015 | | É. Kiss Katalin: The Person Case Constraint and the Inverse Agreement Constraint are manifestations of the same information-structural restriction, GLOW 2015, 2015 | | Dékány Éva, Tánczos Orsolya: A bal periféria kialakulása és kiterjedése udmurt alárendelt mondatokban, Nyelvelmélet és kontaktológia III., 2015 | | É. Kiss Katalin: Old Hungarian: halfway between Ugric and Modern Hungarian, CIFU XII, 2015 | | Dékány Éva: Quantificational case in Finno-Ugric, CIFU XII, 2015 | | Hegedűs Veronika: The grammaticalization of postpositions in Old Hungarian, Theresa Biberauer – George Walkden (szerk.) Syntax over Time. Oxford: Oxford University Press, 72-85., 2015 | | Gugán Katalin: És mégis: mozog? Tagadás és igemódosítók az ómagyarban és a középmagyarban, Általános Nyelvészeti Tanulmányok 27: 153-178, 2015 | | Huszthy Bálint: Névelőtörlés a csángóban mint magánhangzógyengülési folyamat, Nyelvelmélet és kontaktológia 3, 2015 | | Dékány Éva, Hegedűs Veronika: Grammaticalization paths in complex adpositional phrases, 49th Annual Meeting of the Societas Linguistica Europaea, Naples, 2016 | | É. Kiss Katalin: The rise and fall of Hungarian complex tenses, Micro-change and Macro-change in Diachronic Syntax, szerk. Eric Mathieu & Robert Truswell, 73-89. Oxford: Oxford University Press., 2016 | | É. Kiss Katalin, Hegedűs Attila, Pintér Lilla (szerk.): Nyelvelmélet és kontaktológia 3., Budapest, Piliscsaba: Szent István Társulat., 2016 | | É. Kiss Katalin: Isa, Magyar Nyelvőr 140 (3), 303-305., 2016 | | Hegedűs Veronika: Changing copulas and the case of Hungarian prenominal PPs, DIGS Diachronic Generative Syntax 18 Gent, 2016 | | Hegedűs Veronika: Egyező igekötők a magyarban? A “kettőző” igekötők grammatikalizációja, Nyelvelmélet és diakrónia 3 PPKE BTK, 2016 | | Egedi Barbara: Azonosít vagy módosít? Kis ómagyar jelzőtipológia, Nyelvelmélet és diakrónia 3, 2016 | | Egedi Barbara: Az első névelő nyomában, Nyelvtudományi közlemények 112., 2016 | | Huszthy Bálint: Viszi busz gyermeket zeskolába: Névelőtörlés a csángóban mint magánhangzó-gyengülési folyamat, Nyelvelmélet és kontaktológia 3. 66-96., 2016 | | Simon Eszter, VIncze Veronika: Universal Morphology for Old Hungarian, In: Proceedings of the 10th SIGHUM Workshop on Language Technology for Cultural Heritage, Social Sciences, and Humanities. Association for Computational Linguistics, Berl, 2016 | | Gugán Katalin: A magyar tagadó mondatok szórendje és a konstansráta-hipotézis, Nyelvelmélet és diakrónia 3., 2016 | | Tánczos Orsolya: Towards a unified account of the suffix -ez/jez in Udmurt., 49th Annual Meeting of the Societas Linguistica Europaea, 2016 | | É. Kiss Katalin, Tánczos Orsolya: Possessive agreement grammaticalized into a topic marker, https://www.soas.ac.uk/language-documentation-and-linguistic-theory-2016/, 2016 | | É. Kiss Katalin, Hegedűs Attila, Pintér Lilla: Nyelvelmélet és diakrónia 3, Budapest-Piliscsaba, 2017 | | É. Kiss Katalin: Az -ik kiemelőjel eredetéről., In É. Kiss, Katalin, Hegedűs, Attila & Pintér, Lilla (szerk.), Nyelvelmélet és diakrónia 3, 75–90., 2017 | | Dékány Éva: Anti-agreeing infinitives in Old Hungarian., In: Lukasz Jedrzejowski and Ulrike Demske (szerk), Infinitives at the syntax-semantics interface. Berlin: Mouton De Gruyter. 2017. pp. 193-221., 2017 | | Hegedűs Veronika, Dékány Éva: Two positions for verbal modifiers: evidence from derived particle verbs., In: Anikó Lipták and Harry van der Hulst (szerk.), Approaches to Hungarian 15. Amsterdam: John Benjamins. pp. 65-94., 2017 | | É. Kiss, Katalin: The Person–Case Constraint and the Inverse Agreement Constraint are manifestations of the same Inverse Topicality Constraint., The Linguistic Review 33(4), 365–396., 2017 | | É. Kiss Katalin: The rise and fall of Hungarian complex tenses., Eric Mathieu, Robert Trueswell: Micro-change and Macro-change in Diachronic Syntax, 61-75. Oxford: Oxford University Press., 2017 | | Halm Tamás: A Review of ʻApproaches to Hungarian 15: Papers from the Leiden Conference.’, FInno-Ugrid Languages and Linguistics 4, 2017 | | Gugán Katalin: Gugán Katalin. A magyar tagadó mondatok szórendje és a konstansráta-hipotézis., In: É. Kiss Katalin, Hegedűs Attila, Pintér Lilla (szerk.). Nyelvelmélet és diakrónia 3. Budapest – Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Elméleti Nyelvészeti Tansz, 2017 | | Huszthy Bálint: Ómagyar nyelvlecke újmagyaroknak., In: Nagy Noémi, Tóbi István (szerk.) Pro Scientia Aranyérmesek XIII. Konferenciája. Pécs: Pro Scientia Aranyérmesek Társasága, pp. 82-91., 2017 | | É. Kiss Katalin, Hegedűs Attila, Pintér Lilla: Nyelvelmélet és diakrónia 3, Budapest-Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2017 | | Gugán Katalin: A magyar tagadó mondatok szórendje és a konstansráta-hipotézis., In: É. Kiss Katalin, Hegedűs Attila, Pintér Lilla (szerk.). Nyelvelmélet és diakrónia 3. Budapest – Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 91-110., 2017 | | Halm Tamás: From Possessive Suffix to Affective Demonstrative Suffix in Hungarian: a Grammaticalization Analysis., Morphology, 28 (4), 359-396., 2018 | | É. Kiss, Katalin; Gerstner, Károly; Hegedűs, Attila.: Fejezetek a magyar nyelv történetéből., Akadémiai Kiadó, Budapest., 2018 | | É. Kiss Katalin, Hegedűs Attila, Pintér Lilla (szerk.: Nyelvelmélet és dialektológia 4: A Károli-biblia nyelve., Budapest, Piliscsaba: PPKE, 196 p., 2018 | | É. Kiss, Katalin; Tánczos Orsolya.: From possessor agreement to object marking in the evolution of the Udmurt -jez suffix: A grammaticalization approach to morpheme syncretism., Language, Volume 94, Number 4, pp. 733-757., 2018 | | Hegedűs Veronika: The Rise of the modifier Suffix -i with PPs., In: Bartos Huba – Marcel den Dikken – Bánréti Zoltán – Váradi Tamás (szerk.) Boundaries Crossed, at the Interfaces of Morphosyntax, Phonology, Pragmatics and Semantics. S, 2018 | | Hegedűs Veronika: Particle-verb order in Old Hungarian and complex predicates., In: Ana Maria Martins – Adriana Cardoso (szerk.) Word Order Change. Oxford: Oxford University Press, 107–122., 2018 | | É. Kiss Katalin: Possessive agreement turned into a derivational suffix, In: Bartos, H; den Dikken, M; Bánréti, Z; Váradi, T (szerk.) Boundaries Crossed, at the Interfaces of Morphosyntax, Phonology, Pragmatics and Semantics, Cham, Sprinter,, 2018 | | Hegedűs Veronika: The Rise of the modifier Suffix -i with PPs., In: Bartos Huba – Marcel den Dikken – Bánréti Zoltán – Váradi Tamás (szerk.) Boundaries Crossed, at the Interfaces of Morphosyntax, Phonology, Pragmatics and Semantics, 2018 | | Bende-Farkas Ágnes: 'The Whole of Us Were There': A Little-known Grammaticalisation Process in Hungarian, Finno-Ugric Languages and Linguistics, 2019 | | Kamp, Hans ; Bende-Farkas, Ágnes: Epistemic Specificity from a Communication-Theoretic Perspective, JOURNAL OF SEMANTICS 36 : 1 pp. 1-51, 2019 | | É. Kiss Katalin, Hegedűs Attila, Pintér Lilla: Nyelvelmélet és Kontaktológia 4, Budapest-Piliscsaba: PPKE BTK, 2019 | | Halm Tamás: Grammaticalization without Feature Economy: Evidence from the Voice Cycle in Hungarian. Diachronica., Diachronica, 2020 | | Halm Tamás; Bende-Farkas Ágnes: A vaegy az erdélyi magyarban: kontaktusjelenség és/vagy belső fejlemény, Nyelvelmélet és kontaktológia 4, szerk. É. Kiss K.; Hegedűs A.; Pintér Lilla. PPKE BTK. 201-216., 2019 | | Kalivoda Ágnes: Véges erőforrás végtelen sok igekötős igére, In: Berend Gábor, Gosztolya Gábor, Vincze Veronika (szerk.): XV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia (MSZNY 2019). Szeged, 2019. január 24-25. pp. 331-344., 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
